sziasztok !
visszatértem !
A kis gyerkőc egy angyal
csak akkor sir ha éhes...
nos , a szülés.
Hát, röviden nagyon hosszú volt nekem. Kicsit bővebben: majdnem 12 órán keresztül vajúdtam, gyakorlatilag értelem nélkül mert mint kiderült nem tágultam szinte semmit, de a fájdalom pont az volt mint azok éreznek akik tágulnak is valamit. Az ok állitólag az volt hogy fent repedt meg a magzatburok és a gyerek fejénél lennt pedig erős volt és ott maradt igy nem tudtam tágulni. A 12 óra alatt jutottunk el bő 2,5 újjnyiig....de addigra már a falat kapartam hiszen előtte való két nap már a 10 perces fájásoktól nem nagyon aludtam. Szóval a végkimerültség kerülgetett...és ha nincs ott a párom ... tényleg nem tudom hogyan vészeltem volna át, bár nem tartom magam egy hisztis tipusnak...nagyon hálás vagyok ezért neki...ő intézte el aztán a 13. órában hogy kaphassak érzéstelenitést, igy én sajnos bűntudattal de a könnyebb végét fogtam meg a dolognak. De az az igazság csajok, hogy sohasem voltam még ennyire hálás a fájdalomcsillapitásért. Amint elkezdett hatni, az valami földöntúli megkönnyebbülés volt és szegény párom azért rimánkodott hogy ne aludjak el... immár 72 óra után pedig nagyon jól esett volna...
az érzéstelenités profi volt, amikorra kellett a kitolási szakaszra kiment a hatása és tudtam nyomni szóval a végkifejletnél nem éreztem hátrányát, sőt ! Amikor már az "utókezelést" csinálták ( varrás.....stb) akkor kaptam még, és szerintem az volt egy kicsit sok mert a vérnyomásom 60-ra leesett amint megpróbáltam felállni összeestem 2x, hidegvizes borogatás, egy kis hányás, de másnapra jobban lettem és jót aludtam végre...
A szülésznők közül a Csombók Szilvi és egy bizonyos Bea nevezetű voltak bennt mint utólag kiderült, mert sajnos a kábulattól és a maszktól csak a páromban és a dokiban voltam biztos...
de valahogy ösztönszerűen amikor az újszülött osztályon ők voltak ügyeletben a piciknél akkor voltam a legnyugodtabb és ők voltak a legszimpatikusabbak és látszik hogy szeretik amit csinálnak és nagyon kedvesek. Nagyon hálás vagyok nekik is !!! És ezúton köszönöm a lelkiismeretes munkájukat, ha esetleg olvassák az oldalt !
Andrea,
kitartás, rendben lesz minden, ne izgulj ! nagyon szoritok neked !
Én egyébként örültem hogy az 5-ös szobába kerültem , az egy igazi buliszoba ! de tényleg, akárhogy cserélődött a kismama állomány annyit de annyit röhögtünk ! mert mindenki jófej volt ! nagy szerencsém volt. Az utolsó nap került hozzánk egy császáros leányzó, szegény a kétágyasban kezdte....de egy rendkívül szemét kisebbségivel került össze aki megpróbálta ugráltatni szóval nem biztos hogy jó a két ágyas....de lehet csak nekem volt szerencsém az ötágyassal. Mindesetre úgy láttam ha van ágy akkor szabad a vándorlás, bááár azt hallottam nem tudom igaz-e hogy legkevesebb 4 éjszakára adják ki a fizetős szobákat... tehát 1 éjszakád van meggondolni magad.
Heni,
neked is már csak e.gy kicsi van hátra, kitartás ! szoritok !
Micacica,
a Jex Anna doktornő tényleg nagyon lelkiismertes, és szerintem nagyon figyelmes, az egyik szobatársamnak ő volt a dokija ( nem fogadott !) és maximálisan meg volt vele elégedve és láttam is amikor jött hozzá érdeklődni hogy van hogy komolyan kérdezi...nem csak felületes érdeklődésből, szóval én rábiznám magam....
Na ez jó hosszú lett, bocsánat
puszi mindekinek !