Nagyon édik a babák
szuper, hogy mindig ennyi képet tesztek fel
Ladmon, szuszifej-utánzás nálunk is megy, és egyszer már megpróbált tapsizni is. Azóta se többet
de én lelkesen mutatom neki, hogy kell
Julcsi, magadról nem is írsz: te hogy vagy? lábad? már futkározol?
Marci ébredéseivel kapcsolatban: tudom, hogy könnyű mindent a fogakra meg az időjárásra fogni, de gondolj bele, egy hét alatt húsz fokkal csökkent a hőmérséklet, és ráadásul iszonyat durva szél van. Adri ma az összes altatásnál olyan visítást rendezett, hogy nem is értettem, többször kellett visszamenni hozzá, mert mikor már úgy nézett ki, aludni fog, megint rákezdte, brutál sikoltozva, szóval makkegészséges gyerekkel is car volt a mai nap alvás szempontból, Marci meg ráadásul még betegecske is szegénykém (légyszi adj egy gyógypuszit az édes kis buksijára a nevemben!), és ha nincs igazán jól, nem csoda, hogy felébred az alvásciklus végén. Szóval én a helyedben megpróbálnám az azonnal visszanyugtatást, ha meg az nem megy, akkor soksoksoksok cici... hátha... az idegeskedés meg - hát azt hiszem, mindegyikünknek volt már ilyen. Nem jó, de előfordul. Végülis izgulsz miatta, hogy jól legyen, igyekszel a legjobbat adni neki, de most neki semmi nem jó. Nem könnyű ehhez jó képet vágni.
Sírós ciciharapás volt már (mármint én sírtam), jujuj, sajog, ha rágondolok. De én is rászóltam, és röhögött, de azóta nem csinálta.
(ja és csak azért nem jöttem, mert Tomi szabin, és lótunk-futunk)
Amy, nem rontottál el semmit,
ügyes anyuka vagy nagyon! Hogy egy idő után nincs türelmed nyolcezredszerre is körberingatni a kis popsiját a szobán, megértem, főleg, ha esze ágában nincs aludni.
Sokat nem tudok segíteni, mert én is a szerencsések közé tartozom (kivéve, mikor fogzunk...), egy dolog van, ami nálunk is új: ringatással tele lett a múlt héten a hócipőm (két éjszaka félóránkénti ébredéssel=még mindig izomláz van a hátamban), így most arra szokunk át, hogy a szopifotelban ülve ringatom. Na persze először a nappali altatásoknál csináltuk, amikor nekem is több türelmem van küzdeni vele, és még mindig nem rajong az öteltért, de már hamarabb elfogadja a szitut, mint egy hete. Másik előnye, hogy így én is tudodk kicsit szenderegni ringatás közben. Nem nagy tudomány, tudom, de esetleg a ringatós altatásoknál megpróbálhatnád, hátha így könnyebben viselnéd a nehézkes elalvásokat.
Még egy gondolat: van valami bújósrongya/kendője/pelusa Vendinek? Illetve, bevallom, nem emlékszem, hogy szopizza az ujját, vagy van cumija, vagy egyik sem? Nálunk úgy megy, hogy ringatom, és mikor már elég jól ellazult, akkor bedugom az ágyba, és a kis bújósronggyal összebújva ujjacska a szájába, és elalszik pár perc alatt egyedül. (Kivéve, mikor egyből felül, és elkezd ordítani, mint ma
)
Ne haragudj, hogy jövök itt a marha nagy egy-gyerekes-nyolchónapos tapasztalatommal
csak olyan jó lenne tudni segíteni!
Abencze, jajdejó, hogy jöttél!!! És milyen szépet írtál
és téged sem irigyellek az alváshelyzet miatt.......
Bogi, welcome back! De jó, hogy jöttél végre
(tesóprojekt - ööö izé még nem vagyok terhes, asszem )
Zümis, de jó ez az ilyen volt-ilyen lett kép
nagyon tetszik, hogy ugyanabban a pózban van Muki, és mennyire hasonlít saját magára
édi
Boti naggggyon komolyan nyomja a hordozóban hintázást