Nem baj, hogy megkérdezted, ez a dolog már akkor sem érintett meg úgy, mintha egy babát vesztettem volna el. Azért, mert nem is tudtam, hogy babás lehetek, meg azért sem, mert utána meg tudtam, hogy nagyon pici, zigóta állapotban volt még csak amikor elvetéltem.
Csak azért mentem dokihoz, mert megjött a mensim, de nem akart abbamaradni. Nem volt vészes a vérzés, csak a wc papíron láttam mindig egy picit, tisztasági betét elég volt, de furának találtam. Mivel épp meg voltam fázva, gondoltam hátha valami felfázásféle. Az sztkban a doki rögtön mondta, hogy irány a kórház, mert folyadék van a hasamban, valószínűleg vér, de az is lehet, hogy valami ciszta kidurrant és csak víz. Bementünk, ott hcg vérvétel, és onnantól már tudtam. Nagyon féltem, mert azt mondták, hogy valószínűleg elvetéltem azért vérzek, de még akkor is lehet baj, úgyhogy bent tartottak. Jó sokáig, úgyhogy a végée már teljesen kiürültem, elvékonyodott a nyálkahártya, így még egészségügyi kaparást sem kellett csinálni. Aztán a kontrollon már menstruáltam.
Ahogy hazamentem a kórházból, abbamaradt a vetélés miatti vérzésem, s rá pár napra megjött. Olyan jó volt, mert egyáltalán nem fájt a hasam és alig mensiztem, gondolom jól kiürültem előtte. A doki is örült neki, hisz akkor ment tovább minden a maga útján, miközben zajlott a vetélésem, addig a bal petefészkem elkezdett egy új ciklust. Ezért is csak még egy mensit kellett várnunk utána, s elkezdhettük újra a projektet.
A lényeg az, hogy mivel elvetéltem, szerencsére nem kezdte el feszíteni a petevezetőm, így semmi fájdalom nem volt. Egyébként most amikor fáj, teljesen középen érzem a fájdalmat, úgyhogy egyáltalán nem félek, hogy bármi baj lenne. Persze azért jobb ha minél hamarabb lát az orvos.
Az nagggyon durva, hogy csak 2010 októberre kaptál időpontot!! tehát ha valaki most megy lombikra mondjuk első gyereket szeretne, akkor ennyit kéne várnia? Vagy gondolom azért van lefizethető doki, csak az embernek legyen pénze...
És miért pont a márciust határozta meg a doki? Mi szerintem ahogy tudunk újra belevágunk, tulajdonképpen azt beszéltük meg, hogy a 4. gyerekig nem védekezünk többé!
Azért nagyon megnyugodtunk, hogy spontán sikerült a baba, minden elismerésem a tietek, hogy a lombikkal járó tortúrát kibírjátok. Idő, pénz, vizsgálatok stb. És még ti szerencsések voltatok, mert elsőre sikerült, de van akinek harmadikra sem.
Megkérdezhetem, hogy mennyibe került a lombik? (most én írom, hogy ha tabu téma, akkor ne válaszolj
) Tudom, hogy támogatja a tb., de a gyógyszerek, meg gondolom azért a dokinak is kell néha adni...
Nekünk teljesen mindegy, hogy fiú, vagy lány, de ha mindenképp meg kéne határozni, akkor lány lenne mindkettőnknek. Nekünk már van is 2 fiú és 2 lánynevünk az álom négy gyermekünkhöz.
De ez titok, majd júliusban elárulom!!
Ja! És eddig még úgy vagyunk vele, hogy szülésig nem szeretnénk tudni a nemét, de úgy érzem, ebben megingathatóak vagyunk már most!