Kiemelt témák

Zsolka, hát kislány lesz? gratula neve van már?

Sziasztok!
Gyerekszám: Mi 3 gyereket tervezünk, ismét. Ez volt ui. az eredeti elképzelés, de miután Miki megszületett egy jó darabig nem akartam több gyereket. Részint mert a szülés tökre fájt, és én egyáltalán nem élveztem (de erről már írtam), részint pedig az első idők nyögvenyelőssége miatt. Aztán a szülést lassan "elfelejtettem" (kevésbbé intenzív az élmény), arra meg rájöttem, h ha nem lesz ennyire kicsi a korkülönbség a 2. és a 3. gyerek között, akkor kevésbbé lesz gáz. De legalábbis ebben bízom. Úgyhogy most nagyon "vigyázunk", mert azt hiszem idegbajos lennék, ha most teherbe esnék (pedig már lehet rá esély, most is csak 4 hónapot kaptam mensi nélkül ).
Amúgy nagyon sok többgyerekes ismerőstől hallottam, h a legnagyobb váltás az 1 gyerekről a 2 gyerekre, utána már nem olyan nagy trauma. Hát, ki kell próbálni, ugyebár?
Zsolka nevet szeretnék én is hallani, ha nem titok! Ez olyan érdekes nekem mindig! Nálunk a lánynevek közül az Enikő volt az abszolút befutó, és második volt a Piroska. Hát, majd tartogatjuk. Bár azt sem bánnám, ha a leenő 3. gyerek is fiú lenne, már megszoktam.
Dana! Remélem minden ok otthon! Te felszálltál a hullámvasútra? Mármint érzelmi szempontból. Nálam hetekig tartott mindkétszer a bőgés-nevetés-boldogság-elkeseredés gyors váltakozása. Elég kikészítő volt (gondolom a férjemnek is). De úgy tudom, nem mindenkit érint. Várom én is a történetedet!
Üdv: Viki

Jó olvasni, ahogy az újabb babákat tervezitek. Nagyon másabb, amikor az ember nem az elsőt, hanem a másodikat, vagy többediket tervezi? Biztosan nagyon jó érzés lehet......

Rétes!
A norm szülés után jobban gondolkozol a következőn, mint a császár után? Ebben lehet valami

Dana! Én is vároma történetet, és hogy hogyan is vagytok most a 4 gyerekkel. Nagyon büszke lehetsz magadra. Nagyon irigyellek a 4 baba miatt.

Mamacsibe!
örülök, hogy sikrült aranyos, jó fej, szimpi dokinénit kerteni. Drukkolok, hoyg nagyon beváljon. Meg lehet kérdezni, hoyg melyik kórház? (Ha mondtad, akkor bocsi).
Szerintem simán bírni fogod, ezen nem is érdemes gondolkodni, hiszen én két egyforma korú gyerekkel csináltam mindent végig egyedül. Egy szavam sem volt, pedig sokszor hajnal 5-től este 10-ig mosogattam. Volt, hogy a másnapi mosogatást csináltam meg akkor, aztán bedőltem az ágyba. Mondjuk nekem szerencsém van, a párom mindenben nagyon-nagyon segít. Pelenkázott, főzött, mosott, takarított. Amikor a kórházban voltam, akkor megtanult egyedül madártejet csinálni, sé hozott is nekem be a kórházba Szóval nagyon gondoskodó volt.
Őszintén szólva, szerintem tök mindegy, hogy fiú-vagy lány. nekem a 2 lány miatt is lelkiismeret furdalásom volt, hogy nem adok a páromnak fiút és ezt hogyan fogja hosszabb távon viselni. De mondta, hogy ő tudta, hoyg nekem lányom lesz, mert már nagyon kislány korom óta erre gyúrtam, meg hogy hogyan fogunk babázni. neki meg mindegy, mert mindegyikkel lehet focizni, meg együtt szerelni

Zsolka!
Akkor örülünk, hogy kislány

Sok puszi mindenkinek: Nárcó

Nárcó, Szt. István

hahó, sehol senki?

Én sajnos mindig inkább hétvégén érek rá, mert akkor apuka elvan kicsi Ábelommal és így picit több időm marad. De akkor meg ált. itt van pangás, persze érthetően. Mindenki a családjával van.

Na akkor majd máskor bekukk. Danára már kíváncsi vagyok. Meg persze Ritára is, hogy mi van velük. Te jó ég, még nincs 4 hónapja, hogy szültem és már oooooolyan régnek tűnik, jaaaajjj, de hamar elmegy az idő.

Tényleg Megymag??? Nekem az első hat hét ooooooolyan lassúnak tűnt Bálinttal, és most Villővel is: azért ez egy olyan kor, amin jó túl lenni:) Mi köszi, jól vagyunk, Villő egy zabagép, nappal és éjjel, alig bírom kielégíteni az étvágyát, ilyenkor jön a van-e elég tejem-para, de nagyon hízik, úgyhogy vszínű van. Csak neki még ennél is több kéne:) A két gyerek esti altatása most a legnehezebb feladat, meg az is, hogy Bálint azért kicsit zakkkant. Amúgy Bálint ma két éves:)

Sziasztok!

Itt vagyok, sajna szüléstörténet még igencsak az elején tart köszönhetően egy június 5-ei pályázati határidőnek amire keményen dolgzni kellett...de már vége. Mstmár talán lesz több időm hogy megírjam a nagy művet.

Simon egyébként egy csodálatosan jó gyerek...tökéletes és kész.
Szépen szopizik, szeret velünk lenni...ha álmos alszik...éjjel is elvan velem...gyerekek is kézről-kézre adják, ölelgetik, vigyáznak rá...befogadták.

Puszi

Dana

Sziasztok!
Hát igen, a hétvége... nekem annyi energiám volt, hogy néha bekukkantottam, nyugtáztam, hogy más sem aktívabb nálam, aztán mentem tovább a száz program közt. Volt minden, jól elfáradtam. Holnap megyek a kórházba pihenni... haha - na nem hosszan, csak szokásos vizsgálatok meg uh lesz most, de ha várni is kell, remekül elszuszogok majd a magányos nyugalomban a folyosón, már várom

Aranyosan vagytok, még egy kicsit titkolom a lányka lehetséges nevét, mert van bennem egy kis rossz érzés, hogy ha mégis fiú, akkor milyen rossz lesz neki, hogy már lánynéven hívjuk jó előre... szóval még nem akarom magam beleélni teljesen - fiú nevünk viszont még nincs Bolondos, tudom, de hát efféle aggodalmakkal telik az élet, hála az Égnek, hogy nincs másra okom!

Rita, tök ügyi ez a kislány, és nyugi bele, biztos van elég tejed, termelődik az, ha van rá kereslet. Gondolom jól esik Villőnek anyucinál lenni mennél többet, ezért szopizgatna egész nap. Leleményesek ezek a kiskölykök, annyi szent. Bálintnak meg nagyon-nagyon boldog születésnapot!!! (Az én kisfiam két hét múlva lesz kettő, már készülünk! ) Írsz majd róla kicsit, hogy milyen az a zakkant? Nagyon érdekelne... így előre...

Dana, jó hallani Rólad! Hajrá azzal a szüléstörténettel, és le a pályázatokkal! Rémes, hogy még most is ilyeneket csinálsz, hallod-e! Segítene, ha kiírnék Neked egy határidőt a beszámolódra? És elbírálnám? Hátha akkor nem a számokkal törődnél még most is, mikor igazán pihenned és babáznod kéne egész nap. Komolyan muszáj aggódni érted... Jól vagy azért? Nem fáradsz ki teljesen? Vigyázz magadra nagyon! (És ne vedd zokon, hogy "morgok" - csak hát tényleg még olvasni is kimerítő, hogy még most is dolgozol.)

Igen, igen, Dana! Zsolkának igaza van! Halihóóó. Inkább babázz, minthogy pályázatozz. Jó persze,a mit muszáj, azt kell és kész..De már várunknaz izgi történetedre. Örülök, hogy a gyerekek szeretik Simont. Palika is? Ő nem érzi trónfosztottnak magát? Simán alszik nélküled a kiságyban, vagy heverőn? És Simon? Ő veled alszik? Mindegyik így aludt pici korában? És miért? Eleve így akartad, vagy így alakult és nem tudtad külön altatni őket? Mikor tetted ki a kis szűrüket? És a párod, mit szól ehhez? Bocsi a millió kérdésért, de ez most érdekel. A naggyal nem volt gondom, a kicsi is simán elalszik az ágyában, de éjjel gyakran műsorozik mostanában és érdekel a véleményed. Én még kitartok, mert úgy gondolom, ha egyszer elkezdene velünk aludni, nagyon sokáig így lenne. Lenne benne jó is, kicsit én is vágyom rá, de mégis a hitvesi ágy az nálam még inkább a miénk. De hát nem is tudom már... Fura, hogy a másodiknál kezdek elbizonytalanodni, na mindegy.

Rita! Nekem a 6 hét nagyon gyorsan elment, sajnos. Én akkor mind a kétszer nagyon feldobott állapotban voltam. Mondjuk most nehezebb volt azért, főleg a nagy miatt, meg az összeegyeztetés. Ez most már megy. De minden nappal szomorúbb vagyok, hogy egyre nagyobb Kolos és nemsoká nem lesz már pici baba. Brühühü
Amúgy a tippem kis korkülönbségeseknek, két külön anyukától: 1. Take it easy (házimunka, gyerekfürdetés, lefektetés) 2. Ha együtt vagytok, hétvégén elmenni, kimozdulni, programot szervezni - begolyózás ellen 3. tipp: túlélés - nehéz pillanatokra, amikor már semmi nem segít

Zsolka! Mondtam már, hogy bírom a humorodat? Jó pihit a nőgyógyásznál. Ez így kívülállóknak furi lehet, de pocakosan és "nagytesó" mellett abszolút indokolt....

Sziasztok!

Alakul a történet...és közben a lelkem is...gyászolom a kismamaságomat...nem könnyű.
A pályázatot muszáj volt befejezni...de ne tudjátok meg, mint mindig minden az utolsó pillanatban...persze nem a mi hibánkból...és akkor férjem ámokfutóként száguldozik Pesten hogy még fel tudja adni...hát durva volt a csütörtököm múlt héten...

Megymag, a kérdéseidre a válaszok:
Palika (Zsigmond...de nagyon tetszik hpgy így szólítottad ) biztosan trónfsztottnak érzi magát, csak 2,5 évesen ennek sajátosan tudja jelét adni...felkavarta az életét Simon érkezése valamennyire, bár nem annyira mintha ő lenne első gyerek...mert ő azért már valamennyire hozzá volt szokva hogy nem csak ő van...szereti Simont, puszikgatja, dajkálja...más pillanataiban meg odabök neki egyet, vagy épp labdával dobja fejbe...amit Simon hősiesen visel...ilyenek vannak. De ez igazán semmiség. Igyekszem sokat vele foglalkozni, szopi közben is beszélgetünk és nem küldöm el, nem figyelmeztetem folyton hogy csönd legyen, és nem hivatkozom folyton Simonra hogy nem érek rá...igyekszem minden indokolt kérését teljesíteni akkor is ha Simon a kezemben van.
Zsigmond kaptt egy saját kis heverőt kb 2 hónapja ami a mi ágyunk mellett van, abban alszik bár előfordul hogy átgurul az ágyunkba...ilyenkor vagy visszacimbálom a helyére vagy ha jó helyen van, tehát senkit nem zavar, nem rugdos akkor marad...
Simon jó alvó, elalszik a kiságyában is, de sokat alszik velem is...én szoptatok éjjel is, ezért jobb ha velem van...amúgy az ő ágya is a mi szobánkban van. Én ssem aggódtam amiatt hogy a hitvesi ágyat kisajátitják...ha eljön az ideje szépen ki lehet tenni őket...hidd el szükségük van a szüleik közelségére éjjel is. Aztán kinövik ezt szépen. Minket sose zavart hogy valaki tt szuszog az ágy végén (persze ehhez kell apa beleegyezése is!!!)...kövezzetek meg, de a házaséletet se zavarták sose...és ettől még azért nem vagyok pedofil...persze ha felébredtek hát az akciónak annyi volt...de többnyire nagyon rendes gyerek volt mind...hagyták az ősöket örülni egymásnak Na remélem nem botránkoztattam meg senkit.
Na tehát minden gyerekem így aludt, kb 2 éves korukig, úgy hogy a kiságy rácsa le volt elöl szedve és közvetlen az ágy mellé volt rakva, tehát könnyen át lehetett őket gurítani a saját ágyukba úgy, hogy végülis mégis velünk együtt voltak de nem a mi ágyunkban...akkor kaptak saját ágyat ami kezdetben velünk egy szobában volt, aztán külön szobában kb 2,5 éves korukban (Zsigi kicsit ettől most le van maradva...de ez a kicsi lakás miatt van) Egyszerre mindig csak 1 gyerek aludt velünk
És én eleve így akartam, soha meg sem frdult a fejemben hogy külön szobában legyenek piciként...és mivel már a kórházban születésük után megtapasztaltam milyen békések ha tt vannak a hónom alatt, hát tudtam hogy ez otthon is így lesz...
Az, hogy vágysz rá, hogy melletted legyen azt jelenti, hogy így másodszorra kezd magára telálni az ösztönöd, az anyai...nem kéne attól félni, hogy majd iskolásként is tt lesz veled...
Egy a fontos, megint határozottnak lenni...ha nem akarod magad mellé venni, akkor ne hagyd magad elbizonytalanítani...érzi a kis picúr hogy most bizonytalan vagy...ezért a műsor...ha meg engedsz mindkettőtök ösztönös vágyának, akkor engedj és ne tánclj vissza...azzal csak megzavarod magadat és a babát is. Aztán ugyanilyen határozottnak kell lenni, mikor majd kiteszed a szűrét...

Nekem is rohan az idő, már 2 hete hogy átélhettem a csodát...utoljára. És már csak a képzeletem tud visszavinni oda hogy felidézhessem azokat a pillanatokat. Simon már kinőtte a legkisebb rugikat...

Puszik

Dana

Hahó!

Jól van Dana, akkor most irány a teljes pályás pálya-szünet ("Ne pályázz - babázz!" - Megymag után szabadon, hahaha ), és alakítsd a lelkedet tényleg, annak is kell az idő! Nagyon elgondolkodtató, amit a kismamaság-elsiratásról írsz. Ezt még nem tudom elképzelni, szó szerint eszembe sem jutott, pedig hát igaz: az ember a nagy változásokat, a végérvényesen maga mögött életszakaszokat is el kell hogy búcsúztassa valahogy, és ez sem mindig könnyű! Tök jó, hogy tudatosan átéled ezt, nem csak csudálkozol, hogy "miért is nem vagyok felhőtlenül, minden percben boldog" rószaszín csipkével, ahogy illik... Meg az is érdekes, hogy nem könnyű "benne maradni" egy ilyen érzésekkel teli helyzetben. Nekem legalábbis ilyenkor szokott sürgősen száztételes tennivalólistám kerekedni, ami miatt pattoghatok - gondolom, addig sem kell "tétlenül érezni", átélni a fenekéig, ilyesmi... (Ugye-ugye, mire nem jó egy ilyen pályázati határidő mégis! - Na jó, tök magamból indulok ki, látszik )


Megymag, drága, a csodálat kölcsönös - alig várom a hozzászólásaidat mindig (No azért nem csak a vicceseket, a komolyakat is, azok is közel állnak hozzám valahogy.)
A pihi remekül sikerült, megfejeltem tejeskávés túrósbukta-reggelivel a büfében (előtte ugye diéta a vérvétel miatt, brrr), kicsit szocreál volt, de jól esett Az uh szerint a baba 2100 g - most gőzerővel keresem a kisfiam papírjait, valahová elcsűrtem őket, hogy megnézzem, ő mekkora volt 32 hetesen. Minden esetre kis édes arca van, és épp a lábát markolászta, mikor láttam. A háton fekvéstől viszont enyhén rosszul lettem, ott kellett pihegnem még oldalazva pár percig, mire le tudtam mászni az ágyról. Utálatos egy érzés.

Ti hogy tűritek ezt a hullámvasút időjárást? És a babák?

sziasztok!
Rita! utólagos boldog szülinapot Bálintodnak!

Dana, pályázatírás még ilyenkor is, huuuuuu.
le a kalappal hogy megcsináltad, megcsináltátok!

olyan rugalmasnak tűnik, amit az együttalvásról írsz.
(azért nagyon várom ám a szüléstörténetet!!!)
Linda az elején nem aludt velünk, de egy szobában aludtam vele olyan 2 hós koráig, amíg át nem aludta az éjszakát. aztán 6 hósan újra kezdett ébredni éjjel, én pedig átszoktattam magunk közé. annyira imádtam vele aludni! hogy ott szuszog velem-velünk!
az apja is, dicsekedett a munkahelyén, hogy ő két nővel bújik ágyba! (kéretik szintén nem félreérteni
persze közben morgott a nemlétező bajsza alatt, de nem vettem komolyan. aztán beteg lett a picilány, 1 hétig csak szopizott (László kh-as sztori kapcsán), aztán költöztünk, és esély sem volt különtenni (a szobája volt a raktár hónapokig). és most eljutottunk oda, hogy az apját 4-5kor hajnalban szó szerint kirugdosta az ágyból, borda alá ívessel. engem nem zavar továbbra sem, de a férjem határozottan megkért, hogy tegyük a saját ágyába. a fokozatos éjjeli szopásokról leszoktatás-ágyába letevés x-szer éjjel sajnos nem működik, (én az egygyerekes panaszkodok, nektek
) túl fáradt vagyok hozzá, próbáltam. így most van az üvölteni hagyás, tegnap éjjel óta. a szívem szakad meg, de nincs más választás. ha pocak lesz, veszélyes lenne rá nézve Miss Kikbokszbajnok, tehát az se jó, ha csak én aludnék vele egy másik ágyon.
remélem átszokik hamar a picilány, mert szörnyű ez (nekem legalább annyira, mint neki).

Zsolka, Lindát hajszálra ekkorának mérték 32 hét 3 napnál!
(3350 g-al született).

megszületett egy barátnőm kisfia, 4130g 58 cm-el. a baba mérete miatt nem engedték neki a vbac-t, pedig szerette volna.
remélem én nem fogok ekkora pocaklakót növeszteni majd

meleg: 50 faktoros vichy a kicsinek, és ujjatlan pólók, max pelenkával takarás.
én bírom

közületek lh tesztelt valaki?
Edit

első hetek: nekem főleg az első 2hét pokoli volt, nem is keresek rá más jelzőt. és lassan is ment. aztán a 2-3. hónaptól repült az idő

Hú, Mamacsibe, ez vacak időszak, nagyon megértelek! Mi is akkor néztünk új megoldások után, mikor a fiam éjjel keresztbe feküdt az ágyunkban (már ez is csak szükségmegoldás volt, hogy odavettem, mert elvileg különalvás és hitvesi ágy-párti volnék, de a fáradtság, ugye... ), és bordaközönként rugdalta meg hajnalban az apját. Nálunk most az vált be, hogy a saját szobájában, de egy kihúzható dupla ágyon alszik, nem a rácsosban, mert észrevettük, hogy azt utálja nagyon, mert onnan nem tud kijönni. Így én, ha nagyon nem bírom a virrasztást - bár mostanra legtöbbször egyszer kel éjjel, és csak annyit igényel, hogy lásson, ahogy megjelenek az ajtóban, esetleg betakargatom, és már nyúlik is el a párnáján - , vagy neki van mozgalmasabb éjszakája (még mindig van nőni való foga, agyrém!), egyszerűen odafekszem mellé... és elalszom Így mindenki nyugodt, az éjszaka közepétől hajnalig ott alszom vele, aztán úgyis fel szoktam ébredni mondjuk pisilni, akkor megint visszatelepülök apa mellé.
A sírni hagyás nekem nem pálya. Ha eddig megszokta - és sokat tettem érte, áldozatokkal is, hogy így lehessen -, hogy megyek, ha baja van, nem most akarom megingatni ebben a hitében. Nagyon kétségbe volt esve, mikor egyszer próbáltam, éreztem, hogy neki ez most világégés - és elvetettem a gondolatát is a folytatásnak. Inkább ilyen kompromisszumokat kötök, így a férjem mellett alhatok el, de nem vagyok teljesen KO reggelre, mert alhatok tovább egy másik ágyban is. Aztán majd ez is elmúlik... No de persze most jól a saját megoldásomat írtam le
Azért a majdani pocakra előre én nem treníroznék még a helyedben: addig egyrészt rengeteg idő eltelik még, ami egy ilyen kis gyerek életében még "több", másrészt más helyzetben a gyerekek is másként viselkednek, fene jó antennájuk van szerintem erre.

De jó, hogy ekkorának mérték a lányodat, és nem lett mégsem óriásbébi! Jól érezted, ettől tartok egy kicsit Egy Linda-típusú kis hölggyel elégedett lennék asszem (minden szempontból, amilyen édi!! ).

Pusza!

Gyors hozzászólók, mert már nagyon késő van.

Dana, köszi, hogy leírtad, meg többiek is, (és asszem igazad van, a határozatlanságomnak köszönhető az éjszakai műsor) ennek kapcsán újra végiggondoltam, és a következőkre jutottam. 1. Jobban igénylem a kis közelségét mint az első gyerkőcnél - lehet hogy az anyai ösztönöm nála mást hoz ki belőlem, belőlünk. Szeretek mellette feküdni. 2. De éjszaka nem igénylem ezt, és úgy látom a férjem se lenne túl boldog az ötlettől, hogy velünk aludjon, ráadásul az ágyunk és a hálónk se olyan nagy, ellentétben a százvalahány kilós és kétméteres pasimmal, és őt nem szeretném kiüldözni, se a padlóra küldeni - semmilyen értelemben... 3. Így marad a délutáni együttalvás a franciaágyban, sztem ez tökéletesen elég lesz nekünk, de abből nem engedek. Úgy látom nem kavar be az éjszakai alvásnál. 4. Így marad, hogy felkelek szoptatni, szerencsére nem kell messze menni és 10 perc alatt végzünk, és már alszunk is vissza. Ezzel együtt persze vacak éjszakák mindig lehetnek (pl. fogzás stb)

Zsolka! Sztem jó a te megoldásod is!

Mamacsibe! Ez alap, ha vbac-t akarsz, hogy igyekezz a terhesség alatt nagyon odafigyelni a kilókra - nem kell sem magadat, sem a babát túlhízlalni. Nem ajánlatos a magzatvédő vitamin szedése sem, főleg a végén. (Persze folsav, vas, magnézium, sok gyümi, vitamindús kaja stb kell) Minél kisebb, annál nagyob az esély a sikeres vbac-ra. Ált. minden nődoi ezzel kezdi. Persze ez a végén nem olyan könnyű. Lásd pl. nekem a nutellával...hmhmmm. De igyekeztem! És amíg az elsővel 21 kg-ot, addig a másodikkal csak 12 kg-ot híztam, úgy hogy még így is az első 3400, a második babám 3430 gramm volt. Mert ugye általában - mondom általában a második gyerekek mindenképp nagyobb születési súllyal jönnek világra. Képzeld, ha még falom mellé az elevitet is... Igenis befolyásolja a babák méretét, a B vitamin miatt, csak a média meg a dokik egy része elhallgatja. Szerencsére nekem mindegyik azt mondta, hogy kiegyensúlyozott kaja mellett fölösleges. Az elején meg ugyanakkor nem elég, mert a fejlődési rendellenességeket a folsav védi ki, abból viszont nincs meg benne a szükséges napi mennyiség, tehát mindenképp kell még mellé folsav. és persze ált. vas is. Ja és az anyai túlsúly magának a szülésnek sem éppen kedvez. Tehát én úgy fogtam fel, hogy ennyivel is hozzá tudok járulni ahhoz, hogy spontán sikerüljön.
Igen

Sziasztok!
Pár napot nem jövök és alig tudok visszaolvasni! Csak így tovább csajok! Node, mivel annyit kellett olvasnom, csak gyors hozzápötyik:

Együttalvás: Az első gyerekem az első pillanattól külön alszik, külön szobában. Nem is lehet azóta se elaltatni magunk mellett, pedig 1X-2 akartuk, h ne a kiságya mellett kelljen gubbasztani. Bár ő szinte soha nem ébred meg éjjel, és elaludni is egyedül alszik el. Ez is tudatos volt a részünkről, h nem ringatjuk, nem cicin alszik el. Jól működik. Miki velünk alszik a nappaliban, de külön ágyban. Hamarosan elköltözünk, és akkor majd azt tervezzük, h egybeeresztjük a gyerekeket. Én nemigen tudom elképzelni, h mindig a gyerekkel aludjak, persze néha volt, h belealudtunk a szopiba éjjel. Akik együtt alusztok, az intim dolgokat nem zavarja? Persze, ha nem akartok, nem kell rá válaszolni! Mert az elején még úgy alszanak, h csak na, de később már nem.

Az első hetek: Hát, én a hullámvasút alján foglaltam helyet legtöbbször, mindkét esetben... Szóval, én alig vártam, h vége legyen. Mikivel könnyebb volt, mert számítottam a dologra, meg Á. mellett moderálnom kellett magamat! Minden esetre, így a második gyerekkel sokkal gyorsabban fut az idő!

Kismamaság-siratás: Ém inkább örömünnepet rendeztem volna! Először ugye elég gyötrelmes volt a vége a betegségem miatt, Mikinél meg már utáltam, h minden nap hasba kell magam bökni, vérnyomit kell mérni és annyit kell ctg-re mászkálni. Ráadásul Á-t kellett emelgetni, cipőt húzni rá, játszóterezni minden nap, ami nagy pocakkal (főként olyan gigászival, amilyen nekem volt) és a téli öltözési macerával elég kimerítő volt.

Terhesvitaminok: Nekem a dokim kif. mondta, h ne szedjek a folsavon kívül semmit, későbbmeg vas-folsavat írt. Nem indokolta, h miért, én se kérdeztem, de nem is szedtem. Á. ugyan elég kicsi lett, 2310 gr, de Miki szép nagy babának született, 3490 gr volt.

Dana! De jó, h ilyen jók az első napjaitok!! Remélem tartós lesz! Nálunk pont a 3. hétig tartott az idill, aztán kinyílt a Miki szeme is és azóta... Á. csak most kezde igazán "felfedezni" magának Mikit, ő az elején sértődött volt egykicsit (pár napig), utána meg nemigen foglalkozott az öcsivel. Most viszont puszilgatja naphosszat, meg játékokat dugdos az orra alá (bár a múltkor rajtakaptam, h faállatokat akart a szájába tömni... ). Hajrá! Hajrá! És évezkedj pályázatok nélkül! Mi az, h utoljára szültél? Soha ne mondd, h soha, ugyebár?

Mamacsibe! Én lh teszteltem, Á. az első próbálkozáskor megfogant...

Zsolka! Ha titok, akkor titok! Már úgysem kell sokáig izgulnunk, nemigaz?

Az én nagyfiam augusztusban lesz 2 éves. Sok a hasonló korú gyerek, nemde?
No, ahhoz képest, h rövid voltam elég sok helyet sikerült kihasítanom a topikból!
Üdv: Viki

Ugyan sehol senki, de én azért csak osztom tovább az észt. Kettecskén vagyunk ui. a kisebbik fiammal, úgyhogy tobzódom az időben!
1-2 okosság eszembe jutott Megymag kiskorkülönbséges tanácsai kapcsán a saját életünkből:
1. NE tervezz kivitelezhetetlen dolgokat! Ezek közé szigorúan beletartozik a vasalás és takarítás is! Ha meg tudod csinálni, örülj neki, de lehetőleg ne ábrándozz már előző nap arról, h ki fogsz vasalni. Ha nem jön össze, aminek igen nagy az esélye, akkor duplán csalódott és frusztrált leszel.
2. Törekedj rá, h együtt aludjanak a gyerekek, de minél jobban akarod, annál kevésbbé fog sikerüni, természetesen . Fogadd, mint egy ajándékot, ha összejön.
3. Ha sikerül együtt aludniuk, akkor ez az idő legyen a Tiéd! Ne a házimunkáé! Neked is fel kell vmikor töltődni.
4. Ha a párod ebben partner, akkor néha napján menj el egyedül, v barátnővel vhová, mintha nem lenne gyereked. Én szoktam ilyet csinálni, mert Miki nem ébred meg éjfél előtt.
5. Két, vagy több gyereknél már egyre nehezebb a gyerek ritmusához való alkalmazkodás, nekem az jött be, h én próbálom kézben tartani mindennapjaink gyeplőjét, vagyis én a szigorú napirend elkötelezett híve vagyok. Persze lehet, h másoknak nem ez jön be, de nálunk félórára pontos rend van minden nap. De lehet, h pont ezért, a nagyszülős-nyaralásos kilengéseket mindig napokig heverjük ki.
6. Ha már végképp nem bírsz a gyerekekkel, menj emberek közé velük. Játszótér, pl. Minél többen vannak, annál jobb, a gyerekek se unatkoznak, és Te is tudsz felnőtt emberekkel kommunikálni. Néha ennyi is elég hozzá, h összeszedd magad, és tudjuk jól, az anyuka hangulata nagyban befolyásolja a csemetékét is.

Nos, remélem nem fárasztottalak ki titeket túlságosan az okoskodásommal! Gondolom azért Danának is lennének jobbnál jobb tippjei a "túléléshez", hiszen neki bőségesebb a tapasztalata. Azt hiszem, ha én meg tudom csinálni, akkor bárki meg tudja.
No, mára tényleg befejeztem!
Üdv: Viki

csajok, most csak röviden:
(S_O_S, mert nem tudom mi lesz ma éjjel)

Dana, és hogy történt a saját szobájukba szoktatás? zokszó nélkül fogadták? pocakosan nem rugdostak, ha épp melletted aludt az aktuális gyerkőc?
Dana+Zsolka: szoptattatok várandósan? éjjel meddig? Linda cicin alszik be, napközben is, de este is. éjjel ha áthozom és szív párat már nyugi van. csak utána hajnalban ugye...
mivel én is belelalszom a szoptatásba, ezért kvázi lehetetlen, hogy utána visszavigyem, illetve ilyenkor már csakis úgy alszik el, ha mellette fekszem.
(az elmúlt 2 éjjel és a tegnapi nappal borzalom volt- ha nem alhat cicin, inkább nem is alszik nappal - éjjelre persze beájult szegény- és ezt én se bírtam már, reggel összebújtunk, és most is az ölemben alszik)

Zsolka, annyit még, hogy Linda azért 56 cm volt, tehát jó hosszú, ezért mérték szerintem mindig pár dekával többnek. születése napján 3560 g-ra saccolták, az uh-s mondta, hogy ez 10%-al több szokott lenni- aztán mégse

Kukk, én is csak gyorsan, mert van pár sürgős elintéznivalóm, és most vannak kinn a fiúk... De Editnek mindenképp akarok válaszolni, mert közeleg az este

Szóval én határozottan úgy gondoltam régen, hogy úgy 1 éves korában abbahagyom majd a gyerekem szoptatását, na de aztán ezzel jól elúsztam Andrisnak esze ágában nem volt az én elméleteimhez alkalmazkodni, és így másfél éves lett, mire lebeszéltem a szopiról. Szinte szó szerint... És igen, akkor más terhes voltam, bő két hónapja ugye legalább, és vártam is, hogy ahogy mondják, megváltozik a tej íze vagy mi, és a gyerek elválasztja magát - háháhá, ennyit a népi bölcsességekről. (Jó, tudom, hogy van akinél így működik tényleg - az én fiam szerintem aludttejet is szopizott volna, csak jöhessen mamázni. Egyébként az aludttej, most hogy így leírtam, nem is rossz kifejezés, ha belegondolok abba az utolsó másfél hónapnyi éjszakai szenvedésbe ) Na mert egy másik szabálytalanság: Andriskám az éjszakai szopit hagyta el legkésőbb. Nekem már mindenki mindent mondott, hogy "a végén már csak reggel" vagy "a legvégén már téééényleg csak elalváshoz" fog kérni - hát nem.
Egy szó mint száz: én ősszel (akkor már 15 hós is elmúlt ugye) elkezdtem kibekkelni a délutáni alvások előtti szopit, mert látványos volt, hogy már csak itthon, kettesben jut eszébe. Tehát alvásidőben elindultam vele babakocsival, mint mikor kicsi volt, és fél órát toltam, míg nagyjából bealudt. Egy-két hét után megint az ágyában alhatott már, és bár kérte még a szopit, le tudtam beszélni róla. Melléfeküdtem, simogattam, mondtam, hogy most már nincs szopi, mert az a mamának nem jó... És enyhe nyikorgások voltak még párszor, de nem éreztem drámainak, aztán ez megvolt. Azóta az aventes itatójával alszik, azt ölelgeti
Éjszaka jóval nehezebb volt, talán azért, mert nem volt annyira magánál, hogy megértse, amit mondok. De azért az is hasonlóan ment, csak pár hónappal később: én magyaráztam neki, hogy értem, hogy ez most neki rossz, de mégis így lesz, mert nekem meg az rossz, hogy mindig szoptatnom kell, és ezért most nem fogok. De cserébe itt maradok, míg elalszik, adok puszit, stb. A szomorúságot meg kibírjuk, ő is meg én is. És ezt addig-addig mondogattam, míg megnyugodott és elaludt. Eleinte gyakori volt, hogy elaludt ugyan, de utána fél órával megint kezdte, akkor újra mentem. Ezen segített kicsit a mellette alvás az ő szobájában, mert különben nem bírtam volna. És persze voltak visszaesések: mikor úgy éreztem, hogy egyáltalán nem reagál arra, amit mondok, mikor kétségbeesetten, egyre hangosabban sírt, akkor végül egy idő után mégis megszoptattam. Nem kétségbeejteni akartam, hanem csak szerettem volna, ha nem kell szoptatni, mert nekem már tényleg rossz volt (egy idő után a mellem nagyon érzékeny lett, állati vacak érzés volt a szoptatás). Összesen úgy másfél hónapig tartott ez az éjszakai projekt (november közepén kezdtük, szilveszterre voltunk "kész"), és nagyon kellett hozzá a saját meggyőződésem, hogy neki is szüksége van rá, hogy megértse: néha mást akarunk, és az is fontos, hogy nekem mi jó, még ha ez olykor csak az ő rovására történhet is, a számára még elviselhető mérték keretein belül.

Pocak: hát ez érdekes, eleinte én is tartottam tőle, hogy majd mi lesz, ha engem is jól oldalba rúg a gyerek, mint az apját, és az egyáltalán nem lesz vicces egy kisbabával a hasamban - de eddig még egyetlen egyszer sem fordult elő! Valahogy asszem érzi, hogy ez más kategória.

Nna. Hát így lett nálunk szopistop. Pfű, nem sikerült röviden...

Ritmit, ne fogd vissza magad, olyan jókat írsz! A vasalós tanácsodat külön ki fogom nyomtatni - a többi mehet egy lapra valami főfaliújságra itt nálunk

Ühüm, Rétest akartam írni, Ritmit lett belőle, bocsánat Viki!
Talán hogy Ritát is megmozgassam, hátha vannak tanácsai neki is

Zsolka, köszi!!!!!!!!!!!!!!

nagyon sokat segítettél
most az lesz, hogy kipárnáztam az ágy melletti részt, és én fogok középen feküdni.
a férjem morog, mert velem akar aludni csak, de egyszer kialakul....
nincs több sírni hagyás.

Jaj de jó, Edit, akkor nem körmöltem hiába Nagyon hajrá, a férjedet meg azért megértem! Én sem erre vágynék a helyében...
Sok sikert!

Azta, de pörögtök, Lányok:) Sok-sok-sok időtök van Villő egész nap rajtam lóg, helyesebben a cicimen, így csak olvasni van időm. Bálintot időre szoptattam, ordított is eleget, most megfogattam, hogy Villőt igény szerint etetem, de ez azzal jár, hogy szerintem állandóan éhes, egyszerre nem tud eleget enni, és állandóan enne... na, ilyen és ehhez hasonló problémáim vannak épp Ma megyünk hordozókendő tanfolyamra, elölhordozásra, remélem Villőnél jobban beválik, Bálint valahogy nem szerette. Kaptam barátnőmtöl kölcsön egy nagyon szép rugalmas kendőt.
Puszi Nektek
Ja, és Megymag, köszi a tippeket!!

Sziasztok!

Látom Edit Zsolka már adott át tippeket. Azért én is leírom a magamét.

Emesénél az elválasztás könnyen ment 15 hónapos korában...még én voltam megsértődve hogy már nem kellek neki...de ő ilyen típus, sose vlt cicin lógós. Juli viszont...2 évesen még napközben is rendszeresen kérte...meg éjjel meg mindenkor. Ez engem nem zavart sose...viszont babát szerettünk volna...és még a mensim se jött meg a szopi miatt akkor. Na nála egy határozott döntéssel 26 hónaposan nekiálltam elválasztani. Kb 1 hét volt ami fájt neki is nekem is lelkileg...de ez nem is egy könnyű dolog. Neked azért nehezrbb, mert Linda még kisebb. Azért egy 2 éves már elég jól megérti amit mndunk neki és amit közvetíteni akarunk suzóval, mozdulattal, arckifejezéssel.
Hát szép fokozatosan először a délutáni alvásos cicit vntam meg, hrlyette lett melléfekvés és mese. + napig ordítva olvastam a mesét mert ő úgy üvöltött hogy nem hallttam a saját hangom. Szó szerint álomba sírta magát. Nem mondom hogy nem fájt érte a szívem...de ki kellett tartanm a döntésem mellett. Ekkor este még kapott cicit egy darabig. Éjjelekre nem emlékszem hogy meddig engedtem. De ott is egy határzott hátatfordítással jeleztem neki, nincs cici és kész. Annyi volt a kompenzálás hogy foghatta a cicit, ez megnyugtatta.
Így történt. Utána még vagy egy évig volt hogy sóvárogva jött a cicihez és megfogta...muszáj volt megengednem neki, ennyire vágyott a testkontaktusra még. De ő kifejezetten egy extrém cicista volt, szerintem ha hagyom ő még 4 évesen is szopizott volna...

Zsigi is nagyon cicis lett...vele megtörtént az a nagy csoda, hogy intenzív szopi mellett pocakos lettem. Kb a várandósság 22-23. hetéig szopizott még esténként. Sose jutott eszembe hogy hasba fog rúgni és mi lesz a babával...nem rúgott hasba...viszont jóval nagyobb pocakosan hasba vágott de nem lett baja Simonnak...azért jól ki volt ő ott párnázva.
Az éjjeli szopikat itt is egy határozott hátatfordítással szüntettem meg, pár éjjel sírt, meg hisztizett, aztán belátta, hogy nincs éjjeli szopi. Menet közben sokat mondtam neki, hogy anyának ez már fáj, meg nem jó...és egyszer csak magától nem jött kérni az esti cicit...helyette sajna bejött az ujjszopás. Úgyhogy nála az utolsó lépés teljesen hisztimentes volt

Egyelőre a lányaim alszanak saját szobában, fiúk velünk vannak. Nagy könnyebbség volt, hogy egyből ketten kerültek saját szobába, és nem ők mentek át máshová, hanem mi. Mi jöttünk ki az ő szobájukból.
Ha egyszerre csak 1 gyereket hagytam volna magára az tuti nehezebb. De így ketten simán elfogadták ezt.
Amikor külön kerültek Juli volt 2,5 Emese 5. Gondolom Te most szeretnéd Lindát külön tenni...hát nehéz lesz. Zsigi most 2,5 valamikor ő ki fog kerülni a szobánkból...még keresem a jó alkalmat...egyelőre a lányokhoz kéne átköltöztetni, aztán már onnan simán menni fog hogy saját szobája lesz később a Simonnal közösen.
Nálam mindenképp nagy könnyebbség, hogy akkor sem lesz egyedül, ha kikerül tőlünk.
A legtöbb macera mindig az első és még egyke gyerekkel van. És nekem az is könnyű volt mert Emese nem volt ilyen ragaszkodós...aminke megjegyzem szintén sok hátránya is van, de ebből a szempontból jó volt.

Ja, Viki túlélési tippjei nagyon jók. Azokból a jó része nálam is törvény...pl évek óta nem vasalok, takarítás mindig apró lépésekben...van hogy épp fogmosással egybekötve mosom le a csapot, mert akkor van rá 3 percem...
A napirend az kell!!! De elég ha van benne pár szilárd pont, amihez lehet alkalmazkodni és azon belül lehetnek kisebb kilengések. Nálunk ilyen pl a 7-kor vacsora, és 9-kor tenti. Ha ezt hagyjuk elúszni még 11-kor is aréna van...brrr az gyilkos. EEhhez idomulva jól ütemezhető a nap. és nem szabad engedni a könyörgő őzikeszemeknek, hgy csak még egy mesét, csak még egyet szinezek...na itt könyörtelennek kell lenni...

Puszik

Dana

Hahó Rita, emlegettelek, láttad? Úgy látom, bevált...
A hordozókendős tudományodra majd kiváncsi leszek! Épp tegnap nézegettem a neten kendőket, a jobbak brutál drágák, nekem volt két éve kölcsibe egy kismamás, de az nem vált be. Utólag hallottam, hogy másnak se nagyon... De lehet, hogy csak azért, mert ügyetlenkedtem és hozzá még meleg is volt. Andris utálta. Ha nem kéne ezért beruháznom egy húszezres kendőre, ismét tennék próbát most majd a második gyerekkel, mert elvileg nagyon tetszik a dolog. Ha nem lesz valahonnan kendőm, akkor félő, hogy hagyom... Hajrá azzal az igény szerinti szopival! Az én fiam eleinte másfél óránként evett, mindig egy órán át Kicsit masszív volt időtöltésnek. De pár hónap után javult a szintideje, addig kibírtam. Mondjuk gyanús, hogy szegény ketteskének nem lesz esélye ilyen luxusokra

Dana, de ügyes vagy ezzel az időbesztással! Tökre el tudlak képzelni habzó szájjal csapot pucolni És azt hogy csinálod, hogy egyáltalán nem vasalsz? Csak az igényszintet kell csökkenteni, vagy van valami speckó szárítási technikád? Én már egy ideje csak a férjem ingjeit meg egy-két renitens cuccot vasalok, azokat is csak szükség esetén, egy csomó simára lógja magát, ha vállfán szárítom, de egy-két kényesebb darab valahogy mindig van, azokkal nincs mit csinálni Vagy van? Szembecsuk?
(Bevallom, mikor meglátom a topiklistán, hogy Te írtál utoljára, mindig extra gyorsan nyitom ki a fórumunkat, mert hátha szüléstörténet van... Igazi kis reflexgyakorlat. De szerintem még tudok javítani a gyorsaságon, ne kímélj! )

rétes tippjei kiválóak, csak egyetérteni tudok velük!

Nekünk cicielhagyással nem volt gond, úgy ment ahogy a nagykönyvben meg volt írva, közös megegyezéssel és egy éves 1 hónapos korra. A vége már csak reggel-este volt. nem panaszkodhattam, igazán. Szeretett enni és átvette a helyét. Semmit nem kell erőltetni. Nálunk ketteske tűnik nehezebb estenek. Ma és tegnapéjjel 2,5 óránként kell neki, de már megtapasztaltam, hogy ez nálunk semmi jóra nem vezet. De hát egyelőre nem tehetek mást, hagyom.

Zsolka: http://www.bohem-mama.hu/index.php?tema ... _hordozzuk
egy háromgyerekes barátnőm ilyet vett most, az egyévesének
nem kell úgy bajlódni vele, mint a kendővel. (nekem is volt kendőm, de eladtam. nem mentem el kötést tanulni (megy az magától, gondoltam ), aztán persze nem sikerült, emellett a lányom olyan forróvérű, hogy 2 hetes korától (amikor rájöttünk, hogy a meleg miatt csuklik annyit) body+zokniban tartottam csak... a kendőben megsült volna szegény.
(na ebben nem rám ütött )

Dana, köszi a tapasztalatokat neked is! hát igen, jó lenne most, de sírni nem fogom hagyni, legalábbis úgy nem ahogy most próbáltam, hogy se cici se mellettünk alvás, ez így túl kemény volt.
azt hiszem babzsákot fogok az ágya mellé tenni, a rácsot levetetni, és akkor mellé tudok feküdni nagyjából, talán ez lesz még egy átmeneti megoldás. nem is tudom, akarok-e szülésig szoptatni, még ha nem is lesz kellemetlen (ha az lesz, akkor persze el fogom választani). állítólag aki végig szoptat, szülés után is több teje van, hamarabb hízik a baba. háááát, nem tudom. kialakul. csak legyen baba a pocakban 7 hetes volt Malacka, amikor először megjött, kíváncsiságból lh teszteltem utána, és akkor is volt már pé... szóval nekem a szoptatás 0 védelem, úgy tűnik.

Meggymag, köszi a vitaminos infót! most a hipp natal-t iszom, meg mellé napi 1 folsavat veszek be. remélem elég lesz
ha várandós leszek, ezek szerint hagyjam abba a vitamint?mondjuk nyilván megkérdezem a dokimat is
egyébként Lindával is csak hébe-hóba ettem vitamint, folsavat persze igen, később meg vasat.
a túlsúly sajnos megvan,de igyekszem majd odafigyelni, hogy most se hízzak sokat. Lindával is megálltam 11 kilónál. most olyan max 6-ra hajtok majd...

Viki, Ágostonnal mákod volt ezek szerint
nekem már hétfő óta pozitív az lh tesztem, eddig a mai a legerősebb csík. vagy inkább a kontrollcsík halvány??
neked is volt ilyen esetleg? ügyesek voltatok
nagyon jók a túlélési tippek!!!

vasalás: bevallom utoljára Linda születése előtt vasaltam ki a textilpelusokat és kisruhákat

a férjem amíg inget hordott, kivasalta magának, mostanában inkább pólókat hord, azokat meg nem kell vasalni. ilyen egyszerű
bár mindig tervezem, hogy egy kicsit csak vasalom Linda ruháit... ember tervez

puszi
Edit

Meggymag, jó lehetett ez a közös megegyezés
2,5 óra, szerintem az bőven jó. Linda volt vagy 3-4 hós mire eltelt annyi 2 szopi között...
nekem eszembe sem jutott órára etetni. azt mondjuk elhibáztam, hogy hagytam mellen elaludni, de az a helyzet, hogy ez nagyon kellett nekem a kötődés kialakulásához. a szülés után úgy éreztem, nem is az enyém, bárkié lehetne. azon is gondolkodtam, nem ajándékba adták-e oda a kórházban szörnyű volt.
nade aztán ez elmúlt szerencsére

beszámoló az éjszakáról: hát nem aludtam sokat. noha kipárnáztam a radiátor alatti részt az ágy mellett, a kiscsaj csak megtalálta, hogy keresztben fekve lábbal előrecsúszva megszökni, a fal állította meg
bár nemigen volt magánál, véletlen lehetett mocorgás közben, utána alig tudtam aludni, rengetegszer felriadtam, nem csúszik-e le megint.
ma teszek oda még egy matracot is.

Sziasztok!
Dana! Az a szülés-sztori csak nem jön! A mosdó lemosás klassz! Egy darabig én se vasaltam, csak úgy 1 hónapja szoktam rá vissza, mert idegileg teljesen lenyugtat. Nem vasalni jó, csak egy kicsit kell alább adni a mércét. Amit kell, azt meg elég felvétel előtt kivasalni, a szekrényben úgyis gyűrődik. Az enyémben legalábbis tuti!

Mcsibe! Azt hiszem nekem 2 napig kellett várni a pozitív lh tesztre, a kiszámolt nap után. Mi akkor meg is tettük a magunkét, és én a további napokra való teszteket el sem használtam.
Menni fog az az éjjszaka, hidd el! Kitartást, vhogy, vmikor csak sikerülni fog!
Én is szoptattam terhesen, 4 hónapos voltam, amikor elhagytuk, de nálunk is, mint Megymagnál nagykönyvszerű volt: már csak este, és Ágoston se használta másra, csak evésre a cicit, így nálunk szuperkönnyen ment a leállás.

Hordozókendő: Csak ajánlani tudom! Én Ágostonnál nem használtam, Mikinek Nandu márkájú van és én nagyon szeretem. Amikor betört életünkbe a hasfájómanó, akkor nagy szolgálatot tett, napközben sokat volt benne. Így legalább tudtam Á-val foglalkozni, mert akkor még vigyázni kellett nagyon a lelkére, nehogy mellőzöttnek érezze magát. (Nem mondom, h most nem kell egyáltalán, de mostanra elfelejtette, h volt valaha egyedüli kakas a szemétdombunkon, úgyhogy ez azért már más szitu). A kendőmmel gond, h L-es, és nekünk jobb lenne az XL-es, pedig nem vagyok túlsúlyos egyáltalán, mégsem ér minden helyzetben jól körbe. Én a füzetből tanultam kötni, de valójában mindig csak 2 változatot használok, mindkettő keresztezett kötés. Így a melegben annyira nem praktikus, én izzadok, mint a ló, bár a Mikit annyira nem zavarja.

Üdv: Viki

Edit! A hipp natallal vigyázz. Barátnőm se akart vitamint szedni a másodiknál, és helyette ezt itta. 4400 gramm lett a baba, jó nagy fejjel, nem is tudta rendesen megszülni. Senki nincs ilyen a családban és az első baba sem volt túlzottan nagy, csak 3,5 körüli.

Nálunk kenguru van itthon. Nagyon jó fajta, szellőzik, meg tart és kényelmes is. Csak azon gondolkodom, hogy jó lenne valami oldalt a csípőre szerelhető verzió is. Egyik barátnőm vett ilyet anno valahonnan külföldről rendelte, nagyon klassz, pamut de nem túl vastag.

Dana!! Lassan iskolába megy a Simon... bocsi de már nagyon kivi vagyok

Ja és még annyit, hogy sajna nem tudom ennek a hordozókendőnek a márkáját, semmit. Ha valaki tud infót légyszi segítsen.

Én el se tudtam volna képzelni, hogy terhesen még szoptassak is. Engem a 46 kilóm mellett a sima szopi is lehúzott rendesen és egy éves korára, totál lepasszoltam. Úgyhogy úgy voltam vele, hogy majd akkor jön a tesó, ha a szopinak vége és kell még utána pár hónap is hogy regenerálódjak. Még így se volt elég az a kb 2 és fél hónap, sztem ezért is viseltem ezt a várandósságot nehezebben. Szóval sztem babaprojekt előtt a szopistop meggondolandó. Persze csak ha megy... Egyébként - egy barátnőm - ez ma már a harmadik akit felhozok, bocs - nem direkt - végig szoptatott és a második babánál egy idő után kevés lett a tejci és ki kellett egészíteni, akármit csinált. Azt mondta neki a doki, hogy ne csodálkozzon, mert nem mindenkinek a szervezete képes éveken keresztül folyamatosan egy nagy mennyiségű a baba szükségleteinek megfelelő mennyiségű tej előállítására...

Megymag!
Szopival kapcs-ban: Szerintem se ok, ha vki végig szoptat várandósan, bár tudom, vannak olyan anyukák, akik tandem csinálják. Kövezzetek meg bár érte, de nekem ez elképzelhetetlenül nem normális. De ez az én véleményem. Á. 11 hós volt, amikor leálltunk a szopival, de valójában már előbb is lehetett volna tőle, csak vhogy nem jutott az eszembe. De akkor már volt hasam, és kényelmetlen volt.

Csajok, ma terhességi tesztet csináltam! De hála az égnek, negatív lett. Azért beleizzadtuk rendesen a férjemmel a gondolatba. Csak 1X hibáztunk, de szerencsére csak még nem állt be a ciklusom.
No, sziasztok: Viki

Meggymag, és végig itta? úgy értem, eszemben sincs végig inni, már az is baj, ha valaki mondjuk csak az első 1-2 hónapban issza?
azért ez szerintem nem mindegy.úgy tudom a harmadik harmadban van a fő tiltás, amikor amúgy is a legtöbbet hízzák a babák.

főleg hogy szoptatok is, csak kell valami vitamin...

egyébként főleg a halfélék tartalmaznak olyan anyagot, amitől nagyfejű babák születnek. hogy mit is pontosan, nem jegyeztem meg, nem akarok hülyeséget leírni.
és én túl vagyok a 8 x-en is kilóban, van honnan tartalékot levenni...

Viki, mikor láttam a terhességi tesztet, már azt hittem lehet gratulálni nade azért jó, hogy mégsem, 2 ilyen pici mellett gondolom hogy sokkot kaptál volna.

a terhesség alatti szoptatásról még: szerintem ezt is hozza az élet. ha fájni fog, gondot okoz, nyilván meglesz a motivációm az elválasztáshoz, és akkor már határozottság is társul mellé
mert most leginkább az hiányzik, a motiváció
és miért köveznénk? szerintem ti se köveztek meg engem, ha maratoni szopi után megyek szülni mások vagyunk, így szép az élet

lh teszt: ma már halványabb, végre! szóval tegnap volt a nagy nap. kíváncsi leszek az eredményre

puszi
Edit

mert most leginkább az hiányzik, a motiváció

úgy értem, a BELSŐ motiváció. a férjemet külsőnek éreztem. vagyis nem vagyok hajlandó a férjem érdekeit a lányoméi elé helyezni. keresem a komromisszumot persze, de úgy, hogy mindenkinek jó legyen

Sziasztok!
Hétvége van ugye, úgyhogy csak gyorsan
Megymag: 46 kg???? Azta... ezt hogy csinálod? Alkat? Magasságra is a kis számokban utazol? Én sem vagyok egy langaléta, de 46 kg... nem tudom, voltam-e valaha Amúgy Te tudod, hogy a nagy súlygyarapodás miért akadálya a vbac-nek? Én is hallottam, hogy az, csak nem tudom, pontosan miért. Ez is statisztikai alapon? És hogy mennyi az a sok?

Hú Rétes, azt elhiszem, hogy frászt kaptál a teszt előtt! Én is borzongva hallgattam anno a történeteket, hogy ez vagy az 2-3-4 hónapos babával újra teherbe esett. Azért az csuda megterhelő lehet, lelkileg és fizikailag is, nem beszélve a kicsiről, akinek nem sok ideje marad így felhőtlenül mamizni. Viszont akkor a "lendületetekkel" nincs semmi baj, és ez tök jó - csak óvatosan azokkal a hibácskákkal

Mamacsibe, nekem azt javasolta babaprojekt előtt a dokim, hogy 2-3 hónapig szedjek terhesvitamint felkészülésül, pláne szoptatás utána-alatt, aztán foganás esetén még a 3. hó végéig, aztán slussz. Azóta vasat kapok folsavval (MaltoferFol), mert kutyául vérszegény vagyok, de azt már ugye a vérképből olvasta ki, tehát indolkolt, az előző terhesség alatt is szedtem. Ez így nekem be is vált, a fiam 3200 g-mal született, az most is remek jó lesz nekem, úgy döntöttem.
A férj-baba érdekkonfliktus meg jó vacak, nekem legalábbis mindig nehéz volt, mikor a férjem nem értett egyet első körben valamivel, és "nyomta volna", hogy keményebben vagy másképp csináljuk. Ilyenkor rengeteg energiát szántam rá, hogy meggyőzzem - többnyire sikerült is, illetve bizonyos tekintetben azért hozzá is alkalmazkodtunk, pl. már sírás esetén sem alszik ott a gyerek velünk, mert az neki rossz.

Kendő: köszi a linket, azt nem tudod, hogy nem nagyon megterhelő-e a vállnak ez a féloldalas tartás? A hagyományos kendőkben valahogy stabilabbnak tűnik egy pici baba tartása is, bár egy évesnek meg tök jó lehet, hogy mindnet lát mondjuk így anya csípőjére ültetve!

Na megyek, kezdjük a délutánt!

hűű, annyi mindent artatok, megpróbálok reagálni mindenre.

Mamacsibe: azt hiszem a barátnőm végig itta, igen. Sztem abból nem lehet baj, ha az első 3 hónapban iszod. És tényleg a végén kell vigyázni, akkor jön fel babára-mamára a legtöbb. Jéééé, ezt a haldolgot még nem is hallottam. Csak azt, hogy a tengeri hal sajna napjainkban már nem is olyan egészséges, mert az összes tengeri szennyeződést tartalmazza. Pl. fogamzásgátlót is elég rendes mennyiségben, a nők vizeletéből, ami a szennyvízből kerül a tengerekbe. Meg kőolajat stbstb. Bocsi a guszta témáért.

Rétes! hűűűűű, elhiszem, hogy beleizzadtatok - azért az durva lenne - elég ha csak belegondolok, hogy még egy kiságy meg babahordozó, ülés stbstb hol férne el, nem beszélve anyuka kipurcanásáról...És képzeld van, akinek ilyenkor ikrek ütnek be. hahaha- ez nagyon vicces- egész addig, amíg nem velünk történik meg.


Zsolka! 162 vagyok. Még nem jutottam vissza a régi súlyomra, olyan kb 48 vagyok, de nem is akarok, most kellenek a párnák- elsősorban az idegeimre úgyhogy inkább eszem, mint idegeskedjek, csak sajna a csokit nem igazán viseli jól a kisdrágám. Mármint, ha én becsokizom... Meg az epret se. Mondtam ezt valakinek, erre nagy okosan nagy kerek szemekkel megkérdezte tőlem, hogy " te epret adsz a három hónapos gyerekednek...?" Naná, mondtam, persze, azzal tömöm nap mint nap - ekkora hülyét - na bocs ez csak kis kitérő volt.
Nagy súlygyarapodás objektíve nem akadálya a vbac-nak, tehát nincs olyan, hogy akkor meg se próbálhatod (persze ha közben a baba se kimutathatóan óriási), csak relatíve valószínűbb, hogy nem fog sikerülni- ez a tapasztalat. Nem csak vbac-nél, hanem minden szülésnél hátráltató tényező a nagy anyai súlyfelesleg, ami az alkatodhoz képest relatív is lehet ugye. De erről Narcot kéne megkérdezni, hogy konkrétan mi is az oka élettanilag, hogy nem jó, ha vki túlsúlyos egy szülésnél.

Lányok, áruljátok már el, hogy mi az a lh teszt???? bocsi a tudatlanságomat. Ez valami peteérés teszt? És mi ez a rövidítés?
Szép hétvégét!

(Nekem csak félig-medig az, itt esz a rosseb anyóséknál, közben meg már rontják is a drágáimat, hűűű a hétfő aaaaaz lesz valami már megint)

Meggymag: http://www.vital.hu/ovulacios_teszt
itt egész részletesen le van írva
röviden: igen, peteérés-jelző teszt, és az lh a hormon rövidítése
anyósék

Zsolka, rákérdezek a barátnőmnél erre a féloldalas kérdésre ok?
nem is tudtam, hogy van ilyen vas-folsav kombinált készítmény.
kösz a vitaminos hsz-eket lányok
akkor most még iszom, meg nyomom a folsavat is mellé. aztán kisterhesen úgyis lesz vérvétel.

képzeljétek, olyat hallottam a dokimról, hogy 2 hét túlhordást engedett császár után
tuti nem fog idő előtt műteni engem sem

ez szuper! és megnyugtató!!!!! én is így voltam a dokimmal - a mostanival - hallottam róla hogy türelmes fajta és ez nagyon pozitívan hatott ránk a bébivel még 4 nap túlhordás után is...kisebb volt a para

Sziasztok!
Na, végre hétfő

Megymag, én is 162 vagyok, de 46 kg éhenkórász kiskamasz bakfis koromban voltam szerintem utoljára Enyém doki szigorú: már az első babával is folyton 8-10 kiló hízást emlegetett. Hát annyi megvolt utána maradt a handabanda abban is - figyeltem nagyon, hogy nem hízok-e egyszerre sokat, meg ilyenek, de bemondani mindig plusz 1-et mondtam, miután egyszer elrontottam és letolt Úgyhogy ő nem tud róla, hogy 14 lett a vége, hehe. Most sem fog (Bár még csak 9nél tartok, de már most beírta a könyvembe, hogy "diéta!". Hát jó, kicsit most diétázom, egye fene.)
Bár igaz ami igaz: a szülés után olyan +4 volt rajtam, ez aztán egy-két hónap alatt beállta magát +6-ra, és onnantól akármennyit ettem, ott maradt. Mondták, hogy majd ha már nem kizárólag szopik a baba, akkor meglátom, hogy juj meg jaj - de semmi nem mozdult. Most is így indítottam a terhességet. De már tervezem, hogy most majd szülés után megpróbálom magam lassan visszakormányozni a versenysúlyom felé. Ha lesz erőm - ujuj, nagyon nem vagyok kitartó ilyenekben!

Mamacsibe: hát ez elég jó hír az orvosról! Kiváncsi leszek, hogy folyamatában igazolja-e magát, hogy mi lesz a véleményed, biztonságban érzed-e magad, ilyenek. Majd referálj!
MaltoferFol: ez ilyen csokoládéízű (!! tényleg!) rágótabletta, bár én mindig vízzel veszem be, mert utálom, hogy beleragad a fogamba. Volt olyan barátnőm - emésztési nehézségekre amúgy is hajlamos -, akinél némi székrekedést okozott, ő aztán kapott helyette mást, van más ilyen kombi készítmény is! Nekem soha semmi gondot nem okozott, igaz, amúgy is "szabályos lélek" vagyok ilyen WC-ügyekben, ha érted, szóval nem szokott gondom lenni, ettől sem lett.
Hú, a kendőt nagyon köszi, ha megkérdezed, egész rágerjedtem a témára.

Ma egész nap a konyhabútorunkkal próbáltam sakkozni, agyrém, sehogy nem jön ki Egy ilyen régi, elemes sz*r (bocsánat, örüljünk, hogy van, ugye), eléggé utálom, de most a családbővülés szellemében befizetjük magunkat egy mosogatógépre, és annak próbálok helyet csinálni. Hát nem megy. Illetve megy, csak akkor hová teszem azokat az edényeket, amiket a kiakolbólintott elemben tartottam eddig??? Asztalos kell ide, már látom, egy elemet kettévágni, és másik munkalap+mosogató, akkor menni fog. De az meg aaaaannyi macera, jaj... Na mindegy, ezen szenvedtem ma alvásszünetben, nem mondom, hogy pihent lennék. Remélem, Nektek jobb napotok volt!

Meggymag, epres sztori
van aki 3 hósan eteti már gyümölcsökkel a gyerekét... hiába a régi beidegződések nehezen múlnak ki a világból...
csoki, kakaós dolgok tényleg nem jók. ilyen szempontból szívás a késő téli-tavaszi szülés, az idénygyümölcsök nagy része tabu... én volt hogy egy ideig felvágottat ettem kenyérrel.

Zsolka, mi is most terveztetünk konyhát. de mosogatógép nem lesz benne. engem annak ellenére se vonz, hogy utálok mosogatni

sajnos betegek vagyunk, bár most már jobban. Linda és én is lázasak voltunk ma, torokgyuszi. ő antibiót+lázkúpot kap, én panadolt vettem be. nincs rá szoptatós tiltás szerencsére

Sziasztok!
Csibe! Ez nagyon jó hír, de azért remélhetőleg nem lesz szükség a doki türelmére, vagyis nem fogod túlhordani a bébid. Bár lehet, h Te türelmesebben állnál hozzá, mint én.Én már a Miki születését is alig birtam kivárni, pedig ő 2 héttel hamarabb érkezett. Jobbulás nektek!!!
Hízás, hát. Az én dokim is azzal a nyomi 8 kg-al zaklatott, naná, h én se mondtam meg, h mennyit híztam. Nektek elárulom: 24-et biztos, de akkor még nem voltam a végén, utána nem mértem magam. Mikivel csak 14-et v 15-öt híztam, de nála bezzeg nem kérdezgette a dokim, h hol tartok! Pedig az már elég közel van a 8-hoz, nemigaz? Ágoston után már mire hazaértünk a kórházból csak 1 kg volt rajtam, a Miki után kb 1 hónappal álltam vissza az induló súlyomra. De hogy leszek-e valaha még 56 kg, azt nem tudom. Annyi voltam, amikor elkezdtem az egyetemet, de aztán a sok sör... Mostani versenysúlyom a 63 kg, de én 60-at szeretnék. Nem mintha bármit is tennék érte....
Szerintem szopi alatti kaja is gyerekfüggő. Ágostont semmi nem zavarta emlékeim szerint, de ő a mai napig a vasat is megeszi és megemészti. Miki azért kicsit érzékenyebb, és nem csak kaja szempontból.
No, jóccakát mindenkinek! Viki

Viki, köszi!
most estére sokkal jobban vagyunk.
türelem, ne hülyéskedj! 24-ére voltam kiírva, de már 9-én tettünk azért a férjemmel, hogy spontán elinduljon kifelé

végül is nem tudom, mikor született volna meg, ha a doki nem segít rá. így utólag, türelmesebbnek kellett volna lennem (noha nem egyeztem bele az "indításba", fű alatt csinálta).
eső után köpönyeg

Zsolka, nem kényelmetlen féloldalazni vele (9 kilós a babája), de pici babához inkább a rugalmas hordozókendőt ajánlja: http://www.babakozelben.hu/

Mamacsibe, nagyon köszi az infot! Igen, így jól el tudom képzelni: eleinte "igazi" kendő, utána ez a kukucskálós. Csak így persze még drágább a buli Hogy vagytok ma? Láz lement? Torokfájás? Az a legrosszabb lehetséges "tünet" szerintem, vetekszik a hányingerrel Remélem, elhagytátok már, és jó éjszakátok volt!

Konyha: nahát, olyat már láttam, aki nem akar mosogatógépet, mert tulképpen szeret mosogatni (... ), de ezt a kombinációt (utál de nem kér gépet) még nem ismerem. Nekem minden vágyam egy helyettem mosogató akárki, csak eddig luxusnak tűnt. De ezt már leküzdöttem

Rétes, haha, akkor nem csak én hantázok kilókat le magamról! Hogy a 24 hízásból hogy jöttél ki 1 kilóval a kórházból, azt viszont szívesen eltanulnám! Ezek szerint főleg víz lehetett... ennyi "egyéb" nincs az emberben terhesen. És minden sport és aszkézis nélkül ment le másodszorra is egy hónap alatt a felesleg? Hát komolyan, szerencsés alkat vagy (s hozzá gondolom nem 1,62... )!
Nna, indulhat a kedd!

Zsolka!
Igen, szinte csak víz volt rajtam az első terhességnél. A doki annyit szekírozott a kilókkal, hiába mondtam, h nem eszem többet, úgy látszik tényleg nem ettem többet. Az utolsó harmadban pedig giga-mega hasam volt, tuti, h a gyomromnak már nem maradt hely, ezért nem is ettem sokat. Hát, h miért ment le ilyen hamar a felesleg arra van egy elméletem, de elég ciki: szóval én rettenetesen sokat nassolok, de rendes kaját keveset eszek. Úgyhogy kompenzáció van, meg szoptatok, gondolom vmit az is levisz. 167 cm körül vagyok, szóval nem sokkal magasbb, mint Te!
Mosogatógép! Én sem utasítanám el, ha vki megdobna vele! Tervben van egynek a beszerzése, de azt hiszem a költözéssel kapcs-os egyéb rengeteg kiadás mellett ez sokadlagos lesz....

Hát Rétes, szabadalmaztathatod a módszered a sok nasi-kevés normállal. Minden dietetikus ki fog térni a hitéből, de legalább sokat idéznek majd
Igen, az én gyomrom is lehetetlenül összement, egész meglepődöm olykor, mennyire nem tudok már enni. Illetve érdekes: reggel meg este nem tudok, ebédre azért egész jól teljesítek

Mikor költöztök? És hová? Mármint messzire, házba, nagyobb lakásba...? Vagy mondtad csak lüke vagyok? Tök izgi, én szívesen költözködnék, de asszem ez ilyen egyéni perverzió, mások mindig rosszul szoktak lenni a lehetőségétől is, hogy a megszokottat összecsomagolják és felcseréljék egy bármilyen jobbnak tűnő, de mégis újra, idegenre.

Kukucs többiek, gyertek szépen, úgyis esik (vagy csak nálunk?)!

Sziasztok!
Itt is szakad az eső, úgyhogy ma Vakond nap van.... Ti hogy álltok a tv-vel? Nálunk minden nap néz Vakondot v Thomast Á., és sokszor úgy gondolom, h ez nagyon rossz. Szerintetek? Ti hogy csináljátok?

Zsolka!
Bagra fogunk költözni egy nagy-nagy családi házba. Olyan nagy lesz, h eleinte csak az alsó részt fogjuk használni. Ha minden jól megy, legkésőbb szeptemberben megyünk el. De bízom benne, h nem kell addig várni, majd a bürökrácia alakítja a tempót.
Igen, tényleg izgi a költözés gondolata, de néha ijesztő is, h nemcsak másik lakásba, de másik településre is költözünk, új emberek, stb. De a kert annyira vonzz minket, h bármit! A gyerekeknek is nagyon jó lesz, lehet, h még Vakondot se nézünk annyit!

No, többiek is gyerünk, itt az esőnap! Nemcsak vasalásra való az ilyen idő, ám!
Üdv:Viki

sziasztok!
Ha megengeditek egy pár kép rólunk!
30 hetes pocaklak
nagylányom 3 éves szülinapján
kutyuscsaládunk 2 tagja
ki szeretne a gazdim lenni????????fajtatiszt labrador vagyok még van 3 tesóm aki eladó