Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok! Üdv mindenkinek!

NA, visszatértem az üdülésünkből. Kicsit szomorú vagyok, mert olyan jó volt otthon pihenni és a család is nagyon örült nekünk. Kényeztetés, pihenés, shoppingolás, séta, barátoskodás stb. Képzeljétek, kicsi fiam hipergyors fejlődésbe kezdett, annyi szótagot gagyarászik édesen, és az alatt az idő alatt indult be annyira, amíg szüleimnél voltunk. Az is kicsit fáj, hogy anyukám mennyire szomorú, hogy eljöttünk. Hát ez van, a 90 km nem olyan sok szerintem. De történt egy gázos eset is, az, hogy Hunor a szemem láttára gurult le az ágyról, szerencsére egy nagy párnára. Úgy sírt szegénykém, aztán én is vele. Pedig annyira vigyázok rá, most parázok, bízom abban, hogy nem ütötte be annyira a fejét…Egy kis üröm az örömben, hogy összeszedtünk valami takony-nyavalyát, remélem nem lesz komolyabb!!!

Köszi mindenkinek a jókívánságokat és a felvetéseimre kapott válaszokat!
Köszi a hiányolást Rita! Jól esett! Ja és sajnálom a fakabátos sztorit, tényleg nem azokat büntetik, akiket kellene ill. a veszélyesebb szitusokat…de hát ilyenek a zsaruk.

A kis Boti történetét, aki tegnaptól már angyalka, én is ismerem. Nagyon megrendített engem is. Véletlenül vetődtem a blogra, aztán már nem lehetett olvasni, mert jelszavas-belépőkódos lett. Egy ideig nem olvastam, később nem tudtam, hogy azért tiltatta le, mert beszóltak neki. Csandy, Te tudod, hogy miért jelszavasítatta Lyndi (az anyuka)? Csak imádkozni lehet a családért, hogy kapjanak erőt elviselni az elviselhetetlen fájdalmat. Belegondolni is rossz. Borzasztó. Mindenesetre elgondolkodtat…milyen kevésen múlik az élet, pár hónapja még önfeledten játszottak, most meg üres a kiságy…Engem az ilyen esetek mindig figyelmeztetnek arra, hogy nem lehet eleget imádkozni kicsi kincseinkért, a szeretteinkért.

Csandy!
Nagyon tetszik nekem is a Milán név, a férjemet is így hívják. Az egész család szerette volna, ha a kicsink a Milán nevet kapja, de a párom nem akarta.

Enikő!
Amikor szabin volt a dokim – terminus előtt 1-2 héttel -akkor mintha én is szuggeráltam volna a babóm érkezését, mert annyira paráztam, hogy ne idegen dokinál szüljek. Aztán kibírta a kislegény, utána meg már tudjátok…Ahogy írtad, egyből beugrott nekem is…

Narco!
Soraidat olvasva elgondolkoztam…nálad mi történt, hogy annyira mély sebeket kaptál? Bocsi ha már leírtad, akkor lécci utalj a hsz-edre…Egyébként abban egyet értek, hogy sokszor az ember lánya-velem együtt-talán fel sem fogja, hogy milyen mértékben felelős a gyermekéért.
Egyébként én kíváncsi lennék arra a fejlődéstáblára!

Csibe!
Nekünk a 28.hétig azt mondta a dokink, hogy lány lesz…aztán egyszer csak rávágja, hogy fiú…le is döbbentünk, de nagyon örültünk.

Boros Judittal kapcsolatban: hogy lehet éjfélkor vizsgálni valakit???? (talán Rita írta)

Rita, Zsolka!
Küldjetek nekem is erőt, hogy elkezdjek tornázni, mozogni….kezd eldurvulni a helyzet nálam!Jaj!

Férj-elment-későn ér haza sztorik:
Nekem hála Istennek nincsen ilyen gondom, mert mindig megbeszéljük a párommal, hogy hová megy, mikor jön, ha valami gikszer van, akkor felhív. Meg ő javasolta, hogy legyen egy olyan délután, amikor nekem van kimenőm. Szóval, nem tudok nagyon tapasztalatot írni, mi a teendő ellentétes helyzetben…de bizti sík idegbeteg lennék, ha állandóan egyedül kellene fürdetni, mindent egyedül csinálni a házban stb.

Hú, olyan sok dolgot szerettem volna még írni, de így is hosszúra sikeredett…de mennem kell fürdeni, lefeküdni…

Zsolka! Tartozom Neked a filózós-hozzászólásommal!

Kislilla üdv itt!!!

Békés éjszakát mindenkinek!
Puszi
borakata
Vendég
 


Bizony Borakata, tartozol! :D Számon vagy tartva!

Csajok, én kidőltem, mire ideértem,pedig annyi gondolatot elindítottatok megint bennem, hogy csak na... hiába, nem bírom, ma itt is férj-későn-haza nap volt :? , én meg bealudtam a gyerekaltatásba, most is csak lefeküdni keltem fel :lol: .

Holnap rendes leszek, ha bírok, és mindenre szépen reagálok. Kár lenne azokat az okos gondolatokat elásni, nem igaz?

Jó éjt mindenkinek!

Kép

Kép
zsolka
 
 


Jó reggelt!

Fél 5 óta fent vagyok :evil:
A kicsi fiam valami miatt felébredt, fél óráig bíztam benne, hogy visszaalszik, de nem. Így megetettem, Ő már alszik, én meg ebédet főzök. :o

Kislilla:
Üdv a körünkben :D
Én se tudok segíteni, én se voltam ilyenen.
Megnéztem a linket, a születésház, és Geréb Ágnes nekem nagyon negatív, elitélem az otthon szülést. De ettől az előadás lehet jó, majd meséld el, ha elmész.

Enikő: Én a helikopter lakóparkban lakom. Nem tudom, hogy merre van a kaszáló, de a kerület elég nagy, így gyanítom hogy messze.
:(

Botika Blogját én is akkor ismertem meg, amikor már baj volt, egy barátnőm küldte el, hogy szorítsunk a picinek.
Kicsit visszaolvastam, de aztán jelszavazta, így nem tudtam olvasni. Azt hogy miért tíltatta le pontosan nem tudom, de biztos hogy valaki rosszindulatú kommentet írt.

Röviden: Most lett volna 8 hónapos a kisfiú. Teljesen egészséges volt, vagyis október 10.e tájékán elkezdett hányni, nyugtalan volt, a gyerekorvos elégé elbagatelizálta. Aztán bevitték az ügyeletre, kiderült, hogy agydaganata van, és ez még nem minden, azt is megálapították, hogy leukémiás. Mesterségesen altatták, lélegeztető gépre tették. És hát sajnos tegnapig tudott küzdeni, a betegség legyőzte. Az anyukát nagyon csodáltam, mérhetettlen erővel hitt a gyógyulásban, hihetettlen volt, ahogy hpzzáállt az egészhez. Remélem a gyászban se hagyja el az ereje.
Szörnyű belegondolni is, remélem soha senkinek nem kell az az erő, ami Lyndiben van/volt.

Kata: örülök, hogy jól sikerült a nyaralás, a takonykort sajnálom, küldöm a gyógypuszikat!!!!!

Enikő: írj mindenképp mi volt ma!!!!

Puszi

Kép
Kép
csandy
Budapest XVII. kerület
 
 

 
 

Ja tegnap csináltuk :D

Kép

Kép
Kép
csandy
Budapest XVII. kerület
 
 


Sziasztok!

Csandy!

De jó, hogy megtaláltalak. Gergőről szeretnék kérdezni. A mozgásáról. Hol tartotok?
Csak azért alkalmatlankodom, mert látom ezeket a futóbicajokat, és eddig nem tudtam, hogy a divaton kívül van-e egyáltalán értelme. Viszont a konduktor barátnőm azt mondta, hogy azoknak a gyerekeknek jó, akik később kezdtek járni, és az egyensúlyérzéküket fejleszti. Tudod Kinga sem kapkodta el a járást. Kipróbálta ezt a bicajt a játszón, de nem nagyon jött be neki. Viszont a rendes bicaj igen. :roll: Rátok gondoltam, hogy lehet Gergőnek jó lenne egy ilyen.

Nagyon nagy már, és nagyon helyes fiú lett belőle. :wink:

tjuca
 
 


Szia Juca!

Én viszont tudok ám sokmindent Rólatok! :wink:
Gyönyörüek a lánykáid. :D

Köszönöm kérdésed, tökéletes Gergő mozgása. Pedig még csak 10 hónapja jár, de azóta minden ok. Ez ügyben már nem járunk kontrollra, gyakorlatilag utolérte a korát, mindent csinál, amit egy két és fél évesnek tudni kell.

A futóbicajról még nem hallottam, Gergő a motorozásról is leszokott, mióta tesó van, sétál a babakocsi mellett. De nyáron szándékszunk venni neki valami bringát.

Ami viszont szintén a késői járással függ össze (sokak szerint), hogy még csak indulgat a dumája, ez ügyben már aggódom kicsit (ugyan úgy mint egy éve a járáson :o ), így reménykedem, hogy csak fog beszélni is.
/viszont már csak alváshoz van pelus/!!
Tudsz esetleg valami linket, ahol megnézhetném?
puszi

Kép
Kép
csandy
Budapest XVII. kerület
 
 


Sziasztok!

Megjöttem az angióról, illetve, az UH-ról!
A clexant sajnos nem úsztam meg, nyomhatom szülésig és utána még hat hetet!
UH-n minden rendben!
Milán méretei: BPD:86 mm, AC 308mm, FL: 69 mm. Becsült súly 2600 gr.

Kép

Kép
isarenikõ
Pécel
 
 


Szia Csandy!

Ezek nagyszerű hírek. Itt Találod a videon Pogiéknál http://bogyoka.freeblog.hu/

Kinga mocizik, és már tudja tekerni a bicajt. Én viszont örülök, hogy nyomja a motort, mert így jobban haladunk, pl. mikor vonathoz megyünk stb.

Szobatisztasággal sehol nem állunk, vagyis még annál is visszább.

A beszéd kb. 2-3 hónapja lendült be, de nagyon, mindent mond, és jól ragoz. Ma pl. egy nő valamit mondott egy játékra, valamit szerelt rajta, mire a lányom

Jól látod, na végre sikerült, indul a mandulaaaa

égtem, mint a Reistag. :roll:

Szóval várható lesz, hogy csapásszerűen kezd majd beszélni. Kata már most másabb. Kinga nem gügyögött annyit. Kata meg állandóan mondja, formálgatja a száját, gagyog. Kinga csak akkor szólalt meg, mikor már jól mondta. Nem volt átmenet. Még annyi sem, hogy ö, ö. Rögtön azzal indított annak idején, hogy inni, enni, apa, anya. A többi gyereknek voltak "átmeneti szavai" nála ez kimaradt. Bár ő a járással is forst gamposra vette a figurát, gondolt egyet és járt.

Úgyhogy ezen ne aggódj egy cseppet sem. és gyanítom ő is ugrásszerűen fejlődött mióta milán megszületett, nem?

tjuca
 
 


Sziasztok!

Enikő: Örülök, hogy ok. az uh. És mekkora már a manócska... :D
Nem lesz kis baba!
Mi az clexan? Mire kell szedned? (bocs , ha már írtad...)

Jajj, a férjem felhomályosított, hogy hol van a Kaszáló....annyira nincs is messze :D Te tudod hol van a Helikopter lakópark?

Juca: De jó hogy Kinga így beszél már, a próféta beszéljen belőled Gergő beszédével (de jó kis szóismétlés).
Gergő járni is egyik napró a másikra kezdett.

Kép
Kép
csandy
Budapest XVII. kerület
 
 


Kislilla! Üdv közöttünk!!!
Én nem császáros műhelyen voltam, csak egy sima másfél órás beszélgetésen dúlákkal, amit havi rendszerességgel rendeznek meg errefelénk. Nagyon jó volt beszélgetni, és a kérdéseikkel sokat segítettek. Nem hiszem hogy van ezzel kapcsolatban veszíteni valós. Az egy napos nyilván még mélyebb beszélgetésre hív. Sok sikert!

Sajnos most nem tudok hosszabban reagálni, itt nyüglődnek és megint egyedül vagyok, férj még nem ért haza a munkából, bevásárlásból. A változatosság kedvéért náthásak vagyunk.

Kép

Kép
megymag
 
 


Csandy! A clexane heparinszármazék, amit naponta szurnom kell trombozishajlam miatt. :(
Igen, úgy tűnik Milán sem lesz pici, de Levente sem volt az. A mostani 33 hetes méretei még egy picit nagyobbak is, mint Leventének a 34 hetes volt. De azért remélem nem lesz nála sokkal nagyobb.

Megymag! Gyógyuljatok meg. Nagyon sokat betegeskedtek mostanában. Kellene valami immunerősítőt szednetek.

Kép

Kép
isarenikõ
Pécel
 
 


Köszi a reakciókat, meg hogy befogadtatok:)
Igen, én sem vagyok egy otthonszülés-párti, ebből is adódnak az aggályaim, de azért azt hiszem megnézem én ezt magamnak... majd persze beszámolok:)

Lilypie Fifth Birthday tickers
Lilypie Third Birthday tickers
Kép
kislilla
 
 


sziasztok!

Meggymag, jobbulást nektek!!!
szegénykéim, ti aztán kifogtátok.
biztos írtam, hogy Lindának lázas torokgyuszija lett nátha közben. érdekes, hogy az erre szedett antibiotikum a náthát is mintha elfújta volna... de persze nem lehet mindig azt szedni :(
a férjed miatt együttérzésem.
az enyém nem jár sportolni-kocsmába-haverokkal el sehová, viszont nagyon sokat dolgozik (és tudom azt is, hogy nem nőzik). reggel 7kor mikor kelünk, már nincs itthon, és este legkorábban 7-re ér haza, de a 8-9-10 sokkal gyakoribb :(
ebből 1 óra a vonatozás, legalább félóra a vonatig eljutás, és a főállása mellett van sok kisebb is :( gyűlölöm, hogy egy minimális életszínvonalhoz ennyit kell dolgoznia. nem járunk nyaralni se sehová, igaz,a házra sokat költünk...

Kislilla, üdv közöttünk! a császáros műhely szuper, én voltam. írj nekik emailt, hogy jelentkezel, mert csak egy bizonyos létszám felett tartják meg.
lehet, hogy hónapokat is kell rá várni, de megéri!
megkérdezhetem, hogy melyik kórházban és dokinál akarsz szülni?
a császárról is írj!

Csandy, nagyon helyesek a tesók!
csak annyit szeretnék írni az otthonszülésről, hogy nincsenek valós információk a médiában, se a tragédiákról, se a külföldi gyakorlatról és statisztikáról, se azokról akik ezt az utat választják, és hogy miért is teszik ezt. vagyis vannak, de amit a nagy olvasó-nézőközönségnek tálalnak, nagyrészt vagy nem igaz, vagy ferdítés, vagy a fele kimarad egy történetnek- statisztikának. és ebben vastagon benne van a tisztelt szülészeti-nőgyógyászati kollégium.
akit kicsit jobban érdekel, és szán fáradságot az utánaolvasásra, abban rögtön más kép születik.
ezt csak azért írtam le, mert engem nagyon bánt, ha valaki elítéli, mert többnyire arról van csak szó, hogy nincsenek valós ismeretei.
:)

Enikő, szép méretei vannak Milánnak :)
én is úgy érzem, pocakmini nagyobb lesz, mint Linda volt. de szerencsére a doki nem stresszel, megnézi ugyan uh-n, de nem mér :) tapintásra mondja mindig, hogy nőtt szépen, és nekem ennyi elég is.
persze a 32. hetes nagy uh-ra a kórházba fogok menni. Rita, Dana, erről tudnátok írni, ti ott voltatok?

sajnálom a kis Botondot :(

Kép
Kép
mamacsibe
 
 


Kislilla, meg a többiek, a császáros csoporton nem lila ködös térítés folyik, higyjétek el!!!!!!!!!!!
eszméletlen, ha ezt gondoljátok. mármint nekem, aki ott voltam. de persze ez is a "pártatlan" és "objektív" médiának köszönhető.

a dokim megnézte a szülési tervem, rábólintott, szerinte türelmesnek kell lenni. hát kíváncsi leszek, remélem nem csalódok. a hirtelen hízásom (nem, nem tornázok) és az aranyerem miatt diétára vagyok fogva. semmi kalória-számolgatás, de többször kell ennem keveset. a kismamavitamint pedig úgy döntöttem abbahagyom és kész, mert az is ludas ebben.
jövőhéten cukros vérvétel uhh
:roll:

Kép
Kép
mamacsibe
 
 


Hello!

Mamacsibe: Remélem ezen nem fogunk összeveszni, de tartom véleményem az otthonszüléssel kapcsolatban, de természetesen tiszteletben tartom másokét is, mégha merőben más is mint az enyém.
Tudom hogy a média mond mindent, de ehhez a véleményemhez nincs köze a médiának.
Soha eszembe se jutna otthon szülni. Szerintem a szülés veszélyes üzem, még akkor is ha látszólag "simán" megy minden.
És mint tudjuk nagyon sokszor nem megy minden "simán", és nekem szükségem volt arra a biztonságra, amit egy korház nyujt, itt mivel császárosok vagyunk, ezt azt hiszem megérti mindenki.
Ez mind független attól, hogy a nagyobbik fiam nem élte volna túl , ha otthon születik.(sőt el se jutottunk volna szülésig, bár ez más).

De mondom, tiszteletben tartom azt is, ha valaki úgy dönt, otthon hozza világra a gyermekét. Ez mindenkinek a saját döntése, és nyílván vállalja is a következméyeket, ha egyszer így döntött.

Megymag: Én Gergőnek adok immunerősítőt. Ribomunyl a neve(remélem így kell írni), egy dobozba négy tasak van. Fel kell oldani kevés vízbe és meginni, éhgyomorra.
Úgy kell szedni, hogy az első kúra 3 hétig tart. Hétfő-kedd-szerda-csütörtök.majd 3 nap szünet, megint hétfő-kedd-szerda-csütörtök, 3 nap szünet, és még egy kúra. Aztán 2 hét szünet, majd egy hetes kúra, aztán már 4 hét szünet és utánna egy kúra.
És utánna már csak havonta egy doboz kell. Kicsit drága :oops: , de összeségébe nem kell sok.

Kép
Kép
csandy
Budapest XVII. kerület
 
 


Sziasztok,

hát nem garantálok semmit, de legalább elkezdem.
Ma is kütéses napunk volt, bár a férjem ma is csak a fürdés második felére ért haza. Ezzel együtt a tegnapi nap még mindig pihentetőbb volt - ma valami dili rájött a kisfiamra, és összevissza durvult-hisztizett-akaratoskodott egész nap. Nagyon lemerített, szerencsére volt majdnem egy órányi átfedés a délutáni alvásukban. Én is átfedtem hát :roll:

Megymag, esti téma: hát hű :cry: ez tényleg vacak ügy. Most azért így végiggondoltam, hogy bár sokszor morgok a plusz elfoglaltságok miatt, mégis mázlim van, mert a férjem elég kiszámíthatóan és nem is túl későn ér haza. Extra programokat ritkán csinál, egy-egy baráti találkozó szokott becsúszni 2-3 hetente kb. Tény, hogy nem könnyítettem meg ez ügyben a dolgát: volt pár veszekedésünk a témában nekünk is. Én főleg azon tudtam kiakadni, mikor az utolsó (utáni...) pillanatban szólt, hogy jaaa megbeszélt mára valamit. Ilyenkor előbújt belőlem a sértett házisárkány, hogy és akkor én??! Én hol vagyok? Engem meg sem kérdez, nem is egyeztet, semmi hála? De ezen már túl vagyunk, mostanában állati rendesen előre megbeszéli velem, és ez így sokkal jobb. Más érzés, ha hozzájárultam (utána már ugye nem sok jogom van morogni... hm...). Viszont a dolog másik oldala is fontos: megtudtam, hogy elég nehéz időben előállni egy rég nem látott baráttal szervezendő programmal, ha borítékolható az én fancsali, szemrehányó ábrázatom, mégpedig minden egyes alkalommal. Hát... ezt átéreztem. Nagyon hatásosan tudok fanyalogni :oops: Szóval azóta figyelek, cserébe a Zúr időben szól, hogy rá tudjak hangolódni.
Tavaly egyébként még ő is járt focizni este, de aztán erről önként lemondott, és csatlakozott egy reggel-munka-előtti társasághoz. Nem akartam volna kérni tőle, de angolra is járnia kellett, és az már két este volt nélküle - hát váltott. Meg kell mondjam, nagyon jól éltem meg!
Fontosnak tartom, hogy neki is legyenek kikapcs-idői. Mert egyébként munka-relax a metrón :lol: - itthoni szolgálat a fiával (játszótér, miegymás), ez így semmi pihenővel nehezen tartható. Viszont azt megbeszéltük már, hogy egyszerűen nem jut most heti két este, tulképp egy sem elmenésre. Nekem sincs.
És persze a viták java mindig a "kinek nehezebb a munkája" körül bontakozik ki :x Még nem dőlt el :lol:

Kislilla: üdv itt nálunk!
Én sem voltam ezen a programon, de Mamacsibében nagyon bízom, úgyhogy mindenképp ajánlom, elvégre tényleg csak segíthet. Egyébként többeket ismerek, akik szülésfelkészítésre jártak oda, pedig nem akartak otthon szülni (úgy is lehet), és nagyon jó élményeket szereztek, alapos és jól átélhető felkészítést kaptak. Én sem szülnék otthon, de a tudatosság és a meghittség együtt minden bizonnyal segít abban, hogy minden szépen és jól alakuljon. A császáros élményeket pedig egész egyszerűen fel kell dolgozni valahogy, valahol...

Enikő, milyen szép adatok! Jaj de jó, már mindjárt kezdhetjük a drukkolást! Már egy kicsit izgulok is :wink: Viszont a szurkálódásért nagyon nem irigyellek! :( Te hogy éled meg, hogy bírod?

Szia Tjuca, üdv Neked is erre!
Valamelyik Kismama számban tavasz körül volt szó a biciklizni-tanulásról, és ott kifejezetten javasolták, hogy először pedál nélkül tanuljon a gyerek, mert az alap az egyensúlyozás, a lábkörzés majd arra épül rá. Tök logikus. Megoldásként ott sík egyszerűen a pedál ideiglenes leszerelését javasolták. Hát ez is logikus. :D Én épp most tervezem, mert nemrég kaptunk egy használt kisbicót, a seprűnyél már benne van :wink: , asszem holnap megszerelem "futósra"!

Csandy, én is rátévedtem a blogra a kis Botiról, és ronda tőlem, de százszor elátkoztam a percet is, mert borzasztóan megviselt :cry: A kicsi fiú napokig nyűgös volt: azt hitték, hogy a foga... meg ilyenek. És aztán egyik pillanatról a másikra - durr... Annyit tudok aggódni csak úgy magamtól is a gyerekeimért, de hát ezek után még...! :( Egyedül csak az vigasztalt, hogy az anyukának talán erőt ad, ha tudja, hogy sokan vele vannak, aggódnak... el sem tudom képzelni, mit érezhet most! :cry: :cry: :cry:
Nem tudom, ismeritek-e Polcz Alaine Meghalok én is? c. könyvét (a legjobb, ami a témában létezik, szerintem), na azzal jártam úgy, hogy valamikor a terhesség első felében a kezembe vettem, bár korábban olvastam már, de meg akartam keresni benne valamit - aztán csak bőgtem ott a kezemben a könyvvel, a férjem meg tök dühös volt, hogy minek olvasom terhesen. Igaza volt, el is tiltott tőle utána (nem mintha még egyszer elő akartam volna venni). Csak elfordulni ezektől a hírektől meg olyan "hálátlannak" tűnik: mással ez épp most megtörténik, én meg meghallgatni/elolvasni sem vagyok képes???
Hát, nehéz ez, nagyon nehéz!
A fiaid viszont állati helyesek, Ilkának is megmutattam őket :wink:

Nárcó,
képzeld, mikor Andris született, egy jó darab időbe tartott, míg át tudtam élni, hogy én nem egyszerűen egy lány, egy fiatal nő vagyok, mint eddig, akinek mellesleg lett egy olyan speciális plusz feladata a mindennapokban, hogy ellásson egy kisbabát, hanem tényleg más most már minden, és én "anyuka" vagyok :shock: Először ez egyáltalán nem ment. Asszem azért is volt, mert első gyerek, meg aztán a nehéz indulás, a császár utáni elválasztásunk, egyébként meg talán alkat-függő, ki milyen gyorsan tudja magához közel engedni az élményt. Ettől még persze tökre szerettem akkor is már, sőt, de valahogy a viszonyunkat volt nehéz otthonosnak éreznem.
Aztán nem tudom, hogy mikor, lassan belerázódtam. Nem vettem észre az átmenetet.
Azt hiszem, Neked két gyerekkel ez még nagyobb "sokk" lehetett. Mindig féltem tőle, hogy esetleg elsőre ikreim születnek. Megúsztam :wink: , de azóta is tisztelettel nézek mindenkire, aki megbirkózik ezzel. Nem attól féltem, hogy azzal sok lenne a munka, vagy nem lenne elég tejem, vagy hasonló "prózaibb" dolgoktól, hanem valahogy attól, hogy képtelen lennék mindkét gyerekemnek az "egészet" nyújtani, ami járna neki, és amit egy egyedüli baba megkap. Nem tudnám minden igényüket kielégíteni természetszerűleg, pedig minden okos könyv azt mondja, az első időkben az a lényeg. Na de kettővel??? És akkor persze valamelyik - vagy mindkettő valamennyire - mindenképp "sérül". Vagy - te jó ég - véletlenül valamelyiket jobban fogom szeretni, vagy ügyesebbnek/szebbnek/problémamentesebbnek/sikerültebbnek látom majd, és akkor a másik szegény beskatulyázódik - és megintcsak sérül. És ennek én leszek az oka. És akkor tutira nem lehetek jó anya... Nyomasztó félelem. Valahogy úgy képzeltem, hogy ha többedikre születnének ikreim, az már nem ugyanez a nehézség, hiszen egy többedik gyerek úgyis kompromisszumokkal él, kezd, ha nem iker, akkor is. (Ne kérdezd, hogy hol a logika, miért nem féltettem magamban egy többedik gyereket ugyanúgy a teljesség hiányától vagy a sérüléstől. Nem féltettem.)
Nem tudom, ilyesmiket is átéltél, átélsz-e, de a leírt nehézségedet is mélyen át tudom érezni. Én is arra biztatnálak, mint Megymag: keríts magadnak egy helyet, ahol ezt végiggondolhatod, ahol kibeszélheted magadból, ahol szembenézhetsz azzal, amitől igazán félsz, mert úgy lehet tőle megszabadulni, én ezt tapasztaltam. Egy "külső szemlélő" ebben olykor nagyon jó útitárs lehet - a közeliek gyakran meg akarják győzni az embert olyasmiről, amit már úgyis tud ("de hiszen jól csinálod", "de hiszen milyen kedvesek", stb.), csak valahogy mégis, vagy épp emiatt is nehéz. Ki tudja, talán ha ezek a rossz érzések felszívódnának, még egy új babának is teremne hely a szívedben. Vagy csak egyszerűen jobban éreznéd magad, és több jutna Belőled mindenkinek. :)

Nna lányok, most hogy leépítettem mindenkiben a hosszú hsz-ek miatti lelkiismeretfurdalást egy életre, lassan felszívódom.
Szép álmokat!

Kép

Kép
zsolka
 
 


Sziasztok!
Üdv mindenkinek!

Enikő!
Szép méretekkel rendelkezik kisbabód, örülök neki, hogy minden rendben! Nem irigyellek a szuri miatt, de az egészségetek a fő! Kitartást hozzá!

Megymag! Csibe!
Jobbulást a kismanóknak! Megymag, főleg a ti esetetek ijesztett meg, ahogy írtad múltkor az a bacis fertőzést! Jujj! Szorítok és gyógyulást! Sajnos Huncutom is eléggé taknyos…remélem nem lesz rosszabbul!

Kislilla!
Én is kíváncsian várom a történeted! Hajrá!

Zsolka!
Neked tartozom…
Szóval kicsit visszakanyarodnék az időbeosztás-témához. Nem tudom, ki hogy van vele, de én eléggé hajlamos vagyok elcsúszni a nap folyamán. Persze ez függ kismanóm hangulatától is, van úgy, hogy egész nap kézben akar lenni, és le nem lehet tenni…na ilyenkor legyen talpon az ember lánya, elkezdett mosogatás- félig abbahagyás, etetés és nincs idő elrakodni, vagy éppen mosás, a mosnivalót nincs idő kiteregetni…közben ebéd megfőzése, aközben meg kisbabó szórakoztatása, persze a legnagyobb kupiba tud beállítani mindig valaki. Persze lehet azt mondani, hogy tessék felkelni korábban, és akkor van mindenre idő, mielőtt gyermek felébred. Hát aludni mindig is szerettem…múlt idő, mert kicsim többször is szopizik-komforteszik éjszaka…már hozzászoktam, de azért 5-kor nem tudnék felkelni, hogy tiptop legyen a ház. A nap folyamán persze munkába besegítés férjnek, munkánk miatt hivatlan beállító emberek, azok ügyét elintézni (még jó, hogy nem gyakran van ilyen). Aztán gyerkőcnek jól esne kis levegőzés is…séti-séti. A nap folyamán, ill. inkább a vége felé pedig beugrik, hogy óh, de elszaladt az idő…és sokszor úgy érzem, semmit nem haladtam, sehová nem jutottam, mégis egész nap lótok-futok. Ez pedig majd még bizonyára fokozható, a többgyermekes létben élők tudják a legjobban. Aztán jó leülni kicsit, belekukkantani délelőtti műsorba, telefonálni ill. hívást fogadni, meg persze netbe bekukkantani. Elsősorban ide jövök…Apropó net: én is úgy érzem, hogy sokszor esem túlzásba, majd kiesnek szemeim, de még mindig bámulom a képernyőt…Ennyit Zsolka a filózáshoz, valszeg folyt. köv ha nem fárasztott le mindenkit…..

Otthon szüléshez: egyet értek Csibével-a média sajnos hajlamos arra, hogy ferdítsen, hazudjon, elhallgasson stb. Én úgy gondolom, hogy túlságosan előtérbe került Geréb Á., szinte hajtóvadászatot űznek ellene. Múltkor láttam egy műsort-kivételesen pozitív színben mutatta be őt- nekem szimpatikus volt. Nem hiszem, hogy bárkinek rosszat akarna. Meglepődtem, hogy a lánya 3 gyermekénél (2 iker belőle!) ő segédkezett…Mindig az jut eszembe, hogy a nagymamám anyukámat otthon szülte, de sajnos nagyon nehéz szülés volt, több gyermek nem is született, mamámat nagyon megviselte. Lehet azt mondani, jó, hogy bele nem halt. Mégis, mennyien szültek otthon régen!? Ez persze nem jelenti azt, hogy én mernék otthon szülni. Nem mennék bele, mert tényleg ott van a rizikó. Ha pedig gond lenne, akkor az embert élete végéig a bűntudat érzése fojtogatná. Én már-már sajnálom Geréb Á.-t, mert ha jól tudom, bíróság elé kell állnia. Ha pedig nem tévedek, egy kismama perelte be…ez mondjuk nem biztos, de akkor az az anyuka nem gondolt bele abba, hogy lehetséges akár veszélyhelyzet is. Ennyit erről.
A császáros-műhelyről szeretnék többet megtudni tőletek! Nekem is lenne kedvem elmenni egy ilyenre, kíváncsi vagyok rá! A nehézség, hogy nem vagyunk pestiek, így a közlekedés nem egyszerű, meg kismanó felügyeletét is meg kellene oldani valahogyan, persze nagyon sok időt nem is bír ki nélkülem a szopi miatt. Így utólag ezzel a műhellyel kapcsolatban eszembe jutott, és nagyon sajnálom már, hogy a várandósság idején nem jártam el gyakrabban ilyen alkalmakra, rendezvényekre, tornára, klubba, pedig lett volna lehetőség rá. Sajnos inkább aludtam, pihentem, punnyadtam, nem mozogtam eleget. Nagyon-nagyon bánom már!!! Bár lehet, hogy előre kialudtam magam és most azokból a tartalékokból töltöm fel az elemeimet?! Mondjátok, hogy igen!!!!

Békés és nyugodt éjt minden kis-és nagymanónak!
Puszi
borakata
:( :shock: :shock: :shock: :shock: :roll:
Vendég
 


Zsolka!

Valszeg egyszerre írhattuk a hsz-t, de Te megelőztél!!!!!
Csak azért írok még, így lefekvés előtt, mert NAGYON SZÉPEKET ÍRTÁL NÁRCÓNAK! Ezt szebben, találóbban talán meg sem lehetett volna fogalmazni! Tényleg, komolyan!

A Polcz A. Meghalok én is?! könyv nekem is megvan, és terhesség alatt akartam nekikezdeni, de mégsem tettem. Talán jobb is. Engem a férjem majdnem eltiltott a nettől, mert - főleg az utolsó időben - már nagyon sok időt töltöttem mindenféle szüléses rémsztori olvasásával...

Szóval jó éjszakát! Nekem az egyik "kedvenc" időtöltésem a forróvizes zuhi, relax módra! Amíg persze fel nem sír Huncutom...Így hát megyek is!

borakata
Vendég
 


Kata: Én nem azt mondtam, hogy Geréb Ágnes rosszat akar, jól is néznénk ki. Csak Ő sem képes komplikált eseteket megoldani, nem azért mert rossz orvos, hanem mert egy lakás erre nem alkalmas.
Csakhogy Ő se tudja garantálni, hogy minden rendben lesz, és én ezt mondom, hogy előtérbe helyezni a nyugodt, háborítattlan szülést, a gyerekem életével, valahogy ezt nem tartom helyesnek...

Persze nagyanyáink, anyáink otthon születtek, mert nem volt választásuk, de most van!!!!

Tudom, hogy elitéltek majd ezért a mondatért, de csak leírom, és ezzel zárjuk is le.

Volt egy éve, pontosan nem tudom, hogy komplikációk léptek fel, és hívták a mentőket, rohantak a korházba, és várták a csodát, ekkor már jó volt a korház, és az orvos, előtte fél nappal nem.
Én ezt tartom viszásnak , de nagyon.

Na mindegy, részemről lezárva a vita :)

Jó éjt!!!

(remélem azért nem utáltok ki.)

Kép
Kép
csandy
Budapest XVII. kerület
 
 


Sziasztok!

Csandy!
Félreértettél, nem mondtam azt, hogy szerinted rosszat akar Geréb Á. Szerintem nem alakult ki vita, csak mindenki leírta a véleményét, ill. én nem érzem, hogy vitatkoztam volna veled vagy a többiekkel. Hangsúlyozom, és ezt írtam is, hogy én sem szándékozom otthon szülni, de fentebb leírtam már az okokat.
Természetesen a gyermek és az anya egészsége első a háborítatlan, nyugodt szülés előtt! Én azt húzom alá, hogy a média sajnos sokszor szörnyű dolgokra képes, tönkre tehet sok embert.

Jaj és ne írj már olyat, hogy utálni is bárki!!! Arról van szó, hogy megosztjuk egymással a gondolatainkat, nem?
Szép délelőttöt mindenkinek!

borakata
Vendég
 


Lányok-lányok, olvasom az otthonszüléses eszmecserét...hasonló a véleményem, mint Csibének. Egy barátnőm két gyereket szült otthon és kb. egy hónap múlva a harmadikat is otthon fogja szülni. Kepes András mondta: nem rosszabbak a statisztikák, mint a kórházi szülésnél. Azon miért nem háborodik fel senki, hogy a szülészek kb. 98%-a (aki nem az manapság sajnos ufó) olyan szemérmetlenül sok pénzt visz haza, hogy már ezért megértem, hogy valaki otthon szül... ne, erről ennyit.

Kislilla! Örülök, hogy jöttél! Mesélj Magatokról!

ENIKŐ!!!! Te vagy a nagy befutó :) Nagyon drukkolok Nektek! Szép nagy a baba:)

Zsolka!
LÉgyszi írd meg az etetésről szóló könyv címét, nem találom, és azt hiszem, szükségem lesz majd rá... két hét múlva fél évesek leszünk, kezdődik a hozzátápi, és most is para, mint Bálintnál volt. Köszi!

Rita

Kép,
Kép
ritmit
 
 


Sziasztok!

Bevallom, csütörtökig képben voltam, mi történik veletek, csak valahogy már mindig túl fáradt voltam reagálni (a kis szabadidőmben meg más fórumokon tekeregtem :lol: )

Most egy korábbi dologra reagálnék: a babák fejlődéséről.

Tudom, hogy egy 35. hétre született babát nem lehet összehasonlítani egy 30. hétre születettel, de azért én is aggódtam rendesen, főleg, mert volt egy-két ellentmondó orvosi vélemény. Gertrúd egy hónapig tulajdonképpen csak evett, aludt, kakilt, és sírt, ha megbolygatták az ő kis nyugalmát. Néztem az egészségügyi kiskönyvet és firtattam a gyerekorvost (meg egy gyerekorvos barátunkat is, aki a klinikán dolgozik), hogy ő most tényleg később fog-e mindent csinálni. A barátunk ahogyan megnézte, valóban hiányoznak bizonyos reflexek, nem megfelelő az izomtónus, meg ilyesmiket mondott. Másrészről a 35. hét azért nem annyira koraszülött, lehet, hogy semmi gond nem lesz. Azért ajánlott egy helyet, ahol foglalkoznak koraszülöttekkel. A gyerekorvosunknak állandóan az volt a véleménye, hogy azt kivéve, hogy pici, semmi baja nincs, biztosan hamar behoz majd mindent, csak hízzon rendesen (a kórházban is ezt mondták, ahol született). Ő egyáltalán nem tekintette koraszülöttnek. Csípőszűrésen kiderült, hogy kötött a csípője (70 fokos). Az ortopéd orvos elég tanácstalan volt, mert ultrahangon ugyan semmilyen eltérés nem volt, de hát koraszülött, szerinte vigyem gyógytornára, Dévény vagy Pethő módszereshez. Adott két címet is, persze ezekért fizetni kellett volna. A gyerekorvos erről rögtön lebeszélt, hogy szerinte felesleges ilyenért pénzt kiadni, és mutatott pár gyakorlatot, miket csináljak vele. Én azért még mindig aggódtam, mert még 4-5 hósan is alig csinált valamit, még nem kezdett el oldalra sem fordulni, csak kalimpált (akkor kezdett el tárgyakat fogni). Végülis "hirtelen" (legalábbis mi így láttuk), 5-6 hós kora között megfordult előbb hasról hátra, egy hét múlva vissza is, elkezdett kúszni, most meg már itt négykézlábazik (bár még lassan). Szóval így mostanról nézve a dolgot nagyon örülök neki, hogy egy józan gyerekorvosunk van, aki megnyugtatott, és nagyon remélem, ha lett volna valami gond, azt is észreveszi.

Most visszaolvasok, mert látom, nagy vitában vagytok.
Vendég
 


Csandy, csak leírtad azt hogy mégsem ítéled el, hanem magadnak nem tartod elfogadhatónak. az teljesen más!!!!
mégiscsak kénytelen vagyok leírni, hogy Ágiék semmit sem ígérnek a tanfolyamon, és részletesen elmondják a komplikációkat és rizikókat, ezek alapján pedig a családnak kell dönteni, vállalja-e. és pont az a lényeg benne, hogy bármikor úgy dönthetsz, bemész a kórházba.
a kórházaknak és eü dolgozóknak pedig nem az a dolguk, amit másodjára írtál, hogy fanyalogjanak és puszta rosszindulatból ne vagy ne időben segítsenek, hanem igenis lássák el azt akinek szüksége van rá! talán egy részeg vezetőhöz aki balesetet okoz és megsérül, ne menjenek ki, mert úgyis maga okozta magának?? ezen el kell ám gondolkodni, hol van a határ az ítélkezésben. aki a gyógyításra felesküdött, annak úgy gondolom hogy nincs joga ehhez.

érdekes módon külföldön, ahol megvan ennek a korrekt szabályozása (amit itthon a kollégium akadályoz), ott nincs ezzel probléma. nem arról szól az egész, hogy sehová ne járjunk orvoshoz, mindig elutasítjuk a fehér köpenyt, hanem arról, hogy a bába ha kell, orvoshoz irányítja a kismamát, és bármikor adódjon is olyan helyzet, bemennek a kórházba. ha a terhességgel gond van, rizikós, akármi. ez nyilvánvaló, mint ahogyan az is, hogy tiszteletben tartják az ember önrendelkezési jogát. utóbbi itthon kb a 0 felé tendál, sajnos.
a statisztikáik pedig arról szólnak, hogy HA minden rendben megy az egész babavárás alatt is, akkor jobb eséllyel kerül ki mind az anyuka, mind a baba sérülés nélkül az egész folyamatból.
HA nem megy minden rendben, akkor pedig be kell menni a kórházba, ezt szerintem mindenki elfogadja (aki meg nem, azzal tényleg gondok vannak agyilag).

értem, hogy neked a koraszülött babád miatt miért annyira idegen ez az egész.
Ágiék nem is vállalnak koraszülést, mint ahogy sehol sem a képzett személyzet.
senki sem vitatja el a jogot attól, hogy valaki abba a kórházba menjen, olyan orvosok közé, amit biztonságosnak talál. az otthonszülőket is békén kéne hagyni már végre, és megadni nekik a lehetőséget arra, hogy ne legyenek hátrányosan megkülönböztetve a kórházban, ha mégis oda mennek, és a különböző állami ügyintézési helyeken.

uff :) ez tényleg nem az a topik, és maga a téma sem az, amiről igazán vitatkozni lehet. a lényeg az, hogy mindenki tehesse azt amit szeretne, hagyjuk egymást élni békében :) azt hiszem utóbbiban egyetértünk :)

Zsolka kitartás a kiütős napokhoz. nekem tegnap (vagyis ma) éjfél után lett uram, ma se lesz 8 óra előtt. :(

más: ma hazajön a szomszédasszonyom a 4 napos kislányával, annyira örülök nekik :) és talán babázhatok is pár percet, az apuka azt mondta, hívnak majd :D :D :D

Kép
Kép
mamacsibe
 
 


Kata, kérdeztél a műhelyről.
LEHET vinni babát!!! az oldalukon azt írják, 8 hós korig, de nem hiszem, hogy akár nagyobbal hazaüldenének :)
én sem tudtam volna megoldani a felügyeletét, és egyébként is, jó sokáig napi x-szer szopott, nem ment volna másképpen.

leülünk egy körben, mindenki elmondja, miért is van ott, röviden pár mondatban, és hogy mikor volt a császár.
Ági kezdi természetesen, ő azért csinálja, mert szerinte a VBAC-t nagyon segíteni kell itthon.
ez után jön egy hosszabb kör szüléstörténetekkel, és szakmai meg lelki oldali "elemzésekkel". elmondjuk hogyan történt, ő pedig elmondja, mit lát az egészből szakmai szemmel. és nem engedi szidni az orvosokat vagy a szülésznőket vagy bárki mást! (pedig anno én -is- erősen afelé hajlottam) és nincsenek olyanok, hogy na ez biztos valakinek a hibája stb. segít magunkat rávezetni a saját szerepünkre és hogy milyen erős a lelki oldal is szüléskor.
és persze egymásnak segítünk a legtöbbet, főleg azzal, hogy látjuk, nem mi vagyunk a helikopter, más is átment ezen vagy hasonló gondokon-gondolatokon.
hát kb ennyi. és biztos kapsz zsepit valakitől, ha sírsz (én valakinek egy egész csomagját elhasználtam).

Kép
Kép
mamacsibe
 
 


Sziasztok!

Ritmit: Azt a szemérmetlenül sok pénzt, amit az orvosok hazavisznek, azt mi adjuk betegek... :wink:
Tudom , hogy sok orvos előre megmondja a tarifáját, ez tényleg gusztustalan, az enyém nem ilyen. Ha adtam pénzt, úgy is jó volt, ha nem úgy is, én döntöttem, sohase voltam a magánrendelésén, mindig normálisan bánt velem.

Virág: remélem Milán is ilyen hirtelen fog fejlődni, holnap lesz 5 hós, de még nem sok mindent csinál. :(
Szerencsés orvosotok van, mondjuk a miénk is egy tündér, nagyon szeretem. Bár az, hogy kell e torna vagy sem, azért egy konduktor jobban meg tudja mondani. Sajnos vannak belesz...rós orvosok is, akik akkor se küldenek, ha baj van, vagy hát lehet hogy fel se ismerik. Az biztos egy jó gyerekdoki aranyat ér!!!!!

És egy utcsó kérdés Geréb Ágnessel kapcsolatban: Ő mennyiér dolgozik? (nem irónikus a kérdés, tényleg nem tudom).
Bár ahogy elképzelem, egy otthon szülésnél is ugyan ugy odaadják a szülők a pénzt. Végül is neki is fent kell tartani a Születésházat.

Mamacsibe abban egyetértek veled, hogy mindenki csinálhassa azt amit szeretne.

A részeg sofőrös eset azért nem ugyanaz.
Egy otthon szülő nő, maga döntött, abban, hogy Ő nem kér a korházból. Persze el kell látniuk akkor is a korházba érkező vajúdó nőt, ha épp nem szándékszott ott szülni. Mert minden orvos letette az esküjét, de Gergéb Ágnes is.
Van egyébként gyerekdoki is a szülésnél?
Abban igazatok van, hogy nem ismerem részletesen a dolgokat. :wink:
De ez már így marad!!! :lol:

Kép
Kép
csandy
Budapest XVII. kerület
 
 


Sziasztok! Látom voltak kisebb indulatok. Most hirtelen csak azon gondolkodtam el, hogy vajon miért vált ki ez a téma a legtöbb emberből heves érzéseket. Hát őszintén nem tudom, de valószínűleg a hazai "környezet" és a közelmúlt pár negatív tapasztalata. Én magam korábban is és most is csak annyit gondoltam, hogy elítélés, elítéltetés nélkül legyen meg a legtermészetesebb JOGa minden szülő nőnek választani. Korábban úgy gondoltam, hogy én nagyon nagyon szeretnék otthon szülni, de nincs hozzá merszem, elsősorban azért, mert a sok negatív ellenvélemény megfertőzött és azokat nem tudnám a tudatalattimból kiírtani. De most másként kezdem már látni és bevallom, ha szülnék harmadikat, komolyan elgondolkodnék az otthonszülés lehetőségén és lehet, hogy be is vállalnám, persze a legbiztonságosabb körülmények mellett. Akár fizetnék is a pluszért. Én a saját bőrömön tapasztaltam meg, mennyivel meggyorsítja a vajúdást, tágulást egy otthoni nyugodt környezet vagy épp a megszokott tevékenységek, amikor szinte észre se veszed, hogy megkezdődött. Tényleg fontosnak tartom, hogy higgadtak maradjunk ebben a kérdésben, de egyben nagyon józanok is. Tényleg, mit tudtok arról, ha valaki vbac után a harmadikat is simán készüli szülni (mondjuk otthon..vagy kórházban) magyarul ez a második spontán szülése..?? Akkor is áll az, hogy a bélyeg ott van, mert ugye a legtöbb helyen (Így asszem Gerébéknél se) nem lehet, nem javasolják a császár utáni spontán szülést otthon. Na?? Bár sajnos nem hiszem, hogy engem ez érintene. Jó lenne még egyszer átélni, de egy harmadik bevállalása az már nagyon nagy felelősség és kérdés nekem/nekünk.

Immunerősítésre mi is készülünk, természetesen, csak sajnos az van, hogy azt nem lehet elkezdeni addig, amíg teljesen meg nem gyógyul Kolos. Ahogy most a vaskúrát is abba kellett hagyjuk. De folyt köv. Bizakodó vagyok, ez most tényleg az a gyógyszer, ami a torkában levő állatkertre passzol...

Enikő, hogy áll a lelki elészültéged?

és egy körkérdés a 2-3 év közöttieknek: Karácsonyi ajándékötletek?

Kép

Kép
megymag
 
 


Csandy, külföldön kórházban sem lát nagyon sok kismama orvost. ott van a bába, aki csak akkor szól az orvosnak, ha annak a szaktudására szükség van. tekintettel arra, hogy ők a kóros esetekben profik, erről szól az a rengeteg tanulás, amit a fejükbe nyomnak. a normál szülésről alig tanulnak valamit :(
itthon meg sokszor akár több orvos is van, mégis több baba hal meg születésnél, mint pl Hollandiában. azért ez elgondolkodtató.
nem minden szülés vészhelyzet. ki is halt volna az emberiség :)
éppen ezért írtam a hasonlatot is, mert a legtöbb szülésnél valójában nincs szükség az orvosra, és az otthonszülés is erről szól. ha nem kell, akkor nem akarnak orvoshoz menni, és ez nagy különbség. :)

Áginál el kell végezni az egyhetes szülésfelkészítő tanfolyamot, ami nem csak otthonszüléshez hasznos, sőt. sokan kórházban szülők is elvégzik, és hasznukra válik :)
ez jelenleg bruttó 60ezer forint, amiről számlát kapsz, és üdülési csekkel is lehet fizetni. részletekben is.
a szülésért külön pedig nem kér pénzt. ha hálás vagy, adhatsz az alapítványuknak, ami így tud segíteni azoknak, akik nem tudják kifizetni ezt az összeget, de szeretnének Ágiékkal szülni. de ez egyáltalán nem elvárás! és így az sincs kizárva, aki nem engedhetné meg ezt magának. messze a legtisztességesebb hozzáállás, amit eddig volt módomban megismerni. ellentétben a volt dokiméval :/
és mindezért annyi gyereket szülsz velük,ahányat csak szeretnél, ez örökbérlet a családnak.

Meggymag, a bélyeg akkor is ott van persze (ergo amelyik dokinak olyan a hozzáállása, akkor is műt ha egyéb indok nincs), de amelyik liberálisabb, az jobban vállalja. tehát alapvetően jobb esélyekkel indulsz neki a szülésnek.
Ágiéknál lehet otthon szülni császár után is. az amerikai bábáknál is (a Farm, tudod, Ina May-féle társulat).

na jól van most már tényleg lelövöm magam :)

karácsony: anyóséknak: csokoládé (konyakosmeggy), Lindának az Őszi/Tavaszi/Nyári/Téli böngésző c. sorozatot szeretném (merevlapos, szépen rajzolt lapozós könyvek), meg duplokat. férjemnek: valami mandulás finomság. szüleimnek: passz. apámnak talán könyv, bár most születésnapjára is azt kapott. nővérem: szintén zenész. anyám: hát egy nagy virgácsot megérdemelne az esküvőm meg egyéb dolgok miatt, de valami kis ajándékot csak kap...
eléggé "low budget" lesz, mert valószínűleg december elején-közepén fizetjük ki a szigetelést...

tavaly Lindáról készült fotókból csináltattam naptárat a nagyszülőknek, egy barátnőm készíti, a képeket kell elküldeni neki. szerintem nagyon aranyos ötlet :)

Kép
Kép
mamacsibe
 
 


Hát emberek, már komolyan nem tudom, mi van itt felém: egyszer délelőtt elszállt egy állati hosszú, gondosan megfogalmazott hozzászólásom (jól elvitatkoztam itt magamban, mert én szeretek :wink: ), aztán efölötti bosszúságomban csak Ritának írtam meg már a kért könyvcímet - erre most az sincs. Lehet, hogy ez már reklámnak minősült, és törölte a "Nagy Testvér"??? :shock: Hát minden esetre a könyv címe most priviben megy, Ritmit!

Egyebek: én azon bosszankodom az otthonszüléssel kapcsolatban, hogy mindig mindenhol csak a végletekkel foglalkoznak. Azzal, amikor "végre" történik valami baj otthon, ami kórházban elkerülhető lett volna, vagy azzal, amikor a kórház embertelenül bánik valakivel.
A nagyanyáinkkal való példálózást viszont csúsztatásnak érzem: meg lehet nézni a megdöbbentő statisztikákat korábbi századokból, vagy akár csak kinek-kinek a saját családfáját/családi történeteit: az anyák szültek otthon 10-12 gyereket, aztán csendben meggyászoltak közülük 3-4-et. Nem volt nagy dráma, mert hozzátartozott az élethez a halál, az alig megszületetteké is. De ma már nem fogjuk fel ilyen laza természetességgel a kisbaba (ne adj' Isten az édesanyja) elvesztését, hiszen lehet mit tenni ellene. Legtöbbször legalábbis. Ezzel együtt szomorú valóság, hogy kockáztatnia kell annak, aki meghitten akar szülni - tisztelet a kivétel kórházaknak. EZ sincs rendjén így.
Én a magam részéről annak örülnék, ha - mint néhol külföldön- lennének orvosi háttérrel rendelkező születésházak, és ott lehetne szülni. Oda el is mennék. Ott biztonságban érezném magam és a babámat. Más kérdés, hogy engem nem lehet meghittségbe ringatni azzal a képpel, hogy a saját ágyamat vérezhetem össze, és a saját szomszédom hallgathatja, ahogy nyögök, nem beszélve a meghitten a szobában tébláboló kétévesemről... :shock: (Na erről ráadásul elég rosszakat is gondolok, az az igazság. Persze ez is kultúra-függő!!!)
És igen, szerintem is egy botrány, hogy ha egy megakadó otthonszülésről felelősségteljesen beküldik az anyukát a kórházba, ott megaláztatást kell elszenvednie. Ez teljesen tarthatatlan állapot.
Szóval az indulatokat talán az szüli tényleg, hogy mindenki korlátozva érzi magát a szabadságában, és kénytelen kompromisszumot kötni egy ilyen fontos élmény körül. Ki a biztonságot, ki a meghittséget áldozza be egy kicsit. Szomorú!!

Babák fejlődése: Virág, én a mozgásterápiával foglalkozó ismerőseimtől úgy tudom, hogy a korababáknál egy ideig (az első pár évben) figyelembe veszik az időbeli mínuszt, és ez elég pontosan hozza is magát. Aztán egy ponton túl beérik a korukat, és onnantól semmi jelentősége, már nem számít. Tehát pl. iskolába már nem eszerint mennek majd, addigra ledolgozzák a hátrányt. Előtte is csak annyi jelentősége van, hogy tudni lehet, nem kell izgulni, mert normális a fejlődésmenete.
Kicsi Gertrúd nagyon ügyi: ha leszámítjuk neki a korai heteit, épp időben van mindennel, nem igaz? És hogy megy a suli, nagymamázás, minden? Mesélj kicsit!

Mi már immunerősítünk ezerrel október eleje óta, de le nem írom semmi pénzért, hogy mivel, mert elszállok :roll:

Na neee már Megymag, a Te fajtádból igazán több kell, ide azzal a harmadik gyerekkel! :wink: De most komolyan: szerintetek mikor, miben érződik igazán, hogy három gyerek annyival több, mint kettő? És azon gondolkodtam, hogy persze, plusz két-három év otthon, de energiában a nagycsaládos ismerősök elmondása szerint egy és két gyerek közt sokkal nagyobb az ugrás, mint utána 2-3 közt, anyagilag meg először iskolás korukra lesz számottevő plusz kiadás a még egy gyerek, de addigra meg már dolgozni fogok én is megint, ami nem egy nagy zsé, de azért nem félek. Szóval ha nem lesz harmadik babánk, akkor nem ezért. Hm? Lehet vitatkozni... :lol:

Karácsony: én épp ma vettem anyagot, és akarok varrni adventi naptárt Andrisnak (hú, de jó, hogy nem tud olvasni, itt lebzsel mögöttem), már vettem is egy csomó apróságot bele.
Ajándékok: nálunk könyvtárfejlesztés lesz, úgyismint újabb Annaéspeti meg hasonlók, aztán fokozzuk a kisvonat-készletet (a gazdaságos fajtából), és néhány új mesefilm is érik - azok már lehet, hogy nekem, mert borzalmasan unom a mostaniakat megint. Csak bírjam ki addig! Szerencsére van közte még egy András-nap, különben nem tudom, mi lenne...

Megyek, rángatnak. :shock:

Kép

Kép
zsolka
 
 


Sziasztok!
Most csak Karácsonyi ajándékra tudok reagálni, mert még áll a bál: már én is gondoltam, hogy felvetem a témát :)

Szóval nálunk Duplo farmot hoz a Jézuska, gazdaságos:) vasútfejlesztés is lesz, mese dvd, Gusz pedig valami gurítós játékot szeretne mégnemtudjahol beszerezni. Hogy a nagyszülőktől mit kap és abból mennyit... mindig túltesznek rajtunk. Anyum pl. már megvette a duplót, de kőkeményen elkoboztam Tőle, mert stipistopp az én ötletem volt.

Lányok, Ti hogy vagytok ezzel a Jézuska hozza, jön a Mikulás dologgal? Azért kérdem, mert nekem a napokban esett le, hogy már nem mondhatjuk Bálint előtt, hogy ezt vmeg azt veszek Karácsonyra, mert akkor hogyan alakítjuk ki a Jézuska sztorit...márpedig nekem ez fontos, Mikulás és a Jézuska.
Ti hogy vagytok ezzel?

Rita

Kép,
Kép
ritmit
 
 


Ja, még annyit, hogy én is szeretnék Adventi naptárt csinálni Bálintnak, de még nem találtam ki milyet. Tavaly Gusznak csináltam, karácsonyi szalvétákba apró édességeket csomagoltam, szaloncukor formára kötöztem és sorba felkötöttem egy szallagra és ezt így az ablakra ragasztottam. Ajánlom Nektek is, gyorsan megvan és nagyon szép.

Rita

Kép,
Kép
ritmit
 
 


Hm, Ritmit, az állatfarm nem rossz ötlet!!
Meg a szalvétás naptár sem. Én most már megvarrom a magam szütyőkéit, ha így rákészültem, mert az tartós. De pár éve egyszer csináltam én is a férjemnek: egy üres desszertes-doboz lukacskáiba raktam a finomságokat, és a végén egy vastag pappunkdekliből szabtam rá fedelet, amit sniccerrel bevagdostam az ablakok helyén kicsit, hogy ott ki lehessen szakítani. Nagy volt az öröm a gyerekszobában :wink:
Apropó! Az adventi naptár mikor "kezdődik"? December elsején? Vagy mindig advent első vasárnapjával? De olyan emlékem is van, hogy régen nekünk olykor a Mikulás hozta... hm... az hogy lehet? Minden esetre a "gyári" naptárakon mindig 1-24-ig vannak a számok. Furi...

Hűűű, nálunk már intenzív Mikulás-várás van egy pár napja! Pedagógiai célzattal elpöttyintettem Andrisnak - nnna... :roll: Azóta bármi neszt hall kintről, izgatottan néz az ajtóra, és sutyorog: "Mitulás bácsi jön ide, hozzánk, jóóó?" Meg kell zabálni! :D Csak sajnos nehezen érti, hogy az azért még odébb lesz. Most azt mondogatom neki,hogy addig még meg kell tanulni az énekeket - ezért esti ima helyett most ezeket akarja énekeltetni velem :D :D Szóval ezt neked, Jézuska. :roll: Bár azt még nem kezdtem el adagolni, hogy utána karácsony is lesz.
Komolyra fordítva: igen-igen, itt nálunk a Mikulás hozza meg a Kis Jézus, egyértelműen. És vigyázunk a szánkra, meg színesítjük naponta a sztorit :wink:

Most meg mindjárt alszunk. 8)

Kép

Kép
zsolka
 
 


Ritmit, megkaptad a privit??? Még 8 körül küldtem, de azt is valami harmadszorra küldte el :( BUTA BABANET! Nna...

Kép

Kép
zsolka
 
 


Helló Mindenkinek!

Nekem rekord az, hogy egy nap - a mai nap -immár harmadszor írok ide.

Zsolka!
Ahogyan beléptem ide, a szülés témakörbe, megakadt a szemem (jellemző rám az apróságok észrevétele-megjegyzése), hogy a nevedet olvastam a 3.császár (azt hiszem!?) topicban, ill. ott, ahol a legutolsó üzenetíró neve van. Szóval megoldottam a rejtélyt: másik topicba léphettél be és oda ment a hsz-od. Más: én sokszor wordben írom a hsz-t, és azt másolom be, így nnem száll el.
MÉG EGY KÉRDÉS: Ilka átalussza az éjszakát? Ezt Virágtól is kérdezem!

Immunerősítés engem is érdekelne!!!! Lécci, lécci írjatok róla!

Jó ötlet a karácsonyi ajándékötlet-csere!
Én spec. tegnapelőtt a rossmannban vettem kisebb, leértékelt játékokat. Párom uinokahúgának: kislány sminkkészlet, plusz csecsebecséket tároló kis cipzáros tatyó, keresztlányunknak szintén tatyó meg újszülött játékbaba kiegészítőkkel. Sógor: méhecskés mécsestartó (méhész), sógornő: karácsonyi gyertya. A szüleinknek meg valami Huncutos képes album-féle, amit én készítek el. Egyébként nálunk is "kézifék behúz" lesz karácsonyi ajándékozás terén.
Jó dolog az adventi naptár is!

Csibe!
Mikor kezded a szülésfelkészítést (Geréb-félét)?Hogy viseled a pocakosságot?

Enikő!
Mi van vizsgálatra való bejelentkezéssel?Milyen az orvosod?Te hogy viseled a másállapotot?
Olyan jó, hogy részesei lehetünk a ti saját adventeteknek! NAgyon izgulok, mi lesz Veletek, hogyan zajlik majd!!!!Ilyenkor én is azonnal pocakos szeretnék lenni, de azt hiszem, várunk még...

Békés éjt!
borakata
Vendég
 


Sziasztok!

Én szerencsésnek mondhatom magam az esti kimaradással kapcsolatban (az én férjem nem focizik, nem jár el sörözi haverokkal, stb) viszont a gyerek születése után nagyon sokat dolgozott külföldön (és még ezután is kell, ha el akarunk innen költözni :( ), így aztán azt tapasztalom magamon, hogy nagyon nehezen engedem el bárhová, amikor végre itthon van. Na nem szó szerint, mert nem tiltom meg neki, hogy eljárjon bárhová, ahová akar, csak úgy belül rosszul érint bármilyen programja, ami nélkülünk van. És ezt szerintem érzi is.
Azt viszont szerintem tényleg nem tudják elképzelni, hogy milyen fárasztó lehet egyedül egy ilyen hét, mert ehez szerintem nekik is egyedül kellene maradni a gyerekkel legalább 24 órát. Érdekes az is, hogy amikor itthon van sokkal kevesebbet bosszankodom, nem húzom fel magam olyan dolgok miatt (pl. hiszti, rossz evés, stb), amin egyébként igen. Szóval valahogy ez is oszlik ilyenkor.

Zsolka! A szurkálódást elég nehezen élem meg! :( Én nem vagyok az a mazoista alkat, így sokszor akár 10 percbe is beletelik, mire képes vagyok magamba döfni a tűt. Nagyon örülnék, ha végre ezt is ilyen belövős formába árulnák, mint az inzulint, mivel hátralévő életem némelyik periódusában ez kisérni fog.
Tegnap szerintem volt valami a levegőben, mert az én kisfiam is 1 órát nyomta a hisztit a délutáni alvásból ébredve. Már meg voltam rémülve, hogy valami baja van, mert ilyet eddig még nem produkált. Olyan ideges volt és semmit nem tudtam kezdeni vele.
Botival kapcsolatban teljesen megértem az érzéseidet. Én a decemberi kismamik topikba is irogatok és ott volt egy lány, akinek a 20 héten kiderült, hogy nem egészséges a babája, aztán meg kellett szülnie. Én napokig bőgtem, amikor csak eszembe jutott és bár érdekelt mi van vele, de egy idő után úgy döntöttem, hogy inkább nem olvasok többet erről, mert ez nem jó se nekem, se a kicsinek! Szerintem ez természetes reakció és ezért senki nem itélhet el minket.
Én attól, hogy nem tudom mindkét gyerek igényét teljesen kielégíteni így is parázok, hogy nem ikrek. Meg az is foglalkoztat mostanában, hogy tudom-e őket, majd egyformán szeretni, stb. Most hogy másik lakást keresünk, mindig nézem a szobákat is, hogy nehogy egyiknek jobb jusson, mint a másiknak. Hogy a mi hálónktól egyforma távolságra legyenek, stb. Lehet, hogy ez hülyeség, de ezek mindig eszembe jutnak. Meg még sok mindenapróság, amin a férjem csak nevet én mégis olyan fontosnak gondolom...

Kép

Kép
isarenikõ
Pécel
 
 


Csandy! Ebben a topikban szólásszabadság van, szerintem senki senkit nem utál ki semmilyen mondatáért! :D
Otthonszüléssel kapcsolatban nekem nincsen semmi ellenvetésem, természetesen egy császár után én sem vágnék bele, mert felelőtlenségnek tartanám. De az első gyerek esetén eljátszottam a gondolattal. Én úgy érzem nem is annyira az otthon szüléssel lenne a probléma, mint inkább annak a háttérnek a hiányával, ami Magyarországon nem megfeleően működik! Probléma esetén pld. utálatosak az anyukával, orosával, stb. Az nincs kialakulva itt még, hogy ha gondd van, akkor hamar lehessen lépni és a szükséges beavatkozásokat megtenni. A szülés az többnyire nem 1-2 óra altt zajlik és a jó orvosok, ha valami gond van elég hamar észre veszik azt, tehát van idő lépni. Csak a fogadtatás, az ellenszenv, az adminisztráció..... Ma Magyarországon az otthonszülőknek szembe kell nézni azzal is, hogy ha esetleg komplikáció adódik, akkor azt a pár napot utálat és megvetés közepette kell eltölteniük minimális segítség mellett. Ezért is nagyon nehéz az otthonszülést választani.
Ja és még annyit, hogy annak az orvosnak, aki otthon szülést be már vállalni szerintem sokkal nagyobb a tudása, tapasztalata a természetes szüléssel kapcsolatban!

Rita! Köszi a drukkokat! Azok mindig jól jönnek! :D

Lányok! Sehol nem tudom megszerezni Ina May Gaskin: Utmutató a szüléshez című könyvét, pedig már hónapok óta vadászok rá! Van valakinek valami ötlete, hogy hol lehetne megkapni?

Megymag! A lelki elkészültségem nem is tudom hol áll. Nekem mondjuk nem is annyira a császárt kellett fel dolgoznom, inkább az utána következett gyermekágyat, persze ez a császár miatt alakult így.
Csütörtökön is utalt rá az UH-s doki, hogy valószínű ez is császár lesz, de ezzel én már nem foglalkozom különösebben. Igyekszem amit tudok megtenni a normál szülés érdekében, de elfogadom bárhogy is alakul.
Ajándékötlet! A Tesco-ban lehet kapni fa kisvonatokat, ami mágnessel kapcsolódik egymáshoz. Mi azt tervezzük bővíteni, síneket, stb veszünk hozzá.
De Thomst is nagyon szereti az én fiam, szülinapjára valószínű ilyesmit kap.
Ja és még a Lego Duploval is nagyon szeretnek játszani. De ezek mind elég drágák

Kép

Kép
isarenikõ
Pécel
 
 


Lányok! Olyan sokat írtatok, hogy nem jutok a végére. A férjemtől már kapom a szemrehányásokat, hogy nem tudok a géptől elszakadni (mondjuk igaza van), pedig még messze van a vége. Majd este folyt köv.

Kép

Kép
isarenikõ
Pécel
 
 


Sziasztok!
Akkor közkívánatra :D

A mi császárunk története:
Tulajdonképpen már a várandósságom második fele alatt végig lehetett tudni, hogy Bencének legalább a számított koránál 2 héttel szélesebb a buksija. Egy héttel a szülés várható időpontja előtt az orvosom már felvetette a szülésindítás lehetőségét, arra hivatkozva, hogy az ultrahangos adatok alapján óriási a baba, de szerencsére sikerült kikönyörögnöm még 1 hetet, azzal a feltétellel, hogy minden nap beugrom a kórházba egy ctg-re és vérnyomásmérésre (ugyanis ekkor már a határérték körül mozgott a vérnyomásom).
Végül a kiírás előtt 3 nappal be kellett feküdnöm a kórházba másnapi szülésindításra, mivel nagyon nagy babát jósoltak, a BPD-je pedig különösen aggasztó volt, már a 38. héten 103 mm!!! (állítólag van, ahol 100 fölött automatikusan vágnak…)
Ekkorra már napok óta fájásaim voltak éjjelente így még reménykedtem, hátha magától is megindul a szülés. Este még lépcsőztünk egy hatalmasat a kórházban és persze szedtem a homeopátiás bogyóimat: és láss csodát, hajnali 2-től megindultak a fájások, 5-kor pedig egy hatalmas pukkanás után elfolyt a magzatvíz. Így mire jöttek ébreszteni én már örömmel újságoltam, hogy elmarad az indítás! Aztán minden hihetetlen tempóban beindult, a fájások rohamosan sűrűsödtek. Riasztották az orvosomat, hogy hamarabb jöjjön. Mire a férjem beért (azt mondták bőven elég ha 7-re jön, én meg nem szóltam neki gondolván bőven van még időnk) már nagyon erősek voltak a fájások. A vajúdás alatt szinte végig a labdán ültem, azt gondolom, számomra ez volt a legjobb választás: férj tartott hátulról, elől pedig egy rúdba kapaszkodtam. (Úgy éreztem, fekve nem bírnám ki, az is rettenetes volt, amikor a vizsgálatok idejére fel kellett kászálódnom az ágyra.) Szerencsére engedtek enni-inni, mosdóba menni. Szóval viszonylag mama-barát volt minden, nem is vizsgáltak agyon, nem kaptam semmilyen „gyorsítót”, egy szavam nem lehetett. Így 9-re teljesen el is tűnt a méhszáj minden beavatkozás nélkül: mindenki nagyon örült, az orvosom bejelentette, hamarosan meglesz a baba, nyomjak, ha úgy érzem, hogy kell. Innentől kezdve viszont 3 órán keresztül nem történt semmi (a szinte elviselhetetlen, egymásba érő fájásokat leszámítva)!!! 1 mm-t sem jött lejjebb a fejecskéje, nem tudott beilleszkedni, nem fordult be a megfelelő irányba a szülőcsatornába. Rengeteget vizsgálgattak – egyre nyugtalanabb arckifejezéssel. Délben, mire minden remény elszállt mondta az orvosom, hogy ez most már sajnos biztosan császár, mivel semmi jelét nem látja annak, hogy haladnánk előre. Nagyon összetörtem, hogy a bíztató kezdet után kudarcot vallottunk - akkor legalábbis így éltem meg. Rettenetesen akartam természetes úton szülni, de akkor elfogadtam, hogy muszáj kiszedni a babánkat, pedig ő is hősiesen bírta a megpróbáltatásokat, legalábbis a szívhangja alapján… Szóval spinális érzéstelenítésben pillanatok alatt megműtöttek. Csak arra emlékszem, hogy rettenetesen kellett koncentrálnom hogy a folyamatos fájások közben amikor a gerincembe beadták az injekciót nehogy megmozduljak. Ekkor már szinte teljesen magamon kívül voltam – olyan lényegtelen momentumokra, mint hogy valamit meg kellett innom, vagy aláírnom valamilyen papírt utólag nem is emlékeztem. Jó volt ez a megoldás (legalábbis az altatáshoz képest), mert így azonnal láthattam Bencét, az apukája pedig több percet is vele tölthetett miután megfürdették. Bence tehát 9 perccel a beavatkozás eldöntése után, azaz 12:09-kor megszületett makk egészségesen, 10/10-es apgar-ral. Az orvosom később mondta, hogy a fülecskéje nézett felfelé, tehát egyáltalán nem volt befordulva a megfelelő irányba, valószínűleg tényleg azért mert nagyon széles volt a feje. Még olyan dudorok is voltak a buksiján, mint a természetes úton született babáknak, tényleg sokat préselődött odabent, mégsem sikerült elindulnia. A zárójelentésen tehát relatív téraránytalanság szerepelt a műtét okaként.

Nagyon megviselt, hogy császármetszés lett a szépen eltervezett természetes szülésemből. Nehéz volt feldolgozni, sőt, valószínűleg még mindig nem sikerült teljesen… Ráadásul úgy, hogy majdnem végigcsináltuk a szülést, időben és fájdalomban mindenképpen, hiszen már "csak" a kitolás lett volna hátra, ami átlagos esetben az alatt a 3 eredménytelen óra alatt bőven le is zajlott volna. Talán kisebb lett volna a csalódás, ha a szülés előtti hetekben nem hárítom gondolatban teljesen a császármetszés lehetőségét. Ugyanis valahogy úgy voltam vele, hogy ha nem gondolok rá mint lehetőségre, akkor nem is következhet be. (Pedig Bence fejátmérőjét látva sokan csóválták már akkor a fejüket…) Úgy éreztem, megfelelően felkészültem a természetes szülés élményére, a fájdalom megélésére, csak éppen a kudarcra nem.
Most nagyon bizakodom, ezért váltottam orvost, kórházat (az első szülés az akkor még létező Honvéd kh-ban vaolt.). Most a Szent Imrében a Bálint M - Újvári Bori párosnál készülünk szülni, mindketten maximálisan támogatnak. Persze elmondták, a sikerhez az (is) kell, hogy a picinek kisebb legyen a feje, mint a bátyjának. Én nagyon bízom abban, hogy más fejformát örökölt, a genetikai uh-n már néhány mm-el keskenyebb volt a buksija mint annak idején a bátyjának... bár a dokim szerint azért ez még nem jelent semmit :( Állítólag ők annak örülnek, ha a BPD 102 mm alatti.

Hú, bocs, jó részletes voltam, de hát ti kíváncsiskodtatok :lol:
Ja, ráadásul a műtét szövődményeként lett egy hatalmas hematómám is, ami miatt összesen 13 napot töltöttünk bent, de ez egy másik történet. Mondjuk ezt mindenképpen kihagynám így másodszorra...

Lilypie Fifth Birthday tickers
Lilypie Third Birthday tickers
Kép
kislilla
 
 


Az Ina May Gaskin könyv engem is érdekelne...

Karácsony: mi is a vonatkészlet bővítését tervezzük:)

Lilypie Fifth Birthday tickers
Lilypie Third Birthday tickers
Kép
kislilla
 
 


Borakata: zseni vagy! Már korrigáltam is magam a másik fórumon - de hogy hogy jutottam oda, azt ne kérdezzétek :shock: lila gőzöm sincs.

Kislilla: nagyon köszi a történetet! Hasonló elemei vannak, mint az én első szülésemnek, ami ugye császár lett, persze nekünk nem téraránytalanság miatt. Most sajna mennem kell fürdetni, de még visszatérek reményeim szerint (a témára is).

Úgyhogy most csak röviden: én a Gaskin könyvet a Libriben vettem (emlékeim szerint a Mammutban, ott akkor toronyban állt), de még tavasszal. Most rákerestem kiváncsiságból, és tényleg nincs rajta a honlapon, nem értem, miért. Viszont épp a minap konkrétan egy Alexandrában láttam (a Sibrik útnál levőben), majdnem vettem is, mert az enyémet hirtelen továbbadtam. Megnéztem: az Alexandra online-on sincs rajta. Már ezt most nem értem, de hát ha nekik így jó... :? Szóval szerintem nagyobb Libri vagy Alexandra boltban keressétek. Ha elakadtok, szóljatok - akkor visszamegyek ide, ahol láttam, és veszek és elküldöm. Főleg a finiselő kolléganőt biztatnám ez ügyben bátorságra, de persze bárki másnak is áll az ajánlat. Komolyan! Ajánlva két nap alatt odaér.

Na go. Addig is termeljetek! :wink:

Kép

Kép
zsolka
 
 


Rita! Mi is szeretnénk, hogy a Jézuska és a Mikulás hozza az ajándékokat. A fa diszítésbe viszont, ha egy picit nagyobbak lesznek bevonom őket, mert azt szerintem minden gyerek élvezi.

Borakata! A bejelentkezésem még mindig sehol sem tart. E hét csütörtökön kellett volnavisszamennem, ehhez képest jövő hét pénteken tudok egyáltalán időpontot kérni. Jó ha 1 hó helyett 2 hó múlva eljutok a dokimhoz. Talán a sztreptokokkuszvizsgálatot nem késem le és CTG-re is időben el tudnak küldeni.

Kép

Kép
isarenikõ
Pécel
 
 


Írtam egy fél oldalt és eltűnt! :(

Kép

Kép
isarenikõ
Pécel
 
 


húúú, de sokat írtatok!

Zsolka! Amit otthonszülés témában leírtál, azzal nagyon egyetértek. Jól fogalmaztad meg, és tényleg ez lehet az oka az indulatoknak, hogy mindenki korlátozva érzi magát (nem is kicsit) és valamit be kell áldozni. Azt hiszem nekem is nagyon közeli orvosi hátérrel rendelkező születésház lenne a legmegfelelőbb.
3. gyerkőc: Van a szomszédunkban is egy 3 gyermekes család és az ismeretségi körünkben is, úgyhogy én ez alapján is nézem.
Pro: 1. nagyon szeretném még egyszer átélni a babavárást, terhességet, 2 és a szülést meg babázni, 3. valóban nagyobb a lépés 1ről a2re mint 2ről 3ra. de!
Kontra: 1. anyagilag igenis megterhelő, mert pl nem szeretnék a harmadik gyermekre csak a másik kettő által hordott cuccokat adni pl, (már a másodiknál is látom, hogy már biza nem olyan) és most úgysem menne egy újabb kisebb korkülönbség, csak pár év kihagyással, addigra azért igenis frissíteni kell, nem beszélve arról, hogy csomó gyerekcuccot direkt úgy csinálnak, hogy lehetőleg már 2 gyerkőcöt se bírjon ki... Oké, hogy anyagilag jobban megéri a 3, mert több a csp, meg a támogatás, kevesebb az oviban az ebédpénz stb stb, de relatíve akkor is megterheli a kasszát és kevesebb jut a másik kettőnek, mert ugye bele kellene kalkulálnom a rendes fizetés kiesését, mivel nem dolgozik az ember. Ha megnézed a támogatásokat és a kieső bért, akkor bizony negatív a dolog. Persze egy gyereknél is így van, meg kettőnél is, no de két ovis, isis gyerekre több zsé is kell, akárhogy is nézed, nekik kevesebb jut és még kevesebb jt nekik, ha anyuka még később megy dolgozni- legalábbis az én költségvetésemben, fizetésem mellett. Csúnya dolog így anyagiaskodni, de sajna ebben a klassz gazdasági helyzetben ez van. A férjem vállalkozó, tehát enyém a fix bér, amivel hónapról hónapra számolni lehet.
2. Nem tudom mennyire viselné meg a házasságunkat. Már így is kevés idő meg zsé jut egymásra és magunkra, az ember minden gyerekkel gazdagabb lesz, de egyben fel is ad magából valamit, én legalábbis igen, mert egy nagyon önálló, önmegvalósító valaki vagyok
3. Két gyerek mellett még marad egy minimális függetlenség, kettővel még lehet közlekedni, intézkedni stb, de 3mal már nagyon nehéz (10 -12 év korkülönbséget meg, amikor már ügyes, nem akarok), nem beszélve az autók hátsó üléséről és a gyerekülések biztonságos beköthetőségéről... :lol:
4. és végül van valami amiért lehet, h sokan útálni fognak, de leírom: meg vagyok győződve róla (egyébként több orvos, pszichológus ismerős véleménye is befolyásol biztosan), hogy pszichológiailag a 3 gyerekes családmodell a legkevésbé kedvező. Mindig van egy szendvicsgyerek (általában a középső) aki nem kap annyi figyelmet, amennyi igényelne, és aki a szülők szerint kilóg a sorból. A polarizálódás miatt is gond van gyakran...egyik apához, másik anyához húz picit jobban, és maradék helyzete ezáltal nehezebb. Sajnos ezzel kapcs. pont elég sok személyes tapsztalatom van, jó pár barátom van 3gyrekes családból. Szóval azt mondják, a 4 gyerek pszichológialiag kedvezőbb felállás a családban akkor már, mint a három. Bocsánat nem akrok senki ezzel stresszelni, de ha már így megkérdezted, háááát leírtam!!

Enikő! Azért csak törődj a kis lelkeddel. Ugye nem hárítasz?Mármint úgy értem, h tudomást se veszel arról, h mi van ha mégis császár. Miért mondták az Uh-os dokik, h úgyis az lesz? Sztem ilyet sose lehet kijelenteni!!! Mi bízunk benned és támogatunk, meg sok -sok pozitív energiát küldünk neked meg a babának!!!

Kislilla: Köszi a szüléstörténetedet! Azért az nagyon jó, hogy így végigélted a vajúdást! Mit gondolsz, volt valami lelki oka is annak h a babád feje nem tudott beilleszkedni, h nem tudtad őt elengedni, mindamellett, hogy ehhez ekkora mérettel nyilván nagy "rugalmasság" tágulás kellett volna. Remélem másodjára minden segítséget megkapsz ehhez és sok sok türelmet. Én már hallottam arról, hogy ilyen esetekben sem lehetetlen spontán szülni, csak nagyon sok tapasztalat és türelem meg kitartás kell a bába/orvos részéről, meg nyilván egy-két műfogás. De erről az ominózus könyvet olvasók biztos többet tudnak, én mást olvastam anno. Jó h mamabarát volt a vajúdásod. Azért megkérdezhetném, hogy ,miért váltasz orvost? A kórházat bezárták, gondolom, de ha türelmes volt a doki veled, akkor miért? Mégis van valami hiányérzeted, vagy nem támogatja a vbac-t, esetleg más oka van? Hmmm? kivi vagyok.

Ajándéktippeket köszi. Nálunk csak aza gond, hogy a múltkor meglátott egy W.....-es parkolóházat sétánál a bezárt bolt kirakatánál és amikor elráncigáltuk onnan akkor mondtuk neki, h írjon a Mikulásnak. Még aznap este meg kellett írni a levelet, amit a rénszarvasok el is vittek szépen az éjjel. Jó hülyék voltunk, hogy a Mikulást mondtuk neki, mert ez így elég drága Miki-ajándék lesz, de mindennap kérdezgeti, úgyhogy nincs szívem azt mondani neki, h várjon, inkább a Jézuska hozza majd:-(( Úgyhogy értékben lehet h a Jézuska alább adja, de azon még gondolkodom. És pesrze itt a pindúr is, akitől a nagy mindent de mindent elszed. és neki még ötletem sincs!!!! Mit vennétek a 10 hónaposnak?

bocsi h ilyen hosszú lettem, égek mint a Reichstag.. :oops:

Kép

Kép
megymag
 
 


senki nem akarta megbántani a 3 gyerekes dumámmal, én így látom, de nyilván vannak kivételek meg nagyon nagyon jó szülők, akik ezt az általam leírt nehézséget szuperül pufferolni tudják. Én sajna nem tudom, hogy képes lennék-e rá maradéktalanul.. Na jóéjt... Ma elaludtunk du, így este jó későn feküdt mindenki, de most már én is húzok.. Szép álmokat, kevés kelést!!!

Kép

Kép
megymag
 
 


Enikő, Kislilla:
http://www.jaffa.hu/index.php?option=co ... 8&Itemid=2
http://www.yogashop.hu/konyvek.htm

a felső az maga a könyv kiadója, nekik biztos van!!
(egyébként én is libriben vettem anno, de most nem találom se náluk, se a bookline-on, ahonnan egyébként rendelni szoktam).

Kislilla! én is Bálint M-nél fogok szülni, és ahogy láttam 2 nappal vagy csak előttem (ha a rendes mensimet mondtam volna be akkor 1-el vagy 2-vel lennél mögöttem). lehet hogy összefutunk, a doki rohangálhat két szülőszoba között??? és a szülésznőt is ajánlották, de végül nem őt választottam, hanem egy másikat. :)
lehet hogy összefutunk valamikor (vagy már össze is futottunk?) 4-én megyek legközelebb.

jó, hogy azért hagytak vajúdni, valószínűleg ez tényleg jogos császár volt. a csalódottságodat megértem, nekem is ez volt talán a legnagyobb baj, hogy annyira elhárítottam a császárnak még a gondolatát is.

Meggymag, a 3 testvér-1 középső gyerek mihez kezd-dilemmához nem tudok hozzászólni, de az biztos, hogy szerintem csak egy gyereket lehet előre tervezni. én 3-4 gyereket szerettem volna sokáig, de most örülni fogok, hogy kettővel boldogulok. aztán meglátjuk. apjuk nagyon tervezi a 3.-at már most, és nem értette miért mondom, hogy várjuk ki a végét, és hogy miért szeretnék (ha rábólintok) 2 évnél nagyobb korkülönbséget. tényleg nincs időnk egymásra sem.

Enikő: tényleg, mit dumál ebbe az uh-s doki? szülész ő is? heget ugye nem néztek?

Borakata, nem megyek el Ágihoz most. 2 napot megcsináltam a tanfolyamból még tavaly. most már nagyon fárasztó lenne a pocakkal és Lindával. főleg, hogy már nem is vezetek.
pénteken fogdoki, uhh. csütörtökön meg megyek cukrosvizet inni, brrr.

Kép
Kép
mamacsibe
 
 


Sziasztok!
Olvasom, amiket írtatok. Talán egy picit későn... vagy talán éppen túl korán írok most én. Név szerint nem tudlak szólítani titeket... még. Elnézést érte!
Igazság szerint bennem sosem merült fel a lehetőség, hogy császárral kellene "megszülni" a babámat. A 32-33. hét körül már javaslatokat kaptam, hogyan lehet elérni, hogy megforduljon a baba. Sajnos már a 36. héten az orvos sem látott rá túl sok reményt. De azért én bíztam benne. Mai napig nem jött össze.
Előző héten csináltak teljes labor és EKG vizsgálatot az UH mellett. Medencevéggel is meg kell próbálni megszülni, ha megfelelő fájások vannak. Ha nem sikerül, akkor kiveszik. Ti mit gondoltok? Hogy lehet erre a legjobban felkészülni? Én nagyon-nagyon félek a császártól, és már arra is gondoltam, hogy esetleg ezért nem fog sikerülni....
Faros babával is végig kell küzdeni a vajúdási szakaszt? Hűűű, nem is tudom mit kérdezzek. Teljesen tanácstalan vagyok. Erre az egészre nem tudtam felkészülni :(
almi
 
 


Almi, az szuper, hogy a dokid nem vág rögtön! manapság már kevés doki vállal faros szülést, és ez is csak azt bizonyítja, hogy ért a szakmájához!
amennyire tudom, a faros szülés ugyanúgy halad, mint a fejvégű, annyi különbséggel, hogy miután kibújt a kicsi lába, nagyon gyorsan meg kell születnie a törzsének- vállának és a buksijának is.
pulsatillát (homeós) próbáltad? és a zseblámpás trükköt? a doki nem próbálta meg uh-s követéssel megfordítani? biztosan tudja, mit csinál és miért, próbálj meg bízni benne!
és ha nem sikerül, azért a császárt is túl lehet élni.
drukkolok nektek!
hol fogsz szülni?

Kép
Kép
mamacsibe
 
 


Sziasztok!

Zsolka!
Köszi a választ a mozgásfejlődésre. A gyerekorvos us fölajánlotta, ha úgy látnánk, hogy annyira gond van, elküld egy konduktorhoz. Gertrúdnál nem számolták vissza ezt az 5 hetet a korából. Nekem úgy tűnt, mintha ilyen határesetnek vennék: mivel gyakorlatilag semmilyen gond nem volt (illetve gy kicsi mégis: van egy 4 mm-es pitvari sövényhiánya), utógondozásra nem hívták vissza, nem volt koraszülött osztályon egy órát sem, de közben az első pár hónapban mégis látszott. Szóval nem tudom.

Kislilla!
Én is nagyon köszönöm, hogy leírtad a szülésedet. Biztosan jó így, hogy megélted a vajúdást. Engem egy kicsit megrémíszt ugyan, hogy ha az ember teljesen kitágul, még akkor is történnek ott és akkor olyan megmagyarázhatatlan dolgok, ami miatt nem sikerül. Nagyon kíváncsian várom a tapasztalataidat a Szt Imrével kapcsolatban. A Honvédban (illetve ami lett belőle, Máv-Honvéd valami, ha jól tudom) esélytelen lenne a dolog vagy csak az emlékek miatt nem akarsz visszamenni?

Mamacsibe!
Jól olvastam, hogy 2,5 kg miatt aggódtál? Most komolyan diétáznod kell emiatt? Jó, nem tudom, mennyiről indultál, és tudom, hogy a súly is egy tényező a hüvelyi szülés esélyeit tekintve.

Almi!
A kórházban, ahol szültem, szintén van/volt 1-2 ilyen orvos: az egyik szobatársam, szintén császáros, az első babája faros volt és mesélte, hogy 2 orvos próbálta kb. 10 órán át megfordítani a babát, de nem sikerült, így császrozták. Ez 6 éve volt (most annyi idős az első gyereke). Az egyik orvos már meghalt, a másik is nagyon idős. Érdekes, hogy ebben a kórházban faros babát előszörre egyáltalán nem engednek megszülni , egy hüvelyi szülés után másodszorra van orvos, aki engedi.

Nagyon jó olvasni a családi tapasztalataitokat - kommunikáció férjekkel, kimerültség, stb :roll: . Majd jövök még én is, és mesélek.
Vendég
 


Sziasztok!

Most csak röviden, mert eléggé nem vagyok formámban és a nyavalya is kínoz..

Almi!
Én csak nem régen csatlakoztam ehhez a nagyon jó fej csapathoz. Itt többen tudnak majd neked mesélni arról, hogy hogyan lehet felkészülni a császárra ill. mit éltek át előtte/utána.
Én csak a magam érzéseit, gondolatait tudom megosztani veled.
Nekem terhességi toxémiám volt, magas vérnyomással, ezért volt indokolt a császár. Engem nem engedtek vajúdni. Tulajdonképpen nem féltem az egésztől, mert a barátnőm volt a műtősnő és ő felvilágosított mindenről, hogy mi vár rám. Visszatekintve én szerintem fel sem fogtam, hogy milyen nagy dolog készülődik....nem csalódtam, de csak utána tudatosult bennem az egész. Persze előtte eszembe sem jutott a császár eshetősége, így csalódott voltam kicsit, hogy nem természetes úton fogok szülni. Bíztam az orvosomban és elfogadtam, hogy ez a legjobb megoldás. Elfogadtam az ő döntését.
Előtte - mivel nekem fontos - imádkoztam, és kértem Istent, hogy legyen velünk, segítsen meg. A műtét jól sikerült.
Így, kérlek, ne izgulj, a soraidból azt veszem ki, hogy Te is megbízol az orvosodban.
Szerintem bízni, reménykedni kell, és teljesen nem lehet felkészülni a szülésre, mert teljesen más, mint ahogyan azt az ember lánya elképzeli.
Akárhogyan is alakul, a legfontosabb, hogy Te és a babád biztonságban legyetek!!!! Ha császár lesz, akkor annak is meg van az oka, és semmivel sem kevesebb az, akinek így születik meg a babája!
Imádkozom értetek!
Örülök, hogy írtál! Mindenképpen - ha teheted-gyere máskor is!
Üdv
Szép estét, békés éjszakát Neked és Mindenkinek!
borakata
Vendég
 


mamacsibe!
Köszönöm, hogy írtál! Őszintén mondom nagyon jó volt olvasni. Akkor ezt lehet úgy értelmezni, hogy nem feltétlen azért császároznak farosnál, mert jó eséllyel sérül a baba? Én ettől vagyok rosszul. Mert mindenki ezzel rémísztget. (A dokin kívül.) Én próbáltam a bogyón kívül mindent. A lámpa, a mexikói fekvés... Nem vált be. Az orvos fordítani nem fog. Azt mondta vagy sikerül így együtt, vagy végül kiveszik.
Az Uzsokiban fog mindez történni a napokban :-)

virág5!
Én is azt olvastam, hogy első babát nem kockáztatnak, ezért többnyire császárral oldják meg. Az orvosom mondta, hogy a fiatalabb dokik már meg sem próbálják, de én benne bízok. Remélem megoldjuk. Valahogy ki kell jönnie :oops: Az persze igen rosszul esik, hogy van aki azt mondja azért nem akarok császárt, mert csík lesz a hasamon, és nekem nem a baba egészsége az első. Na ez az, amitől ütni tudnék :(
almi
 
 


borakata!
Neked is köszönöm! Most nagyon sokat segítettetek nekem. A bizalom az tényleg nagyon fontos, és hogy senkinek ne legyen semmi baja. Csak az ismeretlentől való félelem nehéz dolog, főleg amikor felkészületlenül ér.
Mindenképpen jelentkezni fogok, hogy végül hogyan alakult a dolog!
Szép álmokat!
almi
 
 

Vissza: Szülés

Jegyzetfüzet: