Sziasztok!
Megint csak lopok néhány percet a családtól, és gyorsan a szülést leírom. Olvasni sincs időm még sajnos, mert ha nem a kicsivel vagyok elfoglalva, akkor jön Csenge, és vele játszom, hogy ne érezze azt, hogy csak apa maradt neki. Nagyszülők egyelőre nincsenek itt, amíg Robi szabin van, addig nem is lesznek. Jól jön majd a segítség utána is. Persze anyósom főz nekünk, de egyelőre jobban nem akarjuk őt sem igénybe venni.
Akkor a szülés:
Szerda éjjel 1/4 12-kor ébredtem az első fájásra. Elkezdtem mérni, 10 percesek voltak, így 3/4-kor felébresztettem Robit, hogy hívjuk fel anyukáját, mert neki kell egy fél óra, mire ideér. Telefonáltunk, bár én még nem voltam biztos benne teljesen, hogy el is fogok indulni a kórházba, várni akartam. 1/4 1 után ért ide anyósom, addigra 5 percesek lettek a fájások. Elindultunk, de még akkor is azt mondtam Robinak, hogy ha leállnak vagy ritkulnak, akkor nem megyünk be a kórházba, hanem várunk kinn. Teljesen idiótának nézett…
Útközben telefonáltam a szülésznőnek, abban maradtunk, hogy a vizsgálat után felhívom, hogy hol tartunk.
1 előtt 10 perccel értünk be, megvizsgáltak, 3-4 cm-re tágultam, rendszeresek voltak a fájásaim, viszont nagyon hátul volt a méhszájam. Azt mondta a doki, hogy valamikor délelőtt lesz gyerkőc. Hívtam a szülésznőt, aki közben már úton volt. Előkészített, felmentünk a szülőszobára. Teljesen jól viseltem (szerintem), sokkal könnyebb volt, mint Csengével. Mondjuk most nem kaptam oxitocint. Kérdezte is Andi közben, hogy milyenek a fájásaim, erősödnek-e, de én nem éreztem semmi különbséget. Sőt, mondtam, hogy szerintem még messze vagyunk, mert Csengével sokkal jobban fájt.
Olyan 1/2 - 3/4 5 körül megvizsgált Andi, hogy mennyit haladtunk. A méhszáj még mindig hátul volt nagyon, mondta, hogy megpróbálja előre húzni. Na, ezt kihagytam volna, nem volt a legkellemesebb, viszont jót tett, mert utána egy wc-menet után már jött az első tolófájás. Ez 5 előtt volt egy picivel. Innentől aztán jó gyorsan zajlott minden. Telefon a dokinak, aki 10 perc alatt benn volt. Közben jöttek a fájások, vissza kellett tartanom, nem nyomhattam. Soha nem gondoltam volna, hogy ez milyen nehéz!!!
De a gáz ismét nagyon sokat segített. Meg persze Robi, akinek szerencsétlennek majd eltörtem a kezét, annyira szorítottam.
Beért végre a doki 5:10-re, ágy gyorsan szétkap, és két tolásra kinn is volt Zselyke. Iszonyat gyorsan jött szerintem. Szerencsére.
Minden OK volt vele, alig sírt, a hasamon rögtön elhallgatott. Robi elkísérte a csecsemősökkel, nehogy elcseréljék.
Azóta szokjuk egymást, jó gyerek, sokat eszik. Ennek az az eredménye, hogy néha sírdogál egy kicsit, feszíti a levegő. Ja, és rengeteget és nagyon hangosan nyög!
Csenge imádja, bár azért egy kis féltékenység van, ha engem akar, és nem tudok azonnal menni. De remélem, hogy majd megszűnik ez is.
Bocs, hogy nem jelentkezem sűrűbben, remélem, mielőbb ismét aktív leszek itt is.
Még gyorsan annyit, hogy Orsinak boldog névnapot kívánok, és üdv. pla-katnak!
Megyek, mert Zselyke nyöszörög, gondolom, kaja kellene.
Sziasztok
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Vendég 2008.10.26 14:05-kor.