2009.06.24 14:14
Szerző: detty74
Sziaszok!
Azt nem mondom, hogy kialudtam magam, bár Csabi még ma is itthon van, és hagyott reggel aludni, de attól még érzem azt az átvirrasztott éjszakát.
Szóval, az történt, hogy Alexa hétfőn kezdett nagyon keveset enni, de mivel a gyerekorvosunk azt mondta, hogy a gyerekek mindig tudják, mennyire van szükségük, próbáltam nem erőltetni. Viszont a másik, hogy egész nap nagyon nyűgös volt, sokat sírt és nem érdekelte semmi. Azt hiszem, azt még írtam, hogy a gyerekorvos reggel még azt mondta, hogy biztos a foga miatt van.
Délutánra annyira rossz lett a helyzet, hogy fogtam Alexát és bementünk a Heim Pálba. Ott megvizsgálták, és találtak 2-3 aftát a szájában, és szerintük lehet, hogy a torkában is van. És ez állítólag nagyon fáj, illetve biztosan, mert nekem is volt már, és tényleg nagyon rossz. Akkor megállapították, hogy ki is van száradva. Közölték, hogy maradunk, nálam meg még pelus se volt, mert azt hittem, kapunk egy receptet pl. torokgyulladásra és jövünk haza. Hívtam a férjem, hogy jöjjön be a kórházba. Közben bekötötték ALexának az infúziót. Na, az borzalmas volt. Mivel Alexa elég hurkás, nagyon nehezen találtak rajta vénát. Három próbálkozás után hívtak egy aneszteziológus asszisztenst, aki ugyebár ezzel foglalkozik, és végre neki sikerült megszúrni. Sajnos a 3 próbálkozás miatt Alexának 3 vénája szét is ment, így nagyon kevés volt a lehetőség. Alexa úgy sírt, majd megszakadt a szívem (persze, én is sírtam, főleg a többedik próbálkozásnál, azt hittem, sose lesz vége). A haja csapzott volt az izzadságtól meg a könnyektől. Utána bekerültünk egy karantén szobába, ahol Alexa elaludt a karomban. Amikor felébredt, ott hagytam Csabival, én meg hazarohantam kettőnknek cuccokért (csak én tudok vezetni). Utána átkerültünk egy sokágyas betegszobába az ambulancián, ahol volt egy kínai csaj egy 1,5 éves gyerekkel. Mivel az övé volt a babaágy, nekünk egy normál ágy maradt, ami jó volt, mert az éjszakás főnővér megengedte, hogy Alexa mellé fekhessek, azzal a feltétellel, hogy reggel 6.10-kor felkelek, mert akkor jön a váltás. Az egyetlen borzalmas az volt, hogy kívül egy halom erős neoncső volt, amitől rettentő világos volt a szobában, és Alexa meg hozzászokott, hogy sötétben alszik. Éjfélig folyt az infúzió. Alexa fél 11-től éjfélig aludt. Akkor ébredt fel, amikor már csak nagyon kevés volt a tasakban, de akkor ordított - gondolom, hirtelen megijedt, hogy hol van. Levették az infúzióról, és ahogy felvettem, valahogy kicsúszott a branül, úgyhogy alaposan összevéreztünk mindent, beleértve engem is (a bokájánál tudtak vénát szúrni). Na, éjféltől fél 4-ig nem tudtam elaltatni Alexát, pedig álmos volt, de azt hitte, hogy mivel ott vagyok vele, akkor játszunk. Sétáltam vele a folyósón, mert akkorákat sikongatott, hogy féltem, felébreszti a kínai gyereket. Közben az ügyeletes nővérke főzött nekem kávét, mert attól féltem, összeesem. Fél 4 előtt nem bírtam tovább, lefektettem, és hagytam sírni - kb. 5 perc alatt álomba sírta magát és aludt 6-ig. Nekem 4-től sikerült fél 6-ig aludni valamit, de nagyon kényelmetlen volt, mert Alexa szétterpesztett lábakkal aludt, és nem fértem el tőle.
Reggel szinte semmit nem evett (éjszaka viszont ivott 190 ml gyümölcslevet), és akkor el kellett kezdeni fecskendővel, kanállal, bármivel folyadékot belejuttatni. Borzalmas volt. És jöttek megint vénát szúrni neki, mert vért kellett venni tőle, és a branült is benthagyták, mert még nem tudták, kell-e neki még infúzió. Alig tudtak vért venni, olyan sűrű volt még a vére. Akkor is csak többedik próbálkozásra sikerült, így mielőtt hazajöttünk volna, mindták, hogy tényleg erőltessük az ivást, mert most már nem tudnak neki vénát szúrni, mindegyik eldurrant. Nem tudom, mennyi idő kell, míg helyrejön. Alexa ugyanolyan rosszul viselte, még a férjem is sírt a látványtól, pedig nekem kellett lefogni a gyereket.
Utána megint elaludt, és én megint hazajöttem, mert Csabi itthon felejtette a cumisüvegeket és le is akartam zuhanyozni.
Mire visszamentem, Alexa megint kapott fájdalomcsillapítót és egy nővér tömte gyümölcslével. Azt mondták, hogy bent kell maradnunk ha 1. a vérvétel kimutat valamit, 2. Alexa nem iszik annyit, amennyivel biztosak lehetnek abban, hogy itthon is inni fog. Persze nem ivott annyit, pedig tényleg nyomtuk bele, de legtöbbször úgy összezárta a száját, hogy semmi nem ment bele. Aztán kiderült, hogy a vérvizsgálat negatív. És akkor jött a döntés: vagy hazavisszük, azzal a feltétellel, hogy minimum 700 ml-t belenyomunk naponta, vagy befetetik a belgyógyászatra, ahol valószínűleg pétekig ki sem engedik, mert csak akkor mehetünk haza, ha avírus teljesen elmúlt, az meg akár 10 nap-2 hét is lehet. Szerintem csak szimplán nem akarták, hogy ott maradjunk, ezért akartak megijeszteni, de nehéz volt dönteni. Igaz, hogy itthon is ugyanazt kell csinálni, mint bent (erőltetni az ivást), de ott legalább felügyeltek rá, és ha nem ment, még mindig ott volt az infúzió. Itthon viszont mindketten tudunk aludni, és csak jobban gyógyul itthoni körülmények között. Végül hazahoztuk.
Tulajdonképp semmivel nincs jobban (de rosszabbul sem), mint a kórházban volt. Nagyon nehéz etetni/itatni, tényleg két emberes, mert le kell fogni a kezeit, hogy a szájába tudjam nyomni az adagot. Kapott egyébként fájdalomcsillapítót (Cataflam cseppet), de mivel az van ráírva, hogy 1 éves kor alatt nem adható, nem merem beadni neki. Így kap Panadolt. És adtak még valami érzéstelenítőt, de gézlapra téve kellene bekenni vele a száját belül, az meg majdnem lehetetlen. Nem bírom szétfeszíteni a száját.
Ma vettem a gyógyszertárban még fecskendőt, meg homeopátiás afta elleni bogyókat, meg valami olyan ecsetelőt, amiben vírusölő is van, nem csak érzéstelenítő.
Holnap megyünk a gyerekorvoshoz kontrollra, bár maga a fertzés csak jóval később fog elmúlni. Amikor beszéltem a nővel, mondta, hogy keres nekünk egy táplálkozási tanácsadót is, hogy ne legyen Alexa etetése ilyen nehéz. Végre felfogta, hogy nem miattam eszik nehezen a gyerek!
Hát, nagyjából ennyi a történet. Huh, jó hosszú lettem, elnézést! Remélem, Ti jól vagytok!
Gabi, neked nagy drukk, hogy minden rendben legyen! Nem csodálom, hogy szeretnéd, ha pénteken kivenné a doki a babát. A 3 kg meg már tényleg szép! Kitartás, és jelentkezz hamar!!!
)
, mi volt a neurológián?
