Új privát üzeneted érkezett!

Szia Beatrix,

Nem veszek semmit okoskodásnak Kép Örülök, hogy írsz. Van egy szívbéli jóbarátnőm, de Ő csak 3-4 hetente tud jönni, mert 50 kmre lakik. Telefonálunk is, de Ő persze elfogult, ezért mások véleményére, tanácsaira is kíváncsi vagyok.

nem sorrendben válaszolok:
- "szunnyadó vulkán" NAGYON!! jó kifejezés. Igen ilyen ez a házzasság, és a Karcsi. De ilyen mióta megismertem. Vagyis kb. féléve jártunk mikor ez kiderült. De akkor már kicsit késő volt. Mert ugye a szerelem, sokat megbocsát. És 1-1,5 év után már házasok voltunk. Ez nem igen volt rövid idő szerintem, mert együtt laktunk a kezdetektől. És hosszabb párkapcsolatban is volt már tapasztalatom.

- 2.stádium, biztos, hogy nem volt helyes kikötés! Ezt pontosan tudtam. Csak azért léptem meg, mert vannak olyan emberek, akiket gardírozni, irányítani kell, különben ellszálnak. A férjem eddig MINDENHOVA elmehetett, sehova nem kellett kérdzkedni. És egy csepp féltékenység sem volt bennem, pedig kompromitáló fotók is akadtak a kezembe. De tudtam, hogy ez a hobbijának része, hát így még ekkor is megbíztam benne. (a családban is ki lett jelentve, ilyen téma, felmerülésekor, hogy "hát ez a mi családunkban nem divat", mármint a megcsalás. És mikor összeházasodtunk akkor megbeszéltük, hogy nem azért házasodunk, hogy elváljunk, vagyis csak akkor válok én el, ha üt, ver, iszik és veszélyezteti a leendő gyerekeket. Ezért volt ez a határtalan bizalom is részemről. Meg nem megbízhatatlan és hazudós, rosszul is hazudik, meg nem hajtja a vére sem, a szex sem. Ezért gondolom, hogy tényleg véletlen szerelem volt ez a Fanni, ahogy Ő is mondja.)
Lehet, hogy ez a nagy bizalom is hiba volt. Ezért próbáltam "bekeményíteni" a 2.stádiumban.

Azt is kigondoltam, hogy pl. lenne 3-4 nap egy hónapban, magára, a hobbijra. De ez olyan dedós dolog. Ha Ő nem tudja, mennyit kellene itthon lenni, és hogyan eltölteni az itthon töltött időt... (nem pl. tv, számítógép, meg döglés) .. akkor én nem tudom ezt erőltetni.

- igen, előfordulhat ez még többször is. De nem tudok ellene tenni.

- engem nem hibáztat. de pl. folyamatosan hangoztatja, hogy este, ha valami gondolatát pl. nem tudjuk megbeszélni, vagy elmondani, mert valamelyik beszél, sír, nem tudunk egymásra figyelni, : "látod, nem tudunk így beszélgetni." mire én: "fürdetés után is tudnánk". Karcsi:"ez nem olyan, mint a pszichológusnál, hogy a megadott időben kell elmondanod, hanem akkor beszélgetünk amikor eszünkbe jutnak a dolgok, nem?" (nem értem, mi baj történne, ha később beszélnénk meg, fürdetés után??)
de nem hibáztatja a gyerekeket sem, szereti Őket, nem csinálná vissza, sőt azt mondja, ha mi nem lennénk sehol sem tartana az életben, a hobbijában, a munkájában, anyagilag, barátilag, szakmailag... ahogy mondani szokták: na erre varrjunk gombot... Kép mi vagyunk tehát a fő motiváció, éltető erő, és mégis balhézik, meg megcsal.
Tehát a miértek: szerinte is csak az önzőség, meg hogy nem volt felkészülve arra, mivel jár a gyerek a párkapcsolat szempontjából.

- újabb energia a kapcsolatba: de tényleg megérné. De most semmi erőm ehhez. Vagyis nincs kedvem erőlködni. Meg véleményem szerint talán rendbejöhetnek a dolgok hónapok múlva, de szerelem nem lesz. Mint pár, talán akkor találunk igazán újra egymásra, ha majd visszamegyek dolgozni, emberek közé, nekem is lesznek új ismerőseim, új feladataim, "új titkaim". Akkor nem mindennap itthoni elnyűtt melegítőben leszek, egy érdekesebb nő leszek talán. Ezek az új dolgok nekem most nem igazán hiányoznak még, de lehet, hogy Karcsinak igen.
Egyébként éppen ma d.u. mondta, hogy Ő nem akar felégetni minden hidat, mégha én "minden mindegy" alapon vagyok sem.
Ja, és most moziban van a haverjával. Megkérdezte elmehet-e, én meg mondtam, hogy nem kell kéredzkednie. De azt válaszolta, hogy Ő el akar kéredzkedni.
Szóval én is szeretném ha javulna a dolog, de per pillanat nem tudom mit kellene tennem, még ezen kívül. Egyébként, azt is ma mondta, hogy a mi a Fanni előtt volt, az az aranyközépút, hogy elmehet ahova akar, de megbeszéljük, meg szokott mesélni, mi volt. És nem vagyok egy hárpia, hogy, ha én most kevésbé mehetek, akkor ne mennjen Ő sem.

- időt szakítani egymásra kettesben LEHETETLEN, így hogy már ketten vannak. Nincs olyan aki mind a kettőre vigyázni tudna, mivel a kisebb még elég kicsi, szopik is, stb. Őszig semmi kilátás erre, addig még főszezon a munkahelyen, és "kisebb" építkezés is vár ránk.

Beatrix, már kezded elég jól ismerni a részleteket. Szerinted mit kellene tennem most.
Én most várakozó állásponton vagyok. Most neki kellene egy kicsit "tepernie", meg igyekeznie, szerintem.
Nem tudom mit tehetnék még, hisz eddig is én voltam a mártír, és a "szent" aki megtesz mindent, feláldozza magát a gyerekekért és elvisel és megbocsát minden "vulkánkitörést". Ez engem is zavar és Karcsi mondta, hogy Őt is, hogy ilyen "mártírszerepbe" kényszerültem, és kényszerít engem. Engem nem azért zavar, mert rosszul érzem magam ettől - a gyerekek miatti lemondások, hanem csakis egyedül az ideg és az agresszió zavar.
Egyet nem tudok és nem is akarok megtenni, hogy "topmodell" módjára lejtsek itthon, díszpompában, éjszaka nem aludva, mintás körmöket fessek, reggel 5kor keljek belőni a hajam, este főzés helyett meg beleugorjak a harisnyataróba és a bébidollba, stb. (amúgy meg utálja a festett körmöt) Erre enegriám sincs, meg természetellenes is. (Persze azért ne úgy képzelj el, hogy ápolatlan vagyok és elhagyom teljesen a külsőm.)

Lehet, hogy nem tudok minden nap jönni mostanában, mert ki kell cserélni az itthoni gépet a munkahelyire. És az installálások, mentések eltarthatnak 2-3 napig.
De remélem még azért váltunk néhány levelet.

köszönöm a lélekápolást, Te hogy keveredtél erre a topikra?
Egérke
egérke
 
 


Iszonyú hosszú voltam, ne adjak egy emailcímet?

E.
egérke
 
 


Ha Neked jobb úgy, folytathatjuk magánban is. Az én címem a profilomban, oda dobd el a Tiedet.

Hogy keveredtem ide? Olvasgatok, amikor ráérek. Mivel azt írtad, "majd válaszolok, ha valakit érdekel". Engem érdekel. Mindenkinek jólesik, ha a problémáit meg tudja osztani valakivel. Ezért vagyok itt. Kép

Akkor magánban írjak majd?

Üdv: Beatrix
beatrix28
 
 

 
 

Szvsz 2 féle férfi létezik:

1. Tipus: Meg tudná csalni a párját. Meg is fogja.

2. Tipus: Képtelen lenne megcsalni a párját. Öhozzá kellett volna feleségül menni.
Oroszlánkirály
 


És aki meg tudná csalni a párját, de nem fogja...
Szerintem ez a nagy többség.

Szabó istvánné
adrienn
9100 Tèt Hunyadi ut
 
 
 


Asszem olyan nincs.
Sztem van olyan, aki már a kezdetekkor tudja, hogy nem az a monogám fajta, és van olyan, aki hisz ebben, de előbb vagy utóbb őt is utóléri valami új, izgalmas, más.
Sztem a férfiak nagy többsége min. 1x megcsalja a feleségét. De, ha jó volt, és nem bukott le, vagy lebukott, de a felesége elnézte neki, akkor miért állna meg egynél? És azt is hiszem, hogy a nők többsége is megtenné, ha volna kivel, vagy, ha voln elég bátorsága. Legfeljebb később, pont nem akkor, amikor a férfinak elege van a kisgyerekek miatti változásokból, mind a napi életben, mind a feleség külseje, viselkedése miatt. A nők az elején általában odaadóak, hűségesek, később terhesség, kisbaba, aztán, mikor újra magukra találnak, akkor jöhet.
rjuli
 
 


Adrienn
Ha meg tudná akkor meg is fogja, mert különben nem tudná
Nyanya
 


Szia egerke!
Ahogy olvastam a leveled ra kellett jönnöm,hogy sokaig egy erzest ereztünk!
En elvaltam ez vegett!Egyszer megtörtent a megcsalas aztan jött a beke a megbocsaltas stb.!!
DE ujbol es ujbol jöttek a megcsalasok a bantalmak!
Nekem könnyebb volt mert nem volt gyerek!
Akkor ugy gondoltam,hogy lenyelem ezt kell elfogadnom ig kell elnem!De3 rajöttem,hogy nekem is szüksegem van a szerelemre,jor,boldogsagra!Igy hat elvaltam!Azoza is sokat gondolok a volt paromra,ma is valahol szeretem de boldog vagyok most!!
Jobb lepni!!
Nem azt mondom,hogy dobd ki,hiszen ott vannak a gyerekek!!De beszelj vele!!Kivanom,hogy boldog legyel!!!!!!
csuszi
 
 


Szia Emese!

Mindenki véleménye, és tapasztalata érdekel, de akinek gyereke van, azé még jobban érdekel Kép
A legjobb barátnőm is azt javasolta, ne tűrjek, de neki nincs gyereke.
Fontos dolog, hogy én nem (csak) a gyerekek miatt tűrök, ha nem lennének, akkor sem válnék ebben a helyzetben. Minden szitu, és megcsalás más.
Én akkor válnék, vagy gondolkoznék rajta, ha gátlástalanul, sorozatosan, és az én érzéseimmel nem törődve csalna. Ez most nem így van.
Ezért most nálunk béke van, persze nincs minden rendben.

És boldogság a földön NINCS! Csak öröm és bánat, és törekszünk, hogy több legyen az örömünk, mint a bánatunk. Ha valakinek több az öröme, mint a bánata, az mondhatja, hogy "boldog". Ilyen értelemben, akár én is mondhatom, hogy "boldog" vagyok, még a történtek ellenére is, mert jelenleg több az örömöm, mint a bánatom.

Egérke
egérke
 
 


Kedves Egérke!
Nem tudom, hogy most hogy vagytok, de az első leveled szó szerint megtörtént Velem is. (Két gyerek, férj, hobbi, megcsalás... nem sorolom, pontosan ez történt Nálunk is). Majdnem fél évig tartott egy kőkemény időszak az életemben (életünkben), utána még egy félév, mire bízni tudtam, de mi helyrejöttünk, boldogok vagyunk. Állíthatom, hogy boldogabbak, mint előtte, és ezt nem csak én mondom, hanem a párom is, és büszke, hogy immár 12 éves házasok leszünk.

Amit le tudok szűrni az egészből:
Voltak problémák a kapcsolatunkban, igenis. Hiába mondtam én, hogy tök jó volt a házasságunk. Igen, de a gondok a mindennapokban elvesztek, nem beszéltük ki. Nekünk is a második gyerek születése után nem sokkal történt... voltak rossz tulajdonságok mindkét részről, amin változtatni kellett, volt részemről egy kezeletlen depresszió, amit kezelni kellett, hogy normálisan tudjak gondolkodni. Ez mind idő volt, és szerencsére a párom sem rohant azonnal a nő karjaiba, hanem itthon "szenvedett". TOTÁLISAN MÁS ÁLLAPOTBAN VOLT - nem lehetett normális gondolatokat várni Tőle. Ezt kell felismerni, és valahol ELFOGADNI. Amíg nem GYÓGYULT KI a nőből, nem GYÁSZOLTA el a kapcsolatát, addig mi nem tudtunk újra egy pár lenni. Addig tényleg csak együtt voltunk, mint család, de én is azt éreztem, hogy ez csak a látszat,és a gyerekek miatt van. EZT AZ ÁLLAPOTOT NEM LEHET FENNTARTANI. Ezen mindenképpen változtatni kell - vagy maradjon, de a nőt felejtse el (ez idő, és ezt meg kell érteni, ha tényleg szerelmes, akkor nem fog egyik percről a másikra menni). Ha meg nem, akkor menjen, de ne sokáig halogassa, mert annál tovább rossz Neked!

És egy záró gondolat, lehet, hogy nem szó szerint idézem, de ez a lényege: amíg szeret van, addig megbocsátás is. Én azzal egészíteném ki, hogy egyszer. Egy esélyt mindenkinek kell adni. Ha ezzel tud élni, akkor jó. Ha nem, akkor nagyon meg kell gondolni.

Remélem, segítettelek néhány gondolattal. Tudom, hogy ez a helyzet nagyon nagyon nehéz. De meg kell élni, és bízni kell. A remény hal meg utoljára. Mi is a haldokló poraiból hoztuk vissza a házasságunkat - és én ezért az élettapasztalatért akár hálás is lehetnék annak a csajnak, hogy sikerült elcsavarnia a férjem fejét. Aki ma már tudja, mit veszített volna, ha megy.
Üdv
Pkriszta
pkriszta
 
 


Sziasztok!
Muszáj kiírnom magamból, ami bánt.Kép(
Utolsó idős terhes vagyok, és fél éve házas. Nem a gyerek miatt házasodtunk össze, az esküvő előbb be volt tervezve.
Mostanság megjelent férjem életében egy nő, aki 2,5 órányi autóútra lakik tőlünk. Esténként a cseten órákon át képesek beszélgetni. Néha találkozgatnak. Ezekről a találkozókról én is tudok, általában.
El kellett töltenem néhány hetet kórházban, mert majdnem megszültem 32 hétre. Ebbe közrejátszott a férjem és a nő kapcsolata miatti depresszió is, szerintem. Amíg kórházban voltam is "randiztak".Kép
Nem tudom meddig jutottak el a kapcsolatukban, de szeritnem jobb is, ha ezzel nem vagyok tisztában.

A férjem nagyon bele van zúgva abba a nőbe, de a nő is házas, és ahogy elnézem nem szeretne párt váltani. A férjem képes lenne mindent feladni ezért a nőért.
Nagyon nem tudok mit kezdeni a helyzettel.Kép
Szerintetek mit kéne tennem?? Barátnőm szerint újra el kéne csábítanom a férjem. De arról sajna gőzöm nincs most, hogy hogyan. Főleg mivel a pocakban lévő gyerkőcöt is féltem.Kép
_vixen_
 
 


Szia!Ez borzaztó!!!!Milyen ember az ilyen aki a felesége miközben a gyermeküket várja..."halálosan Szerelmes" lesz ez vicc ....
ha a férjed mindent képes feladni ezért a nőért akkor nem érdemes a szeretetedre és a babát sem érdemli meg...nagyon fel vagyok háborodva!!!!ne haragudj!!!!és mi a biztositék arra hogy esetleg megbocsájtanál és nem lenne-e egy újabb nagy szerelem?????Kép gondold végig és dönts okosan
sok erőt kivánok hozzá!!!!!!!
Jaaaaaa! Most csak magaddal és a babával törődj!Kép

Kép
Kép
vera70
 
 


Vera! elsőre nekem is ez volt a reakcióm. Tudom hülyeség, de nagyon szeretem. Valaki írta valahol, hoyg mindenki megérdemel még egy esélyt. Viszont ha azt a mégeyget eljátsza... Akkor nincs visszaút.
Most emésztgetem a dolgokat, és próbálok "okosan" dönteni. Habár, hogy mi az okos döntés, csak évek múlva derül ki.Kép(

A baba pedig tényleg mindennél fontosabb! Arra leszek kíváncsi, mi lesz, ha megszültem. Már most nagyon várja ő is.
Az egészben az a fura, hogy mindemellett velem is nagyon figyelmes, sőt egyre inkább az....
_vixen_
 
 


Szia! Az igaz hogy a szerelem az nagy úr tud lenni de arra kell gondolni hogy az emberek felnőtt korban már nem változnak mert ilyenkorra már a többség kiforrott egyéniség...sajna tapasztalatból mondom neked hogy nem adnék neki sanszot ...sok keserves csalódás után ismertem meg a férjemet és ha vele találkozom először akkor a mellékvágányokat megspórolhattam volna magamnak.
köszi hogy elolvastad vigyázz magadra KépKép

Kép
Kép
vera70
 
 


Vigyázok magamra!Kép És köszi a "bíztatást"! Megvárom a gyerekszületést, és utána úgyis kiderül mi lesz. Sokáig nem tud színészkedni a férjem előttem. Ahhoz túl jól ismerem. (csak ő hiszi, hogy nem)
Sok boldogságot Neked!!!
_vixen_
 
 


Szia Vivi!Köszönöm és jelentkezz hogy mi van veletek...esetleg irhatsz magánban is ha akarsz a profilomban van az emilem...üdv.vera

Kép
Kép
vera70
 
 


Szia, Vivi!

Jó pár gondolat kavarog bennem. Remélem, sikerül jól leírnom őket.

Különválasztanám a két dolgot: a megcsalást és annak az időpontját.

Mindenképpen éretlen emberre vall egy ilyen kritikus időszakban ez a viselkedés. Egy felelősségteljes férfi véleményem szerint vagy megállná, hogy más nővel legyen, vagy olyan titokban tenné azt, hogy ne tudhasd meg. Viszont a párod nagyon is feltűnően flörtöl/csal meg, és nem értem, miért teszi így. Mi lehet ez? Gyerekes bosszú valami miatt? Az tudvalevő, hogy amikor a nő gyereket vár, és általában nem kívánja annyira a szexet, a férfi gyakran kielégítetlen. Meg az is, hogy félnek a hapsik, hogy kiszorulnak az nők életéből a baba születésével, ráadásul sok nő már a várandóssága alatt is sokkal befeléfordulóbb, mint általában. Ez megijesztheti őket.

Persze ez nem jelenti azt, hogy felmentem a felelőssége alól a férjedet. Ha ez a baba tudatosan vállalt, akkor ezt nem tehetné meg. Jogosan érezheted magadat becsapva, egyedülhagyva. Viszont az érdekes momentum, hogy eközben veled is nagyon kedves, sőt kedvesebb, mint eddig.

Maga a megcsalás: Tisztában vagyok vele, hogy nem leszek népszerű valószínűleg a nézetemmel, de leírom azért, hogy láthasd más szempontból is a dolgokat. Teljes mértékben tiszteletben tartom mindenki más véleményét is, és nem kívánok vitatkozni ezzel kapcsolatban. Szóval szerintem mindenki szabad, birtokolhatatlan egyén. Úgy gondolom, hogy egy autót vagy egy házat lehet birtokolni, de egy másik embert nem. Én nagyon szeretem a párom, és ha úgy látom, hogy boldogtalan velem, nem okoz gondot, hogy más nő teszi boldoggá. Persze fáj, hogy vége egy csodálatos időszaknak, megsiratom, de nem kötöm meg, engedem, hadd szálljon. Olyanok vagyunk, mint a madarak. Mégha önként kalickába is sétálunk, előbb-utóbb szűk lesz az nekünk. Az emberek kilencvensok százaléka megcsalja a párját.

Emellett pedig ott van a gyerekkérdés. Ha két ember közös döntése volt, hogy érkezzen egy (több) baba, akkor ugyanannak a két embernek a felelőssége - volna - annak a kis jövevénynek a fogadása, nevelgetése. Tehát ha a férjem más nőre vágyna, elengedném szeretettel, de elvárnám, hogy velünk lakjon, és ugyanúgy teljesítse az apai "kötelességeit", mint addig.

Akárhogyis látod te most az életedet, és a férjed viselkedését, akárhogy is nem értesz egyet velem, azt azért tudd, hogy így ismeretlenül is melletted állok, és kívánom, hogy mindannyiótoknak a lehető legjobban végződjön ez a dolog, és a kis csöppség szeretetteljes, nyugodt körülmények közé szülessen. És írd ki magadból, akár ide is, hogy vagy.

csepp
Cseppatengerben
 


Csepp!

Sztem rengeteg butaságot írtál, már meg ne haragudj.
Csak az mondja, hogy ő elengedné a párját, hogy az mással legyen boldogabb, aki még soha nem került éles helyzetbe. Ha ott állsz egy-több gyerekkel és leforráz a hír, hogy csalnak, akkor nem az lesz a gondolatod, hogy persze, menjen csak. Nem ilyen az emberi természet, egy ilyen helyzet nem ezt váltja ki az emberből, pláne, ha anya az ember lánya.
A másik, hogy lakjanak együtt és teljesítse a kötelességét, ez pedig egyenesen őrület.
1. Lesz egy kiborult nő, aki b.mikor, ha a férje telefonál, netezik, kiteszi a lábát otthonról-összeszorul a gyomra, mert arra gondol, hogy biztos most a másik nő van soron.
2. Lesz egy idegbeteg férfi, akinek az esze mindig máshol jár, elvágyódik, ettől persze lehet, hogy lelkiism. furdalása lesz, de attól csak még nagyobb lesz a feszültség, türelmetlenség.
3. Lesz egy gyerek, akinek feszült, szomorú, megalázott, magányos anyukája lesz, egy hazug, képmutató, elvágyódó apja lesz és úgy tölti a gyerekkorát, hogy az egész egy feszült színjáték, ahol semmi nem az, aminek látszik.
Ennél lényegesen jobb megoldás, ha a férfi úgy dönt, hogy a másik nő kell neki, akkor legyen rendszeres láthatás, így a gyerek készen ehhez szokik hozzá, nem lesz hiányérzete, és persze anyagilag is járuljon hozzá a dolgokhoz. De csak őszintén, nyíltan és higgadtan lehet egészséges lelkű gyereket nevelni.
(A szüleim esetében volt hasonló szituáció, aztán apám a köv. feleségével, gyerekkel is u.ezt eljátszotta, úgyhogy tudom, miről beszélek. Kutyából nem lesz szalonnaKép)
rjuli
 
 


Rjuli egyetértek minden szavaddal!!!
Sajnos nekem most egy nagyon jó barátnőm van ilyen sz*r helyzetben, 33 évesen, 5 hónapos babával és 3 éves kislánnyalKép

a hülye férje 33 évesen belezúgott egy 18éves libába...
nagyon sajnálom a barátnőmet, de igazából segíteni nem tudok, de nekem is fáj a szenvedéseKép

Sheila

Kép
Kép
Kép




Sheila
sheila
 
 


Sziasztok! Amiről Csepp ír, az a nyitott házasság féle intézmény. Sajna nálam ez nem műxik, mert ilyen téren nem vagyok hajlandó osztozkodni.
Egy úgymond szerencsém van, hogy a csaj úgy néz ki hideg fejjel gondolkodik, mert ő csak barát akar lenni.
A férjem mostanság alig alszik éjszaka, ha kérdezem mi a baj, a válasz, hogy dolgozik az agya. Általában visszakérdezek, hogy min, de a válasz kitérő, hogy áh, hagyjuk.
Látom, hogy kínlódik, és nagyjából tudom is min, de azt hiszem ezt neki kell tisztázni magában.
De valami pozitív változás tegnap elindult... Újra kezd úgy nézni rám, mint régen, szeretettel, de még némi szomorúság van a szemeiben.
Ahogy elnézem, úgymond rendes megcsalásról nem volt szó, habár szeirntem nem a férjemen múlott...
Mindenesetre nagyon rossz várni, hogy mi lesz a vége, de mást nem nagyon tehetek addig, amíg valami konkrétum nem történik, vagy derül ki.
_vixen_
 
 


Sziasztok,

Ma 1 éve, hogy elköltözött a férjem. 5 hetes terhes voltam akkor. Most ott alszik a másik szobában a 4 hónapos lányom. Férjemmel továbbra sem élünk együtt, de nem váltunk el. Ő még mindig együtt él a barátnőjével, nekem nincs senkim. Férjem szinte minden nap jön a lányához. Egyenlőre boldog vagyok így. Azért egyre gyakrabban jut eszembe, hogy jó lenne egy társ. Dehát ugye ez nem megy olyan könnyen.

Vixen!
Én amint rájöttem, hogy a férjem megcsal (egy barátnőmmel), rögtön közöltem vele, hogy választania kell. Ő azt választotta, hogy megy. Egy percig nem bírtam volna úgy a párkapcsolatunkat, ha tudom, hogy közben csal és mást szeret. Akkor menjen, én megalázónak tartottam volna magamra nézve, ha nem állítom választás elé.

Mariann
tmarianna
 
 


Szia!
2 napja a férjem kibukott. Azt mondta, sok kudarc érte mostanában. De ő csak a munkát vallja be. Holott, tudom, hogy más kudarc is van mögötte. Ez a bizonyos csaj elutasítása.
azóta is sokat dumál esténként a csajjal a cseten. tegnap már elkezdtem este 9 után takarítani, pakolni, felmosni, hogy észrevegye, hogy én is itt vagyok. De csak annyit mondott, hogy pihenjek kicsit. Mondtam, hogy unatkozom, és nem tudom mit csináljak. Erre csetelt tovább...
Azt hiszem lassan rá fogok kérdezni, hogy mit akar. Nem bírom így tovább. Éjszakánként pár órát alszom csak. ez a pocakban lévő gyereknek sem túl jó.Kép
3 hónapja nem érzem, hogy igazán szeret. Előtte sem mondta sokat, de néha hallottam, és mellette éreztem.
Soha nem volt egy jövős-menős típus. Most állandóan menne, utazna. Persze egyedül.Kép nagyon nem tudok mit kezdeni a helyzettel. Pedig lasasn tiszta vizet kell önteni a pohárba. Talán akkor jön rá igazán, hoyg mit veszíthet, ha elhagyom... Akkor válik el, hoyg kit és emnnyire szeret...

Köszi Mariann a segítséget, kicsit erőt ad, hoyg így is lehet.Kép
_vixen_
 
 


Szia!

Kísértetiesen a saját történetemet látom. Az én férjem is elkezdett egyszercsak hirtelen késő este hazajárni. Én meg otthon ültem a tv vagy számítógép előtt és tök ideg voltam. Mindig tárgyalása volt meg edzésre ment vagy valami. Persze egy idő után kicsit fura, ha minden nap éjfél felé jön haza az ember párja, előtte meg soha nem szeretett igazán eljárkálni ő sem. Mindig nekem kellett noszogatni, hogy menjünk valahová. Éppen a Sziget idején rákérdeztem, hogy mi a baja, nem normális hogy késő éjjelenként jár haza, vanb esetleg valakije? Tagadás volt a válasz, hogy neki, dehogy és különben is. Aztán közölte, hogy elmenne a szigetre, mondtam, hogy én is mennék. De ő haverokkal megy, és mindenki csajok nélkül. Utólag kiderült, a nőjével volt kint. Kép Erre kb. 2 hétre sikerült bizonyítékot szereznem a megcsalásra. Inkbb azon lepődtem meg, hogy kivel tette, a megcsalás tényében már biztos voltam.

Elhiszem, hogy nem bírod így tovább, én is bizonytalanságban őrlődtem jó két hónapig, míg bizonyosságot nem szereztem. Aztán még jó 2 hónap volt miután elment, míg nagyjából összekaptam magam. Pszichiáterhez is elmentem, mindent megtettem azért, hogy nem boruljak ki nagyon, és gyorsan összeszedjem magam, mert a baba sokkal fontosabb volt, mint bármi más.

A férjeden kívül van aki segíthet majd a baba körül, különösen az elsp időkben? Személyesen beszélni tudsz erről valakivel?
Nekem a pszichiáter mellett a barátnőm segített feldolgozni a dolgot. Előfordult, hogy együtt sírtunk a telefonba. Érdekes, anyukámmal, bár nagyon jó a kapcsolatunk, a feldolgozás időszakában nem tudtam erről beszélni. Szerencsére anyu nagyon sokat segít a baba körül (egymás mellett lakunk).

Sok sikert a Neked jó döntéshez!

Mariann
tmarianna
 
 


Kedves vixen!
Teljesen kiakadtam a ferjeden! Kép Az orrod elott, a kozos lakasban (meghitt otthonban) csetel estenkent a nojevel????? Es szomoru,es NEKED(!!!!) panaszkodik, mert kudarc(ok) erik??? Vagyis: a no elutasitja?????
Az eszem megall!!!!
Micsoda szemet pasik vannak!
Esetleg azt varna, hogy majd Te vigasztald meg, hogy "Ne bususlj edes dragam, majdcsak jobb belatasra jut az a kedves cuncimokus, es csak kozelebb engedd vegre magahoz!"
En NEM TUDNAM elviselmi, hopgy valaki igy megalazzon! Kép
Eleted legszebb, legizgalmasabb esemenye elott allsz/alltok, nagyon szomoru, hogy a ferjed ezt nem erzi, nem eli at. Arra is gondolj, mi lesz kesobb? Ha most igy viselkedik. Szerintem egy jellemtelen, onzo diszno!

Mariann, az se semmi, hogy a ferjed a nojevel ment el a Szigetre, jol erezni magat/egymast, Te meg otthon szenvedtel.Kép

Ennel mar csak az a megtortent eset haborit fel jobban, amikor a ferj, mikozben a felesege a korhazban a masodik gyerekukkel vajudott, mikozben a kozos gyerekuket a vilagra hozta, akkor o a szeretojevel hancurozott eppen valahol mashol, mert per/pillanat az volt a legfontosabb dolog a szamara!!! Kép Kép Kép
saguaro
 
 


Saguaro: sajna mindenről csak sejtésem van...Kép
Nem bírok megbizonyosodni semmiről. nem olyan egyszerű az eset.Kép 3 hétig kórházban voltam....
Egy vígasztal, hogy a csaj 230 km-re van innen... Tehár ha találkoznak, arról tuti tudok, mert fogy a benzin, vagy vonatozik. Szerencsére nem olyan egyszerű találkozniuk.
Amúgy meg nem csalt a szó szoros értelmében, leszámítva azt, hoyg belezúgott a csajba...
nagyon szar helyzet.Kép((

Mariann: szerencsére a férjem mindig időben hazajár, csak msotanában sokszor van mehetnékje... Csak hát próbálom nem engedni.

Elméletileg csak megérzéseim vannak, és láttam egy emiljét, amit nem kellett volna. Semmi konkrétum nincs a kezemben. Viszont, ha mégis ok nélkül gyanusítom, az meg nagyon rossz lenne.Kép((
_vixen_
 
 


Sziasztok,

Vixen,
én megpróbálnék bizonyosságot szerezni. Tudnod kell, hányadán állsz!
Azért az engem is felháborít, hogy Neked panaszkodik az őt ért kudarcok miatt, miközben lehet, hogy egy másik nő után fut. Sok férfi bármit megadna érte, hogy gyereke lehessen. Ő meg siránkozik!

Azt azért még, hogy kerek legyen a történet el kell mondjam. A férjem nagyon igyekszik jó apa lenni, szinte naponta látogatja a lányát. A terhességem alatt elkisért a vizsgálatokra, sőt a szülésre is. A kórházba minden nap 2x bejött és 2 hétig itt lakott, hogy segítsen a gyerek mellett. Anyagilag is támogat minket. Bármikor számíthatok rá. Csak éppen mást szeret és kalandozni vágyott.

Saguaro
Valóban nagyon fájt, mikor rájöttem ezekre a dolgokra. De már túl vagyok rajta.
tmarianna
 
 


sziasztok
Igyekszem bizonyosságot szerezni...
Tegnap megint hülye volt, beszóltam neki,hoyg már kezdem megszokni, hogy 3 hónapja bunkó. Elgondolkodott rajta... A vége az lett, hoyg úgy néz ki ma a melója után étteremben ebédelünk.Kép
Aztán hátha sikerül vele normálisan beszélni. Amit az utóbbi időben nem lehetett...
Kicsit kimaradtam barátnőmmel tegnap, a karneválon. Ő dolgozott, és előbb ért haza. Volt némi aggódás a hangjában.Kép))) Meg talán kicsi féltékenység, hogy tényleg barátnőmmel vagyok-e.
Még jó, hogy barátnőmmel meg lehet beszélni mindent...
Azt hiszem ennyi kell neki. Eddig mindig itthon voltam, alig mentem valahova. NEm tud mit kezdeni a helyzettel. De szerintem ennyi lecke belefér.
Amúgy a gyereket nagyon várja. Ha róla van szó, bármit megtesz. De hát ugye ez nem elég.Kép

Nah, jó nagy káoszban írtam. Bocsi érte.
_vixen_
 
 


Kedves Mindenki!

Van egy nagyon hasznos könyv, ami ebben a témában íródott, a címe Kemény Szeretet. Lelki támaszt is adhat, és utólsó esélyként meg lehet próbálni, amit tanácsolnak.
Mindenkinek ajánlom, ha ilyen helyzetben vagy, a könyv elolvasásáa után talán tisztábban látsz majd és könnyebben meghozod a kellő döntést.
madár
 
 


Sziasztok!

Megfogadtam, hogy nem írok ide, de muszály.
Már korábban is sokszor felvetődött a válás gondolata, tegnap este is már annyira hideg volt a szitu, hogy úgy éreztem, ideje konkrétan beszélni.
Egy ideje gyanakodtam, a férjem elég bénán csinálta, gondolom, nem sok energiát fektetett abba, hogy titokban maradjon.
Szóval az én döntésem a beszélgetés előtt megvolt már, de menet közben azért rákérdeztem, hogy van-e valakije. És másodjára bevallotta.
És én hülye, aki addig annyira biztos voltam a dolgomban, hirtelen elkezdtem bőgni, és annyira szorítást érzek azóta is a gyomrom tájékán, és nem tudok szabadulni az egésztől. Pedig a házasságunk már ezelőtt is menthetetlen volt, mindketten beláttuk. De így mégis sokkal sokkal elviselhetetlenebb.
Tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű, de aki volt már hasonló helyzetben, kb. mennyi idő, míg ez a legszarabb időszak elmúlik?
Hogy egyáltalán a gyerekekkel normálisan tudjak létezni.
fido16
 
 


SziasztokKép

Nem okoskodni jöttem, csak megosztani néhány történetet veletek.

VixienKép
Sajnálom, amik Veled történnek, márcsak azért is, mert közel lakunk egymáshoz.
Két pici gyerekem, és férjem van, 6. éve vagyunk házasok.

Had osszam meg veletek életem legszörnyűbb hetét.
Mi a férjemmel "bejárunk" egymás telefonjába.
Egyszer elkezdtem törölgetni a kimenő üzeneteket, és a következőre akadtam: " Szeretlek, hiányzol, találkozzunk!"

A poén, hogy fiú névre elmentett számra ment az sms. Kérdeztem a férjemet, mi ez, mire értetlenkedés után felháborodás volt a válasz, és az, hogy az egyik munkatársa nézte a telefonját, biztos az volt.

Másnap utánanéztem a telefonszámnak, de nem egyezett a keresztnév, és nem is céges volt, tehát tudtam, valami nem okés.
Remegve felhívtam a számot egy női hang szólt bele.
Kétségbeesve mentem a barátnőmhöz, aki szintén értetlenül állt a dolgok előtt, mert az én férjem tényleg nem "olyan". Ideje sem lenne rá, hisz mindig velünk van ha teheti, de ilyenkor megindul az ember agya....

Másnap felhívta a számot a barátnőm férje, aki nem ismert ilyen nevű srácot.
Ismét egy álmatlan éjszaka következett, de másnap erőt vettem magamon, és kérdőre vontam, de nem tudott semmiről.

Tagad, gondoltam, és őrlődtem tovább...
Éjszakára ment a férjem, egyedül voltam a gyerekekkel, amikor csörgött a telefonom:
A férjem munkatársa hívott, hogy ne haragudjak, Ő írta át a számot, és pusztán poénnak szánta....

Ilyen egy felelősségteljes felnőtt 22 éves férfi....
Azóta sem tudtam megbocsátani magamnak, hogy nem hittem NekiKép

Tuom mindenki szeretné ha "csak" ennyi lenne..
Ezzel csak azt szerettem volna tudatni Veletek, hogy le a kalappal előttetek, hogy így bírjátok, erősek vagytok, hisz én ezalatt a pár nap alatt is majdnem összeroppantam.

Heni
heni1979
 
 


Sziasztok,

Fido16Kép
Hát az első 1-2 hónap volt a legszarabb. A 3-4. már javult. Fél évvel a költözés után már egész jól voltam. Most is. Bár mostanában (jó egy év után) kezdem érezni, hogy rossz így társ nélkül.

Bőgés, szorítás gyomortájékon ismerős. Nekem 3 dolog segített. 1. barátnőmmel beszéltem naponta 2. elmentem pszichomókushoz 3. amikor rámjött a bőghetnék (néha naponta többször is) azonnal elkezdem naplót írni. Ez utóbbi nagyon hasznos, mindig kéznél volt, és ha írtam abbamaradt a sírás egy idő után. Januárban valamikor hagytam abba a naplóírást (tavaly aug. költözött el), már nem volt rá szükség. De a vége felé már ritkultak a bejegyzések.

Sok szerencsét! Fel a fejjel!

VixenKép
van valami fejlemény?

Mariann
tmarianna
 
 


Sziasztok

Szörnyű volt végigolvasni egyik-másik történetet! Már engem is csaltak meg, kétszer is... szendvedtem mint egy kutya. Mindkét esetben megpróbáltam folytatni a kapcsolatot, mondván, hogy egy hiba miatt nem dobok el magamtól egy ilyen értékes dolgot. A baj csak az, hogy mennyire lehet értékes egy kapcsolat amiből hiányzik a BIZALOM??? Tudom, hogy elcsépelten hangzik, de ez minden párkapcsolatnak az alapköve. A két megcsalós történet után rádöbbentem, hogy jobb vagyok én annál, mint hogy így megalázzanak, és még ne is dobjam ki a szemétládát!
Még akkor is, ha már van gyerek a házasságban, el kell gondolkozni, hogy vajon mennyi hosszútávú szenvedést ér meg a pasas... és mennyivel fogják magukat a gyerekek nagyobb biztonságban érezni "látszatpár" szülőkkel, mint pl. egy elvált, de stabilabb és talán (egy idő után) boldogabb anyával? Tényleg a gyerekek miatt nem meri elhagyni a csaló férjét egy feleség/anya, vagy egyszerűen a magánytól fél, és a "jobb a szar mint a semmi"-t választja? A gyerekek éleslátását sem szabad alábecsülni, éles szemük van ám! Előbb-utóbb rájönnek, hogy valami nem stimmel, és akkor az ő bizalmuk a szülők felé is ugrik!
Nem akartam senkit megbántani, és a véleményem sem erőltetni senkire, hiszen mindenki más más szituációt él át.
Mindenkinek kívánom, hogy ilyesmi az életében soha többé ne forduljon elő!

meglepibaba
meglepibaba
 
 


MariannKép

Hát, akkor még sok van hátra nekem a 3-4 hónapból. Főle, ha nekem is elég lesz ennyi. A magánytól nem félek, már íg yis magányos vagyok amikor épp nem a gyerekekkel foglalatoskodom. Csak az sok rossz érzés, hogy napok óta nem bírok enni, én, aki máskor rengeteget, hogy akkora agyomrom, mint eg yhangyának, hogy néha a gyerekek előtt is alig bírom tartani magam. És a költözés, lakáseladás még el sem kezdődött. Még kb. fél év, míg nyugodtan , berendezkedve új életet kezdhetünk. Nem látok el odáig.Kép
fido16
 
 


Szia FidoKép

Tudom mit érzel, sajnosKép Nekem mondjuk költözés, házeladás elmaradt. Férjem költözött el. Mi a szüleim háza mellé építkeztünk, külön bejárattal. Így ugye nem lehet eladni, de igazából fel sem merült. Szerencsére.
Nem evés ismerős, fogytam vagy 6 kg-ot néhány nap alatt. AZtán muszáj volt elkezdeni legalább valamit enni, mert ugye a terhesség elején éppen elég a hányinger miatti nem evés, nemhogy még másért is.

Mennyi idősek a gyerekek?

Mariann
tmarianna
 
 


MariannKép

Az az igazság, hogy technikailag őrült nehéznek tűnik a komplett lakás összepakolása és egy új felújítása, eddig ezt sosem én intéztem, majd ott a berendezkedés minden fúrás-faragás sz.rral együtt, de asszem hosszútávon jobb így, hogy nem lesz minden sarok emlékkeltő, nem lesz hiányérzet abban az értelemben, hogy itt voltak
apa cuccai, itt aludt, stb. Teljesen új lakás, persze többnyire a régi bútrorkkal-de legalább lesz valami a gyerekeknek, ami nem változik.
Picikék. 4 és 1 évesek. én gyeden. a férjem vállalkozó, most épp a mélyponton. Hogy fog-e adni és , hog ymennyit, hogy a z új csaj mikor kezdi el védeni a "birtokot", főleg, ha ott is lesz gyerek, az is kérdés. Nagyon gáz.
fido16
 
 


FidoKép
Hú, még nagyon picik a gyerekek. Biztos nagyon nehéz most neked. 1 gyerekkel még megbírkózik az ember, de többel biztos nem egyszerű.
Szerencsére nálunk nincs birtokvédés probléma, a férjem meg állítása szerint nem akar gyereket egyenlőre. Persze azért a szavahihetősége ugye a történtek után kérdéses.
Nálam elég sok cucca van még a férjemnek. Gondoltam már rá, hogy összeszedem és bezsákolom, de bevallom, lusta vagyok. Meg vannak dolgok, amik jobb is ha itt vannak, mert a fontos iratok terén nagyon rendetlen tud lenni.

Szüleid vagy rokonok, barátok nem tudnak segíteni költözés, fúrás-faragás ügyben?
Hát további kitartást neked! Tudod, amibe nem halsz bele, attól erősebb leszel!!! (vagy valami hasomló).

Mariann
tmarianna
 
 


MariannKép

Persze, van ilyen segítség, de egy költözés jó idegállapotban, gyerekek nélkül is nagy hercehurca, felfordulás, azt pedig án alapban sem bírom.
Abban reménykedem én is, hogy pár hónap múlva büszke leszek magamra, hogy ezt is kibírtam. Ha csak tényleg bele nem halok.
fido16
 
 


Most igazi kérdésem van: normális-e, hogy egyszer azt hiszem, képtelen leszek végigcsinálni, másszor pedig úgy tűnik, fog ez menni. Hogy egyszer gyűlölöm, másszor megvetem, harmadszor undorodom, utána meg-nem mintha ő egy kicsit is gondolkodna ezen a lehetőségen.de akár vissza is csinálnám és úgy érzem, mintha soha ilyen szerelmes nem lettem volna, pedig már a dolog kirobbanása előtt is sokat beszéltünk a válásról, mert már jóval korábban ment tönkre a kapcsolatunk.
Szóval normális-e, hogy mindig mást érzek, vagy jobb lenne felkersnem egy elmeorvost, mielőtt elvesztem az ép eszemet.
fido16
 
 


Fido,

Teljesen normális, nyugodj meg...
Tapasztalatból beszélek, én is átéltem ezt, kilenc évvel ezelőtt.
Fura, de ma már örülök, hogy így történt, mert olyan boldogságban van részem már hét éve, amit akkor remélni sem mertemKép

én hiszek abban, hogy semmi nem történik velünk véletlenül, és valamiért át kell élnünk bizonyos rossz dolgokat is, de utána sokkal erősebbek leszünk ez biztosKép

és az is, hogy a rossz után csak jó következhetKép

én megjártam a poklot és most már olyan az egész, mintha nem is velem történt volna...
ma sem értem, hogy tudtam végigcsinálni...

koncentrálj a gyerekekre, bármilyen nehéz is, hidd el sokat segít...

és ha kell, keress fel egy pszichológust, én így tettem és nem bántam meg...

ne szégyelld, segítséget kapsz ahhoz, hogy ezt a traumát feldoldozhasd...

sok szerencsét kívánok Neked az új életedhez!

Sheila

Kép
Kép
Kép




Sheila
sheila
 
 


SheilaKép
Jó volt téged olvasni. Én a tönkrement házasság feldolgozásán nagyjából túl vagyok, de még egy új kapcsolat olyan távolinak tűnik. Hiányzik velaki, de még nem érzem úgy, hogy képes lennék valakit közel engedni magamhoz.

FidoKép
Az érzések szerintem is normálisak. Ez ezzel jár. Azért ha belefér az idődbe szerintem is fordulj nyugodtan pszichiáterhez vagy pszichológushoz. Én is ezt tettem, és nem is kellett túl sokáig járnom. 8-10 alkalommal lehettem összesen.
Biztos van a lakhelyeden családsegítő szolgálat vagy valami hasonló. Ott elvileg van olyan szakember, aki segíthet.

Mariann
tmarianna
 
 


Köszi a soraitokat, próbálok erőt meríteni belőlük. Nagyon sz.r, hogy a szemem előtt zajlanak a dolgok, napról napra feszültebb vagyok, a gyerekek is érzik, mert kezdenek elviselhetetlenné válni, pedig a java még hátravan. ma először rájuk kiabáltam. Utána persze szégyelltem magam. És utálok emberek közé menni, mert mindenhol boldog családok tologatják a babakocsikat, utálom a játszóteret, ahol elégedett anyukák cseverésznek, nem köt le se film, se tv, se számítógép. Régen a babanetet szerettem, de m ost csak végigpörgetem, mert mindennan csak az a gügyögés árad, amibenb nekem semmi részem nincs.
Pszichológust nem ismerek, pszichiátert igen, holnap kérek is időpontot, de, tartok tőle, hogy az én bajomon nem tud segíteni, hiszen nem jódolgomban vagyok kibukva, nincs mit kigobozni, megfejteni, egyszerűen "csak" olyan negatív változásokon megy kersztül az életem, aminek a súlyát nem bírom.
Mindegy, nem nyavajgok, úgysem lesz könnyebb tőle.
fido16
 
 


Fido,
DE csak nyavalyogj nyugodtan, ez a "gyógyulás"
egy fázisa!
Én éppen így éreztem...mindenütt boldog emberek az én szívem meg majd' megszakadt...Kép
aztán egy idő után már el tudtam viselni a jelenlétüket, mert bármily furcsa, a rossz élethelyzethez is tud az ember idomulni egy idő után.
Nagyon jól emlékszem erre a fázisra, amiben most Te vagyKép
a pszichiáter jó ötlet, kérlek próbáld meg, a kicsik miatt...

öleld Őket magadhoz, és fogadd meg, hogy azért is talpra állsz a kedvükért!!
Szegénykék, Ők is érzik , hogy valami baj van...
Ha megoldható, néha bízd őket valakire kis időre, mégha csak addig is, míg kiszellőzteted kicsit a fejedet...
utána sokkal több lesz a türelmed hozzájuk...

és gyere, sírd ki nekünk a bánatod, mert az sokat segít!!!
meglátod sikerülni fog, és Te is leszel még boldog, így kell lennie!!


MariannKép

KösziKép Megértem, hogy nem tudsz egyelőre nyitni
kifelé, de eljön a Te időd isKép
eddig olyan hősies és ügyes voltál...
még picike a kislányod, és Ő tölti ki minden percedet, ugye?Kép
ez így van rendjénKép
én sem kerestem új partnert, egyszercsak eljött az a gyönyörű nap , amikor először megláttam,
és szép lassan jóra fordultak a dolgokKép

azóta tudom, hogy ha néha szenvedni is kell, és vannak sírós napok , de akkor is rájössz egyszer, hogy AZ ÉLET SZÉP ( mint abban a gyönyörű olasz filmben )

Puszi Nektek, és drukkolok nagyon!

Sheila

Kép
Kép
Kép




Sheila
sheila
 
 


Sziasztok!

FidoKép
Tényleg teljesen normális amit érzel. Képzelheted milyen volt, mikor ültem a nőgyógyásznál, és ugye sokan a párukkal jönnek és sugárzik róluk, hogy boldogok, meg amikor terhes kismamákat láttam kispapákkal stb. Aztán egyszercsak nem zavart, nem bántott már. Nem mondom, hogy nem vagyok egy kicsit "irigy" most, de ez már egész más.

Pszichiáter nem csak azoknak segít, akik jódolgukban kibuknak. Nekem tényleg segített megemészteni, feldolgozni a történteket. Amúgy teljesen egészséges lelkű ember vagyok, sőt sokak szerint a körülményekhez képest remekül viseltem a történteket.

Naplót írni próbáltál már, az nem segít? Oda akár 500x is leírhatod a bánatod, bajod. Szidalmazhatsz, mérgelődhetsz, tépelődhetsz, vígasztalhatod magad.

SheilaKép
Egyenlőre Nádja tényleg kitölti minden időmet, és remekül elvagyunk. Igaz, áldott jó gyerek. Nyugost, kiegyensúlyozott, mosolygós. Nincs gond sem az alvással, sem az evéssel, nem pocakfájós, keveset sír.
És nálatok mi újság baba ugyben? Régebben olvastam a Telkis topikban, hogy esetleg szeretnétek még egy bébit.


Holnap reggel elutazunk kettesben a kislányommal nyaralni. Ha hazajöttünk 4 nap múlva majd benézek

Mariann
tmarianna
 
 


SheilaKép!

Köszi. Erre mondják, hogy úgy legyen, ÁmenKép
Most még nemhog ytávolinak, egyenesen képtelenségnek tűnik, úgy érzem, mintha most eg yolyan terhet kaptam volna, amit sosem fogok tudni letenni.
Remélem, tévedek.
A drágáim miatt tényleg muszáj erősnek lennem. ma du. pl. megtehettem volna, hogy egyedül maradok, mert úgy volt, hogy megyünk 4-esben apóshoz, aztán kitaláltam, hog yén inkább maradok, de rájöttem, hogy 2 perc alatt még inkább kikészülnék, így mentünk együtt, és nem bántam meg, mert legalább jót játszottunk a gyerekekkel. Holnaptól még rosszabb lesz, mert a nagyot viszem oviba, a kicsi elég sokat alszik nappal is, és csak nézek ki a fejemből olyankor. Na meg persze sajnálom magam és bőgök eleget.

MariannKép
Ez a napló-dolog arra jó lett volna, hogy a sok bántást leírjam, és akkor nem most kéne tudatosan rájuk koncentrálnom, hogy miért is lesz jobb nélküle, elég lenne csak visszaolvasni, de most nem tudom, miben segítene.
Azért lehet, hogy teszek egy próbát, mit veszíthetek?
Jó pihenést nektek, és mindkettőtöknek köszönöm az írásaitokat.
4 éve, mióta babanetezem, még nem éreztem ennyire JÓ dolognak, hogy van ez a fórumKép
Ha egyszer túljutok rajta, akkor azt is megírom, mi a másik nickem, úgyis azon fogom folytatni a magányos mamaák topikjában, ed addig maradnék incignitoban, hacsak nem triviális már így is a szeméylem.
Most még nem tudnám felvállalni magam, bocsánat érte.
fido16
 
 


Voltam ma pszichiáternél. Gyógyszerről szó sem volt, rapid terápiát javasolt, 5-6 alkalmasat.
Olyan a fickó, hog ykomolyan sajnálom, hogy nem másmilyen körülmények között találkoztunk...
(no, persze ehhez kell a másik fél is, de akkor is)
Amúgy, ahhoz képest, hogy szinte semmit nem mondott, mégis egy csomó dolog a helyére kezd kerülni.
Ráadásul este a férjem is csúcsot futott parasztságban-tudnám, mitől ő a sértődött félKép, úgyhogy egész megnyugodtam.
Később stílust váltott, mert akarta, hogy levágjam a haját.
Mikor kész lett, mondtam is neki, hogy most aztán csini, mehet randira. Mókás lesz, ha holnap a macája megkérdezi, hog yfodrásznál voltál, szivi?
Nem, a feleségem csinálta.Kép
De ez már nem az én bajom.
Reggel ügyvéd-project!!
fido16
 
 


FidoKépKépKép

Na ugye!!!!Kép Gratulálok, szuper vagy!!!Kép
Nem tudom miért, de kísértetiesen hasonlít a sztorid az enyémhez anno. az exemmel, de komolyan!
Nálam is sértődés, paraszt viselkedés, holott neki volt nőjeKép
Nekem ügyvéd projekt, meg is történt a válás, de én hülye megsajnáltam, mikor visszakönyörögte magátKéppedig akkor kellett volna kidobniKép

utána ajándék hegyek, lehozta a csillagos eget, de bennem eltört valami, és sem bízni benne, sem szeretni többé nem tudtam...
egy év múlva, egy fitnesz teremben ismertem meg a mostani férjemet ( Életem Szerelmét ), na mikor komolyra vált a kapcsolatunk, és ex őbunkósága megtudta, átment brutálbaKép

már-már az életem forgott kockán, így egy őszi napon szó szerint elmenekültem a két gyerekemmel, egy szál ruhábanKép
DE: megszabadultam végre tőle, életem legjobb és legmerészebb döntése volt...Kép

tehát Fido: csak így tovább, érzem, hogy erős vagy
és Neked is sikerülni fog...
ha nekem sikerült 30 évesen, két gyerekkel, Neked is fogKépKépKép!!!

egyébként sírj, vagy dühöngj nyugodtan, erősebb leszel általa!!!adj ki magadból minden keserűséget és hidd el: hamarosan új emberré válsz!!Kép
én nagyon fogok gratulálni hozzáKépKépKép

Látod: már viccelődni is tudsz: ez NAGYON JÓ JEL!Kép

Örülök, hogy voltál pszichiáternél, aki még ha jó pasi is, külön szerencseKép
nekem annak idején egy idős főorvos hölgy segített...
én kaptam akkor Xanaxot, aminek a szedését nem vittem túlzásba, de néha bizony jól jöttKép

Nem baj, hogy nem feded fel a kiléted, ez szíved jogaKép
mi így ismertünk meg Téged ( Fidoként )Kép
és úgy szeretünk, ahogy vagyKép

elárulod majd, mi volt az ügyvédnél?
ja, nekem az ügyvédem volt jó pasiKép
helyre is tette megtépázott önbizalmamat, de ez egy másik történetKép


MariannKép

Gyönyörű neve van a kislányodnakKép
Milyen érdekes, hogy ezek a csöppnyi emberkék mennyire érzik, hogy az édesanyjuk válságban van, ilyenkor ösztönösen nyugodtak maradnakKép
az én kisebbik fiam alig múlt 2 éves mikor a válás zajlott, de a korábban hisztis kismanó hirtelen jó kisfiú lett...


Köszönöm kérdésedet: valóban tervezünk újabb babát,de a babaprojektet elhalasztottuk jövő nyárra, mert rengeteg munkánk van most, és a kicsi Melissánk is nagyon energiaigényes kislányKép

úgy gondoltuk, könnyebb lesz az új bébit várni jövőre, ha Melissa oviba megyKép
addig is többet tudok foglalkozni csak VeleKép

de tovább nem szeretnénk várni...

remélem, jól telik a nyaralásod a pici Tündérrel
és várom, hogy visszatérj


Sheila

Kép
Kép
Kép




Sheila
sheila
 
 


SheilaKép
KösziKép
Tegnap eseménydús napom volt...
Ügyvéd: semmi különös, kinyomtatott a gépből egy korábbi közös megegyezéses válás keresetet, behelyettesítve a mi adatainkkal, elmondta, hogy mit hova vigyek, hány példányban, stb.
Itthon a férjem csak hümmögött, aztán ma rámtelefonált napközben, hogy ő mégis közös felügyeleti jogot akar. Kérdeztem tőle, tudja-e, hogy az mit jelent. Gőze nincs, de eg yügyvéd ezt tanácsolta neki futtában. Remek, nem?
Megkérdeztem az én ügyvédemet gyorsan, és azt mondta, hogy végülis közös megegyezésnél nincs túl nagy jelentősége, úgysem tiltanám őt el semmitől, csak ragaszkodjak ahhoz, hogy nálam legyenek elhelyezve, de ez úgyis csak a 2. forduló témája, és nem a kereseté, de nem is az 1.= békéltetőé. Szóval ennyi.
Amúgy rettentő érdekesen működik a férjem, nagyon boldoggá teheti a nője, ha kb. kétnaponta óhajt szeretkezni velemKép, lassan jobb, mint újkorában. Ami azért 8 év, 2 gyerek után a herce-hurca közepén nem mindennapiKép

Ami még érdekes: életemben először elmentem eg yjóshoz. Állítólag ő a legjobb az országban. Még most is libabőrös leszek, ha rágondolok. Mindnet kiolvasott a jelenről, és szó szerint azokat jósolta a jövőre nézve, amiket én a szituációból-aminek a részleteit a jós nem ismert- kikövetkeztettem. Tehát, hogy a nő nem fog megelégedni szimpla járással, gyerek, férj, lakás kell neki(a férjem pont ezek elől próbál menekülniKép), és nyüszítve fog kaparni vissza. Azt javasolta, hogy hajtsam el, ha jönne, nekem addigra úgyis komoly kapcsolatom lesz. (Ámen)Ezeket többféle megközelítésben rakta ki, de mindig ugyanoda jutottunk, akár én voltam a központ, akár a férjem, akár a nő. de közben olyan humora volt, hogy csuda.
Ilyeneket mondott, hogy mekkora egy f.sz az iylen, menjen is, ha akar, majd meglátja ,hoyg nem hawaii, dizsi, napszemüveg, stb.
És annyira hiteles volt, semmi hókusz-pókusz.
ÉS: megnézte, hogy mi van a gyerekekkel: azt mondta, biciklizéskor legyen rajtuk sisak.
Én persze a nagyobbikra gondoltam, hisz a kicsi még nincs 1,5 éves, hova biciklizne.
Du. ballagunk a játszóra, a kicsi motorozik, egyszercsak egy kockakő úgy megdobta, átbukfencezett rajta, kb. egy cm mélyen 2 cm szélességben felszakadt az álla. És tényleg nem önbeteljesítő jóslat volt, mert én a nagyra gondoltam.
És, ami már teljesen off topik: abban a pillanatban, amikor ez történt, én lefagytam, sztem még most is ott állnék, ha nem fékez le mellettünk egy hatalmas fekete audi, nem száll ki belőle 2 kigyúrt srác, és nempakol be mindket a bőrüléses, fullextrás kocsijába babakocsistul, mindenestül, és nem száguld velünk 80-nal, sorokat előzve a Madarászba.
Ott aztán szépen összeragasztották v.mi spéci összehúzó arcragasztóval, hogy ne kelljen varrni, és a végére a férjem is befutott, úgyhogy mindne jó, ha vége jóKép
Hát "röviden" ennyi. Holnap beadom a keresetet, már csak a lakásra kéne vevőt találni.
Úgyis jövök, ha panaszkodni támad kedvem ,vagy ilyen érdekességek történnek.
fido16
 
 


Fido,
EZ ESZMÉLETLEN!!!Kép

Remélem, azért a picurkád kiheverte mára dolgotKép
Tényleg, adj rájuk bukósisakot, ha a jós is azt mondta...

érdekes, mennyi közös vonás van bennünk: annak idején én is elmentem egy jóshoz, aki szintén elképesztően hitelesen vázolta a helyzetemetKép

akkor már tudtam, hogy vár még rám boldogság,
így is lettKép

biztatóak a kilátásaid Neked isKép
látod, nem vagy reménytelen eset, hisz az Audis, kigyúrt fiúkák sem szoktak ilyen segítőlkészek lenni bárkivel...esetleg a csinos, fiatal bajbajutott anyukákkalKép

csak így tovább,

Sheila

Kép
Kép
Kép




Sheila
sheila
 
 


Sziasztok!Hát nekem ugyan nem volt a férjem aki elcseszte az amúgy is sz.r életem,de mégis idevaló történet.Összesen 3 évet voltunk együtt,volt két fiunk,és ő szépen kidobott.Ő volt olyan kedves és a nagyfiú keresztanyjával jött össze.Azt,hogy vége a szülinapom előtt néhány nappal tálalta.Kaptam 2 hetet a lakás elhagyásásra,akkor még nem tudtam,hogy mi vár rám.Én elköltöztem,ő bevitt a melóhelyére,hogy dolgozni tudjak,és eltartsam a gyerekem.Merthogy ő úgy képzelte a nagyot ő,a kicsit pedig én nevelem majd.Amikor mentünk a főnökével beszélni,akkor sikerült kiszedni belőle,hogy miért is van vége,és hogy ki a csaj.Hát rendesen tönkretettek,gyakorlatilag az utcára kerültem,a fiúkat elvették.Mindezt csak azért sikerült élve megúszni,mert olyan anyám van aki sose szeretett,semmibe vett,úgyhogy a fájdalom elfolytása nem volt nehéz.Miattuk sikerült 2 hét alatt 20 kilótól megszabadulni,és olyan zárkózottá válni,ami valószinüleg az egész hátralévő életemre kihat.Most van férjem aki szeret,gyönyörű kislányunk van,mégse szép az élet.fido:nagyon sajnálom ami történt,át tudom érezni min mész keresztül.Egyes "férfiak" olyan dolgokat tesznek,hogy arra nem is találok kifejezést.Remélem minannyiótok sorsa rendeződik,és boldog életetek lesz!

Kép

Kép
tündérke26
 
 


Sziasztok!
Ezer bocs, hoyg eltűntem, de elfogadható indokom volt. 27-én megint kórházban kötöttem ki haskeményedéssel. 31-én hajnali 1:30-kor fiam úgy döntött, hogy elég neki odabent, és elindult kifelé.Kép 6:25-kor meg is érkezett a "kinti" világba.Kép))) A férjem majdnem végig velem volt. Az utolsó időben beszélgettünk sokat. Végülis azt, hogy szerelmes (volt) most is tagadja, de legalább én elmondhattam, hogy mit érzek. Azóta teljesen kicserélték. Most, hogy megszületetta csöppség, azóta meg teljesen odavan. Nem érdekli semmi, csak én és a gyerek.
Talán rendeződik az életünk.

Mindenkinek kitartást!!!!
_vixen_
 
 

Vissza: Házasság, család

Jegyzetfüzet:

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?