Jó reggelt!
Milánom alszik, kicsit taknyos, de láza nincs. A dokinak azért megmutatom, legalább megmondja mit adjak neki, ha egyáltalán kell valamit
Sziszi: ez most komoly?!
Én tényleg lezártam már!!!!!!
Kupi: ahogy írtad, a férjed is olyan természetű, mint a fiad, ezért nem is beszélget vele, szóval volt honnan örökölni a hallgatását. Fiús anya vagyok egyelőre, elvileg egy lányom még biztos lesz
Mi szókimondó család vagyunk, és nem éppen félénk, visszahúzódó, magába forduló természetűek, nem gondolom, hogy Milán más lesz. Ha meg igen, és velem nem akar beszélgetni, akkor is van egy apja, vagy egy nagyapja. Tud kihez fordulni a családban, ha akar. Attól nem félek, hogy nem akarna, nem fogjuk leszedni semmiért a fejét.
Levi micsoda csibész, nagyon helyes kisfiú, és hogy kutyázik, behalok!
Katus: neked akartam írni, még a kortárs csoportos reagálásodra, hogy igen vannak, akik nem olyan határozottak, és be lehet hülyíteni őket, de ilyenkor szerintem jól jön egy olyan legjobb barát, aki viszont határozott, és ki tud állni magáért, és általa a határozatlan gyerek is megóvható. Spec beszélgetünk a legjobbal, hogy a mi fiúnk olyan befolyásolható, de tudom, hogy te soha nem tennéd ezt meg ezt és ennek örülök, mert a fiam veled jár el, és így nem fog belekeveredni semmibe, vagy valami hasonló. Lehet beszélni a kamaszokkal is, csak meg kell találni a megfelelő hangot. Nem biztos, hogy mi szülők leszünk a bizalmasai, de vszínű találni a közvetlen környezetben olyat, akire felnéz, akinek a mondásai szentek, akit a bizalmába fogad. (Kupi ez még a te hsz-dhez is passzol
)
Például ehhez is kapcsolható az egyik sztorim:
Egy pszicho tanárom mesélte, hogy a fiának nagyon könnyen begyulladt a füle, ezért amikor hidegebb lett, sapit kellett volna hordania, otthonról el is ment abban, de a kapun kilépve levette. Olyan 13 éves lehetett, tehát lazán kamaszkor. Volt egy fiú, akivel együtt járt iskolába, és a tanárom megkérte azt a srácot is, hogy húzzon olyan sapkát, ami védi a fülét, és kérje meg a barátját (a tanár fiát), hogy ő is hordjon sapkát. És lám, a sapka már nem is volt véresrongy
Katus még ez is neked: hétvégén megyünk anyósékhoz, még onnan is összecuccolok, majd írj, hogy mikortól vihetjük a cumót
Barti: tudom, hogy mondta a pszichológus nincs semmi baj Pötyivel, de ha gondolod, barátnőm anyukája gyerekpszichológus megkérdezhetem, ő mit tanácsol mi ilyenkor a szülői jó válasz
Kriszti: én nem kaptam. De szerintem az ilyen kutatásokkal, amelyek a gyerek megfigyelésén alapul, nincsen semmi gond. Ha nem lennének, honnan tudnánk, hogy pl.: egy rosszul visszacsatoló anya, milyen károkat tud okozni a gyereknek, aki felnőve személyiségzavaros lesz?
Mi az MTA baba-mama kutatásában vagyunk benne, kaptam egy legalább 6 oldalas kérdőívet, aztán majd megyünk is be hozzájuk.
Csöre: nagyon édes Saci új haja, Katusnak igaza van, tényleg nagylányos
Tetyk: mindenféle méretű ruhát szedek össze (felnőttet is), de pl.: ha ágnyeműt is küldünk, annak is hasznát veszik? Van olyan, amit már nem használunk, és csak foglalja a helyet.
Krisz: simán jó a pelus, sőt
Kösz, na majd megkukkantom ezt a Kiket.
Betegeskedő Manóknak jobbulást!!!