Sziasztok!
Sajnos velem is tragédia történt.
Idén egy héttel az esküvőm után májusban a nászúton elvetéltem
22 hetes terhesen. A legjobb az, hogy pont a szülinapomon történt. Jó kis ajándék a sorstól..
Ráadásul a Tesco közepén és a biztonsági őr csak állt és nézett!
Szörnyű volt!!!! Csak álltam és nem tudtam mi tévő legyek. Láttam a páromon, hogy kétségbe van esve! Sajnáltam magunkat de legfőképpen ŐT!!
Ez lett volna az első babánk.
Szilvásváradon voltunk, igy elöször Egerbe mentünk a kórházba.
Ott sajnos kimondták, hogy nincs tovább. Pedig még hallottam a szívhangját, azt hittem....
Onnan irány Pest a saját orvosomhoz. Hajnal fél 2-re értünk fel.
Reggel 9-ig a szülőszobán voltam, várták hátha megindul a szülés.
De nem történt semmi. Mellettem sorban születtek a babák, talán ez volt életem egyik legrosszabb napja.
Egy csomó antibiotikumot kaptam. Majd lekerültem a kórterembe.
Vasárnap reggel fél 8-kor mentem fel a műtőbe ahol bekötötték az infúziót de sajnos a branült elrontották és bedagadt a kezem. Nem is birtam mozgatni. Át kellett kötni máshova.
Szerencsére sikerült hamar megszülnöm és kb 3/4 9-kor megvolt a baba. Aztán jött a műtét az újabb az infúziók és gyógyszerek.
Az a pár nap szörnyű volt. Az ellenségemnek sem kivánnám SOHA!
A párpm véig bent volt velem és ez erőt adott!
Azóta orvost váltottam mert a régi már teljesen elszállt magától és már csak a pénz érdekelte.
Kiderült, hogy myoma okozta a vetélést, de az új orvsom eltávolitja műtéti úton. Ma derül ki, hogy mikor.
Utána lehet újra próbálkozni, már alig várom ez ad nekem erőt!!!
Most már kezdek lelkileg jobban lenni, habár az első pár hét nagyon nehéz volt. Még most sem szivesen találkozok a barátnőmmel akivel egyszerre szültünk volna egy helyen. Az a baj, hogy ezt csak az értheti meg aki átment rajta.
Ancsúra! Üdv és mégegyszer gratula!!!
Mindenkinek kitartást és szép napot kivánok!
Puszi,
Adrienn