Sziasztok!!!
teljesen magamon kívül vagyok a mai napon történtek után, inkább leírom, mert nagyon kivagyok....
szval ma du. elmentünk egy játszótérre, annyira nem szeretem, mert buckás töredezett a beton, csak két hinta van benne, meg egy homokozó, de legalább a társaság jó volt....eddig, vagyis akikkel eddig találkoztam anyukák és babák.
szval a Miló egész jól elvolt, csak egyszer esett bele a homokozóba úgy, h megpuszilta a homokot, kis sírás után hamar megvígasztalódott. jöttek sorra a babák anyukák, elvoltunk. persze minden gyereknek a másik játéka tetszik, tudjátok, így szokott ez lenni, ami nem is baj, mert mki odaadja, h játszanak vele a többiek.
persze a Milónak is megtetszett egy kismotor, odament hozzá.
erre jött egy kisfiú, olyan két éves forma lehetett, addig én még nem láttam ott. ott álltam a Miló mellett, egyik percben még semmi, másik percben meg azt látom, h a kisfiú izomból belemarkol a Miló arcába, másik kézzel a hajába, és hátulról hátrafeszíti a fejét, majd mindkét kezével az arcát szorítja, de olyan erősen, h ellilult a gyerekem bőre. mire felocsúdtam, a gyerek nagyanyja-mert az volt vele, KEDVESKEDVE-elkezdett ejnye bejnyézni, én meg alig bírtam a Milót arrébb húzni tőle.
szval a gyerek NO KOMOLY FENYÍTÉST KAPOTT, CSAK H NEM SZABAD, AZT IS MOSOLYOGVA, Miló szegény meg üvöltött az ijedtségtől és a fájdalomtól.
felháborodtam, mert én még ilyen fokú aggrasszivitást, nemhogy gyerektől, de még felnőttől sem láttam az életben, max filmeken.
a gyomrom úgy összeszorult, de a felháborodottságtól és a hirtelen sokktól szinte nem is láttam, mire a gyereket kiszabadítottam a mámi már el is tűnt a gyerekkel
utána beszélgettünk más anyukákkal, akik szem és fültanúi voltak az esetnek, és kiderült, h ez már nem az első eset, más gyerekét is bántotta már ez a gyerek.
akkor kérdem én: miért hordja játszótérre nála kisebb és gyengébb gyerekek közé ezt a kis agresszív állatot, már bocsánat, de ezek után más szavakkal nem tudom illetni, hiába csak két éves a gyerek. vigye el nagyobb gyerekek közé, ott biztosan nem mert verekedni és aggresszívkodni, persze a kisebbet mindig könnyebb bántani
szval nagyon kiakadtam az eset után, még most nem tudok napirendre térni fölötte, legszívesebben jól megráztam volna a gyereket és leüvöltöttem volna, de persze nem az én gyerekem, bár ebben a helyzetben sztem senki sem ítélt volna el ezért, ha meg is teszem.
a legszörnyűbb az egészben mégis az, h a gyerek nem tudja hol a határ, komoly fenyítést még biztosan nem kapott az életben, ezt nem lehet egy egyszerű mosolygós ejnye-bejnyével elintézni.
eddig nem is jutott az eszembe, de már most parázom azon, ha majd bölcsibe-oviba, iskolába fog járni a gyerekem, lesz-e ott olyan gyerek, aki hasonlóan agresszív, és bántja majd az enyémet, v a másét, és nem fogom tudni megvédeni, megvígasztalni, ki lesz téve ehhez hasonló attrocitásnak, és nem tehetek ellene semmit sem!!!!!!!!!!!!!!!!!
ez a felismerés most nagyon mélyen bennem van, és nagyon bánt , kiborultam nagyon!!
bocsi csajok, kissé hosszú lettem