Kicsit eltűntem, de hát gondolhatjátok miért... MEGSZÜLETETT DANI FIAM!
Minden előzetes híresztelés (UH) ellenére normális méretekkel - 3500g és 52cm. Első baba létére irtó gyorsan kijött belőlem. A hagyományokat fenntartva röviden vázolom a szüléstörténetemet:
kedd, 12 ó:
elment a nyákdugó, egyébként semmi. Tök jól voltam, rohangáltam egész nap, mint ahogy szoktam, intéztem az ügyeimet. Azért telefonáltam a dokimnak, hogy minden ok, csak a dugó ment el, mondta ok, pihenjek.
Mivel még mindig nem volt meg a hálóingem, amiben szülni akartam + a hűtő is kiürült, elmentem bevásárolni a corába. Hálóing meglett, viszont kicsit lassítottam a tempómon, valahogy nem esett jól rohanni. Végül már vártam , hogy hazaérjek. Bár akartam főzni egy jó csülkös bablevest, hogy még szülés előtt belakjak belőle- elvileg még 1 hét volt hátra a kiírt időpontig- de hazaérve már csak pihenniakartam. A hasam keményedett, mint ahogy addig is tette időnként, de akkor este valahogy nem akart abbamaradni, rendszeres időközönként csinálta. Gyanús volt a dolog - bár nem fájt semmim- úgyhogy elkezdtem mérni a periódusokat.
19h:
10 perces "fájások", csak hát nem fájt semmim, csak egy picit a derekam.
21h:
8 preces fájások, semmi új, kis derékfájással. Tanácstalankodtam, ez most mi, gondoltam felhívom a dokim, de hát este 9-kor nem akartam zargatni ilyen hülyeségekkel, próbáltam a Margit szülészetet, hátha vmelyik szülésznő tanácsol vmi okosat, de nem vették fel. Úgyhogy maradt a dokim- azt javasolta, inkább menjek be a kórházba, legfeljebb hazaküldenek, ha nincs semmi.
Úgyhogy elkezdtem készülődni: zuhany, hajmosás, frissen vett hálóing kimosása-szárítása, férjemnek telefon, csomag készre pakolása....
23h:
beértünk a kórházba. CTG, vizsg. 1 ujjnyi, baba még nem ereszkedett le, nagyon az elején vagyunk, csak holnap d.e lesz ebből baba. Mondom akkor inkább hazamennék- nem, inkább maradjak- mondták.Felküldtek az 5. emeletre vajúdni. Ott aludni nem tudtam, annyira horkoltak mellettem, így kínomban mértem a fájásokat, amik erősödtek, s már 4 percesek voltak. Még bírtam volna odafennt, de gondoltam lemegyek a szülőszobára, hátha ott vmi csendes helyen pihenhetek egy kicsit.
03h:Szülőszoba
MEgvizsgáltak, 3 ujjnyi, mehetek szülni, kb. reggel 7-re meglesz a baba. Hívták a dokimat, én hívtam a nővéremet, jöhet be támogatni. Addig ctg- ekkor már eléggé nyüglődtem, egyhelyben ülni elég kínzó volta fájások közepette. De egy idő után már felkelni sem volt kedvem, pedig korábban azt hittem én majd sétálgatok, labdázgatok közben, hogy haladjon a dolog- hát ezt el sem tudtam volna akkor már képzelni.
03.30:
Doki megjött, burokrepesztés. Jöttek is a tolófájások rögtön. De annyira, hogy míg a szülésznő szépen készülgetett, hol bennt volt, hol kinnt, ctg furcsa hangokat adott, úgyhogy rámnéztek, s akkor már jött kifelé a kincsem fejecskéje! (homeopátia megtette a hatását!) úgyhogy elkezdtek nagyon sietni, gyorsan odakészítettek mindent, néhány tolófájás, s 04.00-kor megszületett Danika! Mint a tornádó...
Nővérem 04.05-re ért be, lemaradt.. fiam nem várt senkire.
Baba még 1,5 órát velünk volt a szülőszobán, szopizhatott, békén hagytak minket, nagyon jó élmény volt.
)
-értem!
Dóri
[quote][/quote]
