Bali kedden volt 5.8 kereken
megjöttünk a Dévényes csajszitól!
nagyon rendes, fiatal csajszi, rögtön belezúgott Balázsba, mondta is Neki, ne nézzen rá ilyen kacéran, mert elolvad
na de a lényeg, h Ő is érezte a kicsit kötött bal csípőt, hasra-hátra pakolgatta, a jobb karját rögtön kihúzta maga alól, de a balt nem, mondta erre figyelni kell, nehogy egyoldalúság legyen belőle. megnézte a nyakát és hát nagyon nem tartja, ülésbe húzáskor is inkább engem figyelt a feje felett, aztán amikor elbújtam akkor oldalt a játékokat, csak a 3. felhúzásra eszmélt és kezdte tartani a fejét. Hason semennyire (na jó az orráig) emeli a fejét, nem támaszkodik az alkarjára...
abban maradtunk,h semmi komoly, nem érez merevséget, keménységet, kiegyensúlyozott, boldog kommunikatív baba, azt h jobbra "húz" a feje, ugye azzal tudjuk "gyógyítani", h balról beszélünk Neki, oda pakoljuk a játékokat, de ezt bizti tudjátok.
Balázs nagyon jól tűrte végig röhögött, sikongatott, fejhangon magyarázott, alig tudtunk Tőle beszélgetni.
Annyit beszéltünk meg, h a nyakát tudja erősíteni, de nem mond óraszámot, h hányszor kell taliznunk, nem lehet előre tudni. megbeszéltünk jövőhétre egy időpontot.
De meg lett dicsérve, mert annak ellenére, h hason nem nagyon emeli a fejét, azért küzd, erőlködik, mászik előre, és próbálkozik. Ülő helyzetben meg nagyon szépen el van.
szóba került a tornáztatás, h ki hogyan bírja, sírnak-nem sírnak, beszélgettünk rólunk, h milyen fiatal vagyok, merre dolgoztam, suli... szóval nagyon jó volt, el is repült az egy óra. Balázs csak akkor sírt ha nem vele foglalkoztunk
és végezetül Balázs olyat rottyantott a pelusba, h én vörösödtem
azóta ki van dőlve