Hát csajok itt ülök és zokogok
Anyuval az előbb beszéltem, hogy 10 éves osztálytalálkozó lesz a hétvégén, és mivel a párom nem lesz itthon, tudnának e itt lenni a gyerekekkel, és amit én kaptam!!!! MIlyen anya vagyok én, hogy már megint bulizni megyek, lelki sérülést okozok a gyerekeknek, nem szégyellem magam, nem is törődöm a gyerekeimmel, stb, stb. Komolyan, pedig én is anya vagyok, és nem örülnék, ha rólam is ezt mondanák majd a gyerekeim, de nem bírom már elviselni anyu nyomását. Ha valamit nem úgy csinálok, ahogy ő szereti, akkor egyből baszogat, mint pl most is, és hiába mondtam, hogy ne beszéljen már, 3 év után megérdemlek már tán ennyit, főleg, hogy még csak szilveszterezni sem voltunk, csak 2003-ban utoljára. Erre, hogy kicsik a gyerekek. Mondom tudok olyat, akinek a babája 3 hónapos volt, és elment szilveszterezni, de persze jaaaa, a szilveszter más. Akkor hogy csak én voltam olyan szemét, hogy otthon hagytam a gyerekeim, a többiek mind gyermektelenek. Csak tudnám honnan veszi, amikor több gyerekes anyuka is volt (ez volt az egésznek a lényege, hogy végre kikapcsolódjunk mi is) Szóval, ha vmi nem úgy van, ahogy neki tetszik, akkor egyből csesztet, is hiába mondom, hogy hagyjon már, más is csinálja, őt persze más nem érdekli. De ha vki olyat csinál, ami neki tetszik, akkor egyből vagdalózik, hogy látod, annak már van lakása, már vezető beosztásban van, már 3 nyelvvizsgája van. Érdekes, olyankor érdekli más is
Meg mindenért engem hibáztat, hogy meghalt apukám, hogy ő depressziós, hogy nagymamámnak csontritkulása volt (de komolyan, szerinte ez is az én hibám), hogy Robi néha ittasan jön haza, hogy anyósék meggyanusítottak, hogy eladom a házukat, szóval mindenért. És ezzel akkora lelki törést okoz bennem, hogy ilyenkor legszívesebben meg is ölném magam. Komolyan, ha én ilyeneket fogok a saját gyerekeim fejéhez vágni, inkább felakasztom magam, minzhogy ilyenekkel sértsem meg őket. És a férjem is tudjátok mit szokott mondani, ha mondom neki bőgve, hogy anyu megint kiakasztott??? Őt nem érdekli, intézzük el magunk között. Véletlenül sem, hogy majd mondom anyudnak, hogy hagyjon már minket békén, vagy ne sértegessen, vagy bármi. És most is mondtam anyunak, hogy jó, akkor nem kell kijönni vigyázni a gyerekekre, sajnáltassa csak magát otthon (mert ő milyen beteg, neki mennyi dolga van, őneki nincs egy szabad perce sem, ő mindig az orvosnál ül), majd szólok barátnőmnek, hogy aludjon itt. Erre, hogy én milyen felelőtlen vagyok, hogy egy idegenre bíznám a gyerekeim (nyugodtan mondhatom, hogy barátnőm többet tud, és többet látta a gyerekeket, mint anyu), hogy énvelem nem lehet bírni, ááááá, szóval hosszú.
És tudjátok, ha mindezt nem a saját anyám mondta volna, hanem pl egy szomszéd, vagy egy vénasszony a faluból, akkor szarnék rá, de hogy anyu ilyeneket mondjon!!!
Bocsi a kirohanásért, de tényleg kíváncsi lennék a véleményetekre, akármi is az.