Sziasztok régi olvasgatók és új írogatók. Sziszust úgy sajnálom. Persze nem erre van szüksége, de ez nagyon szomorú, elkeserítő. Itt látva a többieket, sokaknak kell át meg túlélnie ezeket a dupla-tripla bánatokat. Én csak reménykedhetek hogy nekem majd nem kell. De sajnos ez bárkivel előfordulhat.
Aki nem emlékszik már rám, nekem májusban, 9 napos korában lett angyalka az elsőszülött kisfiamból, aki fejlődési rendellenességgel született. Már letelt az ideális-kritikus (orvosa válogatja a jelzőt) 6 hónap és decemberben-januárban készülük a babagyártásra. Lehet hogy sikerül majd egy bizonyos ritka, súlyos genetikai betegségre nézvést (SLO szindróma) magzatvízvizsgálatot csináltatnom, ezt egy grazi intézet végzi. De ahhoz egy olyan orvos is kell aki ezt a mintát megfelelően leveszi. Tekintve hogy a kisfiunk mintáit (DNS,vér) nagy valószínűséggel nem fagyasztva tárolták (a SOTE-n!!), a diagnózis igazolására már csak minimális esély van. Főleg, mert 6 hónap után az én magán akciómnak köszönhetően kezdődik el ennek a felgöngyölítése, mert a Bolgárkerék utcai genetikai tanácsadóban nem sokra haladt a genetikus. A legtöbb segítséget (szakmai helyzetkép tiszta leírását, emberi hangnemet, őszinte egyenrangú beszélgetést) a debreceni gyerekklinika kutatólaboratóriumában dolgozóktól kaptam. Az ő segítségükkel most egy SOTE-s genetikushoz jutottam (aki éppen külföldi tanulmányúton van) és ő átvette az ügyünket. Még nem találkoztunk, de már az is nagy dolog hogy emailben is szóbaáll halandó páciensekkel :-))
Én leginkább abban szeretnék bízni hogy nem is volt semmilyen örökletes betegsége az én Bálintkámnak, hanem csak egy véletlen, ami nem ismétlődhet meg. De azért jó lenne ha ezt a vizsgálatot meg lehetne csináltatni, akármennyibe kerül is. Remélem ez az új orvos segíteni fog. De akárhogy is lesz, mi sem adjuk fel
Amúgy lelkileg nagyon jól vagyok, persze néha eltörik a méses, az újszülöttekre még mindig érzékeny vagyok, de a várandós mamákra és a nagyobb csecsemőkre már nem annyira. Bár az bánt ha valaki félórákig mutogatja a kicsi babájáról a képeket és áradozik, azt kell mondanom hogy gátlástalanul. Ez ugyanolyan, mintha valakit elhagyna a férje, és a kolléganője folyton azzal kérkedne hogy az ő férje milyen jó, milyen kedves,nem irigylem a gyerekét senkitől, de van ami már bántó! De szerencsére ez a ritkább.
A barátnőm kicsi fiával nálunk volt egy hete és nagyon kedves, aranyos kiskölyök (akkor született amikor mi eltemettük a miénket) és nagyon szeretem őt
Most úgy hajtanám előre az időt, remélem egy év múlva mindenkinél létszámszaporulat lesz, a lombikosoknak kárpótlásul szép gömbölyded ikrek
, és mindannyiunknak gyönyörű okos egészséges babák. sok puszi!!
Moncsi a ritkán jövő
Balassagyarmatról