Új privát üzeneted érkezett!

P.s. I love yout nézek és zokogok 40 perce :oops:

emano/Andi
KépKép
emano
 
 


sziasztok, na itt

Bori, hat anyosom eleg kemeny...tobbnyire negativ a hozzaallasa a dolgokhoz, mindenben a rosszat latja meg, pl h Zsofi maszik, jajj, majd stoppolni kell a terdet, meg ilyen hulyesegek, total lefaraszt, es egyutt voltunk delutan 2-tol este 8-ig, kb, igaz, mentunk kozben Tucsok-zenere, aztan meg anyukamhoz, ott sok gyerek volt, ugyhogy kicsit megszabadultam tole...csak hat Zsofi is eleg nyugos volt, gondolom, meg az oltas miatt, allandoan maszott ram, nem akart vele jatszani, ugyhogy Zsofi logott rajtam, anyos meg allt mellettem, es mondogatta neki, h csak anya kell, csak anya kell?...AAAAAAA....raadasul mindent legalabb ketszer elmond. Mindig hoz vmi szornyu ruhadarabot, amikor jon, pedig mondtam mar neki, h nem kell ajandek, eleg, ha o jon, nem tudom hol veszi ezeket, de sztem csomo penzt elkolt, aztan ugysem hordjuk, elsullyesztettem a szekreny melyere...a masik meg, h mar tobbszor mondtam neki, h Zsofi mekkora meretet hord, hatha nem tudja, de hiaba, most is hozott vmi 98-as bodyt, meg 23-as zoknit, talan jovo nyarra belenovunk, ha meg nem feledkezem roluk :) ja, meg egyfolytaban az egezseges taplalkozast, meg a gyogynovenyeket nyomatja, de olyan eroszakosan, h pont az ellenkezo hatast eri el vele, mar barmit mond, tiltakozunk, pedig lehet, h kivetelesen nem hulyeseg...na abbahagyom, orakat tudnek meselni rola...most van egy hetem, h kipihenjem szegenyt. :)

orulok, h bejott a kolesgolyo, utana gondoltam, h jajj, lehet, h te nem is akartal volna neki ilyet adni, en meg meg sem kerdeztem, bocsanat! Zsofi azota racuppant a kiflicsucsokre is, meg vettunk olyan almasbananos csirket, meg kortes barackost is, az is bejon neki, akar egy fel uvegnyit is meg tud enni egyszerre! :)

Zsofi, na mostmar latom a kepeket, jok lettek! :)

Tunde, ne haragudj, nem volt idom valaszolni a kerdesekre, most mar keso?

banana
 
 


Sziasztok!

Zsó, tökre megértem, hogy még nem mered bevállalni a másodikat. Én benével, egy nyugodt gyerekkel sem voltam túl bátor. Aztán abban a reményben, hogy majd lassan elkezd beszélni, és szobatiszta lesz mire megzsületik a kicsi, meg nme kell majd neki babakocsi, stb... hát ezek mind nem jöttek be. Most úgy vagyok, mint Vandini, erősen töltekeznem kéne, bár az itthonlét nem ad erre elég teret. (lsd önbizalom és társai, lassan olyan konfliktusaim vannak, amik nevetkségesek azok számára, akik nem egy ilyen vákumm-ban élnek, és még azt sem mondhatom, hogy csak itthon ülök a 4 fal között...) Szóval most érzem, hogy még nem szabad. Ha sorban szeretnénk a 3 gyereket, auguzstusban eshetnék teherbe kb. (férjem kitalálta, milyen jó poén lenne egy őszi, egy téli és egy tavaszi gyere...) De nem gondolom, hogy 2-3 hónap múlva, pláne úgy, hogy 1 hónap múlvától ovi-szünet is lesz majd én úgy érzem, ide a 3. babával. Még nem látom, Villő milyen hisztis lesz, ő mikor lesz és milyen szinten önálló, stb. És igen, már nagyon hiányzik némi szellemi kihívás is, nem véletlen ez a magazin sem. Na de, ha most nem, akkor asszem irány vissza 1-2 év munka, utána már tuti minden porcikám vágyni fog a babára. És lássuk be, ha nem tudjuk igazán mélyről, hogy mennyire akarjuk azt a babát, hanem csak úgy kötelességből... vagy megoldásból más problémánkra... akkor az adódó nehézségek alaposan ledöngölnek minket. Így legalább mindig el tudom magamnak mondani, hogy igen, ezt én vállaltam, akartam, és minden nehézségével ez így kerek. Akkor pont ezt a lényeget nem fogom tudni kimondani...

(ui, magazinos gondolkodásommal máris egy témát adtál. :))

Borsika, pont a múlt héten volt a házban bárányhimlős az egyik gyerek. A szülei "úgy tudták", hogy a pöttyök már nem fertőznek, és előtte úgyis 5 napig fertőz, ergó már mindenki más elkapta, ezért előszeretettel használták a liftet, és nagyon megsértődtek, amikor kértük őket, hogy ne az udvarra hozzák a gyereket, hogy a közös játékokat megfogdossa, sőt, azokat le is fertőtlenítettük... (a házban több felnőtt sem volt még bárányhimlős) NOS neki pl sokkal alaposabb orvosi felvilágosítás kellett volna. (meg az is, hoyg ilyennel időben el is menjenek az orvoshoz...) Szóval én örömmel olvasom most, hogy vannak még alaposabb orvosok is. :) BÁR mindezt anyukaként átélni persze nem túl önbilazomépítő... (és vissza is tértem az első bekezdésemhez.:))

Na, lelőttem magam, ja, Emano, Villőnek is ez most a mániája. Minden cipőbe, papucsba belemászik. Csak én nem tudom lefotózni! :(

mtunde
 
 

 
 

Sziasztok!

Köszönöm a válaszokat, szerintem megkapja, mert egy 800 méterre van az erdő tölünk és a kertben is vannak fák,meg mostanában kuszik a fűben :? :? :?

Probálunk gyógyulni,de nem nagyon megy :x most alszik és horkol :shock: nagyon nem szeretem ha horkol. :oops:

Andi: Balu nem lázasodott be a kulancs elleni oltástól?
Mert mi eddig minden oltástól lázasok voltunk :oops:

Akartam még valamit,de nem tom mit.
Ancsa? Borsa? Steffi? Zsofizsofi? Brigik? Kriszta? Tigrincs? és a többiek, merre?
Szép napot mindenkinek
V
Kép

valentina
 
 


Valentina, majd 6án kapja

emano/Andi
KépKép
emano
 
 


Eni!
Boriska és én is a Királyhágón voltunk a picikkel csípőszűrűésen. Nagyon nyugati a berendezés is és a "személyzet" is. :D Ja! és nulla a várakozási idő :D

Kép

Kép

Kép
veronikusz
 
 


Köszi Veronikusz. Gondoltam, meg is lepődtem, amikor azt mondták a telefonban, hogy 18.30. Már abból rémlett, hogy ez nem hétköznapi... :roll:

Zsó, nincs ezzel az egésszel semmi gond, én lettem elkényeztetve. :D Nekem egészen más fogalmaim, képeim, gondolataim alakultak ki a várandósságról, mint amelyet a hugom előtt festegetnek. Cáfoljatok, nevessetek ki, tegyetek helyre, de úgy gondolom, hogy egy nőnek, aki 4 éve "mindenen" (=PCOS, műtétek, hormonok) keresztülment, végül alapvetően természetes úton sikerül teherbe esnie, annak nem kéne olyanokat mondani, amiket mondanak. A teljesség igénye nélkül "azért azt tudod, hogy 12 hétig bármi megtörténhet", "terhességre utaló jelek" (írta ezt a szonográfus, amikor a magzatnak már vert a szíve), "tartsd kordában a lázadat, de ne szedj be semmit". Többnyire a saját orvosa szájából... aki nyilván jót akar, semmi rosszindulat, remek szakember természetesen. Nem is lenne baj(om) ezzel, ha nem azt látnám, hogy a hugom mindezt magáévá teszi, nem pedig elhatárolódik a negatív képzetektől. Szóval egyre inkább hasonlít egy beteghez, aki betartja az utasításokat, semmint egy egészséges, bizakodó várandós nőnek... Bocs, ha hosszan fejtettem ki, de megkérdezted, és nem látom okát, amiért ne mondtam volna el, akár nyilvánosan is. Főleg, hogy garantáltan senki nem olvassa, aki érintett.
vbea
 
 


Volt egy-két ragzási hibám, látjátok, na mindegy, az írás "hevében", vagy mi... Persze nem kéne magamra vennem, mert azt hiszem, mindaz, amit a hugom tesz, egyfajta megadás, alázat, kellhet is nagyon. Csak azt érzem, semmit nem értett abból, amit eddig makogtam. Szóval ez nekem kudarcélmény. De bízom benne, hogy alakul még ez az egész.
vbea
 
 


Eni, sztem teljesen jogos. Mégha icipici betűvel, de igaz is, amiket mondanak, akkor sem így direktbe kéne. Szóval tény, hogy lehetne pozitívabban is.

Tünde, örülök a témának. Ha már a kérdésekre nem volt időm válaszolni, amiért mea culpa, de most eléggé el vagyok havazódva...
:oops:

Banana, anyós tényleg fárasztó lehet, viszont jó, hogy látod a képeket! :wink:

Valentina, Kopaszizunk-Kopaszizunk suttyomban... :lol: :lol: :lol:
Azért majd egyszer akkor is jössz, ha együtt megy a banda?

Na, megyek, megpróbálom egy kicsit sétálni Prücsökkel, mert lassan letépi a gatyám.

Zsó

KépKép
KépKép
aprooka
 
 


xxx
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Vendég 2010.04.15 10:55-kor.
Vendég
 


Sziasztok!

Lilluska!
Petyka is pont ennyi volt 5 hónaposan. 6220 gramm.

Eni!
Én értem. Van egy barátnőm, aki végig szenvedte a terhességét, végig terhességnek élve meg, állandóan felsorolta, hogy hol fáj, és azt számolta, hány nap van még hátra. És a 4. hónaptól otthon volt, és majd megőrült. Szerintem a lelki alkat mellett erősen dokifüggő is ez a dolog. Én pl. Pankával tök nyugis voltam végig, tudtuk, hogy nem lesz nagy baba, erre a 36. héten összekerültem egy dokival UH-n (Vida szabin volt), akitől sírva jöttem ki, és onnan kezdve koraszülés veszéllyel otthon voltam, csak mert azt mondta, hogy kicsi a gyerek. És 4 hét múlva született a kiscsaj. Ja, ez a doki volt a barátnőm dokija is. :roll:

Judy!
Mienk Panna, férjem öccsééké Hanna. Nekünk nem volt furcsa.

Kép
Kép
kriszta36
 
 


Lilluska!
meg akartam nézni hol laktok, de azt hiszem benéztem :oops: :lol: Miskolcon túlra írta = biztos rosszul jegyeztem meg a helység nevét.
Szóval honnan is jöttetek fel múltkor a taliza???? :wink: :D

Aprooka!
a fáradtság tényleg lehet valami NAGYON JÓ DOLOG ELŐJELE. :wink: :wink: :wink:

Dorka!
Letti vagány, nagy karimás kalapját hol vetted???? nagyon édes volt benne :wink: sürgősen kéne vennem egyet, mert Zsófi extra fehérbőrű. :oops: :D

Kép

Kép

Kép
veronikusz
 
 


Lilluska!
kép :lol: :lol: :lol: :lol:

Kép

Kép

Kép
veronikusz
 
 


Lilluska, de szuper széles folyosótok van, lehet rajta szaggatni mocival is....szuper méretek!
Sztem mi még nem megyünk, majd jövő héten mert Levi extra nyűgi, fulladozik és folyamatos porszívó-közelség kell....

Na de lányok, mire céloztok??? :?: :roll:

Zsó

KépKép
KépKép
aprooka
 
 


Sziasztok!

Aprooka: Nem suttyomban csak kimentünk kipróbálni. 8)
Csak a kocsiban volt vagy 100fok , de megyünk akkor is ha a banda megy! :lol: Csak most nincsen autóm, mert apájé lerobbant és az enyémet használja. Remélem jövő héten már lesz autója,mert nagyon hiányzik a vezetés.

Lilluska: Kép :lol:

Kép

valentina
 
 


Igazad van Kriszta, lelki alkat mellett erősen dokifüggő is, hogy valaki hogyan éli meg a várandósságát.

Hadd idézzem be Michael Odent:

Egy ideális világban a szülés előtti ellátásban résztvevő orvosoknak és egyéb egészségügyi szakembereknek az lenne a fő feladatuk, hogy a várandósok érzelmi állapotára vigyázzanak. Miután ezt felismertük,sürgőssé vált, hogy egy rugalmas egészségügyi szakember ezt a pozitív hozzáállást fel is vállalja és ezzel változtasson a mai helyzeten. Manapság aligha lehetséges a várandósságot áldott állapotként megélni. Minden várandós legalább egy valami miatt izgulhat: a vérnyomás vagy túl magas vagy túl alacsony, túl sokat vagy túl keveset hízik, vashiányos, sok vért veszíthet mert a trombocyta száma nem elegendő a jó véralvadáshoz, cukorbeteg, a magzat túl kicsi vagy túl nagy, a magzatvíz túl sok, túlságosan lent tapadt a méhlepény, 18 éves és a tinédzserkori várandósság specifikus kockázatokat jelent, 39 éves már és a késői várandósság specifikus kockázatokat jelent,a magzat még nem fordult be,a baba háta a jobb oldalon van és ez nehéz szülést jelent,a vérvizsgálat szerint fennáll a Down kór lehetősége, nem a megfelelő időben szedte a folsavat és ezért számolni kell a nyitott gerinc kockázatával, nincs beoltva rubeola ellen,a vércsoportja Rh-negatív, ha szerdán szül, akkor meg kell fontolni a szülés megindítását és így tovább. Ezek után ki tud továbbra is normális nő maradni?


Ma már alapul vehetjük, hogy a nő tudja, hogy gyereket vár és nagyjából az is tudja, mikor fogant a gyereke. Nagyon klassz, hogy vannak életmenő beavatkozások. Hogy az ember - ha akar - tájékozódhat a vérképéről, a baba és a saját állapotáról. De.
Sok dokinak és beleértve a kismama környezetét is - hozzátéve, hogy minden dokiról azt feltételezem, hogy a legjobb szándékkala legjobb tudását nyújtja és minden családtagról és barátról stb. azt feltételezem, hogy jó szándékkal mondja amit mond - de végig kéne gondolni, hogy mi a határ a tárgyilagos információ és a kismama folyamatos stresszelése között.
Nyilván az ember tájékozódik. Teendőkről, kockázatokról. Épp csak azt felejti el a kismamába sulykolni a környezete, hogy nő lévén megvan hozzá minden képessége, hogy végigcsináljon egy várandósságot, szüljön.
A beavatkozások nem az oxitocinnal kezdődnek.
És nem lehet mindig biztosra menni. Van, amikor nem lehet a bajokat kikerülni. De ha nagyon félünk valamitől, akkor növeljük az esélyét, hogy bekövetkezik. Mert a problémára irányulunk. Igazán csak magunkban, az ösztöneinkben és a természetben bízhatunk. Ha hagynak ösztönösnek lenni. Sok-sok mellékelt ábra mutatja, hogy a legjobb szándékkal nyomják el a kismamákban azt, amiből erőt meríthetne és ami növelné az esélyét a problémamentes várandósságra és szülésre.

Ha anno az utolsó UH-n Vidadoki elmondja nekem, hogy a gyerekem négy kilón felül van és 35-ös a fejtérfogata (Péch doktor egyenesen hat hetes nagyságú és érettségű babának mondta), akkor valószínűleg bestresszelek és az életben nem merek nekimenni a hüvelyi szülésnek. De nem mondta.
Szobatársam pici babáját egy orvos eleve meg nem születésre ítélte, mondván, túl kicsi. A baba teljesen épen egészségesen megszületett. Láttátok anno a képet, amit feltettem róla és Eszterről. (Eszter majdnem dupla akkora volt Én is majdnem duplája az anyukának. :oops: )
Ismerősöm 36 éves. Nem akar genetikai vizsgálatokat. Az orvosa folyamatosan nyomást gyakorolt rá, hogy de kéne. Pedig nem az a dolga. Hanem csak az, hogy egyszer elmondja, hogy van rá lehetőség, aztán tudomásul vegye a kismama döntését.

Az én gondolkodásomat ezek a tapasztalatok határozzák meg.
Persze mindannyian más csomaggal érkezünk a várandósság nevű országba.

Kép


Kép

Kép
memme
 
 


Úgy látom, ma nagycipős nap van. :D

Kép


Kép

Kép
memme
 
 


itt is egy:
Kép
most már az ÁPISZ mellé cipőboltot is nyithatnék...

Kép
Kép
paklincs
 
 


Memme
itt megint az a lényeg szerintem, hogy mind különbözőek vagyunk.
Mert én speciel nem szeretném, ha az orvos, szakember, az érzelmi állapotomra vigyázzon. Az orvos tegye, amihez ért, csinálja meg a vizsgálatokat és értékelje ki úgy, hogy én is értsem. Adjon javaslatokat, hogy hogy tudnám jobban csinálni és igenis szóljon rám, ha hanyagságból, lustaságból nem teszem meg azt, amin a saját és a környezetem egészsége múlhat. (többet úgysem tehet, aki hanyag, az is marad. pl én sem szénhidrátdiétáztam, hiába javasolta a doki.) Asszem, aki magándokit fogad, az pont ezért teszi, különben nem mindegy, hogy ki vizsgálja?? Nyilván mindenki azzal indul neki, hogy végig tudja csinálni a terhességet, szülést egyedül is, de nem kötelező havonta magándokihoz járni, elég négyszer besétálni az sztk-ba.
A lelkivilágomat pedig ápolgassák a család és a barátok, mert ők meg arra vannak.
(Én elsőszülőként is voltam annyira "gyakorlott" az orvosokkal kapcsolatban, hogy nem paráztattam be magam feleslegesen. (na, nehéz is lett volna Szalay dokival, mert ő aztán soha nem paráztat, még cukorterhelésest sem csináltunk szerencsére, gondolom vágta, hogy nem is kell a felesleges macera). Bezzeg a védőnő mindig paráztatni próbált valami marhasággal ("biztos hátrahajló méhe van, mert magas, nem fog tudni szülni, stb..."), hát, úgy tettem, mint aki aggódik, aztán ahogy kisétáltam tőle, el is felejtettem.)
Vendég
 


Hajrá nagycipősök! Hát mindegyik egy tündér :lol:

Kopasziról csináljatok képeket, mi sem megyünk holnap.

Anna, Zsó
én lemaradtam, hol látjátok a képeket? :oops:

Anna,
anyós fárasztó lehet. Egy-két tünet nekem is ismerős :lol:
Vendég
 


Anna
(közben férjem bejött így el kellett fordítanom a gépet anyós téma miatt :lol: )
szóval én anyósom is valamiért mindig az őáltala vásárolt nejlon cuccokat adja a gyerekre, mégha hat számmal kisebb is és úgy kell ráerőszakolni, aztán meg úgy néz ki Bogi, mit a kötözött sonka :lol: :roll: de gondolom, szeretne babázni, (két fia van), hát hagyom, legyen neki öröme :lol: de azt én sem értem, hogy miért mond el mindent egymás után tízszer. A gyerek még nem beszél de azért nem egy robot és nem is hülye :roll: ez engem is zavar, ilyenkor otthagyom őket... :oops: Gondolom, később, ha a gyerek unja, akkor ő is ott fogja hagyni.. :roll:
Na, jól esett kibeszélni, de már szégyellem is magam, mert amúgy annyira jóindulatú és kedves. :oops:
Bezzeg a mai nap tanulsága: ha anyukám is jön ("segíteni"), az fárasztóbb, mintha egyedül megyek vásárolni a gyerekkel, babakocsival, stb... :oops: :lol: :lol:
Vendég
 


Emese! jó kép :lol: látom ti is Hello Kitty :D nálunk is....
most néztem az iwiwen közös ismerősünket: beczeAtit te honnan ismered?bocsi a kiváncsiságért, csak ilyenkor derül ki milyen kicsi a világ. És minden 5-ik embernek tuti hogy van egy közös ismerőse :lol:

Kép
gablaty
 
 


Bori,
igen, különbözőek vagyunk.
Visszautalnék Krisztára megint, hogy a dolog lelki alkat és dokifüggő.
Te gyakorlott voltál. De sok kismamával találkozom, aki nem az, akivel nem mindegy, hogy milyen formában beszélnek lehetséges kockázatokról. Lehetséges, mondom és nem már létező problémákról.
Nyilván az én olvasatomban sem azt jelenti a "lelkiállapot ápolgatása", hogy a doki nem mondja meg, ha gond van vagy kertel. De rengetegszer lehet hallani kismamáktól vagy - mint a mellékelt ábra mutatta védőnőktől -, hogy "De mi van ha...". Nyilván ez nem mindig az orvostól ered. De olyan szinten van medikalizálva szülés és vele együtt a várandósság, hogy gyakran elfelejtődik a dolog lélektani oldala - ami pedig erős kapcsolatban van a hormonháztartással, az meg az aggyal, az meg a kívülről jött ingerekkel -, hogy nem mindegy mi jut az érzékenyebb lelkű kismamák fülbe-lelkébe.

De mondok mást. Ha pl. van gond - és hát mindannyian ismerünk ilyen példát is - akkor sem mindegy, hogy a doki és vele az egész kórházi gépezet hogyan segít a kismamának és a magzatnak.
És bizony egy szülést is tud befolyásolni az is, hogy kap-e elég bíztatást a vajúdó nő. De nem kell elmenni a szülésig, van, akinek ahhoz is folyamatos megerősítés kell a várandósság alatt, hogy bízzon a normál szülés lehetőségében.
Nem hátrány, ha az ilyet felismeri az orvos és segít neki megerősödni.


Gabi, ez a koszorús kép...

Kép


Kép

Kép
memme
 
 


Jó reggelt!

Bori!
Én nem arról beszélek, hogy a doki vállán sírsz minden egyes terhesgondozáson, hanem, hogy a Te alkatodnak megfelelően kezel, és ha elmond mindent korrektül, az azt jelenti, hogy a maga módján "ápolja a lelkedet". Nem paráztat, nem idegesít, hanem úgy kezel, ahogy az neked jó. És így vigyáz az érzelmi állapotodra. :lol: Szerintem egy jó nőgyógyásznak nem csak a női testhez, hanem a női lélekhez is kell egy kicsit konyítania, és tudnia, hogyan szóljon egy nőhöz, ha akármi baja van. Mert egy terhesség alatt (és nemcsak) egy nő testére kihat a lelkének állapota is és azt gondolom, nem tesz jót sem neki, sem a babájának, ha 9 hónapig folyamatosan stresszben tartják. Ez az ő 9 hónapja és igenis örüljön magának, amellett, hogy maximálisan figyel (és figyelnek) az állapotára.

Kép
Kép
kriszta36
 
 


Sziasztok,

csak egy kérdés erejéig. mennyi tejet ihat egy gyerek? mert Kolos állandóan a hűtöhöz megy, kéri nyissam ki, kiveszi a tejet, együtt töltünk a poharába, kis kakaó és már issza is.
a doki azt mondta napi fél liter, de ő többet is inna ha engedném. így is többet kap, mert 3 dl a pohara, reggel és este 1-1 pohár bemegy.

ja és hányingerre nem tudtok vlmi homeos bogyót?
snooopy
 
 


Orsi!
B6 vitamin, Cocculine homeo

Kép

Kép

Kép
veronikusz
 
 


Orsi, cocculine, nekem bejött... azóta is gyakran, ha a fáradtságtól vagyok hányingeres-szédelgős...

Többivel később...
vbea
 
 


Sziasztok!

Orsi, én bevallom, néha, ha elviselhetetlen volt, cola-t ittam, max 2 dl. Az mindig használt. De a homeos egészségesebb, azzal kezd. :wink:

Memme, sztem nagyon jól fogalmaztál, sokx az egészségühy teszi beteggé a kismamát. :evil:

Meg egy kérdés: most, hogy első lépegetőssé váltak a babók, a másik fórumon téma lett a kiscipő. Nekem az az egésszel a bajom, hogy ha az ortopédusokra hallgatnék, havonta vehetnék 8-10 ezerért cipőt. Merthogy Levi az első cipőjét már most, egy hónap után kezdi rongyosra totyogni. Szóval a mai álláspont szerint kell puha talpú bentre, én itthon szilikontalpú zokniban nyomom Levivel. Kintre, meg kell(ene) magas szárú, keménytalpú, egy puhatalpú, egy szandál....na, ha ezeket megvenném mondjuk siestából, az kapásból 40 körül van. Tényleg szükség van minderre? Ja, mi kinn most puhatalpú sima kiscipőt hordunk, de csak ameddig nem lesz szép idő, utána már mezítláb gondoltam. hm?

Na igen, és a cipős képek eszméletlen cukik. :wink:

Sztem ebben a totál leamortizáló időben nem érdemes Kopaszizni. Van, aki elindult?

Mi még mindig taknyosan és ordítósan, most is vagy fél órája üvölt, de már elszeparáltam magamtól, kell egy kis nyugi. Apája meg megint ügyel.....ki gondolta volna. :roll:

Zsó

KépKép
KépKép
aprooka
 
 


Dokitéma
gyorsan egy-két sort, mert vár a kölök, de semmiképp sem akartam senkit megbántani.
Egyetértek, hogy a doki ne paráztasson feleslegesen, de tény, hogy valaki a terhessége alatt legszívesebben a nap 24 órájában magával (a terhességével) foglalkozna (még akár többedik gyerek esetében is), na nekik való a paráztatós doki, mert ők igénylik a foglalkozást, hogy az összes nemszükséges vizsgálatot is megcsinálják, és legszívesebben mindennap a dokihoz járnának..
Aki meg kb csak a dokinál és az éjjeli pipiléseknél ébred rá, hogy ő várandós (én ilyen voltam :oops: ), annak ez nem hiányzik. Szerintem mindenki válasszon olyan dokit, amilyen neki kell. Ha alapból teljesen megbízol a szakértelmében, akkor tudni fogod, hogy ha "paráztat", akkor tényleg baj van, amúgy meg szóba sem kerül semmi probléma és tudod, hogy nem maradt ki semmi fontos.
Ez olyan, mint a szülésznőválasztás, van akinek az anyáskodó típus kell, van, akinek a kemény, szigorú. Nem?
Vendég
 


És mégegy: szerintem a doki a kötelességét végzi, ha egy 36 éves csajnak a genetikai vizsgálatokkal rágja a fülét. De ez már a felelősség kérdése, és kb ugyanaz, mint az otthonszülés.
(hiába mondta Keszeg Évi, hogy én olyan "ősanya rípus vagyok", annyiban azért régimódi vagyok, hogy az orvosra bízom az ilyesmit és akkor bírálnám felül, ha én is 30 éve praktizáló szülész-nőgyógyász lennék..)
Vendég
 


Na, dokiválasztás: erről van szó. Kinek kell a paráztatás, kinek nem. DE: Mindenkinek kell a korrekt tájékoztatás.

Genetikai vizsgálat: Kicsit más a véleményem, de én érintett voltam. Nem ugyanaz, mint az otthonszülés. Az a baj a genetikai vizsgálatokkal, hogy máshogy is meg lehet tudni olyan dolgokat, amik bajt jelenthetnek, mint a hagyományos szúrós vizsgálatokkal. Ha az előbbiek bajt jeleznek, legyen. DE: Nem az orvos dönt, csak figyelmeztet. Az a dolga. Aztán a várandós dönt, és elhiheted nekem, teljesen magadra vagy hagyva ebben a dologban. És maga a folyamat, amibe belekényszerítenek, embertelen és egyáltalán nem veszik figyelembe sem az állapotodat, sem a lelkedet. (Csak annyi, hogy 4-5 hónapos terhesek fél napot ülnek étlen-szomjan, először a genetikai tanácsadásra, aztán az eredményre várva, mert nem mernek elmenni, hátha ők következnek...)

Kép
Kép
kriszta36
 
 


Ja, és pisilés nélkül... :lol:

Kép
Kép
kriszta36
 
 


Képzeljétek, barátnőm Boldizsárja 7.25kor megszületett. 4kg és 54 cm, jól vannak. Azért ilyen fontos(ak ők) nekem, mert Rita Benci pótmamija, ők vigyáztak rá, amikor Jankaszáva született, ezért is úgy ahogy, többek között.

Bori, mostanában lobbanékonyabb vagyok annál, semmint hidegvérrel és józanul vitába mernék szállni akárkivel, akármivel kapcsolatban. De van vmi, amit szeretnék elmondani. Minden szavaddal egyetértek.

"Mert én speciel nem szeretném, ha az orvos, szakember, az érzelmi állapotomra vigyázzon. Az orvos tegye, amihez ért, csinálja meg a vizsgálatokat és értékelje ki úgy, hogy én is értsem."

Én megkaptam a korrekt tájékoztatást Jankával kapcsolatban. Ha teljes alázattal és megadóan belenyugszom és beleegyezek abba, amelyet a szülész-nőgyógyászati nagyhelyzet előrevetít (ellentmondva a józan észnek, a bizalomnak és nem utolsó sorban a gyermekgyógyászok álláspontjának), akkor Jankát kiveszik belőlem jóval idő előtt. Mire mentünk volna vele? 2850g volt 40 hetesen, mennyi lehetett 25 hetes korában? A lelkem ápolására ott volt a család és barátok. Gondolkozom ezen, hogy ki. Mert a legtöbb ember olyannyira nem tudott mit kezdeni a helyzettel, épp ezek, épp azok, akik nem tudtak két lépést hátralépni, és onnan "csodálni a kitartásomat", hogy magamra maradtam. Olyan kezek nyúltak felém ugyanakkor, amelyek és akik nélkül most nemhogy a gyermekeimet, de magamat sem tudnám ellátni. A józan eszem elmehetett volna.

Janka 3 és fél hónaposan, közel 5 kilósan kerül majd műtőbe. Mindenki, akivel az elmúlt időszakban valamilyen téren kapcsolatba kerültünk az egészségügyi malomban, nagy szemekkel csodálkozik, hogy a pitlibe tudták mindezt észrevenni a terhesség félidejében. Mosolygok. Mert "nem kellett volna észrevenni"... "általában nem szokták". Mondom, akkor hogy? "Ja, 2 évesen, túl 3 vesemedence-gyulladáson, amikor már oda a fél vese, akkor észre szokták venni". Kdr fogja műteni, aki szintén nem lélekápol. De én csak akkor merek és tudok vakon bízni benne, ha megígéri nekem, hogy nagyon nagyon vigyáz majd a kislányomra. Akkor viheti. És most nyelem a könnyeimet.

Ilyen is van. Köszönöm annak, aki meghallgatott. És ne, senki nem mondja, hogy az én példám szélsőséges. Mert nagyon nem az annak, aki látja ebben az egészben a lényeget.
vbea
 
 


Kriszta
igen igen a pisilés alap :lol: :lol: :lol: (és én sokáig nemcsak a pipilés hanem rókakoma miatt is szelektáltam a tiszta vécéjű helyeket, piacokat, plázákat, hogy hová megyek be és hová nem :lol: )
Azt nem tudtam, hogy máshogy is meg lehet tudni, hogy baj van-e. És 100%-ban ugyanolyan megbízható? Mert akkor egyáltalán nincs szükség genetikaira, inkább a másik, kevésbé veszélyes eljárást ismételtetném meg. (valahogy azt vettem észre, hogy ebben a körben mindent lehet -tehát pl többször elvégeztetni ugyanazt, amit alapból csak egyszer szoktak- csak elég kitartónak és rámenősnek kell lenni.. :oops: egyes kismamák már nagyon talpraesettek. én csak hagytam, hogy terelgessenek, mivel nem volt gond). De ha az nem tuti...
A várakozás pedig általában jellemző az egészségügyre, bár sok helyen lehet időpontot kérni, vagy telefonon érdeklődni, ez ezek szerint nem ilyen. de azért van némi fejlődés (pl a csípőszűrés a királyhágón). Nálam az összes vizsgálat félnapos volt, kb 9-f10 körül futottam be a dokihoz és 1 körül jöttem el (ha uh volt, akkor még később, mert ugye oda nem kaptam időpontot)..annyi könnyítéssel, hogy kaját vittem magammal, de pipilni csak akkor mentem, ha épp volt velem valaki. :lol: Hát szerintem ez az egész várandósság egy tortúra, de hát azért igénylem a szakszerű ellátást, ha azt szeretném, hogy 9 hónapig senki felém se nézzen, akkor megszülhetném a gyereket afrikában is a bozótban. Szóval a kellemessel együtt jár a kellemetlen része is.. :?
Vendég
 


Bori, ha jól figyeltél, írtam, hogy az orvosnak kötelessége egyszer figyelmeztetni a genetikai vizsgálatok lehetőségére, a kockázatokra. Idézett példámban nem ez történt, hanem az, hogy a doki a kismamát presszionálta e vizsgálatok elvégeztetésére. nem ugyanaz.

Én egyébként a nap 24 órájában magammal foglalkoznék tényleg, sőt foglalkozom is. Nincs szükségem paráztatós dokira. De hál Istennek nem paráztatós a dokim. Rám bízza a döntéseket, nem motoz folyton, tájékoztat, segít ha kell. Választott bábáink ugyanígy. És nincs olyan, hogy "kell" a vizsgálatok során. A "kell" szót és szitukat a szülés során is kerüljük.
Nem is vagyok gyakorlott különösebben (bizony most is olvasgatok olyat pl. Ingeborg Stadelmann könyvében, amit ha előbb olvasok vagy kérdezem meg tapasztalt szülésznőinket, egy egy kisebb kellemetlenséget elkerülhettem volna- persze ez most nem az a gyakorlottság-fogalom, amiről beszélünk).
Visszatérve arra: az első szülés előtt végképp nem voltam gyakorlott, már ami az orvosválasztást, a várandósságot illeti, a vizsgálatokhoz viszonyulást illeti. Dolgoztam, néztem a nődögélő hasamat, nem esett nehezemre az UH, a vérvétel. De embereket kerestem. Csak az ösztöneim vezettek. Félős, tapasztalatlan voltam. Két dokit váltottam és addig kerestünk, amíg egy olyat nem találtunk, akitől nem gyomorideggel és hiányérzetekkel jöttem ki. És azért igyekeztem figyelni arra pl. hogy mit mondanak kismamák arról a szülészetről, ami hozzánk közel esik és fontolóra vettem, hogy kell-e például nekem olyan kórház, ahol pl. kötelező a gátmetszés, fel sem vetődik, hogy gátvédelem, ilyesmi.
De én nem voltam gyakorlott. Még nem tudtam, hogy orvosi segítség nélkül is képes lehetek szülni, nem tudtam... sok mindent nem tudtam. És a harmadik várandósságom is hoz új dolgokat, nem csupán olyan praktikus "technikai" dolgok tekintetében, amit a Stadelmann könyvben olvastam. Tanulási folyamat ez nekem, magamról többek között.


Cipóről, később, hányós homeós szert meg kell néznem.

Kép


Kép

Kép
memme
 
 


Csakhogy mennyire igaz, hogy akaratosnak kell lenni :evil:
be akarom adatni a bárányhimlő ellenit magamnak, de reggel a háziorvos asszisztense lepattintott, hogy ők ilyet nem csinálnak, vérvételt se, menjek a gyáli útra, beutaló se kell. felhívtam egy barátnőmet, ő most adatta be, hát kiderült, hogy mindent a háziorvos csinál, a vérképtől kezdve (beutaló a kútvölgyi laborba) a receptig és kiváltom és viszem be és ő beadja! :evil: :evil:
csak sajnos a labor tempóját ismerve ez összesen 12 hét is lehet így a "júliusig baba" tervünknek lőttek. :( Ez van.
Vendég
 


Bori!
Nem, nem 100%-os (95-97%). De egy 35 éven felülinek nem mindegy, hogy van-e esély a vetélésre, vagy nincs, pláne, ha első gyerekről van szó. És azt kell, mondjam, hogy ahol én csináltattam, a nem 100% ellenére is a szúrás ellen döntöttem, mert jóval empatikusabb emberekkel találkoztam, mint a genetikai tanácsadáson. Mégis számít...
Schöpf Mérei klotyó (sajna a WC névvel nem lehet illetni): rettenet. Másik WC: oda meg beszolrult valaki, amíg ott voltunk. HArmadik: Egyiptomi sötétség, mert kiégett a villany.

Kép
Kép
kriszta36
 
 


Memme
hát nem tudom. Nekem pl kell, hogy ne csak egyszer figyelmeztessen. Minden alkalommal rámszólt, hogy vigyázzak a súlyomra, minden alkalommal kielemezte, hogy ez milyen extra kockázatokkal és lehetséges szövődményekkel járhat (egy idő után már baromira untam, de talán pont ez használt..) és még így is (hogy valamennyire odafigyeltemva súlyomra) majdnem 100 kilóval mentem szülni.
Ha mégy ennyi presszúra sem lenne, nagyon sok kismama (főleg aki nem tájékozódik és kevéssé "iskolázott") 'szétcsúszna' és elhanyagolná a vizsgálatokat szerintem, csak mert kellemetlen, fél a tűtől, utálja a cukorszirupot, nem akar kivenni havonta egy nap szabit, stb. Azt gondolja, hogy 200 éve is megszültek a nők, most is menni fog mindenki nélkül. Hát szerintem ez a nézet ma nagyon el van túlozva/torzítva. Mert azt valahol elfelejtik, hogy abba azért nem mennének bele, hogy majd 8-10 gyereket szülnek és abbol 4-5 marad életben. Ez az, amit előbb írtam, hogy elvárják, hogy minden maximálisan működjön, de semmit nem hajlandók hozzátenni, ami az "elveikkel" nem vág egybe. De itt nem Rád gondoltam, mert amint mondtad, Te amúgy is sokat foglalkozol magaddal a terhesség alatt és ez is jó. De én, mondom nem ilyen voltam, éltem tovább az életem pont ugyanúgy, nekem meg ez volt a természetes. Es meglepődve mosolyogtam, mikor valaki a babáról kérdezgetett, mert szó szerint gyakran elfelejtettem, hogy terhes vagyok, még nagy hassal is. És ezzel együtt járt, hogy a minimura akartam szorítani a lehetséges problémákat, tehát MINDENT igyekeztem elvégezni, amit a dokim mondott.
Vendég
 


sziasztok
jo, h nem mentunk ma a kopaszira, ilyen idoben!
a cipo tema engem is erdekel, bar ahogy utana olvastam, itt is tobb iskola van, a hagyomanyos a vastag talpu alatamasztott, kerges, szupinaltat javasolja, stb, a masik meg a puhatalpu, mintha mezitlab lenne a gyerek, javitsatok ki, ha tevedek!(nekem ez utobbi a szimpatikusabb)

orvos kerdes...sztem tokeletes orvos nincsen, mint ahogy tokeletes babakocsi sem :), azert en nem adom fel, keresem tovabb...:) (mondjuk most nem aktualis)
Azt en sem szeretnem, ha az orvos a lelkemet tamogatna, allandoan olelgetne, meg pruntyogne nekem, inkabb tekintsen egyenrangu partnernek, es tajekoztasson mindenrol a legjobb tudasa szerint, utana pedig a donteseket, ha vannak, bizza ram, de legalabbis kerje ki a velemenyemet (nyilvan nem veszhelyzetben mutet kozben, de h pl akarok-e gatmetszest, ha nincs ra szukseg, kerek-e fajdalomcsillapitot vagy ilyesmi...)

genetikai vizsgalat: nekem javasolta az orvos, h menjek, el is mentem, ugy gondoltam, jobb tudni, h mire szamitsak (varni kellett sokat, azert pisilni el mertem menni :), es az ottani orvosok, genetikusok nagyon rendesek es korrektek voltak, sztem, kar, h nem mukodott a bejelentkezeses rendszer, mert fel napokat varakozni en is utalok (az, h mi lett volna, ha talalnak vmit, nem tudom, szerencsere ezt megusztuk) es h legkozelebb megyek-e, vagy inkabb a vervetelesre? meglatjuk...ugy tudom a vervetel nem ad 100%-os eredmenyt.

Eni, nagyon csodalom a kitartasodat, es a pozitiv hozzaallasodat, de ezt mar irtam korabban is, (en biztosan hittem volna az orvosoknak, es panikba esek, meg ilyesmi)

banana
 
 


Kriszta,
na azt képzeld el, hogy az a kismama mit élt át, aki abba a klotyóba szorult be!!! :lol: :lol: Ahhoz képest a várakozás semmi :lol: :lol: Na jó ez csak vicc volt.
De Te megrizikóztad és összejött, ez jó. Én asszem inkább a biztosra mennék - persze ezt csak abban a helyzetben tudnám eldönteni. (most még azon gondolkozom, hogy lehet, a következőnél utánjárok a down-szűrésnek, mert tudom, ilyen korban még nem szokás, de pont ezért születik több beteg baba 30 alatti anyukáknak, mert nem szűrik)

Anna
cipő ügyben: beleőszül az ember, mire dönt. :lol: Vegyél ilyet is, olyat is! :lol: Szerintem, ha van mód, hogy nyáron sokat legyen mezítláb a kertben, kavicsos parton, ott mozogjon, rohangásszon, akkor nem kell túlzásba vinni a cipőmizériát. Boginak vettem egy harántemelés nélküli szandit, meg azt a kis sportcipőt amit láttál (az emeléses), majd felváltva hordja.. puhatalpú nemtudom, mennyire vízálló illetve szigetel a felfázás ellen, de a szobába, vagy nyáron a fűbe az is biztos jó. (Apjának gágogó lúdtalpai vannak -de tényleg, én még ilyet nem láttam :shock: :lol: - de nincs hát-, gerincproblémája, talán mert sokat sportol mezítláb. Kipp kopp.)
De véleményeket én is várok.
Vendég
 


Sziasztok!

Cipőkérdésben én is úgy tudom, h. teljesen megoszlanak a vélemények. Nemrég olvastam egy fórumon, h. vki puhatalpúban vitte a babáját a Dévény Anna - féle kezelésre, és állítólag teljesen kibuktak a szakemberek, h. ez mennyire káros, és csak a hagyományos Siesta - szerű a megfelelő. Mi is olyat vettük első cipőnek, bent pedig zoknit adok csak rájuk, persze nem tudom, mennyire jó ez így, nem vagyok szakember...Nem könnyű eldönteni, melyik tábornak van igaza.

KépKépKép
nikóca
 
 


Kriszta, hehe, kozben te is irtal, na akkor itt van ugyanarrol a dologrol ket kulonbozo velemeny :) (azota egyebkent mar elkoltoztek a Shopf Merei-bol)

banana
 
 


Zsó, cipőügyben még itt sincs egyöntetű vélemény, mint seholsem... De azt hiszem, nem is kell. Levinek sztem ugyanúgy az lesz a kedvence, ami a "legkárosabb". Benedek szó szerint aludni is gumicsizmában megy, na annak se harántemelése, se semmije. Nyáron egy olyan szandiban rohangált, aminek szimpla habtalpa van, annak sincs harántelemése. Azért szerette, mert mintha rajta sem lett volna. Én arra ügyeltem, amennyire tudtam, hogy kb a bokáját fogja az első egy-két cipő, de ma már ez sem szempont. Sajnos vagy nem sajnos. Ua a kényelmes neki is, mint nekem pl.

Banana, nem voltam én anyatigrisként harcoskodó pozitív nőfigura. Befordultam, befelé figyeltem, vártam, hittem, és sokat sírtam... röviden. De köszönöm.
vbea
 
 


Ja és még annyit, h. nekünk a Falcon cipő nagyon bevált, sokkal olcsóbb mint pl., a Siesta, de szerintem még szebb is, és nagyon jó minőségű. 5-6 ezer-ért kb. már gyönyörű szépek vannak, mindig irigylem a gyerekeket, h. nekik ilyen szépeket lehet kapni. :)

KépKépKép
nikóca
 
 


Banana,az ölelgetés, személyes meghitt viszony nem zárja ki, hogy egyenrangú partnernek nézzék az embert. Nem hiszem, hogy attól, hogy a szülés után búcsúzáskor a bábánkkal könnyeink kicsordulva és összeölelkezve búcsúztunk ettől én ne lettem volna az egyenrangú partnere.


Bori
, sok doki a falnak ment volna már a Melindával való súlyfeleslegemnél is. (Pedig öt hónapos koráig táncoltam, utána mindennap úsztam stb. Figyeltem, mit eszek.) Doki látott. Tisztában voltam a súly, a vérnyomás, vizelet -fehérje összefüggéseivel. Eszterrel még több volt a felesleg, most megint több. Bízunk benne, hogy elkerül a toxémia. Megkérdezte, hogy koromnál fogva akarok-e genetikait. nem akartam. Ennyiben maradtunk.
De nevetnem kellett, amikor mentem szülni Eszterrel és az ügyeletes doki el kezdett csesztetni, hogy hány kiló vagyok és sok más egyéb miatt is. Normál terhesség, semmi gond és akkor ott SZÜLÉS ELŐTT elkezd nekem odamondogatni... Szórakoztató volt, komolyan. Ha szülés után elmondja nekem, hogy "Ugye tudja, hogy milyen kockázata van a ....",azt mondom, rendes tag, figyel. Megköszönöm. De könyörgöm, egy szülni induló kismamával nem állunk le pörölni... Gratulálunk neki, jó szülést kívánunk, mosolygunk, de legalábbis pozitív energiákat igyekszünk közölni. Ezért volna szülészorvos ugye. (Nem érdekel, hogy hány éve csinálja és fásult vagy aktuálisan fája foga. Én meg szülök.)
Jó kedvem volt szerencsére. Mert már nem az volt, mind Melinda születése előtt, amikor szintén végig kellett néznem az épp aktuális ügyeletes morgását. Meg volt fázva, morózus volt, épp hogy elnézést nem kellett kérnem, hogy zavarok, mert pont most jött rám a szülhetnék....
De mondom, jó kedvem volt, ezúttal nem az adneralin gyűlt bennem a magzatvíz elfolyása láttán, hanem valami egész más vegyület. Még szántam is a dokit, két napja volt már akkor benn, mondtam is neki: "Kemény menet ez a 48 óra ügyelet így újév táján." Megenyhültek a vonásai, már épp mondott volna valami emberit,de hát belépett a nővér és újra doktorúrrá kellett változni. Majdnem nevettem. De ha épp fájok már, vagy nem vagyok a topon, igencsak rossszul esett volna. És mennyire nem szerettem volna egy ilyen orvossal együtt szülni.

Szélsőséges példa. De így esett.

Kép


Kép

Kép
memme
 
 


sziasztok lányok!!

persze eltűntem,megint,de hajjaj,szoktam ilyet,mostanában elég gyakran.
De akár hisztiek,akár nem,mindennap bekukkantok és néha késztetést is érzek az íráshoz,csak valahogy rosszul venné ki magát,ha kotnyeleskednék itten.

Most mégis olyan témát feszegettek,amihez jajjjjj,musz hozzászólnom.

Egy császár után sima szüléssel a hátam mögött,azt gondolom,hogy az orvosnak iszonyatosan nagy szerepe van abban,hogy az anya hogyan éli meg a terhességét.Ha a doki elnyeri a várandós nő bizalmát,akkor "pátyolgatás" nélkül és presszionálás nélkül, az anya megteszi,amit a doki mond,vagy kér vagy javasol.
Bori,igazad van abban,hogy régen a 10 gyerekből 6 meghalt és ezt bizony elfelejtjük,hogy valszeg,ha lettek volna orvosok,császár,uh stb,akkor a 10ből 10 marad meg(Az én anyai nagymamám 18 gyereket szült és 7 maradt életben).DE: a várandósság és a szülés attól még természetes dolog és folyamat és bizony egy farfekvéses,fejvégű és sorolhatám gyereket is meg lehet szülni simán.Itt az orvos felelőssége tette ezt a kérdést árnyalttá.Régen nem hibáztatták a bábát,vagy a szülésnél segítőt,hogy miatta halt meg a gyerek.Meghalt és kész.Ma viszont az orvos céltáblának érzi magát,aki mindenért felelőssé tehető(sokszor bizony jogosan),ahogy egy orvos ismerősöm fogalmazott:"azért még nem pereltek be szülész,hogy indokolatlanul császározott,azért már igen,hogy nem császározott időben".
Én megmondom őszintén azt a rengeteg uh-t, akkor tartom "jogosnak",ha tutira megy az orvos vele,ha igen kiszűr egy Jnakaszáva féle betegséget(ami hála sikerült) és kiszűr egy Borókacsilla betegséget(ami nem sikerült).És a 4D UH-t is,nem mozira használnám(mély tisztelet a kivételnek),hanem arra,amire hírdetik magukat(pl:Brendon,ak icsak hírdeti):genetikau uh-ra.
Kötelezően írnék elő 4 markeres tesztet és olyan,külföldön bevett vizsgálatokat(nem az AFP-ről beszélek,amit tulképpen máshol feleslegesnek tartanak,nálunk meg irányadónak),amiből egyértelmű lenne valamilyen betegségnek a nagy valószínűsége és aztán küldeném tovább a kismamát..
És igen Bori, a down szindrómás gyerekek nagyon nagy százaléka születik 30 év alatti anyától,és ezeket mégsem szűrik.
Én nagyon örültem volna,ha a dokim kicsit jobban tájékoztat,hogy nem csak a vetéléssel is járható amniocentézis és korionbiopszia lehetséges,mint vizsgálat,hanem vannak más vizsgálatok is.NEM TUDTAM. én megkérdeztem,mit gondol az amniorol meg a korinbioról ,azt mondta felesleges,de ha nagyon izgulok,menjek el egy genetikus ismerőséhez(magánba),aztán ő kikérdez....
Nem izgultam annyira...

Bocsásstok meg lányok,egy kicsit felhúztam magam..nem rajtatok,vagy a véleményeken,hiszen mindenki másképp gondolja és ebben ez a szép,csak mindig előjön a múlt.

Magunkról is néhány jó szót:-))
Borcsa támaszték nélkül pár percig tud ülni egyedül!!!!
hát ez a legnagyobb hírem.
Én jól,bár a dilidoki még karban tart,remélem már nem sokáig,mert a gatyánk is rámegy.
persze 3.gyerekkérdés erősen napolva,főleg,hogy belekezdtem egy kistérségi családház létrehozására itten mifelénk:-))Látod,ZSÓcsak nem úszom meg:-))
nagy álmom teljesülne ezzel,helyet kapna benne minden terápia,ami egészsgées és nem egészséges gyereknek való,és helyet kapna benne szülő ,felnőtt minden,ami a gyerekekkel és magukkal és...blablabla----
ha megnyit,akkor ugye eljöttök a megnyitós nyílt napra?

lépek,ölelés mindenkinek

Kép

Kép
durca
 
 


jajj, Memme, tudod jol, h nem erre gondoltam, en is megolelem, akit szeretek, az jo, ha kolcsonos az erzes
de ha a ferfi orvos jon oda olelgetni, vagy megpaskolni, esetleg megmosolyog, mikor en a sztem sulyos problemamat adom neki elo eppen, azt nem szeretem

banana
 
 


Durcám, nem a megnyitóra megyek el, hanem festeni, előtte falat húzni vagy alapot ásni, szóval BÁRMIKOR, BÁRMIÉRT. Amikor pedig valósággá válik, akkor is ott leszünk, meg utána akármikor. Jó?

Borcsa. :D XOXO
vbea
 
 


Durca!
Borókának hatalmas ölelés és nagy puszi a produkcióért!!!! :D :D
Neked meg kitartás a nagy projekthez! :wink:

Bori!
nekem Kati néni adta be - a Váci úton INGYEN beszerzett - rubeola elleni oltást, Szofi születése után.

cipő:
én azt a tábort erősítem, aki azt mondja, hogy mivel mi modern emberek, már nem mezítláb járunk a fűben, kövön, homokon stb. így első cipőknek olyan lábbeli javasolt, ami megfogja a kicsi bokájukat/sarkukat. (= lakásban is!!!) :roll:

Kép

Kép

Kép
veronikusz
 
 


Banana!
Igen két ellentétes vélemény. De én lehet, hogy azért találtam annyira ellenszenvesnek, mert eleve úgy mentem oda. Pankával már a 19. héten, mert nem gondoltam rá, hogy kellene, és lehet, hogy van, aki kinevet, de éreztem, hogy semmi baja, Petivel meg már a Panka tapasztalatokkal, és úgy találta, 4 év alatt cseppet sem lett emberségesebb a dolog. Lehet, hogy ha úgy megyek, hogy igen, kell, akkor mindenki nagyon szimpi lett volna. De így 4 órát vártunk, és aztán elmentünk a nagyobb gyerekért az oviba, mert azért mégis...
Ölelgetés: Nem feltétel a jó viszonyhoz, és van akitől természetes, van, akitől meg nem. Adja magát.

Durca!
Ott a helyünk. Borcsának ölelés hegyek.

Memme!
Az jut eszembe, mikor Pankával december 10-én ötperces fájásokkal az ügyeletes azon állt neki problémázni, hogy dec. 15. vagy 16-e a kiírt időpont. És asszem, hogy némi vihogás mellett mondtam is neki, hogy szerintem ez most már mindegy. :lol:

Kép
Kép
kriszta36
 
 

Vissza: Szülészetek, kórházak

Jegyzetfüzet:

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?