Sziasztok!
Név szerint még nem ismerlek titeket, ezért egyelőre általánositva fogok irni.
Erdélyben élünk, és amint látható, már a második babánkat várjuk. A légzésfigyelővel nem tudok mit mondani, mert én csak jóval később hallottam róla, amikor már Jankának nem is lett volna szüksége. Igaz, itt a környéken sem hallottam ismerőseimtől, hogy használnák. Pedig, mikor hazajöttünk a kórházból, az első éjszakám nekem is úgy telt, hogy folyton ébren voltam, vajon lélegzik-e a baba. Szerintem a halkan ketyegő órának nem sok értelme lehet, mert a legtöbb csecsemő eléggé mélyen alszik, vagyis a beszélgetésre sem ébrednének fel, hát akkor az óraketyegésre. Ez csak vélemény...
Jó olvasni, hogy másoknál sem használ a Renni a gyomorsav esetén. Én is már kezdek beletörődni, és ilyenkor inkább pattogatott kukoricát, vagy egyéb száraz kekszet eszek. (Nem mintha jobb hatása lenne ennek
) A derékfájáom mostanában átterjedt a hátgerincre, és inkább a hátam közepétől felfele hasogat a fájdalom, de pihenéssel ezt is meg lehetne oldani. Csak Janka ebben nem igazán akar segiteni...
El sem tudom képzelni, mi lesz majd két babával....de remélhetőleg minden szépen ki fog alakulni. Szivesen veszem a két- vagy többgyerekes anyukák tanácsait.....
Ami az elérzékenyülést illetti...Nekem is vannak olyan pillanataim, amikor már csak a baba gondolatára is könny gyülik a szemembe, de néha olyankor is meg tudok hatódni, ha Janka valami ujat produkál, például kimond egy -egy szót.
Azt is örömmel olvasom, hogy vannak és lesznek még anyukák, akikkel együtt alszik a baba. Én annakidején elég sok ellenérvet hallottam emiatt, de ez akkor sem gátolt meg abban, hogy Jankát velünk altassuk. Egy részt nekem is jobb volt, mert nem kellett folyton kilométereznem a kiságy és a mi ágyunk között. Nem mondom, próbálkoztunk az elején aa kisággyal, de mivel egy légterünk van, nem biztosithattunk külön szobát neki, minden neszre ébren voltam, és már keltem is, hogy lássam, nincs-e baja. Igy legalább csak karnyújtásnyira van minden, baba is cumi is.
Nem tudom, ti is igy vagytok? Mostanában egyre sztresszesebb vagyok, de különösebb okot nem találok, hogy miért lennék az. Most még a szüléstől sem félek annyira mint Jankával.....
Azt ne is mondjam, hogy már nem is emlékszem, mikor aludtam át teljesen egy éjszakát. Most is legalább kétszer -háromszor bistosan megébredek (főleg fürdőszobai okok miatt
), és utána meg elég nehéz a visszaalvás. Azért még szerencse, hogy reggel aránylag pihent vagyok....nem mintha máskor nem lettem volna ennél sokkal pihentebb. Úgyhogy az először szülőknek azt tudom ajánlani, hogy tényleg most használjáj ki az időt a pihenésre, mert utána egyhamar nem kerül rá sor.
Na, most már megyek vizszintes helyzetbe kerülni, mert már nagyon szükségét érzem.
És egyébként is nem szeretnék bárkit is untatni a szinte regénnyé sikerült hozzászólásommal.