nna kistali megvolt, Adri alszik, Tomi elment sportolni, előttem egy sör
Szóóóóval az volt, hogy szerintem nagyon szuperül sikerült a találkozó, én nagyon jól éreztem magam, és Adri is (na ő nem egészen végig...).
Merthogy a végére eléggé túlfáradt szegényem, akárcsak Marci barátunk, akitől még egyszer bocsánatot kérek, hogy nem tudtam hazateleportálni - ha tudtam volna, megtettem volna
persze akkor kellett volna elindulni, mikor Adri akkorát ásított, hogy majdnem bekapta az asztalt
csak anyuka túl jól érezte magát, hogy elinduljon
volt kis kalandunk a parkolójeggyel, mert bemenetkor nem olvasta le a gép a rendszámom, de ez csak kimenetkor derült ki, sorompónál tolatgatás, stb... így is leanyáztak páran, mi lenne, ha még szőke is lennék
na de megoldottuk végül, kijutottunk.
De hogy a jó részére térjek: találkoztunk az IKEÁban a lányokkal, ahol felszámolták azt a babahempergő részt, ahol szerettünk volna babát hempergetni, de nem estünk pánikba - az arra járó vásárlók legnagyobb derültségére elfoglaltunk egy szobát az áruházban a berendezett mintaszobák közül
egy pár óráig az áruház dolgozói se zavartatták magukat, aztán jött egy csúnyán néző bácsi, úgyhogy jobbnak láttuk szedelőzködni, és átmentünk az étterembe
Zsuzsi szokásos vagány módon közlekedett, egy tündérien kukucskáló Lénával a hátán - csajok, az valami nagyon komoly, ahogy a hátára veszi a gyereket! Léna egyre szebb, és ahoyg cuppogta az alma-barackot, azt öröm volt nézni
Ladmon az életben is legalább olyan jófej, amilyennek a fórumos dumája alapján gondoltam, Esztike tüneményes, és nagyon szépen és ügyesen mozog, szóval annak a dokinak, aki azt mondta neki, hogy hipotón, üzenem, hogy "vagy te!"
Nilával találkozni is olyan volt, mintha már rég ismernénk egymást, Bazsa az életben is szép, és ollllyan mozgékony, hogy csuda, meg nagyon barátságos is
Julcsi és Marci a tőlük megszokott békében, harmóniában, nyugalomban - Marcika is olyan kis barátságos, hogy meg kell zabálni, ééééés sikerült előcsalnom a gribelliket nekem is
na ettől a mosolytól fognak hanyattesni a csajok néhány év múlva
Adrikám meg reméljük, nem marad ovis korára is ilyen kis buldózer... az összes babának megtépte a fülét/haját, mindenkitől elvette a játékát, majd amikor bárki kedvesen meg akarta ölelgetni, elbőgte magát, de amint hozzám került, hatalmasakat vigyorgott. Kivéve, amikor meg akartam mutatni, milyen cukin kacag, mikor belepuszilok a nyakába, mert akkor nálam is sírvafakadt
na de egyébként szerintem nagyon édes volt ő is, megmutatta, hogy tud mászni/ülni/állni, és milyen kis büszke mindig, ha sikerül valami, amit eltervez
telefonnal fotóztam, úgyhogy a minőség sok kívánnivalót hagy maga után, de azért mindjárt válogatok egy csokor képet - de ne aggódjatok, mindenkinél volt fényképező, úgyhogy lesznek ezeknél sokkal jobb fotók is
jujdejóléreztem magam
mégmégmég sok ilyet!!!
Julcsi, miután kiszálltatok, Adri vonyított majdnem végig hazáig, aztán elaludt, mikor kivettem már azért sírt, mert felébresztettem, szegénykém. Marcid megnyugodott, meg tudtad etetni meg fürdetni rendesen? Szépen elaludt, ahogy szokott?