Sziasztok, újra itt vagyok!
Kíváncsi!
Egyre jobban tisztellek és csodállak!
Rengeteg a dolgod Neked is, mégis tudsz időt szakítani mások lelkének ápolására is
olvastalak egy másik topicban is, nagyon empatikus, intelligens hozzászólásaid vannak, öröm olvasni Téged!
Mi a titkod, hogy osztod be az idődet, hogy minél több mindenre jusson?
(először majdnem azt írtam: "mindenre" , de tudom, ez lehetetlen...
nálam úgy áll a helyzet, hogy örökös szélmalomharcot vívok, a háztartás, kert, állataim gondozása, a gyermekeim és párom közt,
közben maximalista vagyok és szeretnék magamra is időt szakítani...de többnyire nem megy
nem panaszkodom, mert a kertészkedés és a bengáli macskáim hobbi is, de kevesebb idő jut rájuk, mint szeretném...
viszont, ha Melissa ébren van, behatároltak a lehetőségeim, nagyon anyás, és okos, ügyes is, sokat foglalkozom vele
Patrik is sokat segít, a párom viszont rengeteget dolgozik, de hétvégén Ő is segít
folyton lelkiismeretfurdalásom van, hol a szaladó lakás miatt, hol azért, mert gazos a kert, és kevés az idő a cicákra...
szeretnék mégegy babát, közben mindent el szeretnék végezni tökéletesen...
van egy csomó ambícióm, amivel egyelőre semmit nem tudok kezdeni...
tudom, hogy néhány húzósabb évet kellene magam mögött hagyni, és utána minden könnyebb lesz...
nem panaszkodom, boldog vagyok, csak nem sikerül a nap 24 órájából 48-at varázsolni...
szülői segítségre nem számíthatok, bébiszittert és állatgondozót nem alkalmaznék, mert Melissát és a cicákat nem bíznám másra, viszont erősen gondolkozunk rajta, hogy a háztartáshoz kéne segítség...
mit tegyek??
Zsófi!
Én is örülök Neked, háát Neked sem könnyű, be is fogom a számat azonnal!!!
Gyógyulj meg minél előbb!!!
ez a középső gyerek probléma engem is érdekel
Puszi: Sheila