Sziasztok Lányok,
Hát végre itthon vagyunk.
2008.12.08-án 12:46-kor 53 cm-rel és 3500 grammal megszületett Petra.
Petra tökéletesen jó volt és jól is van, csak velem akadt némi probléma.
Az egész december 7-én kezdődött. Este 11kor tényleg elment a nyákdugó, ráismertem, most már tudom milyen. ÉS onnantól indultak a fájások. De elég rövidek voltak és rendszertelenek. Aztan 2től kezdtek rendszeressé válni. Nem indultunk egyből, mert úgy is reggel fél 8-ra kellett menni a kórházba. Végül 7-re értünk be, akkor már 10 percesek voltak. Becsöngettem a szülőszobára. Pont a dokim is bent volt. Megvizsgált, mondta, hogy 1 ujjnyira ki vagyok tágulva, de hogy tovább nem fog menni, mert a feneke nem tud lentebb jönni. Feltettek CTGre, kaptunk egy egyágyas szülőszobát. Aztán vártunk.
Végül fél egykor került sor a császárra, és
12 óra 46 perckor megszületett Petra.
Maga műtét nem volt szörnyű, csak az érzéstelenítés, kétszer kellett szúrni. De nem tudok visszaemlékezni amikor odahozták nekem megmutatni, nem voltam magamnal.
Aztán felkerültem az őrzöbe.
Minden jó volt másnap reggelig. Reggel fél 5-kor fel kellett volna kelnem, de nem tudtam annyira szédültem és nagyon feszített a hasam. De erőtt vettem magamon és meg egy palack infúzió után sikerült. Lemosakodtam egy kicsit, aztán vissza az ágy. Mondam a nővérnek, hogy valami szívárog a cső mellett, ami a vágásban volt. Tett rá egy gézlapot és ennyi.
9-kor lekerültem a gyermekágyas részlegre, gyanús volt, hogy mindenki olyan könnyen mozog, én meg csak fekszem. Én nem is kértem ki a babát, mert nem voltam jól. Jött a doki megvizsgált, hümmögött és elment. Aztán elvittek UH-ra, ahol megállapították, hogy 1 db 10X10-es és 1 db 8X4-es hematóma van a hasamban.
Vettek vért, aminek eredménye az lett, hogy a hemaglobinom 7.2-re leesett. Délre, pont mire megebédeltem eldöntötték, hogy akkor újabb műtét, és vért is kell, hogy kapjak. De mivel már ettem, csak szerda reggel csinálják meg. A dokim viszont nem hagyta, így végül is még aznap este 8-kor megűtöttek. Rengeteg vért vesztettem műtét alatt is, sokáig is tartott, intubáltak, altattak, én pedig ezeket nagyon nehezen viseltem. Szerda hajnalban újra az intenzíven ébredtem.
Aztán újra vérvétel, de még mindig nem változott a hemaglobin.
De vissza leküldtek a gyerekágyas részlegre, immár már 3 cső volt a hasamban.
Este megint szarul lettem, felmerült, hogy újra intenzív és még két egység vér. De végül csak jobb lett a hemaglobin.
A három csövet péntek reggel vették ki a hasambol, addig azokkal kellett mozogni, szóval nehéz volt. Így Petrát nem is sokat láttam.
Csőkivétel borzalmas volt, mintha az agyamat szívták volna le, 4 réteg mélyen volt a hasamban.
Aztán már jobb volt cső nélkül. Végül vasárnap reggel volt varratszedés. És utána jöhettünk el.
Nagyon rossz volt, csak az tartotta bennem a lelket, hogy Petra jól van. És miatta hamar meg kell gyógyulni.
Most már itthon vagyunk, végre elfogadja a cicimet is, és szopizik is, már 70 gr is tudott. Sajnos nincs sok tejem, de remélem lesz még jobb is.
Íme pár kép: