Sziasztok!
Írok végre, sajnos már Londonból. Tegnap dél körül visszaérkeztünk.
Nehéz szívvel, semmi kedvünk nem volt jönni, most sem jobb még a helyzet, legszívesebben visszafordulnánk.
Az út jól sikerült, legalábbis nagyon jól haladtunk, csak itt volt dugó, egyébként meg kb 2-3 órával hamarabb érkeztünk, mint gondoltuk.
A lakásunk bizonyos részeit a szerelők szétbarmolták, amíg nem voltunk itthon. A teraszon lévő kertem szinte teljesen tönkre ment, a hosszú ideje ápolgatott rózsáimat és málnabokromat kipakolták a tűző napra, így kiszáradtak, a nem túl rövid idő alatt falra felfuttatott virágaimat pedig szó szerint letépték, hogy hozzáférjenek a kinti csövekhez. Ezért baromi mérges vagyok, mert direkt rácsot rakott Feri a falra, arra futtattuk őket, egy mozdulattal le lehetett volna akasztani a komplett növényzetet és úgy elrakni az útból a ládával együtt, de nem, ők elhúzták a ládát és széttépték a szárakat.
A legidegesítőbb dolog csak ezután történt: kicsivel a megérkezésünk után két vadidegen indiai szerelő a legnagyobb természetességgel sétált be a lakásunkba. Mintha itt laknának. Se csengetés, se kopogtatás, csak fordult a kulcs a zárban és jöttek. Miután kérdőre vontam őket kiderült, hogy a főbérlőnk b.szott itt lenni velük (ahogy megígérte), hanem fél Indiának adott kulcsot a házhoz, illetve a lakáshoz és úgy jártak-keltek itt az elmúlt két hétben, mintha itt laknának. Feri elbeszélgetett velük a virágok kipusztításáról, amit komoly arccal fogadtak, majd öt perc múlva rájuk néztünk és látjuk, hogy visszafojtva röhögnek. Azt hittem, hogy kivágom mindkettőt. Tisztáztuk, hogy még két napot kapnak, addigra legyen minden befejezve, mert én utána megyek vissza dolgozni és zárcsere lesz, ide többet engedély és felügyelet nélkül be nem teszik a lábukat.
POCAKBABÁRÓL: tegnap este végre már többször és határozottan éreztem kívülről is a mozgását, úgyhogy a mellső fali lepény mégsem szigetel annyira.
NÓRI: írtad, hogy neked is mellső fali a placentád. Te érzed már, látod már kívülről a mozgását? Ha igen, akkor mióta?
Kíváncsi vagyok, hogy mennyire igaz az az általánosítás, hogy nekünk csak jó sokára kellene látni így.
VIZESEDÉS: a közel egy napos autóban csücsülés most is megtette a hatását, akár csak tavaly. Tegnap estére eltűnt a bokám, akkora lábam lett, mint egy elefántnak. Megmértem magam és azt hittem, hogy elájulok: 69 kg-ot mutatott a mérleg. Gyanítottam, hogy ebből 2-3 kg víz, mert 64-gyel mentem haza, gondoltam, hogy a közel három hetes nyaralás alatt 2-3 kg-ot magamra szedek, mert én nem-terhesen is ennyit kapok fel magamra, ha kirúgok a hámból, de azért ez az öt kiló plusz durvának tűnt.
Ezután a szervezetem elkezdett dolgozni, számolni sem tudtam, hogy hányszor voltam pisilni az éjszaka és ma reggel is azt csinálom folyamatosan. A bokám már jobb, már félúton tartok a normálishoz képest, de még be van dagadva. Ismét mértem magam, közel 3 kg-nyi víztől sikerült megszabadulni az elmúlt 12 órában. Így már nem is tűnik durvának a nyaralásos hízás.
Ma még vízűző napot tartok, magyarul gyümölcsöt, joghurtot és zöldséget eszem ma, nah meg iszok sokat, hanyagolom a sót és a szénhidrátot, mert szerdától megyek dolgozni, addigra rendbe kell jönnöm teljesen. Bevizesedett lábbal nem fogom bírni végigállni a napot.
Gratula mindenkinek a kisfiúkhoz/kislányokhoz, illetve a friss eredményekhez!
BABAESŐ: kiderült, hogy a mi családunkban most már minden részről babaeső lesz: Feri nővére is babát vár, kb május első felében fog megérkezni. Így az én szüleim hamarosan hat unokával büszkélkedhetnek, anyósomék pedig hárommal. Ezek nagyon szép eredmények ahhoz képest, hogy mindkét nagyszülő pár az unokákat hiányolta hosszú éveken át.
EDITMK: üdvözöllek én is. Én is az Egyesült Királyság területén várom a babámat, csak éppen Londonban. Meglepett, amit írtál, hogy csak a 12. héten van uh nálatok. Mindig hallok valami újat... Azt hittem, hogy az állam területén egységes a terhesgondozási rendszer és mindenhol kettő van (tehát 12 és 20 hetesen). Azt az egyet még én is kevesellem.
TALI: nagyon sajnálom, hogy nem értem oda. Egyáltalán nem így volt tervezve a nap. Az egész ott csúszott el, hogy nekünk 9-10 körül el kellett volna indulni aznap délelőtt a rokonokhoz. Indultunk is volna, ha az internetesek nem akkor érkeztek volna meg átkötni Feri szüleihez a széles sávú netet, mert most váltottak. Azt mondták, hogy egy fél óra lesz, amihez Ferinek asszisztálni kell, mert ő építette ki anyósoméknál a rendszert még mielőtt kiköltözünk. Aham, hát persze nem fél óra lett, így délben még otthon figyeltem, hogy mikor indulunk már.
Jó későn leértünk a rokonokhoz vidékre, akik persze terülj, terülj asztalkámmal vártak, ők még nem is látták Kristófot. Megebédeltünk, beszélgettünk és akkor tudtunk vissza indulni Pestre, amikor ti már rég sütiztetek. Feri mondta, hogy hajtani fog, hajtott volna, de semmi sem akarta, hogy én odaérjek, mert fél óra alatt tettünk meg tíz percnyi utat az útlezárásnak köszönhetően. Ekkor írtam Nórinak, hogy nem érek oda.
Végül fél hétre értünk Pest határához.
POCAK: ismét tovább nőtt, most már tényleg csinálok majd egy fotót. Sokan látják már, tegnap a kompon még pisilni is előre engedtek, mint kismamát.
Viszont sokan nem látják. Hétfőn, amikor vacsorázni mentem nagyon kellemetlenül éreztem magam. Van egy ruhám, amit simán lehet hordani szerintem terhesen is, az anyaga, szabása teljesen megfelelő. Tök hasonló ehhez, csak nem kismama ruha:
http://brendon.hu/shop/fotoframe.aspx?cid=177&iid=18618
Már látszik benne a pocim és szerintem az is látszik, hogy babát várok.
Feri a vacsora végén mondta el, hogy beérkezésünkkor az egyik asztal mellett elsétálva négy nő összesúgott mögöttünk. A téma én voltam, mégpedig az, hogy ilyen aránytalan testalkathoz hogyan vehetek fel ilyen ruhát. Én szerencsére akkor nem hallottam, mert az egész estém szar lett volna. Berobogtam a mosdóba, egész alakos tükör volt. Nem értem, hogy mégis mit gondoltak, mi van a hasamban, ha nem gyerek, ugyanis ha nem terhesnek látnak, akkor maximum etiópnak nézhetek még ki. Vékony a karom, a lábam, az arcom, látszik, hogy nem plusz van rajtam, még megvan a derekam, a csípőm sem szélesedett ki, elől és hátul semmi változás, oldalról viszont van pocim.
Feri azt mondja, hogy erősen középkorú nők voltak, valószínűleg valamelyiküknek, vagy talán mindegyiknek volt már alkalma babát várni, szóval nemtom, hogy mégis mit gondoltak.
Másnap megfordult a fejemben, hogy ezentúl inkább takarom majd magam, ameddig lehet, csakhogy ne cikizzék ki többen az "igénytelen testalkatomat", de aztán úgy voltam vele, hogy én néhány nőszemély miatt nem fogom rejtegetni a benti babámat.
Ti jártatok már így?