Sziasztok!
Csak gyorsan megírom, mi történt ma velem, aztán visszaolvasok és reagálok.
Na szóval reggel 7-re mentem nőgyógyászhoz, véreredményem természetesen nincs még. Azt hittem sírva fakadok. Még mindig ül fölötte a labor, mert nincs pénz és ezért nincs olyan teszt sem, amivel az én hormonjaimat megnézhetnék. Persze azt ők leszarják, hogy az én időm meg megy. És így múlnak el a hónapok.
Ez után átmentem a mammográfiára. Csaknem a szemembe röhögött a nő, hogy mit képzelek, hogy egy csomóval ide jövök, beutalóval esetleg. Vagy kérjek időpontot, protekcióval, májusra. Na ennyi mára, gondoltam és hazajöttem.
Aztán anyu felhívta a szomszéd nénit, ő az osztályvezető főorvos, úgyhogy holnap mehetek, reggel 3/4 8-ra. Utálom a protekciót, de most ez kellett. Már alig vártam, hogy eljöjjön a mai nap, és túl legyek rajta, erre most még lesz egy nehéz éjszakám.
De a napom folytatása csodálatos volt. Bogi barátnőm kisfia megszületett, 4005 grammal. És természetes úton szült. Ez a hír feldobott egész napra. Ők is vártak jó ideig a bébire. Aztán ma megérkezett hozzájuk is a csoda.
Egész nap gondoltam Ditusra és Viusra, na de mindjárt visszaolvasok.