Sziasztok, jó estét!
Nagyon gyorsan eltelt ez a nap is. Délután elmentünk Babókával a budaörsi hordozóklubba, a párom odavitt autóval, és eljött értem, de be már nem jött, mert az milyen már.
Nagyon jól éreztük magunkat, rengetegen voltak, mindenki nagyon kedves és segítőkész. Felpróbáltam 4 féle Mei-tai-t, meg egy drága kendőt, de a Mei-tai jobban bejön, nekem kényelmesebb. Igazából túl nagy különbséget nem éreztem a 8 ezres és a 18 ezres Mei-tai között, csak az anyaga volt más. Most már csak azon gondolkozom, hogy kell-e nekem még egy hordozó, vagy megteszi a kendőm is.
Köszönöm mindenkinek a biztatást hozzátápi terén. Közben újabb gondom lett, hogy ne legyen olyan egyszerű az élet: Babóka egyáltalán nem akar szopizni, se a bal, se a jobb mellemből.
Azt hiszem, nyakig vagyok egy szoptatási sztrájkban, de csak most azonosítottam be, hogy ez van. Eddig még csak elvoltunk, éjszaka, délelőtt, délután szopizott, csak este volt nyűgös. Ma azonban már reggel sem akart szopizni, és egyre csak durvult a nap folyamán. Ma ahányszor mellre akartam tenni, sírt, feszítette magát, kapkodott ide-oda. Az elmúlt napokban csak este volt ilyen. Végiggondoltam a dolgokat, s arra a következtetésre jutottam, hogy mi van, ha az, hogy nincs elég tejem, nem ok, hanem következmény? Nem akar szopizni, ergo kevesebb lesz a tej, aztán emiatt még kevésbé akar szopizni.
Első körben elraktam a házban található összes cumit és cumisüveget, hiszen egyszer már volt cumizavaros, lehet, hogy megint az van. Aztán jól összevesztünk a párommal azon, hogy most tényleg kanálból akarom benyomni neki a 100 ml tápot?
Hát igen, kanalanként megetettem vele. Aztán eljött az este, amikor cumival szokott elaludni. Cumi nélkül sírt, nyűgös volt, szopizni nem akart. Olvastam, hogy meg lehet próbálni járkálva szoptatni. Nem igazán hittem benne, de bejött. Mentünk 3 kört a lakásban (eléggé érdekes mutatvány volt
), már kezdett lekoppanni a szeme, amikor leültem, majd lefeküdtem, míg mély álomba nem merült.
Nehéz menet lesz, de remélem, sikerül visszaédesgetni. A pótlás egy dolog, de ahogy a mai napot elnéztem, gőzerővel haladtunk az elválasztódás felé. Erre még nem vagyok felkészülve. A párom ezt is másképp gondolja, szerinte 5 hónaposan már mindegy, hogy tej, táp vagy szilárd, csak végre lakjon jól a gyerek.
Mos látom, megint regényt írtam.
Lassan az én gondjaimmal lesz tele a fórum, minden napra jut egy.
Szofi: Jó lehetett a ringató, jó, hogy tudtok énekelni meg hangszeren játszani. Szerintem, ha mi próbálkoznánk, szegény Babóka kimászna a világból!
Anikó: Üdv. a fülbevalósok között!
Gyöngyi: Nekem az utolsó kép tetszett a legjobban, a Free Marci.
Anita: Nem a jegygyűrű a fontos... megértem, hogy el vagy keseredve, de ha nem kerül elő, majd valamelyik évfordulóra csináltathattok újat. Addig is, az érzés az, ami számít, nem a jelkép. Drukkolok az állásinterjúhoz!
Ildi: Nem semmi a liternél is több tej...
Ma a férjem adott Babókának egy körömnyi főtt répát. Nézett nagyot, csócsálta, úgyhogy azt hiszem, ezzel már hivatalosan is elkezdtük a hozzátáplálást. Görcsölés, ismerős... azt hiszem, én túlgörcsölöm lassan az etetés témakört, remélem, a következő gyereknél nekem is sikerül lazábbnak lenni.
Dóri! Babóka is egyfolytában a lábát eszi, lassan már óránként húzhatok új zoknit rá, mert átáztatja.
Jó éjszakát, megyek aludni.
Réka
Pankráció...
Fejcserés támadás 
Szerintetek ezzel a mutatvánnyal kereshetnénk némi pénzt?
Free Marci!!!
közben lemerül ez a vacak,Iza meg beszart....
, majd jövök.
