Kiemelt témák

Franka:csodállak, hogy tudsz neki örülni (is).Én még képtelen vagyok rá.Elfogadtam már a helyzetet, de ha lenne a közvetlen környezetemben terhes barátnő, sajnos nem tudnék vele találkozni.
(zárójelben írom meg a megmondó embereknek, hogy nem sajnálom továbbra sem más gyerekét)

hátha érdekel valakit: Czeizel Endre érvei a védőoltás mellett

http://hvg.hu/itthon/20091016_h1n1_czeizel_vakcina.aspx

Az én drága doktorbácsim!Úgy szeretem!

Zsófi, szép hétvégét Neked is!

Franka...milyen érdekes ez is, nem?hogy van akivel "elnéző" az ember..én voltam akinek a terhességétől alig bírtam levegőt venni, volt, akivel szívből együtt örültem..

Jázmin, majd eljön az ideje, erőltetni nem lehet, az biztos.

off:én nem értem a mi gázóránk, már arra gondolok ,hogy leellenőriztetem.24 óra alatt, állandó 18-19 fok mellett elment 8köbméter gáz..ez már egy ezres a mostani időben....egyszerűen nem tudom honnan szedünk a fűtésre pénzt.

Jázi, igen, biztos azért örülök, mert ez azért egy spéci eset, végigkísértem a babavárását, vele izgultam a vizsgálatoknál, ismerem az előzményeket. Ez valahogy más, mint amikor egy először terhes barátnő megszüli a gyerekét és naná, hogy minden oké. Sokmindent érzek akkor, de az örömhöz egyiknek sincs köze.
Szeirntem jövőre Érted ugyanígy fogok izgulni, és ugyanilyen sírvanevetős leszek amikor megszületik a kisbabád. Az is lehet, hogy ti nem ússzátok meg az ölelgetést!

Jajj, bárcsak ölelgethetnénk egymást Frankám...bárcsak ott tartanánk...mondjuk az majdhogynem biztos, hogy Pesten szülök, ha eljutok addig valahogy...
Igen, van spéci helyzet, amikor tudsz örülni, de én még nem találtam ilyet, mondjuk közvetlenül nincs is terhes a környezetemben.Ha látok egyet, akkor meg elfordulok, elmúlasztom a gyomorideget nagy nagy levegőkkel és mondogatom magamban, hogy :nekem is lesz, nekem is lesz, nekem is lesz...Egyenlőre én itt tartok.
Annyira gáz vagyok amúgy, pl ott a barátok közt, amit mindig nézek (Betti nem vagy egyedül), és abban van szó állandóan Kinga révén a terhességről.Olyankor beszólok neki, hogy dumáljon már inkább másról, mert úúútálom hallgatni.Pedig csak egy hülye sorozat, de akkor is ez van.Valószínűleg sosem leszek túl ezen, maximum tompulni fog a fájdalmam.

Amikor Jázminnal voltam várandós és elkezdődtek a bajok a 12. hét körül, már akkor sem tudtam koketálni más terhes lányokkal a védőnőnél vagy a klinikán.Annyira egyedül éreztem magam a sok papírforma terhesség közt.Egyszerűen nem tudtam velük beszélgetni semmiről, mert fogalmuk sem volt, hogy miken megyek keresztül.És útáltam az egészet, amiért másnak annyit jelent egy baba, hogy hopp, becsúszott, minden vizsgálat rendben, megszületik és kész.Én a 12.hétig rettegtem, hogy valami baj lesz, majd ott kiderült, hogy baj van és onnan meg a beavatkozások miatt féltem és az eredményektől a 20.hétig...az egész egy csoda volt és egy rémálom egyben.Mintha nem is velem történt volna meg.Olyan fura így utólag.

Kingának egyébként is csak beszólni lehet, nem valami nagy színésznő és szerintem még csak nem is csinos, mert az, akinek zörögnek a csontjai nem az.

Sziasztok!

Tünci még nincs hír a cégtől. A tesóm meg már pénteken ment dolgozni és egy napon voltunk tesztet írni!!
Viszont jövő hét csütörtöktől megyek egy virágkötő ismerősőmhoz koszorúkat árulni. Meg munkanélküliben indul tanfolyam virágkötő 4 hónap és ha még lehet rá jelenkezni jelenkezek rá!!!

Mi még nem gyújtotuk el a konvektorokat!

A volt Kolléganőmnek meghalt a tesvérének a 4 hónapos unokája bölcsőhalál!

Remélem mindenki jól van!!

Puszi!

Sziasztok! Kint vagyunk, indult a vadászidény, a férjem nagy vadász!

Grácus, borzasztóak ezek a halálesetek....mielőtt nem kezdtünk babavállalásba 2008 tavaszán nekem a terhességről elég naiv képeim voltak. Terhesség, 9 hónap, gyermek. Kész. Soha, sehol a környezetemben mást nem láttam, anyumnál sem. Milyen rendellenesség, meg genetika, meg méhszáj, meg köldökzsinór...minél többet tudsz a világról, annál rémisztőbb.

Grácus, anyunak is hetekbe tellett ,hogy visszajelezzenek..a virágkötés is jó és szép, bár ha nem is abban dolgozol, "idénykor(koszorúk, stb) lehet bedolgozni is valahová..

Szegény kisbaba..

Tegnap vmi esti műsorban arról szólt egy riport, amit a nők lapjában pár hónapja olvashattunk..mutatták az icipici félkilós babákat az ÁEK-ben..én meg úgy bőgtem, mnit a záporeső..10%-uk életben marad és teljesen egészséges lehet..50 %- uk életben marad, károsodással..két éve még azt hitte , h,ogy teherbe esni nehéz.Annyi várakozás és próbálkozás után, mikor sikerült, eszembe se jutott ,hogy el is lehet veszíteni..főleg így nem.

Többiek?

Szép hétvégét nektek..

A bölcsőhalál ma már megelőzhető.
Van egy légzé, sfigyelő készülék, amelyet a legtöbb bababoltban kapni lehet, kb 50 ezerért, de lehet igényelni a gyermekorvosnál, mi is így tettünk.+ A Madarász utcai gyermekkorházban van egy tanfolyam, amelyen megmutatják, hoyg hogyan is kell újraéleszteni egy csecsmőt.
Mindenki azt hiszi, hogy a bölcsőhalál épp őt nem fogja kísérteni.
Nem így van, de lehet tenni ellene.

MÁS
Én a szülésfelkészítő hibájának tartom, hogy nem figyelmeztetik a kismamákat a koraszülés következményeiről és veszélyeiről. akkor biztosabban tudnának dönteni. És nem lenne ennyi kétely és fájdalom az emberekben. Mirci

ó,Mirci biztosan érzem ,hogy nem lehet "jó", vagy "megfelelő" döntést hozni..most sem tudnék, pedig már megtörtént, tudhatom, hogy mire számíthatok..az olyanok, mnit én, mindent megadnának ,hogy a babájukat életben tartsák..s, akinek van egy súlyosan testi-lelki fogyatékos korababája, nos Ő valószínűleg nem kívánná ezt az életet még egy gyermekének..de pont azért képtelenség dönteni ,mert nem tudhatjuk, mit hoz a jövő..

Ha megjövendőlhető lenne magzati korban, hogy adott gyermeknek 10 éves korában súlyos leukémiája, vagy szívbetegsége lesz, 20 %-os túlélési aránnyal, akkor melyik szülő mondaná ,hogy Jó, akkor nem kérem???MIND abban bízna, hogy csoda történik és mégsem..vagy benne lesz a 20%-ban.


Sokkal nagyobb szerepe kellene legyen az úgynevezett modern terhesgondozásnak..nem csak beszélni róla.a védőnő a kilók méricskélésén túl pl. ragaszkodhatna a kismama fogorvosi kezeléséhez pl..(ma már biztosan mondható ,hogy sok koraszülést fogágybetegség okoz..)meg még sorolhatnám..hogy vérzéssel ne küldjék haza a kismamát, hogyha beindul ,akkor jöjjön vissza... Vagy ha nem lenne az emberekben az a hülye nézet, miszerint az orvosok Istenek, s mi az alattvalóik, akkor talán több kismama, több alkalommal merne KÉRDEZNI??hogy tessék mondani ez ,vagy az normális, vagy nem az???A

Nem lehet ebben sosem igazságot tenni.

Hát igazságot tenni nehéz.Az orvosok közül kevés az igazán jó, még akkor sem, ha mindenk más jót is mond róla. de minden kismamának joga lenne tudni, hogy létezik az a bizonyos apgar érték és az nagyon sok mindent elárul már a kisbaba születésének első pecében.
Ha koraszülött a gyermek, már előre megjósólható, hogy hogyan fogja leélni az életét.
Csinálnak ugyanis egy vizsgálatot, melyben negvizsgálják a kisbaba izomtónusát és reflexeit. Ha azok nem kielégítőek, szerintem joga lenne a kismamának elmondani, hogy melyek a sérülés következményei. Pl. nem csak egy kis gyógytornáról van szó, hanem évekig tartó kegyetlen kínzó fejlesztés, amely eltarthat élethosszig is. Vagy fog-e egyáltalán fog-e a gyermek járni beszélni,vagy legalábbhasonló lesz-e kortársaihoz.
mit jelent a koraszülés után fellépő agyvérzés, mi fog történni egy genetikailag sérült kisbabával. Milyen kínokat jelenthet ez a gyermeknek és a szülőnek egyaránt. És még sok- sok minden.
Meg kéne gondolni, hogy el tudom-e ezt majd viselni vagy sem.
Talán könnyebb lenne így a döntés.
Mirci

Mirci kedves! Amikor már ott az apgar érték, vagyis már megszületett a baba, akkor milyen döntésről beszélsz?!? Akkor mit jelent az a mondatod, hogy

mirci001eg kéne gondolni, hogy el tudom-e ezt majd viselni vagy sem.

És mi a csudának riogatni valakit a szülés után öt perccel? Ott már semmi "döntés" nincs. (max. annyi, hogy nem viszi haza, de felteszem, hogy nem erre gondoltál)

Egyébként pedig, azonos apgar értékek mellett is különböző jövő várhat az egyes emberekre, mint ahogyan vannak egy kilós újszülöttek, akik megmaradnak, és egészséges felnőttek válnak belőlük, és ennél nagyobb súllyal születettek is szerezhetnek életre szóló sérülést.

mirci001zerintem joga lenne a kismamának elmondani, hogy melyek a sérülés következményei. Pl. nem csak egy kis gyógytornáról van szó, hanem évekig tartó kegyetlen kínzó fejlesztés, amely eltarthat élethosszig is. Vagy fog-e egyáltalán fog-e a gyermek járni beszélni,vagy legalábbhasonló lesz-e kortársaihoz.

Ezt a gondolatodat egyáltalán nem értem.

Nem beszélve arról, hogy erre a kérdésre legfeljebb Isten válaszolhat. Az orvosok nem látnak a jövőbe.
(ahogy Tünci írja: "nem tudhatjuk, mit hoz a jövő.")

És ha mégis jövőbe látnának, és elmondanák, hogy mit látnak, akkor szerinted mi az, amiben - ebben a helyzetben már! - egy anya/szülőpár dönthet?

Aarnika
Az az igazság, hogy az apgar érték sok mindent elárul. Nem a szülő nőnek, hanem a szülésznek. De többnyire azt ők nem árulják el nekünk.
Egy gyermek, esélyeit, mármint a sérültekét, többnyire az dönti el, hogy milyen hamar kerül szakemberhez, mármint gyermek neurológushoz, milyen gyorsan kerül gyógytornára, vagy egyéb fejlesztésre. Ebbe pedig a szülőt is be kell vonni, el kell mondani a kilátásait a gyermeknek. A Dévény tornát már az inkubátorban el kell kezdeni, óvatosan, de lehet. Mint tudjuk a Dévény torna csak egy éves korig alkalmazható, de legsikeresebb az azonnali kezelés megkezdése. Akár négy hónapnyi késlekedés, a problémák késői felismerése, több éves igen fájdalmas kegyetlen gyógytornát vonhat maga után, mely az izmok nyújtásával is jár.
A koraszülötteknél nagyon gyakori az agyvérzés, amely a beszédközpontot is érintheti. Ezek a gyermekek soha nem fognak járni és beszélni.
Dönteni csak és kizárólag akkor kell, ha mondjuk 24. hétre született agykárosodott kisbabát már többedszer újra kell éleszteni. És tudod,hogy éltben tartható, de csak gépekkel.
Akkor kell eldönteni, hogy fel tudsz-e nőni a feladathoz vagy sem.
TUDOM HOGY KEGYETLENSÉG,DE EGY KISBABA ELENGEDÉSÉHEZ IS NAGY LÉLEK KELL, meg ami utána jön.
Én csak erről írtam, abban az értelemben,hogy én nem dönthettem, helyettem az élet döntött.
Mirci

mirci: amikor egy kisbabát már csak a gépek tartanak életben már nincs miről dönteni. Már csak arról dönthetsz, hogy mikor legyen vége....5 perc múlva 20 perc múlva...de akkor már csak a kis test ami ott van.
Amikor megszületik egy gyermek, idő előtt és azt mondja az orvos h ritka car az apgarja és ettől lehet h beteg lesz akkor melyik anya mondja azt, óóóó, akkor inkább hagyjuk? Kit érdekel az apgar??? Él a remény, dobog a kis szíve, és akármi lehet belőle? Talán sérült de talán nem? Talán csak egy kis látáscsökenés ami emlékeztetni fogja a korai érkezésre....

Azok az anyák akik egy súlyosan sérültet nevelnek és eljutnak arra a pontra h elegük van mert pokol az életük és azt mondják ha tudták volna akkor nem is kérik h élesszék újra.....de ha egy ilyen sorsú anya ilyet mond már tudja miről beszél mert ott a tapasztalat, de mikor az elején volt és amikor nem élte át a kínt az ő gyereke örökké egy 3 hónapos szintjjén marad akkor azt mondta éljen a gyerek, mentsék meg.
Hát ki álljon ki a gyermekért már az első perceb ha nem az édesanya? Ki higgyjen benne???? Miről döntök amikor ÉLVE születik egy gyermek????????????? Arról h öljék meg?

A döntést szerintem az élte át, akiben ott él egy kis test egy kis lélek, vér a véréből de nem életképes, már a méhben haldoklik. És akkor el kell döntenem, végigcsinálom a 9 hónapot h a végén egy 3-4 kg-s gyereket szüljek halálra vagy várom h mikor hal meg magától a hasamban vagy döntök és a testemet kímélve azt mondom vége. Akkor döntök. És ennél kegyetlenebb döntés nincs azt hiszem. Mikor még él a baba. Akkor eldönteni. Mert igen, szerintem helyes döntés. Kegyetlen, pokoli kínzás. De helyes. Mert élni kell (?) és meg kell óvjam a porhüvelyt h túléljem a poklot. És csak egy újabb gyermek hozhat enyhülést. Nem megváltást. Csak enyhülést a kínban.
Bár ha úgy vesszük ez is egy látszat helyzet...hisz a gyerek életéről nem az anya döntött....azt már valaki más eldöntötte....az anyának már csak az idő kérdésében van némi döntése...h egy hónap v egy hét vagy x hónap míg éljen a baba.....de már eldöntött dolog a sors/Isten/ördög/allah/akárki által h nem élhet. Csak annyit dönt mikor legyen vége. És iszonyú kín lehet mikor egy kicsit magadra is gondolni kell....h ha vége akkor most és nem akkor mikor letelt a 9 hónap...ha egyáltalán letelik.....

Egy gyermek elengedéséhez valóban nagy lélek kell...de nem akkor mikor elklezdi az életet és lemondasz róla azonnal. Akkor kell elengedni mikor már bizton mondhatjuk nincs tovább...de azért mert car az apgar? Talán emlékszel a fókuszban (v aktív) volt egy extrém kissúllyal született korababa. Ma már egész nagylány, Látáscsökkent. ennyi. Amúgy él és virul. Sztem ritka car apgarja lehetett.....
És az agyvérzés....igen van és millió következménye lehet...akár az is h következmény nélkül felgyógyul belőle....

Amikor aláíratják akórházban h a vakbél-műtétnél a kockázat h bele is halhatsz akkor nem kéred a műtétet? Dehogynem....jogi forma h tudnod kell bele is hallhatsz és még millió nyomorod lehet belőle....de van amikor csak a döntés látszata van a kezükben de amúgy nem mi döntünk. Maximum időt kapunk. Hogy elengedjük.
Egy beteg babáról aki már a méhben haldoklik v agyműködés nélkül vegetál már csak hisszük h mi döntünk. Ott és akkor már eldőlt.

mellesleg biztos orrba vágnám az orvost ha arról ecsetelne nekem a kimerítő szülés és vajúdás után vagy egy kaszabolós császár után amit sürgősen végzett el h mindez kár mert az apgarja car......

Nem értem mikor azt írod h egy 24. hétre született korababát ki agykárosodott gépek tartanak életben...akor már nem is te döntesz....hisz csak a gép miatt él/vegetál...akkor már max időt kapsz h 5 perc múlva v 25 perc múlva kapcsolja le az orvos a gépet. Időt , h elbúcsúzz, h utoljára lásd emelkedni és süllyedni a csepp mellkast...időt arra h megöleld míg meleg. És ennyi. Már nem döntesz semmiről. Sztem.

Érdekes anya, aki lemond a ygerekéről mert az orvos jól megijesztette......

van hit a világon, hinni a gyermekben h elég erős lesz legyőzni a problémákat...ha te nem hiszel hát ki fog? Az orvos aki havi 20 ilyet lát?

Ne haragudj mirci nem bántani akartalak csupán nem értem milyen döntésről beszélsz.

Mirci
Nem tudom, hogy értelek-e teljesen.
A döntést - egy már megszületett emberről - nem a szülő hozza meg, hanem az egészségügyi szakszemélyzet. A szokásos szakmai protokollok alapján.
Mint tudjuk, Magyarországon tiltott az aktív eutanázia. Így az orvos csak abban az irányban dönthet, ahogyan azt a szakmai előírások - és az ezek alapjául szolgáló jogszabályok - meghatározzák.
Azt pedig, hogy a szülő lelkileg elengedi-e a Sors által szenvedésre ítélt gyermekét, teljesen független bárminemű jogi vagy szakmai szabályozástól. (az meg különösen, hogy ő maga elég erősnek érzi-e magát egy súlyosan sérült gyermek évtizedeken át tartó gondozására)

Az Apgar érték pedig az orvosi teendők szempontjából releváns. A szülő szempontjából nincsen konzekvenciája a pontos érték ismeretének, bár ezt nemhogy

mirci001em árulják el nekünk

, de szerepel a zárójelentésen. A hazabocsátáskor pedig, problémás esetekben (az apgar értékek megnevezésétől függetlenül, de értékét szem előtt tartva) a gyermekorvos hivatalból javaslatot tesz a későbbi teendőkre.

Aki jár szülésfelkészítőre, elég sok mindent megtudhat a kérdéskörben. De nyilvánvaló, hogy a kilenc hónap nem elég hat év egyetemi ismereteinek átadására.

Hogy a magyar egészségügyben sajnos elég általános a paternalista attitűd, és meglehetősen gyakori a megfelelő* tájékoztatás hiánya, ezzel egyetértek. (nem csak a szülészet berkeiben, de bármilyen más szakterületen is)

*A "megfelelő" tájékoztatás alatt azt értem, hogy a tájékoztatott személy korát, értelmi színvonalát, a témában való előzetes tájékozottságát, fogadókészségét figyelembe véve, annyit megosztani vele, amennyi tudás birtokában valóban autentikusan dönthet.

mirci001 bölcsőhalál ma már megelőzhető.
Van egy légzé, sfigyelő készülék, amelyet a legtöbb bababoltban kapni lehet, kb 50 ezerért, de lehet igényelni a gyermekorvosnál, mi is így tettünk

Nekem nem volt 50e-em ilyenre. És az orvos (3 gyerekorvos) is azt mondta h ahol volt a családban (akár dédiknél) ott elő fog fordulni később is nagy valószínűséggel. Plusz van egy csomó külső körülmény. Ne cigizz, ne altasd külön/veled....stb mikor mit hisznek róla, mert biztos tudás nincs még ma sem. Csak találgatások

Hogy a dédimnél volt e, nem tudom. Hogy a nagymamának volt e egy gyermeke akit ily módon vesztett el....nos ezt sem tudom....

Igényelhet az anya ha van orvosi előzménye/indoka egy ilyen készüléknek. Pl koraszülötteknél. De amúgy nem kap akárki.

Egy zavartalan terhességből időre született egészséges baba anyukája ha nem volt a családban ilyen eset nem sok eséllyel pályázik ilyen készülékre. Hacsak nincs 50ezre.....

Sztem.

de ez is csak egy vélemény a sok közül.

Aarnika
Hát a tájékoztatás, tényleg kissé hézagos.
Nekünk például 9/10 volt az apgar értékünk, mégis mikor a neurológushoz kerültünk azt mondta, hogy nagyon gyenge a gyermek izomtónusa, reflexei nincsenek és utolsó mentsvárként javasolta a Dévény terápiát. Később elárulta, hogy amikor megvizsgált bennünket, nem sok esélyt látott arra, hogy a kisfiam bárminemű mozgást fog végezni.
MÁS: Igen sajnos a nincsen jogi protokoll, nem is lehet megjósólni, hogy helyes lenne-e, ha lenne, de én azt gondolom, hogy minden 28. hét előtti szülés esetén fel kellene tenni a kérdést,"érdemes-e menteni a még menthetőt" , mint ahogy ezt régebben is megtették, és hogyaz orvos és a család együtt döntsön a gyerekről. Természetesen csak konzultáció után.
Ezeket a dolgokat csak azért írtam le, mert itt sok emberke tele van önváddal, abban a hiszembenben él, hogy egy 24-28 hetes újszülött későbbi életét egy kis gyógytorna, megváltoztathatta volna.
Sokan írnak arról, hogy bármilyen legyen a gyerekem csak élne, mert akkor csak egy kis gyógytorna kelklene s minden happy lenne, de ez nem így van.
Óriási lélektörés, ha az ember gyermeke más mint a többi. Nem jó, hogy meghalnak gyermekek, de ha az élet így rendezte, biztosan így kellett történnie. Valami oka lehet mindennek, de ez nem ok arra, hogy önmagunkat vádolnjuk és főképp hamis illúzióknak bedöljünk. Ezek a babák már eleve angyalnak teremtődtek, mint ahogy az én első gyermekem is.
Mirci

Nekem megvolt a döntés joga. Fentiekhez nem is tudok mit hozzáírni.

betti0412ekem megvolt a döntés joga. Fentiekhez nem is tudok mit hozzáírni.

Betti - bár vélhetően életed legfájdalmasabb döntésének élted és fogod is mindig megélni - te sem életről/halálról döntöttél, hanem arról, hogy egy élettel összeegyeztethetetlen, reménytelen helyzetben megkímélhetsz, megkímélsz valakit egy csomó szenvedéstől.
A valódi döntés - kinek kinek a világnézete szerint - Istené, a Sorsé vagy a természeté volt.

mirci001Nekünk például 9/10 volt az apgar értékünk,

Itt önmagadnak - a feljebb, általad leírtaknak - mondasz ellent.
Magyarán, az Apgar érték önmagában még nem "szentírás", és nem biztosíték semmire! A 9/10 jó érték! Ha csak ezt látja valaki, akkor nem kell, hogy bármi problémát feltételezzen.

mirci001�riási lélektörés, ha az ember gyermeke más mint a többi.

Hát ez meg már nem szülészeti és neonatológiai, hanem pszichiátriai kérdés.

Azért nem tudok hozzáírni mert a valóságos helyzetben nekem nagyon másként zajlott és szeretem ezt a témát kerülni.

Sziasztok!

Tünci hát sajnos már nem lehet rá jelenkezni de majd még érdeklődők további tanfolyamok után is hátha lesz valami ami érdekel

A fentiekhez Én sem szeretnék hozzáírni!

Puszi!

mirci001inden 28. hét előtti szülés esetén fel kellene tenni a kérdést,"érdemes-e menteni a még menthetőt" , mint ahogy ezt régebben is megtették, és hogyaz orvos és a család együtt döntsön a gyerekről. Természetesen csak konzultáció után.

Mirci: ha át kellett volna élnem azt a tragédiát h huszon x hétre születik a gyermekem és megkérdezi az orvos h hagyjam meghalni vagy éljen-e mert lehet h nagyon súlyos sérülése lesz....egyrészt mert szültem tehát egy megváltozott tudatállapot (még a terhesség is az, és a bíróságokon enyhítő körülmények számít) szval egyrészt a megváltozott tudatállapot, másrészt pedig a tény h koraszülés volt tehát nagy valószínűséggel még enyhe v súlyosabb sokk is érte az anyát ilyen terhet rátenni h döntsön életről és halálról sztem bűn.
Másrészt bevonni a családot????? Anya van és apa. És senki másnak NINcs joga beleszólni szerintem. Másrészt ha az apa azt mondja legyen vége, v az anya akkora sokkban van h fel sem fogja mit mond a párja és később mikor túl lesz az első sokkon akkor lehet h örökké vádolni fogja és szétmegy a házzasságuk. Mert az apa azt mondta az ő magzatáról haljon meg. Ne mentsék meg.

Nem értettem egyet vele pl mikor Tüncitől megkérdezte az orvos megcsászározza e. Abban a helyzetben h lehet egy anyának ezt a kérdést feltenni? Ilyen terhet rátenni?

Van, amikor biztosan egyértelmű h 3.fokú agyvérzése volt és látható a károsodás, mikor valóban csak vegetál és nincs előre lépés akkor talán ki lehet mondani igen legyen vége. De nem a szülés után és nem az elején. Bár itt nagyon pici időszakokról beszélünk, hiszen az első kritikus óra (h alkalmazkodik e valamennyire) az első kritikus nap az első kritikus hét nem sok idő és mégis rengeteg.

Csodák vannak és lesznek. De tragédiák is. Nehéz lenne abban a lelki állapotban helyesen dönteni. Azért van az orvos. És az orvos sem tudhatja mit hoz a jövő.

betti: borzasztóan sajnálom h ezzel sebeket téptem fel. Nem akartalak megbántani. Csak úgy éreztem reagálnom kell mert nem értek egyet vele h ilyen döntésnek kéne kitenni egy frissen szült édesanyát. És bár nem tudhatom mit érzel de én is így gondolom mint aarnika. Nem te döntöttél. Már vki eldöntötte h a kislányod beteg lesz.

részemről off...nem szeretnék mégjobban megbántani itt senkit.

Kemény kérdés ez.Értem az érvet és az ellenérvet, de most nem tudok okosat mondani, talán a személyes tapasztalatomat.
Amikor a lányomról kiderült, hogy beteg, akkor (és már előtte) megbeszéltük, hogy nem vállaljuk, ha beteg lesz, megszakítjuk a terhességet.Aztán amikor ott álltam a klinika folyosólyán és azt mondta a 3 körülöttem lévő orvos, hogy akkor tessék eldönteni...na azt a pánikot nem fogom sosem elfeledni.Hogy benne van a pakliban, hogy kis sérülése lesz, de az is, hogy nagyobb...hogy lehet még meghal a méhemben, de lehet, hogy nem?...Csak annyit tudtak, hogy beteg és valószínű nem születne meg.Valószínű.És az esélyei ennyik és ennyik.Legszívesebben elfutottam volna.És ott akkor írtam alá az ítéletet.A lányom az utolsó percig élt.Ezt feldolgozni sosem fogom tudni, bár könnyít a lelkemen az utólagos vizsgálatok sora, miszerint tényleg nagyon nagy volt a baj.
Persze ez a saját életem, saját tapasztalat.Viszont van, aki tudja, hogy beteg a babája pl DS, és mégis vállalja...Én nem tudnám vállalni, de ez mindenki saját belátása és élete.Pokoli döntés és az örökre megmaradó kérdés:Mi lett volna ha?....

Szerintem igenis lehet és kell is ilyen témáról beszélni, nem csak a rózsaszín köd létezik.
Nono: a kisbetűt nem lehetne hanyagolni?Mert nem tudom elolvasni, amit írtál...

Jó reggelt mindenkinek!

Egyetlen dolgot szeretnék elmondani a témával kapcsolatban: Nagybátyáméknak 3 gyerekük van (pontosabban volt). Az első gyerek (lány) a születése után agyhártyagyulladást kapott. Életben maradt, fogyatékosan. A második gyerek (lány) betegen született, mint utólag kiderült RH összeférhetetlenség miatt (30 x évvel ezelőtt >>> akkoriban ezt még annyira nem vizsgálták). Ott voltak két beteg gyerekkel, tudták, hogy sosem lesz egyiknek sem teljes élete, és persze nekik sem. De nagyon szerettek volna egészséges gyereket, így bevállaltak egy harmadikat. Megszületett, egészséges fiú.
Az elsőszülött lány 18 éves korában, a második 32 éves korában halt meg. Én végignéztem az életüket. Nincs ember, akit annyira tisztelnék, mint őket. De talán pont azért mert láttam a sok szenvedést, tudom, hogy én erre sosem lennék képes. Ezt végigcsinálni egy életen keresztül. Emberfeletti erőre van ehhez szükség, és annál nagyobb kínt egy szülőnek el sem tudok képzelni, mint hogy hosszú éveken keresztül nézi a gyermeke(i) szenvedését, és semmit sem tehet értük, csak elhalmozza szeretettel.

Amikor velem/velünk történt a tragédia, számomra ez volt az egyetlen "vigasztaló" (hülye szó ide) dolog: hogy nem kerültem döntéshelyzetbe. Valaki más döntött helyettem. Pokoli nehéz lehet, mondom ezt én, aki pontosan tudom, hogy ha döntenem kéne egy 20 hetes magzatról, aki beteg, hogyan tenném.

Szóval ezt a döntés-dolgot inkább ne kívánjuk magunknak, mert nem tudjuk miről beszélünk.

Zsófi

Zsófi:sajnálom és minden tiszteletem az ilyen embereknek.((()))
Véleményem szerint a mai orvostudomány adta lehetőségek szerint fel lkell készülni a döntésre, de kizárólag a méhen belülire.Hülye megfogalmazás.Nem lehet felkészülni.De a lehetőséget meg kell beszélnie a pároknak.Bár sosem kellene senkinek ilyesmiről beszélnie, de sajnos kell.Mi is úgy álltunk hozzá, hogy minden rendben lesz és egészséges babánk lesz, de akkor is felvetettünk minden eshetőséget.Főleg, miután a mintavételek szükségessé váltak.
A már megszületett babák esete teljesen más, ezt Nono teljesen jól írta le.Én is küzenék küzdenék és küzdenék.

nono
Engem nem bántottál meg, az létező probléma, az én átélésem volt olyan más, nem szeretek rá visszagondolni, mert magamtól is megriadok néha.
De ezek tények, ilyen esetek vannak és erről jó beszélni, érdemes. A kórházi hozzáállásról is, az ottani bánásmódról is.
Most beindul a napom, de lehet estefele leírom, hogy volt ez velem.

Sziasztok!

Pár napig nem fogok írni, nem ülök a gép elé.Tegnap rosszabbodott a helyzet, beszéltem az orvosommal, pár nap szigorú ágynyugalom, aztán meglátjuk mi lesz, ha ennél is tovább romlik, vagy nem múlik a vérzés, akkor kórház..
Arról nem is írok, hogy mit érzek, hogy vagyok most...Képtelen vagyok felfogni, eddig semmi baj nem volt, mért most van vérzés, mért a 16. héten...már olyan nagy és még semmit sem tehetnek érte...

vigyázzatok magatokra, majd jövök, ha tudok.

Puszi

Igen, Jázmin egyetértek. Csak azt akartam elmondani, mennyire át tudom érezni a döntés nehézségét, pedig jómagam tudom, hogy egy ilyen helyzetben hogyan döntenék. Már régen tudom.
És mi is beszéltünk erről korábban a férjemmel, igenis kell erről beszélni.

Nagyon nehéz lehetett Nektek. És Bettiéknek, és persze mindenkinek. Kinek ezért, kinek azért.

Nekünk nem volt beteg a kisbabánk, és ezt még kimondani is szörnyű, de amikor mentem a boncolási jegyzőkönyvért, a szívem mélyén talán azt kívántam, hogy derüljön ki: volt valami baja. Ezért kellett elmennie, kapjak választ a MIÉRT-re. De nem kaptam. Akkor és ott nem. Teljesen egészséges volt. Ebben az a nehéz, hogy az embert megőrjíti az érthetetlenség. Nincs magyarázat. Pont.

Aztán meglett a magyarázat néhány héttel ezelőtt. Egyrészt megkönnyebbültem, másrészt meg találtam egy újabb okot amiért vádolhatom önmagam. Áááá, sehogy sem jó ez, de hisz hogy is lehetne jó?????? Ez mindenki számára tragédia.

Tünci!

Nagyon-nagyon szorítok Neked!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Bízz benne, hogy minden rendben lesz!!!!

Zsófi

Zsófi:elmondod a magyarázatot?És Ti is úgy döntöttek volna, mint mi?
Igen, ha nem derül ki az oka, az talán még szörnyűbb.Mi úgy mentünk a magzatvíz eredményemért Jázi elvesztése után, hogy csak legyen az oka a betegség...ugyanígy éreztünk mi is, mert ok nélkül még borzalmasabb talán.

Igen, Jázmin, így döntöttünk volna mi is. Ezért írtam le a családunkban történteket.

Az ok nemrégiben derült ki. Orvost váltottam, és az új orvosom végigcsinált egy sor kivizsgálást. Kiderült, hogy van egy baktérium a szervezetemben, ami képes burokrepedést, koraszülést, méhszáj megnyílását generálni. Amúgy abszolút tünetmentes.
Nagy valószínűség szerint ez lehetett az okozója a tragédiánknak. Azért mondom, hogy nagy valószínűség szerint, mert akkor, amikor beindult a szülés, a kórházban nem csináltak tenyésztést. Csak egy vérvétel volt, ami utalt rá, hogy esetleg (!) van egy fertőzés a szervezetemben. Azt a mintát, amiből kitenyésztették a bacit 2 hónappal a történtek után vették le, így csak valószínűsíteni lehet, hogy akkor is ott volt a szervezetemben és ő volt a bűnös.
10 szem antibiotikum megakadályozhatta volna a történteket. Néha ennyin múlnak a dolgok.

Zsófi:ilyenkor nagyon dühös leszek.Hogy ennyin múlik...hogy a sok igénytelen bagós állat meg potyogtatja sorba...ismét mérges vagyok a világra, hogy ez történt velünk...Nagyon sajnálom.((()))

Tünci:pihenj sokat!+++

Jázmin:
az egyik apró betűs :
Nem értettem egyet vele pl mikor Tüncitől megkérdezte az orvos megcsászározza e. Abban a helyzetben h lehet egy anyának ezt a kérdést feltenni? Ilyen terhet rátenni?

és a másik apró betűs, amit Bettinek írtam:
És bár nem tudhatom mit érzel de én is így gondolom mint aarnika. Nem te döntöttél. Már vki eldöntötte h a kislányod beteg lesz.

Jázmin: szörnyű lehetett átélni Ez másféle döntés. Erre írtam h ez valódi döntés...már amennyire valódi, hisz te csak a szenvedés idejét "rövidítetted" le. Nem is tudom jól megfogalmazni. remélem érted. Nem te döntötted el h beteg legyen. Ez volt. És kész.

iszont van, aki tudja, hogy beteg a babája pl DS, és mégis vállalja...Én nem tudnám vállalni

Sztem sokan gondolják ezt így. De amikor már egy élő emberről beszélünk, mármint úgy élő h megszületett (na ennél hülyében sem lehet fogalmazni )már más azt mondani, najó legyen vége....sztem.

Ha a hasamban van...nem tudom mit tennék....valószínűleg bármit is akkoris örökre nyomot hagy...nincs a szó szoros értelemben vett jó döntés...csak a kisebb rosszat lehet választani...asszem....már amennyire ez "kisebb" rossz....

de car h nincs a szövegemnek hanglejtése...akkor nem magyarázkodnék ennyit mit h értek...

Én ugye csak a megszületett korababákról írtam h mentsék meg amíg van esélye.
És amíg nem látok v nem tapasztaltam olyan kínt mint Zsófi rokona addig én is azt akarnám, mentsék meg. Plusz dönteni egy sokkos állapotban amit a koraszülés okozott...hát sztem ezt a döntést nem lehet az anyára tenni. sztem.

na ennyit az off-ról.

betti: jó h nem bántottalak meg.

Olyan nehéz ezekről úgy írni h ne legyen bántó v sértő. Hisz nem tudhatom kívűlállóként h egy egy jószándékú mondattal nem rúgok e mégegyet rajtatok.

Nono:köszönöm, hogy leírtad, de vaksi vagyok.
Ne szabadkozz!!!Én annyira örülök, amikor nem rendszeres tagok is belefolyanak a beszélgetésbe, véleményt írnak más más témában.
Te már nem tudsz rajtunk rúgni...( ez olyan morbid vicc) és egy fél szavad sem volt bántó szerintem.

tünci: nagyon szorítok neked! ++++++

Tünci nagyon szorítok neked!
Remélem minden rendben lesz!(((())))

Csütörtökre 20 fokot mondanak...

Yeeeesssss Jázmin!
Utááállllooommm ezt az esős car időt!
Puszillak!

Szinti:Csak az a baj, hogy utána meg egy nap alatt lesz megint 2 fok...és csodálkozunk, hogy mitől vagyunk rosszul.
Minden ok veled?Nem nagyon jársz már erre.(mondjuk megértem)

Tünci pihenj sokat minden rendben lesz rendben kell lennie!!+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

Köszönöm kérdésed Jázmin minden ok!
Minden egyes napomat veletek kezdem,itt iszom meg a tejeskávémat és olvaslak titeket!

Idő igen ezek a nagy változások borzasztóak!Egyik nap 28 fok,másnap 8 fok!

És csendben szorítok nektek és veletek,örülök és szomorkodok!
De igen,már nincs itt a helyem!De azért néha irok!
Nem válszoltál levetkőzteted a Balázst?(lehet neked be sem jön,ha-ha)

Szintus:ha lesz annyi pénzem, akkor igen!
Nekem nem a zsánerem, de jó pasi.Nekem a Csányi Sándor, Szabó Győző...jönnek be.
Aranyos vagy, hogy drukkolsz nekünk, remélem egyszer mindannyian csak olvasni jövünk és nem lesznek többet újak, de ez csak egy álom sajnos, ilyen tragédiák mindig lesznek.
Ha valaha sikerül újra és egészséges babám lesz, én is jönni fogok olvasni, sokat jelent ez a topik nekem, átsegített sok sok mélyponton.

(és a lottóötös írásodra visszatérve nem vagyok túl "nemes", mert egy alapítványnak és egyháznak sem adnék pénzt.Csak eszközt, és azt is a Peter Cerny alapítványnak, ők koraszülött mentéssel foglalkoznak.)

Sziasztok!
Bocsi, hogy így be offolok közétek, de igazából június óta alkalmanként bele bele olvasok a topicba (júniusban pár hetes spontán vetélés miatt kezdtem el olvasgatni hasonló témákat, de az enyém korántsem olyan tragédia, mint amiket itt olvastam:-( )ésszóval nem rizsázok a lényeg, hogy én azóta is nagyon drukkolok mindannyiotoknak, hogy történjen veletek is valami szép és jó.
És most olvastam Tüncit, hogy ágynyugalomra van küldve!
Tünci így ismeretlenül is nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon drukkolok neked és a kisbabádnak, hogy minden a legnagyobb rendben legyen veletek!!!!!!

Nagyon szimpatikusak vagytok mindannyian és jófejek és tényleg csak azt kívánom így ismeretlenül is, hogy minden jól alakuljon a további életetekben!!!!!
Remélem olvashatok majd sok szép örömhírt!
Tudom jön az ősz, meg egyebek de millió puszi mindenkinek és sok sok pozitív energia!!!!!

Üdv
Bree

Te is jó fej vagy Bree, köszi a jó kívánságokat, itt elkél!
((()))

Szia Bree. Köszönjük a hozzászólásod.

Beszéltem Tüncivel, fekszik, mást nem tehet és mondtam neki, hogy nagyon sokat gondolunk rá.
Valahogy kellene neki egy laptopot küldeni és akkor ágyból is lehetne velünk. Tessék lottó ötös! Tüncinek berendeznék egy komplett high tech szobát, egy falnyi plazmakivetítővel, és strandnadrágos, szörfös, napbarnított fiatalemberek lesnék minden kívánságát, ki főzne, ki porszívózna, ki csak úgy ott lenne.