Hali!
Vagyok, még egyben....
csak Zoli itthon volt a hétvégén és akkor én nemigen ülök gép elé, legfeljebb pár percre.
Hogy minden a legnagyobb rendben, túlzás lenne kijelentenem, inkább fogjuk rá, megvagyunk. Természetesen ahogy eddig sem, most sem beszéltünk meg semmit, csak amit akkor a telefonba, aztán hazajött és kész... téma zárolva.
Hétvégén sem beszélgettünk, erről legalábbis, minden másról igen.
Fantasztikus eredményt értem el takaritás terén, tegnap mig elvoltam apival nagybevásárolni a Lidl-ben, letörölgette a szekrény tetejét. De csak mert szóltam... ja, meg a mennyezeti spotlámpát is. De a fiúknál természetesen maradt a szerkrénytető porosan, csak a miénkig jutott. Biztosan elfáradt szegény...
Ablakpuceva elmaradt, hát azt a héten muszály lesz megcsinálnom, mert a szomszéd öregasszony macskái (12 van neki és mind kijár a kertbe is szabadon) állandó jelleggel az ablakunkba hugyoznak és bejön a szag még csukott ablaknál is, szellőztetni nem is tudok, mig le nem mosom...
mert ugye mi félszuterén lakásban lakunk, tehát az ablakunk alja a járdaszinttel van egyvonalban (még szerencse, hogy kertre és nem utcára néz) és az ablak meg a nagy lyukú rács között van egy kb.40cm-es hely, ahova én virágokat szoktam rakni tavasztól, nos oda előszeretettel beülnek a macskák és lehugyálják az ablakot.
Hónapok óta kérem Zolit, vegyen vmi rohadt drótháló-félét, amit a rácsra rakunk belülről, mert igy simán odajönnek.... még jó, hogy a drágám a Praktiker mellett dolgozik és érdekes mód sosem tud bemenni venni! Én meg egyre nehezebben türöm a szagot!!!
Jajj, bocsi megint nem idevágó a téma, de olyan szinten felhúzott megint, legszivesebben kiirtanám az összes tetves dögöt!!!!
Jézusom, és rajtam van a takaritási láz! Próbálom visszafogni magam, de ilyen hullámokban tör rám és képtelen vagyok ellenállni. Ma kiglancoltam a budit, még szerencse, hogy nagyon kicsi helyiség... meg célba vettem a konyhaszekrényt, hogy átrámolom, mert megint nem férek el és pánikszerüen elkezdtem vásárolni, hogy ha nem leszek itthon, minden legyen a fiúknak (úgy csinálok, mint aki hetekre készül elmenni)...
Pedig már anyám is mondta a hétvégén, hogy üljek le a p..csámra és ne csináljak semmit, meg anyósom is rendre utasitott, hogy pihenjek legyek szives, mert Zsófinak maradni kell a jövő hét közepéig legalább!!!
Alziza!
Enyém kölkök is mindig alakitanak vmi fincsi betegséget. Éjjel Attila volt lázas, tegnap meg három napja Barnabás okádta össze magát! Totál élvezem! Nincs elég bajom, még ez is! Beviszem az oviba őket egészségesen és két nap múlva biztos, hogy vmelyik úgy jön haza, hogy lázas vagy fosik vagy hány vagy köhög... stb....
Most gondolkodtam, hogy be sem viszem a héten őket, nehogy szombatra énis elkapjak vmi hányás-hasmenéses szart, de akkor meg ugrott a csütörtöki kozmetikus (a fodrászon még gondolkodom, olyan drága) meg a pénteki manikürös... oda pedig muszály lenne elmennem, mert pont a jobb kezemen az egyik körmöm nemtom mi okból, de félig leesett és ugyan nőtt a helyére másik, de olyan féloldalas, no azt meg kéne csináltatnom, nemtom, zselés mükörmöt vagy vmit rátetetni, hogy legalább a fotókon ne látszódjon, mert oltári gusztustalan látvány igy!!!
Na, eldugulok, ritkán jövök és baromi sok vagyok!!!
Panni!!! Jövő hétig szüljél meg, mert tényleg beelőzök!!!!