Sziasztok!
Lányzóm kezd rendbe jönni, egész hétre "megmentettem" az óvodától. Amúgy jó kis tüszős mandulagyulladása van, szuper tályogosak a mandulái, és teljesen összeérnek. Alapjáraton is nagyobb mandulái vannak az átlagosnál, ilyenkor pedig rekorméretűre nőnek. De szerencsére fel is fogják a bacikat, nem szoktak lejjebb menni a légcsőre, vagy a tüdőre.
Szóval kiírták egész hétre. Nagyon boldog, hogy nem kell oviba menni, főleg hogy már egész jól van, leszámítva a torokfájást. Láza teljesen lement.
Eddig még nem kaptam el tőle, remélem, hogy ez így is marad!
Szili!
Te hol is laksz? Pesten? Mert akkor kineziológus témában lehet, hogy tudnék segíteni.
Pati, Vera!
Sajnos a férfiak ilyen "közömbösek" tudnak lenni, pláne ha nekik ugyebár nem szükséges fodrászhoz járni.
Én is amikor befestetem a hajam, vagy csak elmegyek száríttatni, általában eltelik két nap, mikor észreveszi a párom, hacsak a Viki nem figyelmezteti, hogy anyának befestették a haját. Tudom, hogy általában hasonló színű, dehát akkor sem olyan, mint a lekopott...
de az a pláne, hogy akkor sem szokott leesni a tantusz, amikor előtte mondom, hogy most fodrászhoz megyek!!!
Ja, és van úgy, hogy estére rájön, hogy hoppá anyán valami furcsa, akkor este bepótolj a dícsérgetést, olyan kis bűnbánó arccal, hogy "szívem, fodrásznál voltál? mintha most kicsit másabb lenne a színe, de jól áll..." Szóval úgyis elnézzük nekik, ha nem is viszik túlzásba a dolgot...
Még szerencse, hogy a lányom igazi nőci, és ő mindig megdícsér!:-)
Tudjátok a férfiak másra vannak beállítva, bezzeg ha új bugyi van rajtam.....
Jut eszembe bugyi:-) Ti hogy álltok melltartó mérettel?? Most megint vennem kell egy-két melltartót, mert kezd kényelmetlen lenni, amit még a terhesség elején vettem.
Bugyival szintén így vagyok, kezdi vágni a hasam, pedig nagyon jó kis pamut bugyikat vettem, amik eddig szuper kényelmesek is voltak, de kezdem "kinőni" őket, hasilag.
Pandi!
Tündéri a nővéred kislánya, olyan igazi kis nőcis:-)
Drukk a nővérednek, meg neked is, ha úgy döntesz, hogy bemész szülni! Győzzétek meg azt a picurt, hogy bújjon ki mielőbb, nem muszáj ragaszkodni az adott időponthoz...
Mostanában rengeteget gondolok a szülésre, és nagyon várom is a dolgot, meg egy picit félek is (ezt csak halkan mondom, nem akarom, hogy picurka is meghallja:-)). Amíg nem volt tapasztalatom, addig egyáltalán nem féltem tőle, de így hogy már van, ami ugyan csodás volt és felemelő, ugyanakkor fárasztó és magával sodró, így már máshogy látom a dolgokat.
Az egyik dolog, hogy rettegek a császártól, az elsőnél is azt mondtam a dokinak, hogy csak akkor engedem, ha a baba érdekeit szolgálja. Most is ezen az állásponton vagyok. Azért, hogy magamon könnyítsek, azért nem mennék bele. Amúgy is félek a gerincérzéstelenítéstől, meg az utána jövő kellemetlenségektől.
A fogorvosnál is inkább kibírom a fúrást-faragást, minthogy érzéstelenítőt adjanak. Itt sem más a helyzet
De próbálom magam egyfolytában nyugtatni, meg úgy programozni a dolgot, hogy jó legyen a végeredmény, így bízom benne, hogy ez a szülés is ugyanolyan csodás élményt fog jelenteni, mint az első.
Most hirtelen annyit írtam, be is fejezem, mert majd nem győzitek olvasni!
További szép napot!
Kata
Ilyenkor mindig úgy sajnálom, mert olyan kis elesett és védtelen. Azt kiabálta, hogy anyucikám, apucikám, valaki segítsen rajtam, mindegy hogy ki, csak segítsen. És ilyenkor lefolyik a könnyem, hogy mennyire tud egy ilyen pici kis emberke szenvedni a betegségtől. Egy szerencse, hogy rendkívül hamar gyógyul minden bajból, de 2 napig csont lázas. Mondjuk hál' Isten ritkán beteg, de akkor teljesen lerongyolódik.
nem tudom miért jött vissza 
hétvégén megcsináltuk a szobáját most csinálok neki pár képet nagyon aranyosak lesznek 
de a párom szerint nagyon szép, és kis mocorgós baba...Minden rendben van vele, és KISFIÚ!!!!! 
Tele van má vele 
