Kiemelt témák

Sziasztok!Kérlek segítsetek nekem.Ikreim vannak 16 hónaposak.Még mindíg szoptatom õket ami nem lenne baj ha nem mindíg akarnának szopizni.A kislányom például ha lehetne óránként szopizna és persze nem az anyatej ízéért kizárólag cumizásból.Fogalmam sincs hogyan lehetne legalább csökkenteni a szopások számát,persze nem drasztikusan.A kisfiam talán meglenne nélküle fél napon át de ha látja hogy a tesója cumizik egybõl õ is szeretné.Ez nagyon fárasztó fõleg ha megyünk valahová.Már a férjem sem nézi jó szemmel hogy a gyerkõk folyton a ciciért nyafiznak.Szeretem õket szoptatni de úgy érzem most már nem ennek kéne a legfontosabbnak lennie a mindennapjainkban.Ha csak meghallják a szopi vagy a cici szót egybõl rángatni kezdik a rzhámat.A kislányom fél napokon keresztül a melltartómat szopogatva járkál.Nehéz megoldást találnom,ha tudtok,segítsetek kérlek.

Szia !
A kislányommal ugyanez a szitu volt.18hónapos koráig bírtam, de aztán elég volt, állandóan hisztizett,mindig a cicit akarta,még éjszaka is többször felkelt és csak a cicivel tudott visszaaludni.Eleinet próbáltam,hogy csak reggel és este adok neki,de nem jött be továbbra is követelte.Betelt a pohár és úgy döntöttem elválasztom.Azt mondtam neki,hogy bibis a cicim és nagyon fáj,nem tudok neki adni.Megértette és sajnált.Éjszakánként az apja ment hozzá és tõle nem kérte a cicit.Egy hét alatt leszokott róla.Próbáltam kínálni neki,de azt mondta nem jó.
Úgyhogy azt tanácsolom legyél velük te is drasztikus.Nincs más megoldás.Csak így megy.De nem lesz nehéz,mi is azt hittük,hogy lehetetlenség lesz elválasztani.
Most különben nekem is ikreim vannak két 8hónapos fiú.Még szopiznak õk is, de õk maguktól mondtak le a napközbeni cicizésrõl.Csak este és reggel fogadják el.Pedig lett volna bõven tejem, de nem kell nekik.Eleinte furcsa volt a kislányom után,aki éjjel-nappal cicizett,de azt hiszem így sokkal könnyebb lesz velük.Nagyon jó fiúk!Egyedül alszanak el és átalusszák az éjszakát.Nem úgy,mint a kislányom,aki csak cicivel tudott elaludni és máig is csak velem tud elaludni,pedig már 3éves lesz januárban.
Horváth Éva
Budakalász

Sziasztok!
Hasonló problémáról írtam már más topikban is. Az én kisfiam most múlt két éves, és bizony cicifüggõ. Most kezdtük a bölcsödét is, úgyhogy elég rázós a dolog. Én egész augusztusban próbáltam elválasztani, de nem sikerült. Nem vált be a bibis dolog sem, még akkor sem, ha leragasztottam ragtapasszal. Annyit sikerült elérni, hogy ha elmegyünk itthonról már nem kéri (kivéve a nagymamánál), de ha itthon vagyunk, akár óránként is követeli. Ha valkinek vannak jó ötletei, szívesen olvasnám.

Sziasztok!

Én is csatlakozom hozzátok. Nekem 18 hónapos a kislányom és szintén nem akar lemondani a cicirõl! Nem tudom nálatok ez, hogy van, de nálunk sokszor az evés rovására megy a cicizés, sorszor nem hajlandó rendes ételt (fõtt ételt) enni, csak a cicit követeli! És lassan úgy látom, hogy ez a fejlõdése rovására is megy (9,3Kg). Mi is kelünk éjszaka és csak szpoival lehet visszaaltatni. (és nálunk sem nézi jó szemmel apuci) Szóval én is szívesen meghallgatom az ötleteket, tanácsokat!

Üdv: Vica

Sziasztok!

Hadd reagáljak a kérdésetekre.

Megértelek benneteket, néha nagyon fárasztó, hogy a gyermekünk egész nap lógna a cicin, kettõt nem lehet lépni anélkül, hogy ne akarna egy kicsit szopizni. Különösen igaz ez a másfél éves kor körüli idõszakra, amikor úgy érezzük, szeretnénk visszakapni a testünket végre.

Szerencsére ezt az idõszakot is át lehet vészelni, némi segítséggel és kreativitással újra meg újra feltöltõdhetünk. Idõt kell szakítani arra, hogy néha kettesben is legyünk a párunkkal, rendszeresen járjunk el moziba vagy színházba, hangversenyre, míg pl. a nagymama vigyáz a csöppségre. Meglepõ, de azt a babát, aki a mamájával cicin hajlandó csak elaludni, milyen könnyen elaltatja a nagyi, ha a szülõk nincsenek ott. Érdemes kipróbálni!
Ami pedig apát illeti, jó lenne meggyõzni arról, mennyivel könnyebb cicin elaltatni egy gyereket, mint állandóan fölugrálni, vizet adni, pisiltetni, órákig ülni mellette, mert fél elaludni.

Miért is szopik még egy "ekkora" gyerek? Azért, mert még nem nõtte ki a szopás iránti igényét. Az anyatej továbbra is tartalmazza mindazokat a fontos tápanyagokat, amire az õ fejlõdõ szervezetének óriási szüksége van. Az anyatej immunanyagtartalma ekkorra ismét megnõ, az elõtejhez hasonlatossá válik és védettséget biztosít a csúszó, mászó, világot felfedezõ, mindent megfogó és a szájába vivõ kisgyermeknek a fertõzésekkel szemben. Emellett a lelki tényezõ sem elhanyagolható, a kisgyermeknek még szüksége van magára a szopásra, a szopás adta anyai közelségre, megnyugvásra.
Ezeket a tényezõket figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet a legalább kétéves korig vagy annál tovább tartó szoptatást javasolja. Ideális esetben a szoptatás addig tart, míg a gyermek ki nem növi ez iránti igényét. A spontán elválasztódás általában valamikor másfél és négyéves kor között bekövetkezik, de természeti népeknél nem ritka az öt-hatéves szopó gyermek sem. Az anyatejet kb. 7 éves korig tudja feldolgozni a szervezet.

Ha mindezek ellenére mégis az elválasztás mellett döntenétek, akkor nagyon fontos szempont, hogy az elválasztás FOKOZATOSAN történjék. A drasztikus elválasztás lelki problémákat okozhat, errõl Pele biztosan sokat tudna mondani. A bibis cici, meg a beragasztás és egyéb módszerek általában megrémítik a gyerekeket, hiszen valami nagyon furcs, szokatlan dolog történik ezzel a számukra oly fontos, a mamát, a megnyugvást, a biztonságot jelentõ testrésszel. Ajánlom mindenkinek a Mothering Your Nursing Toddler címû, angol nyelvû könyvet, az LLL-nél kölcsönözhetõ. Sok hasznos tipp van benne, hogy hogyan bánjunk az ilyen életkorú, szopós babánkkal.

Fgyeljétek meg, hogy melyik a gyermeketek számára legfontosabb szopás: az esti? Vagy a hajnali? Azt hagyjátok meg neki legtovább.
Ha napközben folyton szopizna, ki kell találni, hogy miért teszi. Lehet, hogy nincs elég elfoglaltsága. Legyen készenlétben mindig papír, ceruza, festék, építõkocka, valami molyolnivaló. Engedjétek, hogy életkorának megfelelõen segítsen a fõzésben, takarításban. Ezekkel az aktivitásokkal jó néhány "unalomûzõ" szopit ki lehet váltani.

Néha az éhség és a szomjúság okozza a gyakori szopási kényszert. Itt szeretném megjegyezni, hogy a legtöbb ilyen korú baba keveset eszik, függetlenül attól, hogy szopik-e még vagy sem. Legyenek apró, egészséges rágnivalók készen, tegyetek elé pl. sajtdarabkákat, almadarabkákat, fölkarikázott kiflit megkenve mindenféle színû krémekkel (kõrözött, vaj, fûszeres vaj, mehet rá kész spenót, túrókrém, benne apró pirosszínû paprikadarabok), banánkarikát, különbözõ gyümölcsöket. Az sem baj, ha játszás közben kap be egy-egy falatot. Igyon közben vizet, ne édes löttyöket, csak vizet, mert ha száraz a szája, nem szívesen eszik, viszont kívánni fogja a szopizást.

Figyeljétek meg, van-e olyan szituáció, ami õt mindig a szopásra emlékezteti, amikor biztos, hogy szopizni akar? Pl. ha beültök a kedvenc foteletekbe, hintaszékbe, vagy ha ledõltök az ágyra. Próbáljátok elkerülni ezeket a helyzeteket olyankor, amikor nem akarjátok megszoptatni. Vannak olyan babák, akik otthon szopiznak sokat, velük menjetek vendégségbe, játszótérre. Akik viszont idegenben szopiznának, velük maradjatok otthon sokat addig, míg a leszoktatás zajlik.
Legyetek kedvesek, türelmesek. Érezze a kicsi, hogy továbbra is ugyanúgy szeretitek õt, mint eddig.

Jó módszer, a "se-nem-ajánljuk-fel-se-nem-tagadjuk-meg". Ez azt jelenti, hogy olyankor, amikor nem akartok neki cicit adni, nem hívjátok fel rá a figyelmét. De ha kéri, nem is tagadjátok meg tõle. A tiltás ugyanis éppen ellenkezõ reakciót vált ki belõlük, még inkább akarni fogják a szopit.

Mint említettem, fokozatosan kell elhagyni az egyes szopásokat. Elõször azt, amelyik a legkevésbé tûnik fontosnak a kicsi számára. Ezzel a "se-nem" módszerrel 1-2 hét alatt elmaradhat ez a szopi, majd további 1-2 hét szünet után lehet megpróbálni elhagyni a következõt. De ha a baba nem szívesen hagyja el és nektek sem okoz gondot, akkor vissza is lehet térni a szoptatáshoz.
Utoljára maradjon az a bizonyos legfontosabb szopizás. És ha az már nem tûnik olyan fárasztónak, akkor azt fenn is lehet tartani addig, míg a csemetétek magától el nem köszön a cicitõl.

Üdvözlettel
Iboly

Szia Iboly!

Az én kislányomnak semmi lelki problémája nem származott abból,hogy elválasztottam 18hónapos korában. Igenis megértõ volt velem, hogy bibis a cicim és ha kereste az apuci ment oda hozzá és elterelete a figyelmét.Egy hét sem kellett és már egyáltatlán nem akart cicizni. Nem lett semmi baja! Eleinte próbáltuk fokozatosan leszoktatni, de az nem ment, továbbra is csak követelte,mert tudta,hogy úgyis van még benne tejecske. Te meddig szoptattad a babádat? Nekem elég volt a 18hónap és már a második hónapban voltam az ikreimmel, s az orvos is azt mondta, hogy jobb,ha elválasztom,mert a babák rovására is mehet az állandó szoptatás. Szóval én a saját példámból tudom,hogy nem volt más választás, el kellett választani a gyereket és semmi baja sem lett!!! Már csak megszokásból szopizott és nem létszükségletbõl.
Üdv:
H.Éva
Éva

Azt hiszem az alapmondat kell még ide: Szoptatni (egy éves koron túl) csak addig és annyit, ami mindkét félnek jólesik. Ha valakinek elege van az egészbõl, akkor semmi értelme folytatni.
Ildi

Igen igazad van, az "alapmondattal", de akkor mi van, hogy az apukának van elege az egészbõl és nem lehet rá hatni semmivel. És sajnos negyon sokat szoktunk ezen vitatkozni!!! (én és a kicsim nagyon szeretjük a szopit)
Üdv

Remélem nem rontanak nekem az LLL-esek és a többi "maratoni szoptató", de úgy gondolom, a szoptatás és az anyatej azért alapvetõen táplálkozási, létfenntartási funkciót tölt be. Nyilván vannak lelki tényezõk is, de nem szabadna függõvé válnia sem az anyának sem a gyereknek. szerintem más módjai is vannak a meghitt kapcsolat kialakításának.(lásd örökbefogadás, szoptatási képtelenség, ha apa nevel...)
Én egy évig szoptattam, de azóta nemhogy eltávolodtunk volna egymástól, hanem egyre szorosabb a kapcsolatunk, nem függhet össze a 2 dolog hosszú távon. Ilyen alapon sehol nincs határ?
Egy bizonyos korig természetesen ez a legjob a babának, késõbb is elkel néhány korty belõle, de azért lássuk be, igaza van annak a férfinak, aki a 9 hónap terhesség, akárhány hónap szoptatás után szeretné "visszakapni" a feleségét. Nálunk nem okozott gondot, de biztos vannak férfiak, akik nem tudják összeegyeztetni a kaja-, és a szex- funkciót. El kell dönteni, mikor minek van itt az ideje.

Épp az volt az eredeti problémánk, hogy már szeretnénk a lurkókat elválasztani, de nem megy. Lehet, hogy megköveztek érte, de a fiúk nálam mindig elõbbre voltak, mint a párom. Nem igazán érdekel, ha rosszalja, hogy a két éves kicsi még mindig cicifüggõ, és éjszaka is fel kell hozzá kelni.

Sziasztok!

Juli, nem neked esni akarok. Az elsõ fiam, aki egyébként egy rettenetesen nagy szopásigényû volt picinek, 13 hónaposan egyszerûen azt mondta:nem. Ugyanakkor az ikreim majd 19 hónapig szoptak. Igaz, nálunk egyiknél sem ment a klasszikus igény szerinti dolog, mert az életünk olyan volt, hogy muszáj volt napirendet csinálni, vagy inkább maradjunk abban, így sikerült. Ezzel együtt, az ikrek igényelték a szopit és én is, akkor is, ha ez nem kaja szempont volt. (végül az döntött, hogy összeszedtem egy jó kis hólyaghurutot, aminek kigyógyítási próbálkozásai közben a doki csak kínlódott, mert a szopi miatt alig volt gyógyszer, amit adhatott. ) Errõl sokan tudnának írni, hogy milyen immunrendszeri és boldogsághormon (endorfin) szerepe van a tejcinek, mint vigasznak. Teljesen meg tudom érteni azt az anyukát is, aki azt mondja, én hiszek ebben, és örülök neki, hogy szoptathatom még õt, hiszen lesz még további 80 éve, amikor már nem fog szopizni, ill, nekem is lesz még 50 évem, amikor már erre nem leszek képes, hadd élvezzem ki most.
A férj egy külön téma. Ezügyben én sem vagyok mérvadó, mert az én páromat sem zavarta. Így aztán nehéz elképzelnem, hogy valaki úgy álljon a dologhoz, hogy a gyereke elrabolta tõle a feleségét. Nekem ez valahogy nem tûnik teljesen normálisnak. És szerintem a nõ teste elsõsorban az õ saját teste, és elsõsorban az õ joga eldönteni, hogy mit tesz vele! Talán ha jobban ismerném az érveit, lenne rá tippem, de így erre nem tudok mit mondani.

Ildi

Ildi!

Ahogy írtam, nálunk sem volt ez gond, egy fentebbi hozzászólásban olvastam. Természetesen az elején persze, hogy nem a férj az elsõ, nem tudom, hogy a fent említett kismama hány hónapja szoptat, de beállítottság meg neveltetés kérdése, ha valaki mondjuk egy év szoptatás után már szívesebben venné, ha abbamaradna ez a szertartás. amit ráadásul lehet, hogy úgy él meg a ffi, hogy ez megint egy olyan dolog, amiben nem lehet benne, kívülállóként asszisztál.Sokszor nem is gondolunk bele, hogy egy apuka, még ha 100%-osan csinálja is a dolgokat, nem fektetésre esik haza a munkából, akkor is mennnyi dologból marad ki.
Nem hiszem, hogy át tudja érezni a szoptatás meghittségét, stb.
Szerintem igenis fontos, hogy mit gondol a férj, elvégre nem árt, ha harmonikusan tud élni egy pár (ágyon belül,
kívül) pár hónap plusz szoptatás nekem legalábbis nem érné meg, hogy esetleg elhidegüljünk egymástól, olyankor, amikor már tényleg nem létkérdés a szoptatás.

Sziasztok!

Volna néhány gondolatom a témához. Magam is "maratoni szoptató" volnék: a nagyobbik fiam 1,5 évig szopizott, most egyszerre szoptatom a 2 éves lányom és a 4 hónapos kisfiam.

A másfél éves kor körüli idõszak normális esetben is az a kor, amikor a gyerek állandóan az anyuka fenekében van. Nem lehet tõle 2 m-nél messzebb eltávolodni Ez egy természetes fejlõdési fázis és szopizó gyerekeknél akár úgy is jelentkezhet, hogy folyton cicit kérnek. Viszont ez elõbb-utóbb hamarosan elmúlik, túllép rajta a gyerkõc, akár más stádiumokon.

De ha nagyon sokszor jön szopiért, akár azon is elgondolkodhatunk, hogy kap-e belõlünk mást is eleget napközben a gyerkõc? Összebújunk-e vele, leülünk-e eleget játszani? Mert lehet, hogy így keres magának figyelmet. Aztán Iboly már szintén említette, hogy az elfoglaltság hiánya, az unalom is okozhatja.
Ugyanilyen hatású lehet, hogy ha már görcsösen szeretnénk abbahagyni a szoptatást, az a gyerekben szorongáskeltõ lehet, ami ellen a leghatékonyabb szorongáscsökkentõhöz, a szoptatáshoz fog folyamodni. Ezáltal egy ördögi kör alakul ki.

Elválasztás: semmiképpen nem ajánlom én sem, hogy azt mondjuk, bibis lett a cici. Lehet, hogy látszólag nem lesz a gyerkõcnek semmi baja, de az más kérdés, hogy hogy csapódott le benne, és miben fog ez késõbb jelentkezni. Nem törvényszerû,hogy így legyen, de nem éri meg a kockázatot.
Ha az elválasztás mellett döntünk, fontos, hogy a szopizással járó összebújástól ne fosszuk meg a gyerkõcöt.
Tehát ha szopit kér, és nem adunk, mindenképp öleljük meg, bújjunk össze vele. Vízzel esetleg megkínálhatjuk, hátha tényleg szomjas.
Fontos, hogy ha egyszer elhatároztuk magunkat az elválasztás mellett, akkor tartsunk is ki, mert ha bizonytalankodunk, az szintén szorongáskeltõ lehet.

Vitatkoznék azzal, hogy a szopi alapvetõen csak táplálék. Már ha csak a legismertebb tulajdonságát, az immunanyagokban való gazdagságát vesszük, akkor is belátható, hogy mintegy külsõ immunrendszerként is mûködik. Ezenkívül nyugtató, fájdalomcsillapító tulajdonságai is vannak, hatással van a baba hormon- és idegrendszerének optimális fejlõdésére.

Ha elválasztom a gyerekemet azért, mert a páromat zavarja, hogy ez olyan vmi, amiben õ nem tud résztvenni, attól még nem fog tudni szoptatni, szóval nem lesz több dolog, amiben részt vehet, csak ráadásul még a babám sem fog szopizni. Ami meg a szexuális és táplálkozási funkciót illeti: hát könyörgöm, a táplálkozás volt elõbb! Nem azért alakultak ki a cicik, hogy legyen mivel szexelni, hanem hogy tudjuk mivel etetni a babáinkat. A szex az már csak egy plusz! (Persze nagyon jó kis plusz)

És tényleg kinövik egyszer a gyerekek a szopit, tûnjék ez bármily hihetetlennek néha

Üdv mindenkinek: Pele

csak azért, mert a táplálkozás volt elõbb, azért még kár tönkretenni egy jól mûködõ szexuális kapcsolatot egy olyan korú gyerek szoptatásáért, akinek erre már élettanilag nincs szüksége.
mire ugyanis kinövik a szoptatást, lehet, hogy apuka már máshol keresi a boldogságot. most nem kell azzal jönni, hogy az ilyen férfi menjen is, meg nem érdemli meg, stb, meg, hogy "az én férjem biztos nem", mert sosem lehet tudni, én nem kockáztatnék, csak emiatt nem maradnék egyedül. nem kell egyetérteni velem, de én így gondolom.

Juli, annak a gyereknek, aki még nem hagyta abba MAGÁTÓL a szopást, annak ÉLETTANILAG szüksége van még rá! Ez tény.
Az pedig az én véleményem, hogy egy jól mûködõ párkapcsolatnak nem lehet útjában egy szopós kisgyermek.

Ami pedig a szimbólumokat illet, egy idõben, Kínában a lábfej volt a szexuális szimbólum. Akkor tehát nem lett volna szabad az eredeti funkcióját is használni, vagyis járni?

Iboly

Lehet hogy hülye vagyok, de elmagyaráznátok, hogy miben gátolja a szoptatás a szexet? Egyszerre valóban nem lehet, de azért nem napi 24 órát szoptatunk. Biztos szerencsés vagyok, de a párom szerint a szopizás olyan szép meghitt, hogy öröm nézni. És mivel az õ gyereke és az õ felesége (ne adj Isten szerelme ) ezért teljesen része ennek is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vesz benne részt.

Na jó, nem ez a topik témája. Hogyan is lehet akkor egy 1.5 évest elválasztani?

Iboly, Zsunya:
Hál'Istennek a párom is nagyon pozitívan áll a szoptatáshoz. Õ gyõzköd engem, hogy szoptassak minél tovább, amíg csak a lányom akarja (most két éves).
Juli,
nem akrlak megbántani, tényleg távol álljon tõlem, (fõleg, hogy mint írtad, téged nem érint), de az olyan apuka, aki emiatt netán féltékeny a gyerekére, vagy úgy érzi, hogy a szoptatás elveszi tõle az anyukát, az valószínûleg éretlen a családalapításra. Vagy/és van még egy pont: lehet, hogy az anyuka tényleg elhanyagolja az apukát, teljesen a gyerek felé fordul (bár ez inkább az elsõ egy-.két hónapban fordul elõ szvsz), és az apuka úgy érzi, hogy ha a szopi abbamarad, akkor ismét "visszakapja" a feleségét. Vagyis a szopiról érzi úgy, hogy az az ok, amiért a felesége elhanyagolja. Pele, szerinted?
Vagy talán a kapcsolatban nem az érzelmek domináltak (apuka részérõl legalábbis), hanem a szex. De ez már kicsit erõs feltételezés...
üdv mindenkinek
Zsóka

Sziasztok!

Iboly!
Szóról szóra azt írtad, amit én akartam az élettani szükségletrõl meg a jól mûködõ kapcsolatról

Zsunya!
Nagyon szép volt, amit írtál! Elválasztáshoz írtunk egyébként pár tippet Ibollyal.

Zsóka!
Ez így lehet. Elképzelhetõ, hogy a szopi miatt érzi úgy, hogy elfordul tõle a felesége, de itt akkor vmi egyéb folyamatok vannak a háttérben. Valszeg nem nõtt föl teljesen az az apuka, aki a szoptatásra meg a gyerkõcre féltékeny.

Juli!
Ami neked mindössze pár plusz hónapnak tûnik, az a gyerekednek nagyon-nagyon fontos lehet! Ebben a korban alapozódik meg rengeteg minden, ami kihathat az egész felnõtt életére is.

Pele

Zsunya!

csak azért mert szerencsére a te párodat ez nem zavarja, te pedig-logikusan nõ létedre- nem érzed ezt, azért még vannak olyan fickók, akiket zavar, hogy õ ugyanazt a testrészt simogatja, csókolgatja, amit máskor a csecsemõ szopizik. Ez nem bunkóság, hanem beállítottság kérdése, és valószínûleg a párválasztáskor nem derül ki, csak amikor már aktuális. Akkor meg váljon el, akit ez érint?

Juli nem akartalak megbántani. Ha ez igy van esetleg beszélgess el a pároddal arról, hogy ez tiszta és nagyon természetes dolog. Nme undoritó. Gondolom errõl már volt szó. Tévedés ne essék nem vagyok egy vad szopizás hivõ. De amig kaja annak a kölöknek és van, addig nem akarnám elválasztani. Természetesen ez a te döntésed, és mivel te élsz benne, te érzed. És igy valószinûleg jó döntés is. Már csak arra gondolva is, hogy talán jobb ha nem egy feszült, ideges légkörben szopizik, ha élhet nem szopizva boldog, kiegyensúlyozott környezetben is.

Iboly, Pele ne nézzetek ide!

Nyugodtan hallgass a szivedre, valószinûleg az lesz a legjobb.

Puszi
Zsunya

Sziasztok!
Én 18 hónapos ikreimet szoptatom. A párom szerint a szoptatás szép és hasznos, de ideje lenne abbahagyni. Szerinte azért, mert sok gondot okoz! Például ezért szófogadatlanok, ezért riadnak fel éjjel stb. Nekem nagyon furcsa, hogy ezt a szoptatásra fogja. Mikor egyenesen rákérdeztem, nem zavarja-e, hogy a ciciket a gyerekek is használják, megrázta a fejét. Sõt, szerinte a szoptatás nagyon is termászetes dolog. Ennek ellenére a fényképalbumban mindig gyorsan továbblapozza a szopis képeket, mert azok "csúnyák".
Szerintem titokban mégiscsak zavarja a szoptatás, pedig a szexben (azonk0vül, hogy szerintem csúnyábbak lettek a cicijeim, és ez ENGEM zavar, õt nem) ennek nincs nyoma.
Hol itt a megoldás?
Egyébként én sz0vesen szoptatnám a gyerekeimet addig, am0g õk akarják.
Kati

Zsunya!

Félreértettél, korábban írtam, hogy nálunk nem volt ilyen gond, én csak fogadatlan prókátorként szóltam azok mellett, akik rosszul érzik magukat a leválasztás vagy a párjuk hozzáállása miatt.

Juli

Kati!

Azt javasolnám a párodnak, hogy nézzetek körül a világban, nem szopizó azonos korú babáknál. Ha elég széles spektrumot választassz, biztos, hogy találsz egy tucat olyan gyereket, akik nem szopiznak, de az ilyen problémák ugyanúgy megvannak náluk. Bér ami az éjjelt illeti, az tény, hogy az éjjeli szopi abbahagyása után sok baba jobban alszik éjjel. De még ez sem szükségszerû.

Ildi

Pele!

Tényleg nem kötözködni szeretnék, de mi alapozódik meg 1 és mondjuk másfél éves kor között a szoptatással kapcsolatosan?
Mert ezen kívûl rengeteg minden, ez vitán felül áll, de egyszerûen nem értem, hogy mivel lesz szegényebb, silányabb annak a gyereknek az élete, aki kb. 1 éves kora után nem a mellen keresztül kapja meg a "meghitt összebújás" érzését, vagy egészséges, vitamindús kajával tartja távol a betegségeket. Az csak egyéni dolog volt nálunk, hogy a legtöbb nátha(már 3 hónaposan is, csak anyatej mellett), hasmenéses vírus az anyatejes idõszakban volt.
Szerintem átestek a ló másik oldalára az anyák a szoptatással, és az életükbõl ill. a gyerek életébõl hiányzó dolgokat próbálják így pótolni.

Juli!
Én ugyan nem Pele vagyok, úgyhogy a lelki oldalához nem is szólnék hozzá, "csak" halgattam az egyetemen immunológiát. Az embergyerek szervezete kb. két éves koráig nem termel ún. emlékezõ sejteket, hanem optimális esetben az anyatejbõl szerzi be. Azaz minden fertõzést bárhányszor elkaphat. Vagyis, bár elég fejlett az orvostudomány ahhoz, hogy ne kelljen feltétlen egy éves koron túl szoptatni, de az evolúció ezt így tervezte be.
Borcsa

Juli, bocs. Felületesen olastam úgy tûnik. De a véleményem ettõl még ez.

Juli,
Pele valószínûleg ért hozzá. Pszichológus...

Kedves Névtelen!

Most nem szeretnék belemenni, hogy némelyik pszichológus mihez ért, meg mihez nem, Pelét nem ismerem, de csak azért mert valaki pszichológus, még nem feltétlenül van igaza, ráadásul én mindössze kérdeztem valamit, gondolom, ez nem tilos."Ebben a korban alapozódik meg rengeteg minden, ami kihathat az egész felnõtt életére is."-Erre kérdeztem, hogy mi , ugyanis én nem vagyok sem pszichológus sem immonológus, de ez a mondat túl általános ahhoz, hogy meggyõzõ legyen, semmi konkrétum nincs benne. Amúgy meg, ha mind lelkileg, mind szervezetileg másfél-két évre lenne szükség az anyatejre, akkor csupa lelki és fizikai roncs rohangászna a játszótereken.
Nem mondom, hogy nem kell szoptatni, ameddig anya és gyerek is úgy látja jónak, de túldimenzionálni sem kell a jelentõségét.

Sziasztok!

Kati!
Hehe, ha a másfél éves kori szófogadatlanságot a szoptatás okozná, már rohannék is elválasztani(Persze ez csak vicc volt). Felriadás dettó. Szóval valószínû, hogy tényleg a párodat zavarja.

Juli!
Nem veszem kötözködésnek Valóban léteznek a pszich-k között is jók vagy rosszak, akárcsak bármely más szakma mûvelõi között.
Nem állítottam, hogy ha nem szopizik min. 2 évig, akkor lelki és fizikai roncs lesz a gyerek. Csupán azt írtam, hogy kihatHAT. Tény, hogy általánosságot írtam, mert nem akartam mélyebben belemenni (késõ volt). Lényeg, hogy nem csupán az összebújásra és a fizikai intimitásra gondoltam, hiszen az máshogy is pótolható. Viszont egyrészt, mint Borcsa is írta, az immunrendszer 2 éves korra lesz teljesen mûködõképes. Másrészt az agyfejlõdés is nagyon intenzív 1 éves kor után is, és ehhez segítséget nyújtanak egyes, az anyatejben lévõ anyagok, illetve szopizás során is szabadulnak föl ilyenek a babában. Itt agyfejlõdés alatt NEM az IQ-t értem (bár arra is hat a szopi), hanem a késõbbi viselkedésformák szabályozását (pl. táplálkozás, a világ megismerése, sõt olyasmi is, mint a drogokra való fogékonyság). Remélem, választ kaptál a kérdésedre.

Üdv: Pele

Ez már kicsit érthetõbb.

Juli

Juli,
engem nem szoptatott az anyám. 2 éves koromig - megkockáztatom - talán egy kilónyi gyógyszert is megettem. Hogy a játszótéren ki mit látott? Egy látszólag gondtalanul játszó gyereket. Most én (és a pszihológusom)egy lelkileg igencsak sérült embert látok (látunk). Igenis van összefüggés. Az anyám melle ma is tökéletesen áll, ellentétben az enyéimmel. Van két gyereke, akik nem igen állnak szóba vele. (Persze nehogy azt hidd, hogy ezzel azt akarom mondani, hogy aki nem szoptatja a gyerekeit, így végzi, hanem azt, hogy ez mutat(hat) valamit.) Ja, és függetlenül attól, hogy jelenleg a 4. gyerekemet szoptatom, és lógnak a melleim, olykor szerelmeskedés közben csurog belõle a tejecske, a férjem imádja õket, és a tejnek fincsi édes íze van. Ha valakinek gyereke van (ffi), többé nem birtokolhatja egyedül a felesége testét (addig sem tehette), ha pedig erre nem képes, és tökéletes mellû nõt akar a továbbiakban is, akkor szerintem sem érett az apaságra. És segítségre van szüksége.

A cicivel, mint ahogy Pele is írta, lehet helytelenül is (odafigyelés, együtt játszás helyett) élni. Átesni a ló túloldalára azonban furcsa lenne, hiszen õseink, mint ahogy Iboly is írta, akár 5 éves korig is szoptattak.

Na egy csomó dolgot írtam, ami félreérthetõ (elõre látom), ezért írom most gyorsan, hogy nem vitatkoztam veled, hanem leírtam a gondolataimat. Puszi:

Virág

Amerikában egy nõ 7 éves koráig szoptatta a fiát, erre mi történt? elitélték a nõt kiskorú veszélyeztetése miatt...

egy 7 éves gyereket mellre tenni igenis perverz dolog, szexuálisan tévútra viszi a gyereket, és így valóban veszélyeztetve van a gyerek lelki,szexuális fejlõdése.beteges az anya részérõl és ehhez a gyerekét használja fel. Szerintem kimeríti a pedofília büntettét.
Még a természeti népek sem szoptatnak ilyen sokáig, pedig ott számtalan oka van annak, hogy késõn választják le a gyerekeket.

Ehhez ismerni kellene a sztorit, nem csak egy ilyen cím hosszúságú mondatot az esetrõl. Én igenis el tudom képzelni, hogy egy extrém, de ártatlan esettel állunk szemben, de el tudom képzelni azt is, hogy nem. Addig is talán emlékeztek a mesére: Fehérló fia 14 éves koráig szopizott. Ez persze mese, de elgondolkoztató.
Menta

Sziasztok!Lenne egy nagy kerdedem hozzatok!espedig:van-e olyan nektek hogy ejszaka csurog rollam a viz,nem tudom miert talan kalcium hiany?pedig szedem a vitamint.
Jotte meg a menstruaciotok, nekem meg az sem.A lahyom 15-honapos es napi harom szor szopik.

Sziasztok!Most latom hogy valaki mar megelozott a kerdesemmel de meg en sem kaptam valaszt.Nalunk itt Brassoban meg mindig gyerek cipoben jar a szoptatas.Az a kerdesem hogy ha valaki tud olyan cimet ahol felvilagositast kaphatok hogy meddig egesseges a szoptatas,mert rollam is omlik a viz!Legyengultem ?pedik en is szedem az Aloe-vera-tol a kalciumot , ami allitolag nem rakodik le a vesekbe.

Gabesz

Szia,
írj erre az e-mail címre:
eboy@freemail.hu

Ne csak kalciumot szedjetek, hanem a terhesség alatt szedhetõ
vitamint, Pl ELEVIT vagy MATERNA, mert ezekben meg van minden vitamin és kiegészítõ ami ehez a megváltozott más és nem éppen kímélõ állapothoz a szervezetnek szüksége van. Tapasztalatom
ezzel kapcsolatban teljesen pozitív
üdv Sussi

Sziasztok
Csak most olvasom ezt a topikot, de úgy látom eléggé eltávolodtatok az eredeti témától
"Hogyan kell elválasztani????"
Ehelyett többnyire arról olvasok, hogy miért ne szoktassuk le a szopiról. Ez mind szép és jó és igazatok is van, de ha valaki betegség, kimerültség vagy egyéb okok miatt mégis kénytelen vagy csak szeretné elválasztani az mit tegyen? Juli esetére visszatérve, szerintem nagyon szép, hogy 1 évig szoptat és nem kéne elitélni amiért nem tartja jónak a további szoptatást. Igy is többet tett a gyerekéért, min a nök 70%-a. A "mindentudás egyeteme" c. tv müsorban volt szó a szoptatásról és elég megdöbbentö statisztikai adatok hangoztak el. Pl. Magyarországon a nök 70%-a kezd el szoptatni és csak 30% szoptat 6 hónapnál tovább. (remélem jól emlékszem, mert már rég láttam) Ha csak az ismerettségi körömben körülnézek ez igaz is lehet. És mi még jól állunk. Különben szerintem is nagyon fontos, fiam most 11 hónapos és 4x szopik. (+néha nasizik a ciciböl, de ez egyre ritkább) Én szivesen kihagynék egyet, mert ez a négy alkalom, 21, 24, 3 és 6 óra. (a nappali szopikat magától hagyta el 9 hónap után). A 3 órait elhagynám, de nem tudom hogyan. Nem szeretném teára vagy vízre felcserélni, mert nem a szopival van baj, csak már jó lenne 6 órát aludni egyhuzamban. Mit csináljak, ha éjjel felkel és addig ordit míg nem kap cicit? (vagy teát, mert egyszer kipróbáltuk és ez is elég volt)
Kriszta

Nyanya ,
nekem úgy tűnik, Iboly tökéletes részletességgel írta le a legelső hozzászólásában, hogyan kell elválasztani, ha mindenképpen amellett döntesz. Nincs hozzáfűzni való.

Ami meg azt illeti, hogy jó lenne aludni. A fiam 6 és fél éve született. Azóta nem sok éjszakát aludtam át. Most Recsi, a negyedik, 20 hónapos, naponta nem négyszer, de ezerszer szopizik. Engem is zavart, hogy elgémberedek éjjel, ha az ágyamba átjön, vagy állandóan fel kell kelni hozzá. Volt olyan pillanatom, amikor azt mondtam, elég. Aludni akarok, nő akarok lenni végre, le akarok fogyni (nem tudok lefogyni,amíg szoptatok, valszeg valami pszihés deffekt ), stb. De aztán rájöttem, hogy nő lehetek még nagyon sokáig, egy évig még kibírom ilyen kereken, de még hulla vagyok reggelente. Úgy döntöttünk a párommal, hogy nem egy nagyobb ágyat veszünk, hanem matracokat. (az IKEÁban 1 db 90*200-as 14900.-, mi 3-at vettünk, az 45e, de ha részletre veszed, igazán nem okoz gondot a legtöbb családban. Persze van, ahol ezt sem tudják sajnos megengedni maguknak. ) Szóval azóta 270 centink van, tökéletesen elférünk rajta négyen (a 3. is velünk alszik), ha Recsinek szopi kell, csak "Anya, cicikémmmm!" felkiáltással rámveti magát, és már alszunk is mindketten. Ha meg felébredek, hogy kényelmetlen, csak arrébb kúszom, és már alszom is. Így az alvás is megoldódott.

Én is úgy gondolom, hogy ha valaki rühelli a szoptatást, akkor jobb, ha nem szoptat, de abba is bele kell szerintem gondolnunk, hogy vajon tényleg a tűrőképességünk határán vagyunk-e. Hiszen amikor úgy döntöttünk, hogy anyák leszünk, akkor nem egy mozijegyre fizettünk be. Tudtuk előre, hogy lesznek fárasztó napjaink. Én úgy gondolom, és magamra nézve kötelező érvényűnek gondolom, hogy ameddig még nem roskadok össze a fáradtságtól, és ameddig a kicsi és köztem lévő nagyon jó kapcsolatot nem árnyékolja be a szopihoz kapcsolódó akármilyen dolog, addig szoptatok. És nem árnyékolja be. Fantasztikus látni, mennyire szeret szopizni. Mennyivel könnyebb az elalvás nappal is és este is szopival, mint a tesóinál, akik messze nem szopiztak ilyen sokáig. És a szívem szakad meg, hogy információhiány miatt a nagyokat sokkal kevesebb ideig szoptattam. Bárcsak visszamehetnénk az időben, és addig kaphatnának ők is szopit, ameddig szükségük van rá! De nem lehet visszamenni. Így legalább az utolsónak meg tudom adni a maximumot,a mire csak képes vagyok. És nem esik nehezemre.

És ha éjjel felébred, miért is ríkatnád? Adj neki cicit azonnal. Hiszen SZÜKSÉGE VAN RÁ!!! RÁD!!! Még olyan pici.

Virág

Kedves Virág!

Na pont erröl beszélek!! Mi is a topik címe?????
"Hogyan kell elválasztani????Segítsetek!!"
Én itt folyamatosan csak ítélkezéseket olvasok.

"Én is úgy gondolom, hogy ha valaki rühelli a szoptatást, akkor jobb, ha nem szoptat"
Na ezt kikérem magamnak, egyáltalán nem rühellem a szoptatást, ha jobban elolvasod több mint 4x szoptatom a már 1 éves kisfiam és csak egy alkalmat szeretnék elhagyni, hogy végre másfél év után elöszöl 6 órát alhassak. Lehet, hogy szerinted ettöl én vagyok a legrosszabb anya.

"Hiszen amikor úgy döntöttünk, hogy anyák leszünk, akkor nem egy mozijegyre fizettünk be."
Ez így van, de azért nem lehet minden vagy fehér vagy fekete. Van egy egészséges közép út is. Vagy nem?? Szerintem az a jó, ami mindkettönknek még jó.

Természetesen ha éjjel felébred nem ríkatom meg, kap cicit. Pont ezt szeretném valahogy elérni, hogy ríkatás nélkül az éjjel 3 órait elhagyni, de erre úgylátom Te sem tudsz választ.

Kriszta

Nyanya,
igazán nem gondoltam, hogy ilyen indulatokat vált ki a hozzászólásom. Úgy látszik, sikerült magadra venned egy pár dolgot. Sajnálom. Nem bántottalak, és egyáltalán nem ítélkeztem. Sőt, senki nem ítélkezett. Ha te ezt vetted ki, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy lelkiismerefurdalásod van. Hogy miért, azt én nem tudom. Ami pedig a 3 órás szopit illeti, nekem úgy tűnik, a fentebb olvasottakból kiderül, mit tegyél, vagy mit ne. Ha ez neki fontos, akkor csak úgy tudod leszoktatni róla, ha otthagyod sírni. Senki nem fog neked tudni olyan ötletet adni, hogyan hagyjon el egy baba egy számára fontos szopit úgy, hogy neki ez fájdalommentes legyen. Választani kell ebben az esetben: vagy te alszol, és megkockáztatod, hogy ő emiatt sérül, vagy ő szopizik, és te még egy ideig fáradt leszel. Tényleg annyira fárasztó egyszer szoptatni egy éjjel? De most komolyan! Istenem, ha Recsi csak egyszer szopizna éjjelente! De nem, ő van, hogy 15-20-szor szopik!!! Egy jónak mondható éjszakán is legalább 3-szor! És nem kell a "mert te olyan hős vagy" duma! Nem vagyok hős! Egy egyszerű anya vagyok, aki megszoptatja a 20 hónapos gyerekét, ha annak szüksége van rá!

Én nem írtam, hogy te rühelled! Azt írtam, hogy ha VALAKI rühelli. De finomabban is kifejezhettem volna magam: mondjuk unja? elege van belőle? Szerinted milyen szó illik ide?

Szerinted mi az egészséges középút? Nagyon sokszor bizony keményen áldozatokat kell hoznunk nekünk, anyáknak, hogy a gyerekeink a tőlünk telhető legjobbat kapják! Egyszer kelsz fel! Csak egyetlen egyszer! Fogalmad sincs, milyen jó neked! Tudod, szerintem igaz az a mondat, hogy az a jó, ami mindkettőnknek jó, egy határig. Mert nagyon sok anya (nem írom, hogy te közéjük tartozol, én nem tudhatom, csak te) ezzel a felkiáltással valójában azt mondja, hogy az a jó, ami neki jó. És mondván, hogy neki nem jó annyiszor szopiztatni, éjjel felkelni, neki ez rossz, elhagy 1-2 szopit, megvonja a babától a cicit részben vagy egészen, és aztán azt mondja: nahát, nincs is tőle semmi baja! Csakhogy nem tudhatod, valójában lett-e sérülése ettől!

Nézd, valóban megdöbbentett a reakciód. És dühöt váltott ki belőlem, mert nem adtam okot a támadásodra. De akárhogy is, egy dolgot mérlegelj, kérlek: tényleg annyira fontos-e neked ennek a szopinak az elhagyása. Tényleg megéri-e kockáztatni. Ha igen, tedd azt, amit Iboly írt. Ha nem...

Kriszta!
Sajnos mai tudásunk szerint az egyetlen bombabiztos ríkatásmentes módszer erre az, ha apostoli türelemmel kivárod, amíg a babád már nem akar felkelteni éjjel. Nem fogja ezt csinálni az államvizsgájára készülve.
Te viszont kialakíthatsz vmi olyan északai rutint, ami neked, a párodnak és a kisfiadnak egyaránt megfelel. Pl. nagy matracok a földön, mint Virágéknál (ahol ég a világ ), vagy a nagyágy mellé tolt kiságy, mint nálunk. Azt hiszem elmondhatom, hogy ÉN már átalszom az északát, csak Luca ébred még párszor szopizni. Réka (10 éves) viszont mostanra olyan rutinos elalvó/átalvó, hogy Apacska a múltkorában megjegyezte, hogy nem emlékszik valaha is cirkusz lett volna az elalvásából. Pedig az ő ágya mellett is kellett órákat ülni, ő is ébredt az ágyunkban reggel. Elmúlt.

Meg lehet próbálni "aludjjólozni", apát küldeni egy itatónyi csapvízzel, rákapatni a játszócumira. Ezek a módszerek számos baba-mama párosnál bejöttek, másoknál kudarcot vallottak, és én egyiket se ajánlanám senkinek nyugodt szívvel.

Sok sikert!

Borcsa

Virág

"Senki nem fog neked tudni olyan ötletet adni, hogyan hagyjon el egy baba egy számára fontos szopit úgy, hogy neki ez fájdalommentes legyen."

Iboly pont erre adott választ, tényleg nagyon jókat írt, ahogy Te is mondtad, de ha jobban elolvasod ez csak a nappali szoptatás elhagyásánál alkalmazható. Vagy lehet, hogy valamit nem vettem észre? Én csak egyetlen egy szopit szeretnék elhagyni és ez nem a számára legfontosabb, viszont éjszakai.
Nem egyszer kelek éjjel, lapozz vissza.
Amiket leírtam idöpontok csak körülbelüliek. Az esti szopi 8 és 10 óra közé esik és ettöl kezdve 2-3 óránként. Néha napközben is igényli, de ez egyáltalán nem zavar.
Én sem tudom miért kéne, hogy lelkiismeret furdalásom legyen??? Talán mert már nem szoptatok napi 20x egy egy éves gyereket????

"vagy te alszol, és megkockáztatod, hogy ő emiatt sérül, vagy ő szopizik"
Ugye nem gondolod komolyan, hogy sérült lesz a gyerek, mert 1 éves kora után már csak napi 4szer kap cicit?
"Tényleg megéri-e kockáztatni."
Mit kockáztatok?
Azt hiszem megdöbbenést elöször én érezhettem. Én is úgy éreztem, hogy csak egy támadásra válaszolok. Én nagyon is becsülöm, hogy Te ilyen lelkesen szoptatsz. Nem tudom van-e olyan topik, hogy Miért szoptassunk sokáig?" itt biztos hasznos tanácsokat tudnál adni. Én tisztában vagyok a szoptatás fontosságával és nem ebben kértem megerősítést.
Azért remélem nincs harag?

Borcsa
Nálunk ez a nagy matracos dolog nem kivitelezhetö, pedig elég jónak hangzik.
Játszócumi nálunk nem játszik, soha nem cumizott és nem szopta az ujját.
Majd meglátom, hogy alakul, még várok egy picit.

KRiszta

Nyanya!

Az LLL honlapjáról az elválasztással kapcsolatos rész:

http://www.lll.hu/leche/125a.shtml

Ill. hadd idézzek Iboly egy korábbi válaszából (remélem nem haragszik emg érte)
"Az éjszakai szopik gyakorisága annyira egyéni, nincs két egyforma baba. Tudom, hogy egy kimerült, kialvatlan anyukának nem vígasz, amit most leírok, de talán segít az éjszakai szopizás elfogadásában.

A babák fantasztikus ütemben fejlodnek és ehhez bizony az éjszakai evésre is szükségük van. Pl. egy megfigyelés szerint 10 hónapos babák az anyatej nem kevesebb, mint 25 százalékát éjjel vették magukhoz! Tehát nem csak szomjasak, de éhesek is lehetnek!
Sok baba még tipego korban is igényli az éjszakai szopit. A nappali elfoglaltságok, a világ felfedezése miatt, éjszaka pótolják a kimaradt szopizást.
Az éjszakai ébredésnek egyébként rengeteg egyéb oka is lehet, pl. fogzás, magányosság-érzet. Szerencse, hogy a szoptatás, anya közelsége, a tejcsi illata, íze ezen mind segíteni tud, megnyugtatja a kisbabát.

Dr. William Sears, a La Leche Liga egyik szaktekintélye, gyermekorvos, hatszoros apuka, néhány nagyon jó könyv szerzoje, azt írja a szülok éjszakai elfoglaltságairól szóló könyvében, hogy a babák alvása jelentosen különbözik a felnottekétol, sot, a babákat nem úgy "tervezték", hogy átaludják az éjszakát. Alvási problémáról akkor beszélünk, amikor a szülo már nem tud alkalmazkodni a gyermek gyakori felébredéséhez. Szerinte a megoldás a fekve szoptatásban rejlik.
Az volna az ideális, ha a baba, minél közelebb lenne a mamájához. Vagy a kiságyban, vagy egy matracon a szüloi ágy mellett. Van aki leszereli a kiságy rácsát az egyik oldalon, a magasságát pedig a szüloi ágyhoz igazítja. Így a baba együtt alszik a mamával, de mégis külön. Szopi után csak vissza kell gurítani a helyére.
Különbözo kultúrákban teljesen természetes, hogy a baba egy ágyban vagy földre terített matracon alszik a mamájával. A nyugati társadalmakban még sok helyütt elvetik az együttalvást, olyasmire hivatkozva, hogy a gyereket késobb sem lehet majd kirakni a szülei ágyából. Ez természetesen nem igaz, minden gyerek életében eljön a pillanat, amikor már o maga akar külön ágyban aludni, addig pedig biztonságérzetét növeli, hogy közel van a szüleihez.

A legjobb, ha az éjszakai szoptatás sötétben, a leheto legnagyobb csendben, nyugalomban történik. Általában észrevesszük, ha a baba ébredezik: mocorog, megváltozik a légzése, szuszog. Ha elkapod ezt a pillanatot, amikor még nincs teljesen ébren, megszoptatod, valószínu, hogy mindketten vissza tudtok aludni perceken belül. Ebben a hormonok is segítenek, amelyek szoptatás közben az anya szervezetében felszabadulnak.

Próbáld ki azt a megoldást, ami számotokra a legmegfelelobbnek tunik, a lényeg az, hogy mindenki a leheto legjobban tudjon pihenni. A víz itatása nem biztos, hogy beválik, csak még jobban felébred tole a kicsi."

Ezek szerint a matracos dolog nálatok nem oké.

Az én tapasztalatom egyébként az, hogy eljön az az idö, amikor már nincs szüksége erre az ájszakai ébredsére. Ki tudod-e várni?
Ha nem, akkor szerintem az egyetlen megoldás, ha nem te mész oda hozzá. Nálunk az elképzelhetetlen, hogy a fiam nem követelje ki magának a cicit, ha én ott vagyok vele. Neki az kell. Viszont az apjával meg nehezebben alszik el/vissza. Mindekettönk nyugalma azt követelte meg, hogy kapjon szopit. Nekem is egyszerübb, mert nem ébred fel annyira (pontosabb nálunk már ez nem kérdés, mert éjszaka most már nem ébred, de több, mint egy éves volt, mikor elkezdte átaludni az éjszakát, hanem az elaltatás) ill. könnyebben elalszik.
Próbálkoztam azzal, hogy én altatom el szopi nélkül, és ugy is el lehetett, csak sokkal több idöbe kerül, és bizony nem is olyan nyugodt, sir.
Valószinü Balázzsal is meg lehet tenni, a babák nagyon tanulékonyak. Én itt erre módszert nem akarok adni, de van olyan topik, hogy az pl. Éjszaka átalvása. Nekem nem nagyon szimpik ezek a módszerek, de tény, hogy megtanulhatják a babák. Azt ugyan nem tudom, hogy csak egy szopira meg lehet-e csinálni ugy, hogy a többi megmaradjon.
De tényleg az a kérdés, hogy te mit akarsz!

Beszti

Beszti
Hát most már én sem tudom mit akarok
Najóó egyenlöre meggyöztetek és marad az éjszakázás.