Hát most jutottam net közelben. Ma már nem látom olyan sötétnek a világot, bár tegnap éjszaka is bőgtem, ma reggel mosogatás közben (összekötöttem a kellemest a hasznossal) meg benn az Alapítványnál a Wcben.
Szal tegnap reggel elmentem gondozásra, erre kiderült két keresztes a vizeletem, jól leb*szott az orvos (nem is akárhogy), hogy már a múltkor is megmondta, hogy minimum 2 litert igyak naponta. Hiába mentegetőztem, hogy igyekszem, de honnan tudjam, hogy az a pohár víz tegnap vagy ma volt. Összefolynak a napok. Mondta, hogy ha így folytatom, akkor koraszülött is lehet a babó. Na, ez kellett. Tudom, igaza van, talán ezért is fájt annyira. De a hangnem! Felírt egy gyógyszert, amit két napja nem bírok kiváltani, mert hiánycikk a patikákban. DE legalább két másfél literes üveget megtöltöttem teával, vízzel, és addig nincs alvás, míg meg nem iszom. Jövő héten a védőnéni ha újra keresztesnek talál, akkor antibiotikum és újra randi a dokival, ha nem akkor csak januárban kell mennem.
Délután voltam szülésfelkészítőn - most babaápolás volt. Kérdezte a csajszi, hogy a Zsolti mit mond bejön e velem szülni. Hát mondtam, hogy bizonytalan. Adott egy telefonszámot – egy dúláét, és javasolta beszéljek vele. Hát tegnap randiztam a csajjal. Előadtam leányálmaim a szülésről, erre megkérdezte, hogy gondolkodtam e otthonszülésről.
Mondtam igen, de a panelben a 6.-on? A kaposvári kórházzal a háttérben? Megegyeztünk, inkább a Megyei kórház. Megnyugtatott, hogy az alternatív szülőszobának nincs akkora keletje, érdekes a kismamák nem preferálják. Nem értettem miért, aztán szerinte azért mert aki fogad dokit ott a doki rábeszéli őket a szülőágyas verzióra. Mondtam ilyen gond nincs, mert nem vágyom dokira. Elég az ügyeletes. Erre megnyugtatott, hogy ha nem fogadott doki, akkor tényleg nem nagyon néz rád az ügyeletes, max felvételkor meg kitoláskor. Ennek azért én kifejezetten örülök. Beszéltünk az alternatív fájdalomcsillapításról meg sok mindenről. Helyes a csaj, asszem rábízom magam (no meg a szülésznőre). Olyan húrokat pengettünk meg (jaj nekem olyan nehéz az érzelmeimről beszélnem, olyankor mindig elsírom magam, egyszerűen peregnek a könnyek), így ott bőgtem a pécsi Árkádban. Hajnali fél 6-kor indultam el szakadó esőben sötétben levezettem Komlóra, aztán Pécsre majd este 8-kor meg vissza ugyanez Kaposvárra. Azt hittem kifolyik a szemem, szúrt az oldalam. A végén már fél kézzel nyújtózkodtam, mert úgy nem szúrt már az oldalam fél kézzel meg vezettem. Rohadt jó volt. Erre mire hazaértem Zsolti előadta, hogy neki is milyen rossz napja volt, mert ő meg Fóton volt, gyereket vittek. Az már rohadtul nem érdekelte, hogy leszakad a hátam alig élek. Ő a fontos, hogy ő milyen fáradt. Aztán elmeséltem ezt a dúlás sztorit, hogy mit gondol róla. Gyanúsan gyorsan mondott rá igent. Aztán kiderült miért: mert én állítólag ráerőszakoltam, hogy jöjjön be velem a szülőszobára, holott ő egyáltalán nem akarja (gondolom fél, hogy esetleg nem tud miattam eleget aludni) és én zsarnok kis dög, addig nyúztam, míg igent nem mondott. Az igaz, hogy sokszor felhoztam a témát, de azért mert k*ra félek, hiszen tulajdonképpen szembe megyek az árral, és félek egyedül a szülőszobán. Kell valaki, aki támogat abban, hogy mégiscsak jó az elgondolásom. Azt hittem a párom ebben segíteni fog (nem is magában a szülésben), de nem. Mint kiderült ő egyáltalán nem akar ebben részt venni. Csak én b*szogatom. Ezért örült meg, hogy nem kell velem bejönnie, hanem bejön a dúla. És most jön az eget rengető fordulat, de bejön csak azért mert annyit b*szogattam. Mondtam akkor jöjjön be, ha segíteni akar és tud. Neeem, ő biztos rosszul lesz, de bejön, mert én nem hagytam békén. Szal így aludtunk el – illetve én végigforgolódtam az éjszakát, hogy ennyire gonosz nő lennék, hogy nem gondolok rá. És a csúcs, másnap közölte, hogy ő visszafekszik, mert nem aludt jól az éjjel és fáradt. Az, hogy nekem kiesnek a szemeim és szakad a hátam és már annyira pihennék rohadtul nem érdekli. Mondtam, jó akkor a sütihez legyen oly kedves a délelőtt folyamán valamikor levenni a konyhaszekrény tetejéről egy lábost. Szerintetek? Este 6-kor értem haza, szerintetek ki vette le azt a hülye lábast? Utálom ezt az álszentséget mások előtt megjátsza magát, de aztán rohadtul nem érdekli, hogy mi van velem, csak a saját kényelme meg legyen.
Bocs csajok, nem akartam ilyen hosszú és nyavalygós lenni, de olyan szarul esik, hogy mindent én intézek és őt kell sajnálnom, mert el kell járnia dolgozni és egyébként meg semmi dolga.
Na majd meglássuk 
Nem értem én ezt - bár szerencsére nem mindennapos. Az elmúlt bő egy hétben ez a második alkalom. A gyomorsavam marja a fogzománcom (ilyet utoljára május végén, június elején éreztem), és a tévében sincs ilyenkor semmi használható műsor... 
