Kiemelt témák

Na a csatolás nem ment, mert túl nagy a kép és valaki kedvesen eltávolitotta azt a progit, amivel át tudom méretezni...
Asszem segitséget kérek a páromtól...

hihi..., ez jó. Csak ha távol lennénk egymástól,akkor hogyan lenne közös lányunk?

De ugye szerinted is van valami sorsszerű a találkozásainkban. Én is mindig ezt mondtam,hogy nem véletlenül találkoztunk 3x is ugyanazon a helyen. Szerintem nekünk össze kellett kerülnünkés a sors addig terelgetett minket,míg ezt meg nem értettük.
Erre a balesetünk volt apont, amikor mindkettőnket megmentett a godviselő, ezzel kinyilvánítva, hogy kettőnkkel terve van még, nem külön, nem csak az egyikünkkel,hanem közösen kettőnkkel.

És most milyen a viszonyotok az "anyóssal"? Mikor is kezdődött az egész? Én is mindent elfelejtek, mint a Szilzi.... Tök jó lenne kinyomtatni a dumáinkat, szívesen olvasgatnám esténként! Mondjuk évek múlva! Ahogy eljutunk a terhességig! Az nagyon szép lenne! Úgy ennék valami édességet! Húsvét óta nem ettem semmi finit! Viszont az egyik lányom (iskolai természetesen) csinált anyóstortát, nagyon gyönyörű lett! Ha működik végre a képfeltöltés, elküldöm a képet.

Tancsu, neked nem illik elfoglalni a laptetőt! Te már babás vagy a Buckalakóval!!!!!!

A párommal 2000.december 23-án találkoztunk az üzletben.Én az anyjával az életben nem beszéltem még egy szót sem. Az apjával egyszer találkoztam, csak köszöntem. Ennyi.

Helló tancsu! Örülök, hogy jössz Te is dumcsizni. Hogy vagy?
Benó,majd a legközelebbi laptető a tiéd lehet. Ne izgulj, nem ezen múlik. Ha ezen múlna,már ikreid lennének.

Sorsszerűnek látom én is.....
Tovább, tessék mesélni. Tancsu?

Ez nem volt szép, Flóra! Hányas ikrek? Majd max. elosztjuk őket!

Szal folytatom. Fél éves szép kapcsolat után a párom elment egy évre Afrikába katonának, békefenntartónak, Eritreába. Ez idő alatt neten tartottuk a kapcsolatot. Naponta írtunk egymásnak levelet. Egyszer volt itthon szabadságon, az másfél hónapig tartott. Az nagyon szép volt. Akkor kiadta a lakását és nálam lakott.

Nehéz lehetett egy évig külön lenni!

Jaj, benó, csak vicc volt. Ha nem tetszik, bocs. Nemhogy itt megsértődsz nekünk. . Te vagy a topik lelke!

Én megsértődni? Mesélj tovább!

Nehéz volt, de kibírtuk. Közben volt egy balesete kint a páromnak. Valami villanyt szerelt, mert ugye olyan ezermesterés mindenbe bele kell kontárkodnia. És egy villanyszekrény,aminem volt kellően rögzítve rádőlt,egy dtót az orrába fúródott. Magasfeszültséggel áramütést szenvedett. Eszméletlen volt jó ideig, csak a kórházban tért magához. A feje akkorára dagadt,mint egy dinnye. nem lehetett ráismerni.

Hiába a segitség, progi nélkül sajna nem megy.....

Bocsi érte.
Amint tudok vele alkotni valamit, akkor igérem megmutatom...

Úristen, Flóra!
Tancsu, te fent vagy az iwiw-en? Oda felrakhatnál képeket, és meg tudnánk nézni Buckalakó barátunkat!

Aztán mikor itthon volt szabinés a szülei megtudták,hogy ide költözött,kiverték a dilit. Az a bajuk velem,hogy elvált háromgyerekes nő vagyok, aki ki fogom őt zsigerelni, mert nekem állítólag csak azért kell egy pasi, hogy hozza a pénzt, mert nem vagyok képes egyedül felnevelni a gyerekeimet.
Szóval ez az ő elképzelésük. A fiukat pedig döntés elé állították. Állítólag kapott a szüleitől anyagi támogatást akkor,amikor a lakását vette. Na most a szülei azt mondták,hogy vagy szakít velem, vagy pedig adja nekik vissza azt a pénzt és akkor maradhat velem.

Na ide nem sikerült, de az nlc-n most tettem fel a régi topicba...
Ott meg tudjátok nézni....

Tancsu, de akár az nlc-re is rakhatod.Majd átmegyünk megnézni titeket.

Ez nem volt szép a szüleitől.Szerintem egy szülő fogadja el a gyereke választását.

Megnézünk titeket okvetlenül. Köszi.

Hát egyáltalán nem volt szép tőlük. Mondtam is a páromnak, hogy az anyja beszélt, hogy én fogom elvenni a pénzét? Közben meg ő teszi ezt? Csak annyit fűztem hozzá,hogy kívánom neki, hogy tudjon nyugodtan aludni azok után,hogy elvette a fiától azt az összespórolt pénzt, amiért őkint az életét kockáztatta.

Láttalak benneteket tancsu! Nagyon jó kép a buckalakódról.

Na majd holnap elolvasom a törénet végét.
Hiányol a párom....

Sziasztok...

szép álmokat...

Flóra:www.szopiparna.hu
Ott megnézheted a szoptatóspárnát, én is onnan rendeltem....

Köszike! Jó szórakozást a pároddal. Az én párom este 10-ig dolgozik.

Szép álmokat.

Én is lassan megyek, de kíváncsi vagyok ám. Még megvárom.

Megnéztem Buckalakót! Nem igazán értem, hogy kell nézni Bocsi.

Nos, mikor megjött Afrikából, akkor hozzám jött, mert a lakása még mindig ki volt adva. Mondta ugyan a nőnek,hogy most már költözzön ki, de nem tudott hová menni a két gyerekével. De az a nő egy szipirtyó volt. A párom a nő férjét ismerte még régebbről. Most a nő már válófélben volt, ezért eljött a férjétől, kellett neki az albérlet. De pasi is kellett neki! Nagyon viszketett neki már a férje nélkül. Először összejött a volt férjemmel, aztán mikor a párom hazajött, akkor arra csimpaszkodott rá. Nála mondjuk nem ért el célt, nem az ő típusa volt, de azt elérte a ribanc, hogy összebeszélt minden hülyeséget rólam a páromnakés megromlott a kapcsolatunk.

Jó, akkor felgyorsítok.

Szemét nő! Hallgatom!

A nő aztán kiköltözött, a párom lakása szabaddá vált, így ő meg visszaköltözött haza. Hát akkor már egy éve itthon volt Afrikából és akkor volt egy nyarunk, amit mosolyszünettel töltöttünk. Aztán később megint egészen jól alakultak a dolgok köztünk és újból szép lett minden. Én közben egyetemre jártam. Ő is suliba járt, ő pedig az érettségit akarta megszerezni, ez is két év volt.

Őt a munkából nem akarták elengedni az előadásokra, meg a vizsgákra, így felmondott és egy évig munkanélküli volt. Nagyon ideges, feszült lett közben, mert időközben én igazgató helyettes lettem ő pedig munkanélküli. Ez szerintem minden férfi egóját kikezdte volna. Leérettségizett, és miután még egy hétig nem talált munkahelyet összetört. Próbáltam őt vígasztalni, hogy addig segít nekem. Én pont akkor lakásfelújításba kezdtem a fiúk szobájával. De ez a megoldás nem tetszett neki, ingerülten a fejemhez vágta, hogy nem segít, van a gyerekeknek apjuk is, segítsen ő. Én erre kitessékeltem őt , hogy a szeretetemet, a lakás kényelmét ő élvezi, nem a fiúk apja, de ha segítség kell az már neki büdös? Elvettem tőle a lakáskulcsot és megkértem, hogy menjen haza.

Aztán mi történt?

Másnapra megbánta a dolgot, mert telefonált, hogy van-e aki segít. Én persze gőgösen mondtam, hogy van, nem kell segítség. Aztán azért segített ezt azt.És jött állandóan benézett rám, megállt egy kávéra,beszélgettünk, de ennyi. Ez az állapot másfél évig tartott, de állandóan közelebb és közelebb kerültünk egymáshoz, míg egy évvel ezelőtt Újévkor már szinte szikrázott a levegő körülöttünk. Aztán a szülinapomkor teljesen megtört a jég. Azóta egymásba vagyunk habarodva. Tökre szerelmesek vagyunk egymásba,sokkalinkább, mint azelőtt. Most ugye teljesen összeköltöztünk. Most a bútorait is áthozta, meg az összes holmiját. Babát is akar, az ő ötlete volt.

Szóval most nagyon jól megvagyunk, nagyon szeretjük egymást. A baleset pedig méginkább összehozott bennünket. Persze a szülei szerintem ebből az összeköltözésből nem tudnak semmit. Karácsonykor jelezte nekik, hogy jön hozzám vacsorára. Akkor tettek valami megjegyzést,hogy már megint velem van. A balesetkor persze engem hibáztattak, mert az én barátnőmhöz mentünk. Azóta kérdezgetem őt, hogy mi újság ezen a téren, de mindig azt mondja, hogy tabu téma vagyok, nem beszélnek rólam.

Akkor végül jól alakultak a dolgok!

Húúúú, ezt nem az utolsóra írtam! Nem tudna beszélni rólatok a szüleivel? Nem értem. És mikor szándékoznak elfogadni szerinted? Majd ha már meglesz a baba? És akkor a párod kiáll majd mellettetek? Beszéltetek már erről? Dr. Csernusné

Ezek olyan szenya dolgok, ilyenek vannak az én közvetlen környezetemben is, sajnos. Ilyen helyzetekben nehéz okosnak lenni.

Hál' Istennekminden a lehető legjobban alakult. Boldogok vagyunk együtt. Amikor szülinapomkor felvetette, hogy kezdjük újra, akkor azt mondtam, hogy jó, de akkor becsüljük meg egymást. Megígérte, hogy úgy lesz,mert ő is így gondolja, hogy összetartozunk és vigyázni kell a kapcsolatunkra.

Ez nagyon szép és nagyon örülök neki!!!!

Nem tudom, mikor akarja elmondani a szüleinek.Én is kérdeztem már őt. Kértem is,hogy inkább ő mondja el,mert a múltkor is az volt a baj,hogy nem tőle tudták meg, hogy van barátnője,hanem a "kedves"unokatestvérétől,aki egy pletykafészek. Aztán persze az ő verzióját mondta el a szülőknek,anélkül, hogy ismerne. Ezek a legalattomosabb emberek, akik ismeretlenül elítélnek másokat. De a saját portájukon képtelenek rendet teremteni.

Mennyire visel ez meg téged lelkileg?

Babaügyben én már régebben is mondogattam neki, hogy ha akar, akkor még időben döntse el, mert az én biológiai órám ketyeg. De amint látod nem volt felhőtlen mindig a kapcsolatunk. Eleinte pedig én nem akartam. Aztán mostanra érett meg benne is a gondolat,meg a kapcsolatunk is a babára.

Nyolc évvel ezelőtt nagyon a lelkemre vettem, sírtam is miatta eleget. Aztán láttam, hogy a párom is lerázza magáról a szülei véleményét, így én sem törődtem vele sokat. Ma már pedig teljesen hidegen hagy.

Drukkolok, Flóra!
Most megyek a férjikéhez, puszi, jó éjt!

Én is eléggé megviselt voltam az utóbbi időben lelkileg, de nem a párom vagy a szülei miatt, szerencsére. Nekem is munkahelyi gondjaim adódtak,sajna elég komolyak.De már rendeződött minden körülöttem.

Most nekem is mennem kell, még nem főztem holnapra.
Pá,jó éjt.

Hát Flóra, ahogy olvastam a történeted, hol ökölbe szorult a kezem, hol sírni volt kedvem. Ez nem lehet egyszerű Neked és ezen azért lenne jó még most változtatni valahogy mert ez újra és újra elő fog jönni. Te sem várod el, hogy forduljon el a szüleitől, akkor Ők miért várják el ezt? Ez neki is fontosnak kell, hogy legyen, hiszen nem lehet kétfelé szakadni később se, ha esetleg szükségük lesz a fiukra mert esetleg betegek lesznek. Nem akartam okoskodni, de nem tudtam elmenni szó nélkül a "drága Mama" mellett.
Benó, nem akadj ki a párodon, ha megnyugtat az én párom dettó ilyen. Minek orvoshoz menni, minek gyógyszert szedni, de ha Ő beteg, akkor hallgathatom a kínlódást. De ez van, apáméknál ugyanez a helyzet és már több mint 35 éve házasok.
Tancsu, jó a kép a babódról, bár mint a benónak, nekem is okozott némi fejtörést. Nagyon várom én is minden mozdulatát a babócának és a terhességednek.
Évi, utoljára, de nem utolsó sorban, Szerintem szülhetnénk együtt valahol. Értetek hajlandó vagyok nem visszamenni Veszprémbe szülni, maradnék akár Pesten is.

És végül jó éjt mindenkinek!!

Szilzi, köszi a nyugtató szavakat. Tudom,hogy ezen változtatni kellene, de nem nekem. Én nem tehetem meg. Ez a párom dolga lenne. Ha őpedig nem tesz semmit...,nem rajtam áll a vásár. Hát ,majd meglátom, hogy most, hogy összeköltöztünk változtat-e valamit a helyzeten. Már egy évvel ezelőtt a születésnapi bulijába elkészítettem mindent, a rengeteg hidegtálat, kajákat, salátákat.40 éves volt. Várta vendégségbe a szüleit,a testvérét, rokonokat. Ha akart volna, lett volna alkalma bemutatni, de én nem voltam ott a bulin.

Nos, de mondom, ez rajta múlik. Ő ismeri az én szüleimet az elejétől fogva. Neki idősebb szülei vannak és eléggé földhözragadtak. Nem igazán vágyom arra, hogY bemutasson nekik. Valahol úgy érzem,hogy addig jó, amíg nem ismerjük egymást.

Későre jár és a párom még nem érkezett meg. Talán tovább marad ma? Ugyanis ma dolgozik ezen a helyen utoljára.Munkahelyet változtat holnaptól. Az én kérésemre,mert attól tartottam, hohgy ez nem egy egészséges hely, alumínium öntődében dolgozott. Szerintem nem tesz túl jót a spermaálloományának a belélegzett alumínium.