Sziasztok!
Megint itt, és megint ezer éve nem…
Most a fenekünkön maradunk egy ideig itthon. A július a nyaralás jegyében telt, voltunk a Garda-tavon és Horvátországban, a kettő között meg mostam, vasaltam, pakoltam. (Csak az utóbbit terveztük, de úgy tűnt, nem jön össze, ezért szerveztem a Gardát, aztán május végén kiderült, mégis van apartmanunk Hvar-on, és úgy döntöttünk, nem hagyjuk ki.) A Gardára ugyanazon a napon indultunk, mint
Zitacicu (ahaaaaaaaaa, hogy ti motorral, gyerekek nélkül, jaa, az egész más!
), nem sikerült 100%-osan, Marcsi rengeteget nyavalygott (azóta se tudom, hogy miért, lestük a kívánságait, és elmondása szerint jól érezte magát), Dóri meg beteg lett, 3 éjszaka lázas volt, és nappal is nyűgös, de az idővel szerencsénk volt és a hely is gyönyörű. Nagy kedvencünk a Garda, de amit igazán szeretünk benne, ahhoz ekkora gyerekek mellett nem jutunk hozzá, erre kellett rájönnünk.
A tengeren anyósomékkal voltunk, így lazább volt az életünk, pl. el tudtunk menni úszni apával, amíg délután aludtak, ez már nagy szó!
Ott is jó időt fogtunk ki, a hely gyönyörű, én még soha nem voltam, és kellemes csalódás volt.
Ha olyan helyen jártunk, ahol szívesen lettünk volna egy kicsit nyugiban, mindig azt mondtuk egymásnak:
na, majd pár év múlva… A sokadik alkalom után már csak összenéztünk és nevettünk rajta. Valahogy nem hagynánk itthon a gyerkőcöket, akkor se, ha tudjuk, hogy nélkülük egészen más lenne. Igaz, így nem pihenés a nyaralás, de most ennek van itt az ideje.
Oviügyben teljesen egyetértek Jégvirággal, ugyanez a helyzet nálunk is.
Marcsi szörnyű
hisztis, néha egy nap kimarad, de úgy egyébként mindennapos a hiszti, sokszor ok nélkül. Ma indulás előtt adta elő, nem akart fogat mosni, öltözni, hagyni, hogy naptejjel bekenjem, de itthon maradni sem akart, végül üvölteni kezdett és nem hagyta abba, hiába kértem, magaráztam, kiabáltam. És ami talán még rosszabb, hogy naponta vagy hússzor nekiáll picsogni-nyavalyogni-nyávogni, nem csak akkor, ha fáradt, ez a legfárasztóbb. Dóri sokkal könnyebb eset, de ha Marcsi üvölt, nyilván ő is sírni kezd, ma és tegnap is reggel 9-kor már mind a kettő bömbölt, hát mit mondjak, én is nagyon várom az ovit!
Dorcibaba rengeteget ügyesedett az elmúlt hónapban, pl. eléteszek falatokat egy tányéron, és szépen megeszegeti, lehet, hogy ez egy egyévestől nem nagy kunszt, de nekem egy élmény, hiszen a nővére sokszor háromévesen se hajlandó rá. Még nem lépeget, de már akárhol fel tud állni, és megtanult hasrafordulni, ami szintén nem nagy mutatvány az ő korában, de így nem kell kalimpálva segítségért sírnia, ha hanyatt borult.
Fogak: Dórinak 8 foga van, de mi valahogy extra mázlisták vagyunk ezen a téren, mert nem éreztük meg egyik csajnál se.
A
gluténtilalmat Dórinál 11 hónapos kora után nem sokkal feladtam, a tejtermékekkel sikerült majdnem egyéves koráig kitartani. Mostanában többet eszik, mint Marcsi, különösen gyümölcsből.
Szobatisztaság: Marcsi a Gardán minden éjjel bepisilt, pedig egy hétig előtte itthon már nem. Ki érti ezt?
A tengeren 1x volt pisi az éjjeli pelusban, és itthon is inkább száraz marad, de ha fáradt, mert pl. kimarad a délutáni alvás, nem ébred fel rá szerintem éjjel.
toncsi: a „régi életem”, na az nekem is hiányzik, egyre gyakrabban! És nekem bizony nem múlik el ez. Kaják: én ezt mind ettem, de én a kísérletezgetős fajta szoptatós anyuka vagyok.
Előbbihez kapcsolódva:
Meló-téma: az elmúlt félévben 4 helyről hívtak, hogy mikor megyek dolgozni vissza, én meg utasítok vissza mindenkit szép sorban, és nem szívesen, mert egyrészt már lenne kedvem, másrészt meg olyan rosszul érzem magam miatta, hiszen a mai világban ezt nagyon meg kell becsülni, én meg úgy érzem, hogy „elherdálom” a lehetőségeket. Kicsit riasztóan hangzik mondani, hogy majd 2 év múlva, hiszen D. akkor lesz ovis.
gira: nincs kedved bemásolni azt a verset? Hadd bőgjünk mi is!
timika: Kristóf nagyon jóképű!
Enikő: szépek a gyerekek! Zalán már most igazi kispasis, hogy divatos szóval éljek. Most látom, karmen is pont ezt írta. Így van, Dóri sokkal babásabb még. Viola feloldotta a fotózási tilalmat? Marcsi nem nagyon hagyja magát, elfordítja a fejét, nehéz róla képeket csinálni.
(Bocsi, hogy kicsit el vagyok maradva a témákkal, egyelőre a 767. oldalig tudtam visszaolvasni, meg a legfrissebbet… De majd haladok szépen sorban.)
zsuzsu: szerintem a kagylóval nem jó aludni, de látod, Enikő az ellenkezőjét írta, neked kell kipróbálni. Viszont tényleg ritkán ereszt. Nagyon szépen írtál a szülőszobai látogatásról! Ilyenkor szinte kedvet kapok még egyszer arra járni. Na jó, csak vicc, a kettő is sok rendszeresen.
Anett: Marcsi párna nélkül alszik, én teljesen feleslegesnek tartom. Ja, és hálózsákban. Hüvelyi szülés hatása: egyetértek Zituskával, illetve az én férjem az övével.
Nekem a gátmetszés meg se kottyant, utólag se, pedig én se vagyok nagy fájdalomtűrő. Második nap ülve szoptattam.
Minden pocakosnak kitartást a melegben!
1. 
2. 
3,
) de mára már rájöttem,az eredmény a lényeg.Nekem 2 napig volt szar,utána pikk-pakk helyrejöttem,2 hét múlva már hason aludtam.Pedig nekem aztán minden fáj és olyan nyápic vagyok,hogy nagyon.Szóval szerintem nem félj ettől!
Úgy sajnálom mikor sír és potyognak a nagy krokodilkö nnyek.Szerencsére utána elaludt és én is jól kibőghettem magam.Bár így utólag nem olyan vészes az egész,de akkor ott megszakad a szívem érte.
vendégségben voltunk..
