sziasztok!
Hát a szüléstörténetem kicsit megkésve
Február 5.-én(kedd) voltam NST-n, semmi jele hogy bármi is készülőben lenne.Felhívtam Tóth Zolit hogy akkor mikor menjek legközelebb, azt mondta hogy csütörtökön, és hétfőtől amnioszkópia.Na ekkor már rajtam volt a para.
Gondoltam magamban akkor nagyon gyorsan meg kell szülni.
Kitaláltam hogy sütök muffint és beviszem a férjem munkahelyére.Ekkor eszembe jutott hogy nincs otthon tej,le a boltba, aztán megint lisztért hát az agyam már csak ilyen
(negyediken lakunk).Szélsebesen megsütöttem a muffint, rohantam a buszhoz,utána férjemmel nagybevásárlás.Kifulladva hazaértünk.
Gondoltam ma úgyse szülök ehetek egy jót!Fél liter joghurt, 2banán, 2 szelet kenyér.Kicsit tele lettem
Fél 12-kor elmentünk aludni.Férjem megsimogatta a hasam és azt mondta:Védike most már ideje lenne kibújni!Fordultam egyet az ágyban és akkor elfolyt a magzatvíz.Gabesz rám nézett és csak annyit kérdezett:Most akarsz szülni?Ekkor hívtam Tóth Zolit, mondta hogy menjek a kórházba majd az ügyeletes felhívja hogy mi van.
A kórházba megvizsgált Faragó,mondta hogy zöld a magzatvíz,minél hamarabb baba kell hogy legyen.Apának szereztünk ruhátén mentem a beöntésre majd zuhanyozni.Épp hogy megnyitottam a vizrt jött a szülésznő hogy itt a dokim.Na ez jó gyors volt:)
Bekötötte az oxitocint és mondta hogy üljek a labdára.Ekkor még úgy gondoltam hogy ha ilyenek a fájások akkor akármikor szülök.Kedves szülésznő közölte Gabesszal hogyha fáradt!!! nyugodtan feküdjön le aludni,persze Gabesz lefeküdt
Fél négy körül jött az orvosom mondta hogy alig két ujjnyit tágultam emmeli az oxitocint és ha nem halad a tágulás akkor muszáj császározni.Na akkor már nagyon fájt,de tartottam magam.6 órakor megvizsgált Erdődi azt mondta hogy 130-cal menjen az oxitocin.Ezután olyan hányás jött rám hogy szegény Gabesz két fájás közt alig bírta tartani a hánytálat,olyan rosszul volt a látványtól.A szülésznő azt mondta hogy ez már jó jel.Ekkor már azt hittem leesek az ágyról(a labdáról amint lehetett leszáltam) úgy fájt.Már csak a főorvos enygedélyére vártunk és toltak volna császározni.
Ekkor szóltam az orvosomnak hogy tzolnom kell.Kicsit meglepődve nézett, azt mondta hogy megvizsgál:Érzem a fejét!Csússzon lentebb és tolhat4
Na akkor én sokkot kaptam hogy most szülök én már belenyugodtam a császárba.Lecsúsztam de fel se fogtam hogy mit mond az orvos vagy két fájást el is bénáztam.De aztán csak nyomtam hogy minél hamarabb meglegyen Védike, és akár hiszitek akár nem úgy éreztem hogy egyáltalán nem fájtak a tolófájások.Aztán a gátvarrás, na az pokolira fájt.
Valaki kérdezte hogy milyen volt Tóth Zoli: én nagyon meg voltam vele elégedve biztos hogy a következőt is csak nála szülné-Gyorsan ott volt a kórházba nagyon korrekt volt, még poénkodott is ami nekem ott nagyon jól eseet.
Anikó!
Gratula a kisbabádhoz!Ha lesz egy kis időd írd le milyen volt Tóth Zoli kíváncsi vagyok rá!