Sziasztok!
Kriszti!
Sajnos nem tudok linket küldeni neked diétával kapcsolatban, mert én megmondom őszintén nem számolgattam egy percig sem a kalóriákat, szénhidrát mennyiségeket. És ezt meg is mondtam a Hábinak is. Nézett is rám csúnyán.
Az elején míg a Szalay főorvos nem csinált egy másik vérvételt nagyon betartottam mindent, de miután kiderült, hogy nem vagyok cukorbeteg csak rosszul reagáltam a cukroslöttyre, annyit tettem az ügy érdekében, hogy könnyebb étkeket ettem, és kerültem a cukor bevitelt. Így szépen ki is húztam a terhesség végéig. És Blanka sem lett 5 kilós bébi, mert ugyebár a cukrosok állítólag nagy gyereket szülnek, és én sem híztam meg.
Egyébként sajnálom, hogy magas lett a cukrod, a CH diétán kívül, kell menned a III. belre újabb vérvételre?
Na és egy pár szó Blankáról, először is
köszönöm lányok a tanácsokat, és a bíztatást. A szopiztatási pózok változtatása szerintem tényleg hasznos, és erre most nagyon odafigyelek, hogy mindketten kényelmesen legyünk.
Viszont kiderült hogy Blanka hasfájós és ezért volt olyan kezelhetetlen. Változtattam az eddigi hozzáállásomon, nem idegeskedem, ha sír ... minden ismerősöm azt mondta, hogy nincs kisbaba sírás nélkül, senkinek sem kell megfeleljek ... ha sír, hát sír de én emiatt ne legyek feszült, mert emiatt is szoptathatok rosszul. És biztos hogy van benne valami, mert az utóbbi időben elég görcsösen álltam neki az etetéshez. Sőt szerintem a gyerek ezért is szívta rosszul a mellem. Mióta, próbálok nyugodt lenni megint szépen eszik. Az altatással kapcsolatban pedig azt tanácsolták, hogy ne kapjuk fel ha sír, vagy ha nyöszörög. Mert idáig úgy altattuk, hogy ringatás és amikor már úgy éreztük, hogy elaludt betettük a kiságyba. Majd kisurrantunk a szobából, de a gyerek kb. 5 perc múlva már sírt, aztán kezdtük előlről. Most kajcsi után egy kis ringatás, majd ágyba tesszük, és ha sír, addig simizzük a hátát, vagy a pocakját míg el nem alszik. Ennek a módszernek az előnye, hogy hátkímélő, nem kell tartani és ringatni. És ha egyszer bealszik, nem ébred fel attól, hogy apa válláról bekerült az ágyikóba, ja és maszírozva van a gyerek. Tegnap 21:30-kor aludt el és 04:30-kor ébredt. Nem hittünk a szemünknek a férjemmel.
Most is alszik és csak remélni tudom, hogy most már jobb lesz.
Egyébként nem gondoltam volna, hogy a szoptatástól egy ilyen napokig tartó hiszti el tudja venni az anyuka kedvét, már ott tartottam, hogy kész végeztem és tápot fogok neki felíratni, mert ezt én nem csinálom tovább. Nagyon sok hit kell ehhez is, és kitartás. CSak az tartotta bennem a lelket, hogy más sokkal hosszabb ideig szenved szoptatási nehézségek miatt, és nem adja fel, meg hát itt a gyerekem akire olyan sokáig vártam.
Timi
. Teljesen igaza van, megjegyzem...16 kilónál vagyok most 
Anna Babával! Mégegyszer gratula!
