Sziasztok!
Gyors bekukk, mert a három nagy gyerkőc igényel... sokat voltunk távol...
Nagyon köszönöm Nektek a drukkokat és az azt követő jókívánságokat! Ja, és most a keblemet dagasztó dícséreteket, amiket nagy-nagy boldogsággal gyűjtök be!
Mindenkinek köszönjük!
Aki már babázik, annak nagy-nagy gratula, aki még nem, annak kitartás, sztem mostmár tényleg csak napok kérdése...
Pattogónak mennek a drukkok! Ügyes csaj, tuti frankón megoldja a feladatot! Meg aztán azt mondják, járt úton jön a gyerkőc... szóval biztos hamar túl lesz rajta!
Olyan jó ismét köztetek! Csak kicsit le vagyok strapálva még, meg eléggé igénybe vesz a kiscsaj is...
A szopi (ahogy nálunk szokás... sajnos) nem megy egyszerűen. Mivel picike, nagyon gyenge és hamar kifárad, még sárga is kicsit, úgyhogy nem könnyű a szopizás. Sokat alszik, nehéz ébreszteni, cicin is folyton bealszik, szóval a szokásos küzdelem...
Kaptunk kora babáknak való tápszert, eddig csak egyszer adtam neki 30 g-ot, a többi szopi volt. Átlagban olyan 40-50-et szopizik alkalmanként. Bár utálom a mérleget, de nála sajnos muszáj, mert 2,130-cal hoztuk ki és az nagyon kevés. Szóval ez van, fejni sose tudtam, valamiért az nekem nem megy, szóval irigyellek Jucu, Mike, Mona és mindenki akinek ez megy. Nekem szopi után max. 10-20 ml jön le, nem is igazán van időm rá, mert sokszor és sokáig van cicin a baba. Sajnos mivel hamar elfárad, van, hogy 50 percbe is beletelik egy szopi. De nem akarom addig lebontani a ciciről amíg az adagját meg nem ette. Na, mindegy! Azért optimista vagyok, mert mindegyik babónál ez volt, és Gergő 5 hónapig csak anyatejet kapott. Emese ahhoz képest, hogy pici, ügyesen szopizik. Ha nem lesz ilyen gyenge, sztem nagyon sokat fog szopizni.
Sabine, Te ezt hogy oldod meg? Nálad nem voltak nagyon fáradékonyak a babák?
A szülésről néhány szót:
Mint tudjátok csaszi volt. Reggel 7-kor lementem a szülőszobára, kaptam két adag infúziót meg szurkálásokat aztán készültünk a műtőbe. Beelőzött egy anyuka, akinek elakadt a babája, így nem fél kilenc, hanem tíz óra lett belőle.
Bevittek a műtőbe, lemostak cuccal és bealudtam.... ébredéskor összehánytam a műtőt, de arra csak annyiból emlékszem, hogy hallottam az anesztes hangját, hogy mondja, hogy "hányt egy keveset de az nem baj... " Valami kusza álmom volt, a babanettel kapcsolatban, de nem tudom mi... csak ennyire emlékszem.
Aztán már nem tudtam visszaaludni. Elég zombi fejem volt, csak egy puszit adtam Mesinek és kaptam egyet a páromtól, és már vittek is. Állítólag sok vért vesztettem, mert a dokim elnyisszantott egy eret a hasamban, ezért az előre alkudott fél óra másfél lett... a férjem szegény olyan ideges volt... aggódott a drága.
Az intenzíven jól voltam, este már kiültem az ágy szélére de nagyon szédültem. Másnap reggel állhattam fel először. Nem volt annyra gáz... komolyan mondom másnap már rohantam a folyosón... mondjuk szó szerint, mert Mesi visszabukott és nem tudta eldönteni hogy ki vagy be menjen-e a cucc és belilult a feje rendesen... szóval karomon a fuldokló bébivel, frissen vágott hassal én úgy rohantam a csecsemő osztályra, hogy olyat még nem láttatok! Bezzeg most! Húz a varrat, szóval csak ténfergek... Én, akinek szelet vet a s.....ge, olyan vagyok, mint egy csiga...
Holnap cibálják a varratokat.... csaszis mamák.... fáj a varratszedés?
Na, ennyi mostanra, most "futok" mert fürdés.... mire végzünk a néggyel... hát az sem lesz semmi...
Puszi mindenkinek!