Sziasztok!
Köszönöm mindenkinek a drukkot és a gratulációkat.
Tegnap jöttünk haza 11-kor kidobtak minket a kórházból.
Szóval ide írom le a szüléstörténetet, ami nem is hosszú
8-ra beértünk a kórházba egyből a szülésznőhöz mentünk, csinált ctg-t egy kósza 103-as fájásom volt, semmim nem fájt előző délután 4-től.
Aztán doki megvizsgált, mondta, hogy még mindig bő egyujjnyira vagyok teljesen nyitva, aztán felvették az adataimat és átöltöztem, kértem beöntést ezek után délig az előkészítőben boldogítottuk egymást, mert a szülőszoba tele volt és az egyágyas, amit lestoppolt nekem a szülésznőm, hirtelen elfoglalták, mondjuk mint írtam semmi fájásom nem volt
. Beöntés után sokat ácsorogtam, hátha jönnek majd a fájások, de csak a derekam akart már akkor leszakadni, aztán gumilabdáztam vagy egy órát, akkor már jöttek a fájások 100-on felüliek, de semmit nem éreztem belőle.
Délben végre felszabadult a szobánk, aztán felfeküdtem, doki jött burkot repeszteni, aztán infúzió be, és kértem végülis eda-t azt doki bekötötte meg az oxitocinos pumpát és várakoztunk, a fájásokat tök jól bírtam, alig éreztem és csak a legnagyobb csúcsán éreztem kb 5 mp-ig akkor pedig lazítottam. 2 órától kezdett lassan eltünni a méhszáj csak egy kis pereme volt és akkor már furcsább fájásokat éreztem de azoknak is csak a csúcsát, nagyon jól bírtam aztán szépen lassan jött a doki beöltöztek szétszedték az ágyat.
Kicsim beakasztotta a lábát a bordáim közé, ezért doki ott nyomta a kezével a méhemet szülésznő meg lent a kicsit segítette ki, fogalmam sincs hányszor nyomtam, de ügyesen 3-ra még félig volt kint Lara de felsírt
Keze az arcát támasztotta, köldökzsinór a hasára volt tekeredve, rámfektették és egyből megnyugodott.
Gátmetszésem volt, de azt sem éreztem doki előtte egy szurit nyomott a gátamba, gondolom valami lazító lehetett, a varrást sem éreztem, mondtam én, hogy arany keze van
Nem tágított, nem csinált semmit ami zavaró, vagy fájó lett volna.
Kicsimet aztán elvitték míg varrt a doki, aztán 2 órát még jól elvoltunk a szülőszobán, aztán felvittek szobára és pihenni persze nem tudtam, este 1 órára behozták aztán reggelig nem kaptam meg.
Tejcsi 4. napra indult be, soha többet nem mennék arra a gyerekágyas részlegre, teáztatják a gyereket, reggel úgy lefürdetik és ki tudja mit csinálnak vele, hogy 2 egész napon keresztül nem bírtam felébreszteni, hogy szopizzon, de a teát azt még álmában is bele kellett eröltetnem, bimbóm teljesen kisebesedet, bimbóvédővel nem tudtunk szopizni, úgyhogy utolsó 2 nap azzal telt, hogy próbáltam fejni, és pótlást adni neki, tápszert sajnos.
Ennek hatására már egész jól halad a tejcsitermelés, de Lara tutira nem fog ciciből enni, mert a cumisüvel nagyon bejött neki, és valahogyan engem sem izgat már a dolog, legalább látom, hogy mennyit eszik, ami egyre több, ma reggel már 60 ml anyatejet, és 30 ml tápszert benyelt fél 8-kor és azóta is alszik
Komolyan lányok úgy érzem magam most már, hogy itthon vagyunk, mint aki nem is szült, annyira szuper minden, tegnap doki is megdícsért, hogy nem sok mindenki szül meg 1 ujjnyi méhszájról 2,5 óra alatt
Nagyon szép szülésem volt,, ahogyan megterveztem, a szoptatás viszont nagyon kikészített nagyon sokat sírtam emiatt, minden csecsemős mást mondott, főleg azt, hogy lehetetlenség ilyen bimbóval szoptatni, nehéz elfogadni, de inkább legyek nyugis anyuka, mint idegbeteg, és ha Larának így is jó, hogy cumisüvegből kapja meg az anyatejet, akkor minden rendben van.
Kicsit fárasztó, hogy 2-3 óránként fejek, de ennyit megér nekem a tudat, hogy nem csak tápszert kap, ma már a mellszívóval is tudtam fejni, nem fájtak annyira a bimbóim és lejött 2 ciciből majdnem 100 ml, ezt kiscsaj ha felkel lehet be is nyakalja
, egyre többet eszik és tök nyugis utána, szinte egyből bealszik
_Bocsi a kisregényért, de muszály volt leírnom
Gratulálok a többi anyukának, még nem olvastam vissza, de látom Annuséknál és Dóriéknál is megvannak a babák.
Szép napot!
Ildi
Jellemző a bénáskodásomra.... De a 20/824-esen is elérhető vagyok, legalábbis amíg nem kell leadnom...
Ott van anya!
Három csaj 
Ebédre várva
Egyébként pihentünk, és Amina életében először lovagolt, nagyon ügyes volt, látszott rajta, hogy büszke magára, hogy lovagolhat. Nemsoká felteszem a gépre a képeket, és dobok egy pacisat. 
