A várandósok gondozásában ma Magyarországon a törvényi kötelezettségeiknek megfelelően szülész-nőgyógyász, háziorvos és védőnő vesz részt.
A várandósgondozás az anyák részére nem kötelező, csak ajánlott, azonban bizonyos pénzbeli, szociális támogatások törvényileg csak akkor igényelhetők, ha minimum négy alkalommal megjelenik a kismama, és ezt a gondozási könyvében négy, pecséttel ellátott bejegyzéssel tudja igazolni.
Szülész-nőgyógyászt vagy a várandósgondozói szakrendelésen, vagy magánrendelésen kereshetsz fel.
A várandósság tényét első alkalommal az orvos ultrahanggal is igazolja. Ilyenkor történik a rákszűréshez a kenetvétel, a részletes anamnézis felvétele, a beutalók kiadása laborba, belgyógyászati vizsgálatra, illetve az első fogászati szűrésre, valamint a várandósságról szóló igazolás kiadása, amellyel a területileg illetékes védőnői szolgálatot kell felkeresni a gondozásba vétel céljából. Az első vérvételnek a protokoll szerint a 12. hétig kell megtörténnie. Nem kell tehát nagyon korán az orvoshoz rohanni, de mivel az első ultrahang időpontja is a 12. héten van, így érdemes ezt megelőzően felkeresni az orvost.
Az első vérvételen a következő vizsgálatokat végzik:
vérkép-, éhgyomri vércukor-, vizeletvizsgálat, vércsoport-, ellenanyag-, Wassermann- (vérbajszűrés), esetleg TORCH-vizsgálat (toxoplazmózis, rubeola, Chlamydia, esetleg cytomegalovirus, kanyaró elleni védettség vizsgálata).
Az első ultrahangvizsgálaton, amelynek az időpontja – mint említettem – a várandósság 11-13. hete, az embrió életjelenségét, fejlődési ütemét, méretét, valamint a nyaki bőrredő vastagságát is megmérik.
A második vérvételre a várandósság 16. hetében kerül sor. Ilyenkor történik a ma már sokat vitatott AFP-vizsgálat, a hepatitis, esetleg cukorterhelés (terhelő kórelőzmény esetén).
Emőke korábbi leveleit összegyűjtöttük neked! minden ami az anyasággal, a babára várással, a gondozással kapcsolatos, itt megtalálod!
•
www.nlcafe.hu/dula
Az ún. AFP, a pontosság kedvéért szérum-AFP-vizsgálatot világszerte és hazánkban is a 70-es években vezették be a terhesgondozásba. Maga az AFP (alfa-fötoprotein), mint neve is mutatja, egy fehérje, amelyet a magzat termel, és amely az anya vérében (szérumában) mutatható ki, mert a fehérje átkerül az anyai keringésbe is. A terhesség egészen korai időszakában is van már, és a terhesség teljes ideje alatt termelődik, tehát bármikor vizsgálható. Kialakult az a gyakorlat, hogy a betöltött 16. és 18. hét között az anyától vett vérből meghatározzák az AFP mennyiségét, és ha ez az érték egy középarányos (ún. MOM-) érték 2,5-szeresét meghaladja (azaz a MOM-érték 2,5-nél nagyobb), akkor nagyobb a valószínűsége a velőcső-záródási rendellenességeknek. Más fejlődési rendellenességet az AFP nem jelez, és a velőcső-záródási rendellenesség sem biztos, hiszen ez csak szűrővizsgálat! Ezért 2,5 MOM felett kiegészítő (ún. diagnosztikus) vizsgálatot végeznek. Ez a 70-es években a magzatvíz AFP-meghatározása volt (ehhez magzatvizet kellett venni), ma pedig megfelelően képzett szakemberek által végzett ultrahangvizsgálat dönti el, hogy valóban fennáll-e a betegség a magzatnál. Ma már, az egyre biztosabb és hatékonyabb ultrahangvizsgálatok idején az AFP kezdi elveszíteni jelentőségét, igen sok országban nem is végzik, csak ultrahangvizsgálatot végeznek. Az AFP önmagában egy lelet, annyit ér, mint – mondjuk – a testsúly. Egyes orvosi vélemények szerint a genetikai, tehát a fejlődési rendellenességeket szűrő programnak egy sok fölösleges idegeskedést okozó kövülete.
A második ultrahangszűrés a 18. várandóssági hét körül történik, ezt szokták ún. genetikai ultrahangvizsgálatnak is nevezni. Ilyenkor megmérik a magzat méreteit, és ekkor már megfelelő elhelyezkedés esetén megállapítható a magzat neme is.
Ezekben a hetekben végzik az első vércukorszűrést is, amely egy vérvételt jelent 1 zsemle és 2 dl tej elfogyasztása után.
A 28–32. hét között történik a harmadik ultrahangszűrés, amelynek során a magzat méreteit, fejlődési ütemét, helyzetét, a méhlepény érettségét és a magzatvíz mennyiségét figyelik.
Ugyanebben az időszakban elvégzik az ellenanyag-vizsgálatot, a toxoplazmaszűrést, a vizeletvizsgálatot és a második vércukorszűrést.
A 36. héten és ezt követően a szülésig még egy ultrahangvizsgálat történik, amelynek alapján a magzat súlyát is megbecsülik (nem pontos mérés), és a magzatvíz mennyiségét, valamint a lepény állapotát is nyomon követik. Hetente végeznek NST-t, azaz magzatiszívhang-vizsgálatot, és a várandósság utolsó hónapjában a flowmetria, azaz a magzati erekben az áramlásmérés is a gondozási protokoll részét képezi.
Azok az alapvizsgálatok, amelyeket a védőnő végez a védőnői tanácsadás keretében minden alkalommal, az alábbiak:
– testsúlymérés,
– vérnyomásmérés,
– pulzusszámlálás,
– haskörfogat mérése,
– symphisis-fundus távolság (SF) mérése a 20. héttől
– és a magzati szívhang észlelése (babydoppal már a 12-14. héttől észlelhető).
Természetesen előfordulhat, hogy szükség esetén más vizsgálatokat is előír az orvos, de általánosságban véve ezekre számíthatsz.