Kiemelt témák

Goldplast!

"a kis rövid léte szeretetre volt szánva, és a szülei életét örökre a legmélyebb összetartozás érzésével erősítette meg. Nemcsak veszítünk, de kapunk is, és egy értékes kis élet akkor is ajándék a léttől, ha csak pillanatokra a miénk. Meg kell becsülni, hogy a miénk lehetett, és tisztelni az életet annyira, hogy nem adjuk fel, hanem rá is gondolva vigyázunk magunkra, és felépülünk."

Köszönöm ezt a pár sort. Én már olyan sokszor meg akartam ezt fogalmazni, de még sosem sikerült ilyen szépen. Persze én is sírok. De mindig arra gondolok, hogy vigyáz ránk és a majdan (remélem) születendő kistestvéreire is a mi három kis angyalkánk.

Minden jót kívánok nektek!

SZIASZTOK!

Köszi a Alziza a hiányolást, munka mellett nincs időm olvasgatni és írni, de majd egy hónap múlva ráérek

Tegnap megkaptam az amnio eredményét, már papír is van róla, hogy minden rendben van, és szóban közölték, hogy fiú (nem értem a papíron miért nincs rajta...)

UH-n sajnos nem volt szerencsém, mert a kismamák felé fordított monitor ki volt kapcsolva így nem láthattam a babót. De nagyon nem szereti az uh-t, majd ki ugrik a hasamból és menekül a vizsgálófej elől.

BABA8: én nem akarlak ijeszgetni, vagy reményeket tápolálni, de nekem nagyon "zavaros" volt a veled történtek. Pontosabban az, hogy egy élettel összegyeztethetetlen rendellenesség miatt szakíttatták meg a terhességedet, de az uh nem mutatott semmit, és most a szövettan sem. Bennem van egy olyan rossz érzés, hogy lehet, nem is volt beteg a babád. Én a helyedben elmennék gyorsan egy genetikushoz és megmutatnám a leleteidet, és a kórház vezetőségétől is kérnék részletes tájékoztatást, hogy akkor a két lelet hogy modhat ellent egymásnak. És.....ha nem kielégítő a magyarázat, nagyon durván beperelném őket.

Sziasztok!

Kicsit megváltozott a program, mert hétfőn reggel kellett befeküdnöm a kórházba a állandó láz miatt. Már egy hete lázas voltam. Azt hittem belehalok, amikor felrakták a tágítót, szenvedtem elég sokat. Kedden délelőtt műtöttek, délután már jöhettem is haza. Most is elég rosszul vagyok, nagyon fáj mindenem és persze még mindig hőemelkedésem van. Megszületett a diagnózis is: Fertőzést kaptam, aminek következtében a kissebbik magzat bevérzett, elfertőzödött. És emiatt halt el a másik magzat is, őt a kicsi fertőzte meg. Teljesen be voltak már gennyesedve a "babák". Szóval e miatt volt az egy hétig tartó magas lázam, és ezért van még most is. Nagyon kell vigyáznom magamra, mert az egész méhen be van gyulladva.

Ez egy "kicsit" megnyugtató érzés, mármint hogy a fertőzés miatt mentek el babák, mint az hogy valamit mi csináltunk rosszul, vagy esetleg rendellenesség lett volna.
a fertőzés pedig "csak egy egyszerű felfázásból" adódott, ami még szeptember közepén volt, amikor még nem tudtuk, hogy terhes vagyok!! hiába volt a gyógyszeres kezelés, túl késő volt már...
Azt hiszem kezdek lassan túl lenni az egészen.

Ma voltak át a barátnőmék látogatóba. Végre 3 hét elteltével magamhoz tudtam szorítani a kislányát, és tudok örülni a szeretetének.

Mindenki nagyon vigyázzon magára és persze ne adjon senki esélyt a felfázásra!!!!

Egyébként a férjem nagyon segítőkész és megértő. Őt is nagyon megviselte az egész, de miattam nem mutatja ki annyira az érzéseit. Sokat beszélgetünk, és igy sokkal könnyebb mindkettőnknek. Most leginkább engem sajnál, mert a fájdalomtól nagyon szenvedek.


Puszi mindenkinek

Sziasztok!

Szomorúan olvasom, hogy mindig újabb emberekkel gyarapodik a topic.

Babicskó!
Örülök, h. minden rendben van és üdvözöllek a fiús kismamák táborában.

Alziza!
Nagyon sok rohangálós napom volt mostanában, meg nem akartam a többiek előtt az ezt meg azt vettem a kicsimnek előadni.
Anno amikor elvesztettem a kismanónkat nekem is volt egy időszakom amikor utáltam a kismamákat, ezért sem akartam ezzel a többieket terhelni akik egy friss műtét után kerültek ide.

Rólunk pár szót: most voltunk cukorterhelésen (már előre félek a végeredménytől), jól vagyunk mindketten, a kisördög napról-napra egyre erősebben rúgdalja a hasfalamat. Persze ennek ellenére még mindig bennem van a félsz és addig nem nyugszok meg, amíg egészségesen meg nem születik.

Szóval a többieknek kitartást kívánok és persze mielőbbi babásodást (sok gólyát küldtem gondolatban felétek).

Vera

Sziasztok Lányok!
Már régen jelenkeztem. Sajnálattal látom, hogy ismét bővült a kör.
Annus- nagyon meghatóak voltak a soraid, és örülök hogy megosztottad velünk a gondolataid. A topik nekem nagyon sokat segített, hogy átvészeljem az egészet.
Vera-örülök, hogy jól vagytok, és minden rendi. Biztos jó lezs az eredmény, ne aggódj.
Nekem úgy tűnik ez nem az én évem! Kedden egyik napról a másikra közölte velem a főnök asszony hogy "létszámleépítés miatt" el kell bocsásson. 31-én még be kellett mennem, és vége, jó mi?! Noveberben még töltöm a 30 nap felmondásim.(amit nagylelküen a 15 napra nem kötelezett hogy dolgozzam le) Úgy ért, mint valami villámcsapás.
Most egy kicsit pozítivabb vagyok, mármint lehet hogy jót tett velem csak még nem tudok róla.
Csak most az a bibi, ha találok munkát...??,szeretnénk babót! most az új helyen melózzak pár hónapot, vagy mondjunk le egy időre a babáról?
Tudtok valamit a passzív 3 hónap Tp-ről? Az munkaviszonynak számít? És ha közben terhes leszek, és veszélyeztetettnek "nyilvánítanak" lejár a 3 hónap, akkor nem kapok sehonnan semmit? Bocsi, de én ezeket a dolgokat nem tudom.

Szép napot mindenkinek!

Sziasztok!

Mutyurka!
Sajnos táppénz ügyben nem vagyok valami jó.
Munkáról: , de lehet, h. tényleg így tett veled jót. Az nem lehet, hogy azért mondott fel a főnöknőd, mert tudja hamarosan újra próbálkoztok a babával?

Vera

Mutyurka- ez égi jel!!! Nem szabad dolgoznod. Na igen a pénz. Itt a neten van egy szakbarbár nevezetű egyén, aki nagyon jó tanácsokat ad a kismamáknak (leendő kismamának). Munkanélküliről is el lehet menni gyed-re úgy tudom, és táppénzről is. Írj neki! Fel ne add nekem a babásodási terveidet egy vacak munkahely miatt!! Legalább nyugodtan várhatod a babát.

E-dyna- talán tényleg könnyebb így, hogy tudod az okokat, egy picit megnyugtatja az embert. Legközelebb minden rendben lesz!! Úgy látom elég sokan babásodhatunk újra néhány hónap múlva, erre kell gondolni, előre kell nézni!!

Vera- én már túl vagyok az "utálom a kismamákat" korszakon. A Tescoban is rá mertem már nézni egy kb. 2 hónapos csöppségre és nem sírtam! Haladunk...

Mindenkinek gyors gyógyulást és optimista hónapokat kívánok!

zsibima

én most értem a nagyon sírós szakaszba! egyfolytában sírhatnékom támad! főleg, ha egy pindurkát látok! ma is rendesen kiborultam, átsírtam az egész délutánt! elég keservesen! párommal is most veszekedtünk egy sort! nem bírja, ha sírok! nem tudom miért várja el mindenki tőlem, hogy 4 hét elteltével már úgy tegyek, mintha misem történt volna és az élet happy?! nem ért meg senki! azt hiszik, olyan könnyű ezen túl tenni magamat! persze nem ők hordták a szivűk alatt 6 hónapig a babájukat! honnan tudnák, hogy mit érzek!

Baba!

Teljesen igazad van,de biztos hogy a férjed is nagyon kivan csak ő nem mutatja ki.Nálunk ugyanez volt(pedig nekünk csak egy 6 hetes babát kellett elvetetni)szal én sokat sírtam és a férjem nem nagyon bírta.Mi is veszekedtünk ezen gyakran akkor

És hidd el tényleg nem érti ezt meg szinte senki,csak azaki átélte mint te.Azért te sírd ki magad,mert sztem igenis segít.És biztos van valaki(barátnő pl.)akiben feltétel nélkül megbízol és tűnhetsz előtte akár gyengének is és megért!!!

Panni

Sziasztok!
Ahogy olvasgatom soraitok, és döbbenten látom, hogy egyre többen vagyunk, azt gondolom ez nem normális. Szerintem vmi nincs rendben hazánkban a terhesgondozással és a sok hülye magándokival, akik egyre jobban pénzéhesek. Nem létezik, hogy egy csomóan azért kellett ezt átélnünk, mert nem figyelnek oda eléggé a jelekre, és itt a kézzelfogható dolgokra gondolok...Van egy olyan érzésem, hogy mi sem jártunk volna így, ha egy picikét, csak minimálisan, óvatos lett volna a dokim...nem bírom ezt elfogadni!!! Én nagyon megváltoztam, türelmetlen lettem és nagyon hitetlen, ezentúl egy orvosban sem fogok megbízni!

Baba!
Én 25 hetesen vesztettem el a kislányomat, eltelt 8 hét azóta, de még mindig úgy érzem, mintha tegnap történt volna...Tőlem is elvárták, meg elvárnák, hogy végre csináljak vmit, de én egy nagy nulla vagyok...nincs kedvem semmihez, és hagyjon mindenki békén!!
Úgy gondolom ez normális ilyenkor. Ne hagyd, hogy mások beleszóljanak, éld meg az érzéseidet, gyászold meg a picikédet, amíg csak Te jónak látod és ne törődj mások véleményével... tudom, hogy csak jót akarnak Neked...de Te tudod, hogy mi az!
Nekem is volt sírógörcsös időszak, nemrég múlt el...vagyis naponta változó...
Kitartás!!! Mindenn nappal csak jobb lehet ennél....azt hiszem.
Üdv.Zsu

Sziasztok!

Babicskó!
Örülök,hogy minden OK!

Mutyurka!
Le ne mondj a babáról!!!!!!!!
És ha munkanélkülire mennél?Vagy azt nem lehet?

Vera!
Esetleg kint voltál a börzén??
Akkor találkozhattunk volna!

Edina!

Sziasztok!

Lányok nagyon vigyázzatok magatokra, mert ez a vírus ami körbejár, ez brutál! Azt hittem meghalok az utóbbi napokban! Ráadásul mikor legyen beteg egyszerre három gyerek meg egy férj, ha nem akkor, amikor nekem is 38,7 a lázam?!

Nehéz időszakot élnek most (így halottak napja környékén) azok, akiknél még friss a veszteség... Szegénykéim... túl kell élni, csak ezt mondhatom. Gyertek és fogjuk a kezetek.. egyéb most úgy sem segít...

Tücsök: ne haragudj, hogy megkérdem, de miért kellett temetni a kisbabákat? Vagy Ti kértétek? Kérlek ne vedd rossz néven, nem bántani akarlak, de az orvosi protokoll szerint a 24. hét előtt elvesztett kisbaba vetélésnek számít nem szülésnek...
Tudom, brutális dolog, hisz én is a betöltött 23. héten voltam ami ugye 24..., és ha a menses szerint nézik (nem az UH alapján belőtt terhességi kor szerint), akkor még előrébb...
Így sokkal nehezebb az elengedés. Nekem fel sem ajánlották a temetést, automatikusan elvitték a kicsikémet, nem is láttam. Mondjuk nálunk más volt, ő nagyon beteg volt, teljesen el volt a kis teste torzulva, jobb, hogy nem láttam, így egy szép kis szőke angyalka marad a képzeletemben.

susisusiBaba!
Ne hagyd, hogy mások beleszóljanak, éld meg az érzéseidet, gyászold meg a picikédet, amíg csak Te jónak látod és ne törődj mások véleményével...

Tökéletesen egyetértek! Én az elején sokat voltam egyedül otthon. Azt csináltam, hogy kimentem a rétre (ez hülyén hangzik, de tényleg), leültem a fűbe és üvöltöttem, ahogy bírtam. Sikítoztam, zokogtam, ordítottam, téptem a füvet, átkozódtam, hörögtem... mindent, amire azt mondják nem emberhez méltó... pedig nem tettem egyebet, mint kiadtam a fájdalmam úgy, ahogy azt KELL: NEM EMBERHEZ MÉLTÓN!

Drága Baba és Susisusi!

Egyetértek az előttem szólókkal- ki kell adnod a fájdalmadat! Nem tudom ez mennyi ideig fog tartani, de egyet tarts szem előtt: elcsépelt de igaz, addig nem fog enyhülni a fájdalom benned, amíg nem tartasz egy üvöltő babát a kezedben!

Viszont ahhoz, hogy ez sikerüljön meg kell próbálnod "erősnek"lenni, de előbb meggyászolni. És tényleg sok ember nem tudja átérezni a fájdalmadat - köztük én sem, "szerencsére" én 10. és 12. hetes magzatokat veszítettem el. De mivel anya vagyok megértem milyen szörnyű lehetett ilyen nagy babát elveszíteni, de sok nő és ember ezt nem tudja. De azt tudom, hogy te ettől sokkal jobb anya leszel!
Akinek egyből és probléma mentesen összejön a dolog az nem is tudja milyen szerencsés. Sajnos sokan nem is értékelik igazán, hogy édesanyák lehetnek. De te nagyon-nagyon fogod értékelni. Sírj sokat, utána pedig előre nézz, mert van valahol egy baba, akinek te vagy az anyja!

Senki véleményével ne törődj, egyedül a párod fontos most rajtad kívül!

Zsibima: tökéletesen osztom a véleményed!

köszi csajok! nagyon aranyosak vagytok! erőt adtok ti is! igenis ki fogom sírni magam, ameddig kell, hogy tovább tudjak lépni! igazatok van! ki kell adni a fájdalmat! és ki is fogom, hogy utána újult erővel nézzek előre ! jövőre már én is babázni fogok!

Baba- nagyon örülök, hogy ezt mondod!!! Így legyen! Jövőre együtt fogunk babázni!!!

Sziasztok Lányok!
Sajnos úgy tűnik kénytelen vagyok hozzátok fordulni segítségért, tanácsért. Egy hete teszteltem egy alig látható pozitívat, ami pár napig erősödött, de így is csak nagyon halvány maradt, aztán pár napig nem volt változás, de mára elindult a halványodás. Már volt két missed abortusom, tisztítással a végén, de mindkettő a 7. hét után történt. Most pedig még csak 4+5-nél járok. Szerintetek ilyen pici terhességnél megkockáztathatom -e , hogy a természet maga végezze el a dolgát? Most úgy érzem nem bírnék ki még egy műtétet. (még nincs fél éve az előző)Ha elmegyek orvoshoz ő biztos ezt ajánlaná. Közben meg félek is egy vetéléstől, pl. munkahelyemen.(ált iskola).Kérhetném, hogy akinek van véleménye, bármi is legyen az, írja meg nekem? Sokat segítenétek vele.
Köszönettel: Kati

szia ducimami! mivel még csak 4-5 hetes vagy, így kb olyan mintha késne 1-2 hetet. szóval ha nem teszteltél volna, sose tudod meg, hogy volt ott valami, csak azt hogy kicsit késett. (legalábbis ezt olvastam valamikor valahol).
viszont arra kiváncsi lennék, hogy mi történt az előző két esetben? volt valami gond? esetleg nem lehet hogy progeszteron gondod van?

Mutyurka:
Ha máskor felmondanak, aznappal menjél el táppénzre, mert akkor nem tudnak kirúgni (csak ha valóban létszámleépítés van (mert azt pl. be kell jelenteni a munkügyi hivatalnak is).

Az, hogy a 30 nap felmondási időből 15 napot nem kell ledolgoznod, nem a főnököd nagyvonalúsága, hanem a törvény írja elő, hogy mentesülsz a munkavégzés fele alól. Passzív táppénzre a biztosítási viszonyod megszűnésétől kezdve 3 napig vagy jogosult (figyelj, mert utána már nem !), vedd is igénybe a táppénzt )mondd el az orvosnak mi a helyzet, ha jól tudom 3 hónapig tarthat csak így táppénzen), utána mehetsz pl. munkanélkülire.

Én nem ajánlom, hogy most vállalj babát. Gyakorlatilag, ha nem helyezkedsz el, a baba születéséig nem tudod kihúzni munkanélkülivel, táppénzzel, tehát nem leszel biztosított a szülés idejére. Így max csak gyest kaphatsz (kb 25 e FT/hó, na ebből próbálj gyereket felnevelni), és talán még az orvosi vizsgaltok és szülés árát is ki kell fizetned (hiszen nem leszel biztosított, tehát nem vagy jogosult OEP finanszírozásra).

A ki nem vett szabadságaidat pénzben ki kell fizetnie a munkaadódnak.
Még annyi jutott eszembe, hogy talán nézzél utána, hogy valóban csoportos létszámleépítés van-e a cégnék, mert ha nem, de ezzel az indokkal rúgnak ki, akkor megtámadhatod a munkügyi bíróságnál a felmondásodat (és visszamenőleg megkapod a fizetésedet, és továbbra is biztosított leszel__ hívd fel a munkaügyi minisztérium ügyfélszolgálatát).

Mandala, azért temettük a babákat, mert élve születtek. Azt mondták, hogy csak akkor számít vetélésnek, ha nem élve születnek, vagy legalábbis nem tudják felvenni őket a PIC-re, de a mi kis Lilikénk annyira kitartó volt, hogy még négy órán át küzdött az inkubátorban. Így viszont úgy döntöttünk, hogy nem tehetjük meg, hogy csak őt temetjük el, azt akartuk, hogy együtt legyenek.

Ez a halottak napja nekem nagyon brutális volt lelkileg. Pedig májusban veszítettük el a babákat, de látni a kis mécseseket a sírjukon, ez minden eddiginél szörnyűbb. Eddig szerencsém volt, mert a nov. 1-je csak egy munkaszüneti nap volt, aminek még örültem is, most pedig végisbőgtem ezt a négy napot.

Baba8,
én is csatlakozom mandalához és zsibimához. Fel kell dolgozni a fájdalmat és ahhoh igenis ki kell adnunk magunkból. A szülők és a közvetlen környezet nálunk is már a temetést követő napon azt mondták, hogy lépjünk túl a történteken, csak a jövőbe nézzünk stb. Ezt azóta sem igazán értem, hogy hogyan várhatnak ilyet tőlünk. Emiatt az első időben inkább nem is mozdultunk ki otthonról, nem találkoztunk senkivel, viszont nagyon sokat sírtunk.
Neked is ezt ajánlom, szerintem ez így természetes. Kitartást kívánok, én abban bízok, hogy ennél már csak jobb dolgok történhetnek velünk.

Sziasztok!

Szeretném veletek megosztani az én történetemet.
2005. nyarán az első babámat vártam,így terveztük,nagyon örültünk neki. Hétfőn lett volna a 12. hetes uh,de szombaton pár csepp vérzésem volt,elmentem hát az ügyeletes kórházba(ott is szültem volna) és UH alapján közölték,hogy nagyon sajnálják de 3 hete nem él a babám! Hétfőn reggel 8:00-kor találkozzunk! Már vasárnap este be kellett mennem mert véreztem,kedden befejezték és haza is jöttem! Szörnyű volt,2 hónapig voltam táppénzen,10 kg-ot fogytam,napi 1 szelet kenyeret ettem egy hónapig,pánikbeteg és depressziós lettem amire nem akartam gyógyszert szedni ezért csak pszichológushoz jártam! Engem sem érdekelt semmi és senki! 6 hetesen barnás váladékozásom volt amire azt mondta az orvos:lehet,hogy kéne egy kis progeszteron,és ennyi mert persze fel nem írta! Nem tudni mi volt a baj,de lehet,hogy az elég lett volna! Most 8 hetes terhes vagyok és nagyon boldog,de nagyon félek is! Más orvosom van,szedek vitamint,progeszteront és magne B6-ot,és táppénzen vagyok 1 hónapja! Rettenetes hányinger,időnként hányás is gyötör,de azt mondtam mindent kibírok! Időnként fáj a hasam amire azt mondják normális,de én akkor is nagyon megtudok ijedni!
A héten megyek UH-ra még nemtudom melyik nap,de szerintem holnap rohanok,mert a múlt hét kimaradt az ünnepek miatt és már nagyon izgulok! Szóval lányok fel a fejjel,tudom iszonyú nehéz,nekem egy ismerősöm aki több vetélésen, 1 halvaszülésen túl van mindig azt mondta,mindent el kell fogadni úgy ahogy van,megpróbálni tovább lépni és az újra koncentrálni! Neki sikerült (ő is volt depis 3 hónapig azután döntött így), jövő hétre van kiírva,szorítok nekik!
Remélem nem untattam senkit,kitartás szorítok mindenkinek,ti is szorítsatok nekünk!
További szép napot mindenkinek!

Ibm, nagyon szorítok nektek! Remélem hogy megtaláltad a megfelelő dokit és teljesülhet az álmod!
Remélem, hogy idővel mindannyian ilyen híreket oszthatunk meg egymással.

Babicskó- látom nagyon felkészült vagy én nem nagyon értek hozzá, de úgy hallottam, hogy munkanélküliről is lehetne terhesen táppénzre menni, főleg ha veszélyeztetett terhes (valószínű az előzmény miatt az lenne Mutyurka) tehát kap összesen 6 hónapot hogy újra teherbe essen. (de lehet hogy hülyeséget beszélek, ne nevessetek ki, de valamit ki kellene neki találni, hogy sikerüljön minél előbb a babásodás) Ajánlottam a szakbarbárt a neten, ő biztosan tudna segíteni.
Egyébként én is csak Gyesre lennék jogosult, mert a babaprojekt miatt nem dolgozom hivatalosan 10 hónapja, de ha a tb-t fizetem (ami januártól kötelező lesz) akkor nem kell fizetni az ellátásért, csak a havi 6 ezret. Nem sok a 25 ezer Gyes tudom, (meg 24.800 két gyerek családi pótlék) de inkább picit szükösebben élünk, de a babáért mindent!
Remélem Mutyurka úgy fog dönteni, hogy a szívére hallgat, mert egy baba minden pénznél fontosabb.

Ducimama- nekem heteket várt az orvos a műtétig, mert szerinte ilyen pici petezsák (mert nem volt benne sajnos semmi) magától is ki tud ürülni. (persze uh-on nézni kell utána, hogy maradt-e bennt valami) Tudom, nagyon rossz ez is, de akkor talán nem kellene a műtét, ami azt jelenti, hogy nem kell utána hónapokat várni, lehet próbálkozni azonnal, de azért egy kérdésem lenne: ennyi vetélés után remélem kivizsgáltak, hogy miért történik? A spontán vetélés (az orvosom szerint) fél óra alatt lezajlik, mint egy erős menzesz, bár én nem tudom, nekem nem volt.

Ibm- nagyon örülök, hogy most sikerült, örülj a hányingernek az nagyon jó jel! Most biztosan sikerülni fog!

Tücsökbogár, Baba, Susisusi, remélem most már túl vagytok a halottak napi borzalmakon és tudtok a jövőre is gondolni. (ez borzasztó, hogy az ember próbál felejteni, túllépni valahogy nagy nehezen és akkor kollektívan az egész országban "ünnepnap" a november első napja)
Nagyon remélem és kívánom nektek, hogy a következő november elsejét már egy babával a karotokon emlékezzétek végig.

Köszönöm Zsibima!
Aranyos vagy!
Én is remélem és hasonlóakat kívánok mindenkinek, Neked is!!!

Sziasztok!

Köszönöm mindenkinek a választ és a biztatást!
Aranyosak vagytok,jól esett
Örülök,hogy van ez a fórum!
Lehet,hogy holnap megyek a dokihoz de a héten mindenképp jelenésem van,majd megírom mi volt!
Addig is szép napot!!!!!!!!

Sziasztok!

Ducimami!
Üdv itt!
Szerintem is várhatsz még!Bár tudom,hogy nehéz!
De bízzunk benne,hogy megmarad a baba!
Nekem volt spontán vetélésem,valóban olyan mint egy erős menszesz!
De én nézetnék egy hormonszintet!(Bocsi többiek!Tudom,hogy uncsi! )

Ibm!
A hányinger az JÓ JEL!!!!

Sziasztok!

Leírtam az én történetemet jó hosszasan, részletesen és elszállt az egész.
Nincs erőm újra leírni, úgyhogy tömörítem.
Szóval:
Kb. 3 hete vesztítettük el a kislányunkat 23 hetesen. Állítólag valamilyen vírusfertőzés indította be a méhtevékenységet, de igazán pontosan az orvosok sem tudják hogy milyen fertőzés, találgatnak, talán vm. hüvelyfertőzés vagy talán felfázás okozta fertőzés vagy talán vesegyulladás.....szóval fogalmuk nincs. Szövettani eredmény egyenlőre nincs.
Én is teljesen elvesztettem a bizalmam az orvosokban, sajnos annyira lazán kezelt a dokim és lelkiismeretlenül végezte a dolgát, hogy kénytelen vagyok azt gondolni, hogy talán nagyobb odafigyelés mellett nem jutunk idáig.
Terhességem alatt többször is voltak kisebb görcsölések, amit ő egy legyintéssel lezárt azzal, hogy biztosan csak wc-re kell mennem, amikor a lázas állapot mellett a hasam is fájt, akkor is csak azt tudta mondani, hogy ez normál méhtevékenység, vegyek be Nospa-t. Azután amikor éjszaka már 20 perces fájásaim voltak, arra a reakciója annyi volt, hogy ne menjek be a kórházba, mert úgysem tud mit tenni, várjam meg a reggelt. (mindezt azután, hogy a kerületi kórházban bennt akartak tartani, amin ő teljesen kiakadt, mondván nincs itt akkora gond, írjanak fel Normodipint és küldjenek haza.)
Sajnos az esetünk óta pánikbeteg lettem, mert már tényleg senkiben nem bízom, erre persze rásegített a szülés utáni probléma, túl alacsony volt a hemoglobin szintem és vért kellett kapnom (ezt is az orvosom trehányságának köszönhetem).
Van egy 3 és1/2 éves kisfiam Ő tartja bennem a lelket, tudom, hogy túl kell lépnem és előre kell tekintenem, de valljuk be ez néha meglehetősen nehéz. Van amikor azt érzem, hogy igenis erős vagyok, és van amikor úgy érzem belepusztulok.
Nagyon hiányzik az én pici lányom, de remélem enyhül majd a fájdalom. Sajnos 2 hét bromo szedése utáni 5. napon beindult a tejtermelés, hát gondolhatjátok ez sem segített a lelkemnek.
Mindenkinek nagyon sok erőt kívánok a tovább lépéshez, reméljük, hogy nemsokára együtt babázhatunk!
Szép estét!

Sziasztok!

Koncsi!

Őszintén sajnálom ami Veled történt. Most nagyon erősnek kell lenned. Melyik kórházban fejezték be a terhességedet?

Üdv:

ppetike.

koncsi

privi ment!

Koncsi- együtt érzek veled, nagyon sajnálom ami veletek történt, de jó hogy van a kisfiad, miatta muszáj tartanod magad... Sok sikert kívánok a továbblépéshez. Mit mondanak mikor lehet újra babásodni?

Köszönöm mindenkinek az együttérzést, tényleg nagyon jól esik.

ppetike!
a SOTE-n fejezték be a terhességem.

zsibima!
az orvosom azt mondta kb. fél év a testi lelki felépülés, de volt olyan orvos a kórházban, aki 3 hónapot tanácsolt

Sziasztok!
Túl vagyunk a halottak napi hosszú hétvégén...nagyon megviselt, hogy most már nekem sem "csak" egy szünnap...
Köszönöm Zsibima a lelkesítő szavakat! Remélem már jobban vagy és hamarosan próbálkozhattok a pároddal !
Koncsi!
Nagyon sajnálom, ami veletek történt, mi is hasonló szörnyűséget éltünk át (25 hetesen veszítettük el a kislányunkat, vmiért megnyílt a méhszájam...az orvosok csak találgatnak) ehhez értenek igazán... Sajnos én sem bízok most már senkiben, nem hiszem el a mai napig sem, hogy az orvosom csak legyintett a haskeményedéseimre- ahogy nálatok is, a mi orvosunk is felelőtlen volt, és egyre inkább az jár a fejemben, hogy ennek nem kellett volna megtörténnie, ha figyelmesen végzi a munkáját. Ezt nagyon nehéz elfogadni...nem is tudom, ezentúl, biztos, hogy legalább két orvoshoz fogok járni, ha ismét babát fogok várni.
Kitartás Neked! Pihenj most sokat és próbálj vigasztalódni a kisfiadat kényeztetve, játsz vele sokat...egy gyerek közelsége szerintem minden bánatra jó
Üdv.Zsu

Sziasztok!

Koncsi!

Melyik orvos fejezte be a terhességedet? Nekem betöltött 25 hétre fejezték be a terhességemet 2007.02.12-én, Potter-syndroma miatt. Szintén a SOTE-n.


Susisusi!


Neked is csak azt tudom mondani, hogy sajnálom amin keresztül mentél.

Üdv:

ppetike.

Ppetike: Szijja!

Tücsök: értem. Akkor azt hiszem én hálát adhatok az Istennek, hogy a pici lányunkat fél kilenckor magához vette, mielőtt 9-kor megszületett. Így szóba sem került, hogy eltemessük. Édes Istenem! Az micsoda fájdalom lenne!

Nézzétek, adjon erőt, hogy én is végigéltem mindent, amit most Ti! Mindent! A fájdalmat, a csontig hasító kétségbeesést, az őrületet, a tejbelövellés borzalmát, amikor a mosdóba öntöd, amit a gyermekednek szánt a természet, az éjszakákat kísérő rémálmokat, mindent-mindent!!!! És felálltam, és tovább mentem, és éltem a hétköznapokat, és meghaltam ezerszer és még ezerszer, és ugyanannyiszor támadtam fel! Igen, mert az én kicsi lányom küldeni akart kisbabákat közénk ismét, ide a testvéréhez (testvéreihez), az anyukájához és az apukájához. De már egészséges testtel, nem betegen, erőtlenül, ahogy ő jött, jöhetett volna.
És most, ha rá gondolok egyszerre fájdalom és öröm. Fájdalom, mert valami hiányérzet mindig a lelkemben van, valami űr, amit senki nem tölthet be soha.....
Öröm, mert amíg együtt voltunk, amíg velem lehetett, addig jó volt, nagyon jó.... és én csak köszönettel tartozom ezért Neki, és áldott csókokat küldök a Mennybe, ahol ő most is csücsül.. a borzas, hófehér kis felhőcskén.


Nézzétek,
Danika, a testvér, aki nagyon várta őt, és alig kétévesen többször kérdezte, hogy hova lett a hasamból a kistestvér....:


És akiket az én drága kis angyalkám küldött:
Enikő:


Gergő:


Emese:


A túlélés gyógyszereit láttátok.... azokért a babákért kell túlélni, akiket a kis angyalkáitok küldenek hozzátok. Lejöttek és már tudják, hogy itt jó lesz a többieknek. Higgyetek ebben!

Mandala- olyan szépeket írtál angyalkádról (2 hete még sírtam volna rajta, de már elfogytak a könnyeim) és olyan jó látni nekem és a többieknek is szerintem akik babákat veszítettek el, hogy neked sikerült!!! Remélem a szép gyerekeiddel lelket öntesz itt sok lányba, akik most annyira el vannak keseredve!

Hát lányok nekem holnap lesz, hogy 3 hete elvégezték a műtétet, még megvárom az első menzeszt (alig várom, milyen furcsa hónapokig azt várja az ember, hogy ne jöjjön meg, aztán meg azt hogy jöjjön már meg) és utána nem lesz ám védekezés! Nekem is a szokásos 2-3 hónapot mondták, de én még idén teherbe akarok esni! Remélem most már nem "szórakozik" velem a természet, már nincs sok időm 36 vagyok és még utoljára annyira szeretnék babázni! (gyorsan mielőtt még nagymama lennék )

Szép napot mindenkinek!

Sziasztok Lányok!
Köszönöm a gyors válaszokat. Végül az otthoni vetélés mellett döntöttem. Tegnap reggel még teszteltem egy utplsót. A második vonalat talán csak sejteni lehetett már, a hőm pedig négy tizedet esett. Ma reggeltől picit fájdogál a hasam és már maszatolok. Remélem minden rendben lesz.

Zsibima!
Eddig nem vizsgáltak ki, mert a két vetélés között volt egy teljesen tökéletes terhességem is, a kisfiam karácsonykor lesz 3 éves.

Alziza!
Az első vetélésemnél még nem szedtem progeszteront, aztán a következő terhességemnél már igen, ott rendben is volt minden. A harmadik terhességemnél megint kaptam Duphastont, de mégis vetélés lett belőle. Most is szedtem, attól a pillanattól, hogy halványan pozitív lett a tesztem. Persze most már egy mindenre kiterjedő vizsgálat elkerülhetetlen. Bár kezd érni bennem az a gondolat, hogy nekünk egy gyermeket szánt az élet, és ez ellen én nem tehetek semmit.

Kati

Koncsi!
Nagyon sajnálom ami veletek történt. Az én történetem is nagyon hasonló a tiétekhez, ahogy sokmindenkié még ezen a fórumon. Sajnos az elvesztett bizalmat nagyon nehéz visszaszereznie az orvosoknak. Nem akarlak elkeseríteni, de pontos válaszokat ne várj a szövettantól se. Nekem is csak annyi lett az eredmény, hogy talán valami fertőzés volt. És ráadásul ezt az a doki mondta, akit előtte folyamatosan kérdezgettem, hogy biztosan nincs-e valami probléma, mert a laborededményeim elég rosszak volta, de a válasz mindig az volt, hogy nincs baj. - hát lett.
A bromoról meg szintén annyit, hogy én háromszor két hétig szedtem, aztán pár nap kihagyás után mindig újra elkezdett termelődni a tejem. Aztán elmentem egy másik orvoshoz, aki felírt egy egész havi adagot, ami már segített. Így több mint két hónapot eljátszadoztunk ezzel a problémával.
De mindezek ellenére kitartást kívánok! Adj időt magadnak, sírd ki magad és ne várd, hogy pár hét alatt feldolgozhatod a veszteséget, még akkor sem, ha mások azt szeretnék tőled, hogy újra mosolyogni lássanak.

susisusi- nagyon sajnálom, hogy nektek is meg kellett élni ezt a szörnyűséget, ijesztő és egyben dühitő az orvosok felelőtlensége.
De nézzünk előre és bízzunk abban, hogy újra nem fog megtörténni.

ppetike- Dr. Szarka András fejezte be a terhességem, spontán burokrepedés történt.

tücsökbogár- sajnálom, hogy neked is hasonló a történeted, köszönöm soraidat.
Nálad mikor történt a tragédia?

zsibima- szorítok, hogy minnél előbb sikerüljön babásodni

Egyébként ahogy lehet mi is újra belevágunk a kistesó projectbe, én abban hiszek, hogy Ő fog újra visszaköltözni a pocakomba, ez a tudat megnyugtat. Attól viszont nagyon félek, hogy végig parázom az egész terhességet.

mandala- gyönyörű a kis családod, tényleg nagyon jó példa, hogy nem szabad feladni.

Szép napot Lányok!

Lányok!

Nagyon sok erőt kívánok nektek,ti vagytok az igazi hősök!!!

Mandala szavai igazán erőt adóak,sztem nagyon sokat jelentenek azoknak akik most jelenleg a padlón vannak,de fel fognak állni!!!!!!

+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

Panni

Koncsi, mi május 25.-én veszítettük el a kisbabáinkat, ők hárman voltak: Lili, Tünde és Áron. De bizony ennyi idő után is előfordul velem, hogy csakúgy elsírom magam. A hétvégén például úgy ébredtem egyik reggel, hogy sírtam. Miután kicsit lenyugodtam, azzal vígasztaltam magam, hogy ez biztosan azért történt, mert álmombn együtt voltam az én picikéimmel. Olyan csodálatos álom lehetett, szeretnék rá emlékezni, de nem tudok. Na, már megint sírdogálok......

Sziasztok!

Koncsi!
sajnálom ami történt!

Kati!
Hát ha már ennek így kell lennie,talán "jobb",hogy ilyen korán! Sajnálom!
De nem szabad feladni!!!!!

Mint azt sokan tudjátok,úgy ahogy Mandala én is azért vagyok itt,hogy lássátok[/b]sikerülhet!!!!
Bár nekem egyik vetélésem sem volt a 12.hét után,de így is nagyon rossz volt!Főleg a legelső a 11.héten amit műtéttel kellett befejezni!De az utána következő kettőbe is majd bele őrűltem!
De nem szabad feladni!!!!
Én sem adtam fel és lett is eredménye!Zalán!
Érdemes küzdeni!És kell is!!
Sok erőt kívánok Neketek!!!

Mandala!
Gyönyörűek a gyerkőcök!Mesi milyen nagy lett!Édes!

Ppetike!
Rég jártál itt!De látom minden OK!Már a 22 hét! Hogy megy az idő!

Vera???

Meg ne kérdezzétek,hogy miért lett a fele vastagbetűs!

Sziasztok!

Mandala!

Nagyon szépek a gyerkőcök!

Többiek merre vagytok?

Üdv:

ppetike.

Kedves Lányok!
Annyira kedvesen reagáltatok levelemre (itt kérek elnézést, akiknek nem írtam privit), hogy nem tudom megállni, hogy ne írjak ide is. A nők sorsa hihetetlen módon fonódik össze a fájdalomban és az örömben egyaránt és nagyon szimpatikus, ahogy támogatjátok ebben egymást. Örülök, hogy többen már új pocaklakót hordanak reménnyel a szívükben és biztosan mindenki átéli a csodát hamarosan van egy nagyon szép mondat, nekem mindig segít: "A fájdalom a megértést magába záró héj megtörése." Én is átestem ezeken az örjöngő, hol csendes szenvedéseken,fura, hogy az ember végső soron ilyenkor mindig egyedül van. Nem azért, mert a másik nem érti meg, vagy nem szereti, hanem egyszerűen a veszteség, amit egy anya él át, nagyon misztikusan mély gyötrelem, csak abban a testben és lélekben élhető át valódi mélységében, ahol történt.
Magamról: 38 éves vagyok, két 16 éves ikerlányom és egy 12 éves lánykám van. Alig több, mint egy év alatt 3 babát veszítettem el korán, két műszeres befejezésben volt részem. Hozzátok képest, akik már nagy babáktól búcsúztatok többen, szerencsésnek éreztem magam. Most 4. babámat várom, a 12. héten a genetikai uh. durva eltéréseket mutatott a babámon, azonnali megszakítást javasoltak. Hydrops magzat nagy hólyaggal és vesetágulatokkal. A Tarkóredő 7,4 mm. Sokat gyötrődtem, majd úgy döntöttem, megvárom, amíg a baba válik meg tőlem. Eltelt egy hónap. Már nem szabadna élnie, de szépen fejlődik, makacsul remélem a csodát, de elfogadom azt is, ha búcsúzni kell. Nem kértem magzatvízvizsgálatot egyenlőre. A gyászfeldolgozó csoportot, amiről írtam priviben szívesen megszervezem, ha összejön Budapesten 8-10 jelentkező. Akik vidékiek, azokat arra bíztatom, vegyék fel levélben a kapcsolatot Singer Magdival. www.eletkor.hu. A Születés Hete honlapján van siratószoba, ott is olvashattok történeteket. Na eldugulok.

Szia Zora!

Írtam privit...

Nekem is hydropsos volt a kislányom, aki elment....

Köszönöm, Mandala, megkaptam. Én semmilyen szakirodalmat nem találtam az ilyen korán jelentkező ödémáról, nálad mikor fedezték fel és hogyan zajlott utána? Olyan jó lenne, ha leírnád.

Sziasztok!

Mint ígértem leírom mi volt az UH-on,mert persze ma elmentem,igaz 4 órába telt ,de bejutottam,közben elintéztem az EKG-t is.
Nagyon boldog vagyok és megnyugtatott a Dr.,drága kicsi pirinnyónk 7hetes és 4 napos és DOBOG A SZÍVE
2 hét múlva kell újra mennem,a biztonság kedvéért a Duphastont 3x1-re felemeltük!
Azt mondta nyugi nem lesz semmi baj,ilyenkor úgy meg tud nyugtatni,de 2 nap múlva már biztos rágom a körmöm,hogy mikor mehetek már UH-ra?
Mindenkinek ilyen szép napot kívánok!
Sziasztok