Melcsi! Azóta csak várom a képeket
! Gratulálok a díjhoz, nagyon ügyesek vagytok!! És leginkább Apának gratulálok az itthoni helytálláshoz!
Melinda! Megint nagyon jó képekkel örvendeztettél meg minket
.A csajozós nagyon jó kép, de azért inkább megvárhatná Benji Emesét ! Én is szívesen elmennék a hortobágyra..... De azt hiszem mi az idén sem nyaralunk... 
.
Regi
! Nagyon örülök, hogy jól vagy, bár őszíntén szólva, nem is gondoltam, hogy bármi bajod lenne ! Kislány , bár tényleg mindegy.
Olyan sokan mondják, hogy terhesség alatt fogytak, és hogy szülés alatt is lement a nagy része a feleslegnek. Én bezzeg még mindíg nem birkóztam meg azzal a maradék 3 kilóval.....
Dehát: " Én szívesen feladnám a csokievést, de én semmit nem adok fel"
Fanny! Talán az a régi probléma, amit már egyszer említettél?
Hanna gyönyörű kislány lett, és milyen nagy már
! A ruháknak én is nehezen tudok ellenállni, van is annyi, hogy nem is tudok mindent ráadni. (itthonra, játszótérre meg inkább szeretem a rövidnadrág-pólót)
Móni! Nagyon sok képet meg bírunk nézni
Főleg, hogy Jankárol nagyon ritkán kapunk.
Tényleg jó lett volna találkozni.....
Nagyon szépek vagytok a képeken, látom te már versenysúlyodnál vagy
! Janka szerintem az Apukájára hasonlít. Legalábbis azon a képen amit olyan " szigorúan" néznek, nagyon egyformák. És végre egy mosolygós kép Jankáról!
Melinda! A piercing... Nem is haragudtatok? A rémálmom, hogy Kitti valami ilyesmit csinál... (Alex nem hajlik ilyenekre) A műszempillát (
) meg a műkörmöt még csak elviseltem, de a piercing nekem már sok lenne. Legalábbis az ő korában.
Majd még jövök, megyek altatni.
Sziasztok!
Emesém hasonló, van mit fogni de azért nagyon lányos teste van.
Máté is mondogatta egy időben, meg azt is hogy na majd ha nagykoru lesz, dehát már fél éve nagykoru aztán mégsincs neki, csak el ne kiabáljam. Mi mindig azt mondjuk, hogy olyasmit ne csináljon, aminek életre szóló maradandó következménye van, hiszen lehet hogy 10 év mulva már egyáltalán nem tetszene neki de nem tudja eltüntetni.
[/url
és bár az udvarral jól jártunk, mert elfoglalta a bébiket a jövés-menés, de az ebéd élvezeti értéke igy eléggé leredukálódott 
)
A tengeri pancsit is, de a Meteorákat még jobban! Én 10 éve voltam, de azóta is vágyom vissza, egyszer azz életben biztos hogy még elmegyek. Mintha a világ tetején lenne az ember, úgy éreztem megáll az idő, valami hihetetlen spirituális élmény volt számomra is... Csudajók a képek, egész jól visszaadják a hely hangulatát.
. (Pedig a nővérem 2 évig élt ott, a lánya pedig 8 évig)
Sokat puszilgatja ( nem tudom ha náthás lesz hogy fogom erről lebeszélni) de Levike még csak hadonászik összevissza és ha Anna odahajol hozzá, bele-belekap az arcába. Eleinte elég morcosan nézett Anna, nem értette hogy ha ő kedvesen odabújik, a kicsi miért „bántja”. De mindig mondom neki hogy ő még pici, nem akart bántani, de még nem tud simizni, csak hadonászni – most már megérti, kezdi megszokni. Nagy megnyugvásomra nem lett hisztisebb Levi érkezése óta, sőt egyre kevésbé az. Ha mégis rákezdené, azt szoktam mondani: ha bőgni akarsz, menj a szobádba, de ha itt akarsz lenni velünk fejezd be gyorsan mert erre senki nem kíváncsi. Ez többnyire hat, mert persze hogy velünk akar maradni... meg azért is könnyebb már vele mert el tudja már magyarázni mit szeretne, és ha nem is lehet azt, találunk kompromisszumos megoldást ami megnyugtatja. Most már elég értelmes ahhoz hogy ezt megértse, így már tudom alkalmazni azokat a módszereket amit az ovisokkal szoktam, és elég jól beválik.
