Sziasztok lányok!
Annyira jó lett volna, hogyha csupa-csupa jó hírre jövök haza, én is szomorú vagyok ám veletek együtt. Most úgy látom, összecsap az ár felettünk, hisz régóta semmi boldogság azon kívül, hogy mi egészségesek vagyunk. Nagyon jó volna már egy újabb jó hír!
Évikém, nagyon elszomorodtam, mikor írtad az sms-t tegnap, és éreztem, hogy nagyon ki vagy ám! Elhiszem, megértelek, de tudod jól, én is mit gondolok! Amíg van esély és remény, addig nem szabad feladni! Higgy benne, hogy a HSG után rendbetesznek, remélhetőleg kiderül, mi is a gond. Nem tudom, miért is drukkoljak, azért hogy az elzáródás legyen a probléma, és rendbe hozzák... egyáltalán azt átjárhatóságival meg tudják oldani ugye? Tudom, írtad, hogy baromi fájdalmas lesz, de megéri!!! Istenem, bízom benne, hogy kárpótol az élet!
Drága Momo! Az eszem eldobom! Rettenetes ez a helyzet. Csak azt nem értem, hogy most hová ment a férjed? Vissza is repült? Vagy csak máshol szállt meg? Tudtok még találkozni? Esetleg tisztázni a helyzetet? Elmondhatnád neki, mit is érzel... és nem vitával, hangos szóval, hanem a lelkére próbálj meg hatni. Alapból - az én véleményem szerint - nehéz a férfiakkal - természetesen, tisztelet a kivételnek - nálunk is gondolom, lesz még gond ezzel a cipővel bemászkálással, míg a párom le tudom szoktatni, az apósom meg sem érti, de talán a szőnyegre nem fog rálépni. Még azóta is simán rágyújt mellettem, stb... de ez most nem rólam szól. Én már rájöttem arra, hogy a férfiak általában sokkal önzőbbek, és szegény urad azt sem tudja valóban, mi fán terem egy gyermek, és a nevelése. Talán tényleg jó ötlet, amit írt Éva, meg kellene próbálnod odakint vele a közös életet? Nem is tudom. Ez a távházasság tényleg nem jó, főleg így, hogy nem tudja jobban megismerni a saját kisfiát. Nem csoda, hogy nem tudja szeretni sem igazán, hisz nem ismeri, nem éli át a mindennapok boldogságát. Nagyon bízom benne, hogy még azért helyrehozható a dolog.
Ne haragudj Eszter, én picit ellentmondok, én nem gondolom, hogy ilyen gyorsan hátat kellene fordítani ennek a házasságnak, szerintem akkor is meg kell még próbálni, esélyt adni, és csak akkor abbahagyni, hogyha végképp nincs megoldás. Hisz a gyerek jövője is a kérdés. Nem mindegy, hogy apával nő-e fel, vagy anélkül. Valahogy együtt kellene megpróbálni elsősorban.
Nem látsz rá Momo valamilyen más megoldást?
Bufo, merre utaztok? Aztán küldd ám azokat a képeket, had tegyem fel a lányoknak! Én is nagyon kíváncsi vagyok ám rátok!
Juci, hová tűntél??? Veletek amúgy mi a helyzet? Nem igazán írsz az otthoni dolgokról. Végül akkor hozzátok költözött a párod kislánya?
Erzsike, hát, én sajnos még nem tudom, milyen érzés ez, biztosan nem túl kellemes, de tényleg nincs már sok idő, és utána azt mondjuk majd, hogy megérte. Tényleg, akartam már kérdezni, nincs Neked otthon szoptatós párnád? Én tavaly azon aludtam, baromi kényelmes volt már nagy hassal, úgy oldalt is kényelmes volt.
Drága Eszter! Bárcsak érteném a szervezeted, mi a fene történik benne. Hogy ilyen hamar lett volna pé-ed?
A fene egye meg a francos anyagiakat, meg az ilyen orvosokat! De mindjárt itt a fizu, és tényleg menj el a dokihoz! De nem az is körzetes doki? Mármint ahová területileg tartozol? Ott is szokott ügyeletben rendelni nem? Vagy oda nem lehet csak úgy bemenni? Csak ha nagy a gond? Nem tudom. Nagyon nehéz! De tény, hogy ne várd meg a 2 hónapot, csináljatok most hormonprofilt!!! Harcold ki!!!
A munkahelyed... hát, szegénykém, tényleg elég szarul hangzik. De nem tudom, szabad volna-e most váltani, hisz ha gyorsan várandós leszel, talán ez a kis idő megéri azt, hogy ne legyen fejtörésed, nem? Aztán gyorsan elmész táppénzre, mint Ági is. Neki is szépen megoldotta az élet a munkahelyi problémát.
Tudom, én csak a számat jártatom, holott nem ismerem a körülményeket, csak azt tudom, hogy most váltani... vagy éppenséggel akkor sos-ben kellene, és kivárni szépen ezt az allergia szezont, aztán ősszel jöhet a bébi. Akkor már túl leszel a próbaidőn is, és utána nem dobhatnak kis!
Teszek fel néhány képet a hétvégéről, vagy a pihenésünkről. Csodaszép volt, Dunakilitin voltunk, ez egy új wellness hotel, aminek összes szépségét sajnos nem tudtam kiélveni a picurka miatt, de azért fürcsiztem, meg sétálgattunk, és átugrottunk Pozsonyba is. Jókat ettünk, pihiztünk!!! Annyira jó volt! Boldog vagyok, hogy gondolt erre a párom! Ennél boldogabb szülinapom, mint a mostani, szerintem még életemben nem volt!
Ilyen helyen sétálgattunk...
Ez volt a szállásunk...
Pozsonyban...
És így pihiztem...
Fantaszikus 2 nap volt lányok!!!
Tudom hogy el vagy keseredve de 11 utan nagy valoszinuseggel kiderul,hogy mi is a baj...es ha el van zarodva,arra is van megoldas 
A picurkad ezek szerint nagyon terjeszkedve folfele is. Probald meg egnek emelni mindket karodat igy jobban kinyilik a mellkasod es hatha enyhul a fajdalmad.
) annal inkabb megutalja majd Mishalt!
Te is töröld. 
így sokat voltam vele,most meg nem is gondolok ilyesmire.Ez nálam egyértelmű pé utáni állapot.És csakúgy mint múlt hóban fáj a cicim és ma már émelygek kicsit,37-el keltem.Szóval jó esetben akár reménykednék.Így viszont csak kinlódhatok.Azaz nem is gondolok semmire és tesztet sem veszek majd,egyáltalán.Talán hülyének néztek,de én nem így akarok babát.
Én meg már azt hittem, megint kirándultatok valahol! 
