2008.04.13 13:04
Szerző: szilzi
Részlet egy levélből:
"Tisztelt Doktor úr!
Nagyon el vagyok keseredve, mert nem esek teherbe, pedig már fél éve szeretnénk kisbabát. Én 32 éves vagyok, már három szülésen túl. Most nagyon szeretnénk még egy kisbabát, de sajnos nem sikerül teherbe esnem. Mit javasol a doktor úr? Van még esélyem, hogy babázzak vagy inkább mondjak le róla?"
Napjaink sikerorientált gondolkodásában a fél éves sikertelen próbálkozás már végítélet hangulatot kelt. A fenti részlet sajnos tipikus, a Babázó szakértőjeként sok hasonló levelet kapok, amelyek arról számolnak be, hogy a rendszeres próbálkozás ellenére sem jött össze a terhesség a tervezett néhány hónapon belül.
Egy egészséges fiatal pár évente átlagosan egy terhességet "hoz össze"
A termékenység biológiai és nem matematikai kategória, ebben az átlagban mindenki benne van, az is aki terhes lesz "mihelyst a férje az ágya szélére ül", és az is akinek soha sem sikerül. Ezért a nőgyógyászok azt javasolják a fiataloknak, hogy egy évig ne legyenek türelmetlenek, lelkesen próbálkozzanak, és ne gondoljanak közben a "gyártásra", mert ez a görcsös erőlködés (a hozzáértő pszichológusok szerint), kis túlzással, fogamzásgátló hatású.
Ezt az "egyéves" tanácsot igen sokan zokon veszik, követelnek hormon és más, műszeres vizsgálatokat, "orvost váltanak", ha nőgyógyászuk nem teljesíti a követelést, türelemre int.
A türelmetlenségnek sok oka van, a leggyakoribb a múló idő
A most azonnal terhességet kívánók a társadalmi elvárásoknak megfelelve, a család és gyakran a nőgyógyász unszolása ellenére előbb egzisztenciát építenek, a fontossági sorrendben csak ezt követi a gyerekvállalás. Gyakran túl a harmincon, harmincötön is.
A biológia nem ismer megalkuvást, a múló időt jól lehet fedni egészséges életmóddal, sportolással, tornával, kiváló kozmetikumok használatával, igaz ami igaz, a mai harmincasok, sőt negyvenesek úgy néznek ki, mint fiatal korom húszévesei. Ránézésre.
A nő együtt születik az összes (sok millió) petesejtjével, 13 éves kora körül kezdenek megérni, havonta átlag egy. A következő 40 éven keresztül 5-600 esetben történik petekiszabadulás, ennyi lehetőség van teherbe esésre. Az idő múlásával azonban a petesejtek, illetve az ezeket tápláló petefészek sejtjei is öregszenek, harminc felett már egyre több az olyan ciklus, ami látszólag rendben van, mégsincs benne terhességre alkalmas tüsző, kezdődnek az un. anovulatiós (petekiszabadulás nélküli) ciklusok, melyek 40 felett egyre gyakoribbá válnak.
Ezért harminc felett már indokolt a terhességet kívánók kivizsgálása a "babyproject" bejelentése idején is, ők már nem tartoznak a bevezetőben említett "fiatal, egészséges pár" fogalom körébe.
A kivizsgálás menete minden korban ugyanaz
Az első a peteérés - petekiszabadulás vizsgálata. Erre a legegyszerűbb módszer az alaphőmérséklet vizsgálata (lásd: Peteérés és terhesség)
A legfontosabb ebben az esetben az, hogy ne csak egy ciklust mérjünk (ld. fent) hanem legalább három hónapig (addig is múlik az idő, nő a terhesség esélye).
Másik fontos szabály, hogy a ciklus minden napján kell mérni. Az értékelés fő szabálya az, hogy milyen alakú a görbe, a mérések abszolút értékének (37 alatt vagy felett van) nincs jelentősége. Én azt szoktam kérni, hogy 3 havi Excell táblába rajzolt görbével jelentkezzen a páciensem, egyre többen képesek megfelelni ennek a maximalista igénynek, igaz egy egyszerű kockás lapra rajzolt görbe pont olyan jó. Ha a görbén a közepétől emelkedés látható, akkor nagy biztonsággal állapítható meg, hogy abban a ciklusban volt peteérés. A biztonság bizonyossággá fokozható, ha az emelkedés közepe felé (28 napos ciklus esetén a 23. nap körül) vérből egy progeszteron nevű hormont méretünk meg (egy vérvétel), mert ennek megfelelő szintje esetén biztosan volt peteérés, a ciklus alkalmas volt a megtermékenyülésre. Ekkor ebben a témában további tennivaló nincs, illetve felesleges. Ha eltérés van, tovább kell vizsgálódni.
Ugyanazon három hónap alkalmas a "férj" megtermékenyítő képességének mérésére is. Igen sok férfi húzódozik ettől, pedig a meddőség oka min. 20%-ban a férfinél keresendő. A vizsgálatot andrológiai szakrendeléseken (urológiák mellett működnek) vagy meddőségi központokban végzik, bár nem kellemes(?), de nem is fájdalmas vizsgálat. Ha komoly eltérés van, gyakran a mesterséges módszerek következnek.
Ha az előző két teszt nem mutat rendellenességet a továbblépés előtt meg kell állapítani, hogy átjárható-e a petevezető.
Ennek több módszere van, a legegyszerűbb (rtg vizsgálat, un. HSG) a legkevésbé eredményes, és a legjobban fáj. Lehet a vizsgálatot ultrahanggal is végezni, de ehhez drága kontrasztanyag kell, amit a biztosító nem fizet, viszont a vizsgálat nem olyan fájdalmas, és épp annyira megbízható.
Mindkét esetben előfordulhat, hogy a petevezetőt lezártnak találják, de mégsem az (álpozitív eredmény), aminek a következménye vagy az, hogy feleslegesen fogunk mesterséges megtermékenyítési módszert javasolni, vagy a pontosítás érdekében un. hastükrözéses (laparoscopiás) módszert. Ezért választható már elsőben is a laparoscopiás módszer is, de tudni kell, hogy mivel ez lényegében egy hasműtét, szövődményei is veszélyesebbek (mint egy hasmegnyitásnak).
A nagyobb kockázatért cserébe igen sok előnye van: a biztonság, a kimutatott elváltozás biztosan ott van, a lezárt petevezető az esetek egy részében meg is nyitható, ha olyan elváltozást találunk, amely operálható, a módszerrel azonnal el is végezhető a műtét. További lehetőség, hogy egyidejűleg a méhüreg tükrözése is elvégezhető (hysteroscopia), ami nem csak a terméketlenség okát fedezheti fel és oldhatja meg, hanem esetleges későbbi vetélés megelőzését is szolgálhatja.
Ha mindezek a módszerek negatív eredménnyel járnak: azt mondjuk, hogy nincs meghatározható oka a meddőségnek, és bár még vannak finom módszerek a meddőség kivizsgálásában az esetek döntő részében a mesterséges megtermékenyítést ajánljuk mint a leggyorsabb és leghatékonyabb módszert.
És gyakran ugyanide jutunk, ha közben találtunk valamit, de annak megoldása is a "lombik".
Mit ajánlhatunk tehát?
Elsősorban azt, hogy minél fiatalabban korban vállaljuk az első gyereket. A vállalkozáshoz mindig kell egy adag bátorság is, és a gyerek mindig egy kaland! Fiatalon kell kalandozni, mert a sikert is akkor tudjuk igazán élvezni. Még ha áldozatokkal jár is. Az idő múlik és az esélyek nem nőnek, sőt. Fiatalon még lehetünk türelmesek, de az idő haladtával egyre indokoltabb a kivizsgálás.
dr. Csákány M. György