Sziasztok!
Na egy kis fájdalomcsillapítás: az, hogy kinek milyenn a fájd.küszöbe, egyéni dolog. De: a legeslegjobban a pszichés állapot befolyásolja, higgyétek el! Aki fél, szorong, nem természetes folyamatként éli meg a szülést, annak jobban fáj. Ezért fontos a félősebbeknek, hogy ne rémtörténeteket hallgassanak, hanem ilyen klassz születéstörténeteket olvassanak, amiket már többen írtatok. És ne csak az orvossal, hanem szülésznővel is beszéljenek a szülés folyamatáról. Mindketten más más aspektusból látnak, és készítenek fel. Ehhez nem kell "fogadott" bába, mi például bárkit szívesen felkészítünk, még akkor is, ha nem nálunk tervezi a szülést. Ezenkívül nagyon jó a "labdázás", az aromaterápiás fürdő, (vízben vajúdás), a zsályás borogatás, a megfelelő testhelyzet, a légzés, a masszázs....és alapvetően a nyugodt, békés, csöndes környezet. (nem mozi a szülés, ragaszkodj ahhoz, hogy se a rokonok, se a személyzet ne járkáljon ki-be feleslegesen.
A gyógyszerek nem igazán hatásosak, illetve némileg csökkentik a fájdalomérzést, de alapvetően úgy hatnak, hogy lazítják, puhítják a méhszájat, így hatékonyabbak a fájások, gyorsabb a vajúdás.
Igazi fájdalommentességet csak az EDA ad. Nincs benne semmi brutál, nem kell félni tőle. Jó, hogy van egy kiskapu, ha túl hosszú a vajúdás, vagy pánikosan fél valaki a fájdalomtól. A kivitelezés időigénye viszont 40-50 perc (temészetesen előkészítéssel együtt), ezért 3 ujjnyi tágulás után már nincs értelme, vagy ha láthatóan gyors a tágulás üteme.
Ha valakit érdekel a technikai kivitelezés, leírom, szóljatok.
Tehát: mindenki nagyjából gondolja el, mit szeretne, mi az amit egyáltalán nem engedne, aztán engedje, hogy történjenek a dolgok, menetközben pedig közölje igényeit a szülésznővel-orvossal. Kialakul a konszenzus.
Véleményem szerint a szülések kb. 10-15%-ánál van szükség ténylegesen az EDA-ra.
HÚ, ez hosszú lett! Bocsánat.