3) Anyosóm
Egy bizonyos ponton (kb. a 3. hét végére) eljutottam odáig, hogy az egyszerűségnek is vannak határai, mégpedig akkor, amikor az egyszerűség elkezd követelőzni. Azt elmagyarázni, hogy ki nem állom ha a lakásom átjáróház és mindenki akkor jön, amikor éppen viszket neki eltartott kb. egy hétig. Mert hogy a drága úgy gondolta, hogy majd ő mondja, mikor kiván megörvendeztetni jelenlétével. És sz@ik a gyerek napirendjére (bizony elhúzta a száját, amikor arra jött, hogy Sára alszik és eszem ágában nincs ébreszteni), hogy néha azért pihennem is kell (ágyban fekve csöndben és nem az ő történeteit hallgatva) meg egyébként is... Amikor viszont elkezdett szervezkedni a keresztelővel kapcsolatosan a fia háta mögött, akkor mindenkinek betelt a pohár. És tudjátok, mi volt a válasz? "Mi van, lányom, csak magadnak szülted azt a gyereket???"
Neki se kezdtem elmagyarázni, hogy Sára nem valaki kedvéért született, hanem saját magáért, felsőbbrendű akaratból vagy akármiért, de semmiképen sem valaki szorakoztatására vagy valaki számára.
Komolyan mondom, harapni tudtam volna. Csak az tartott vissza, hogy ha felveszem a lapot, akkor belerángat ebbe a szarkavarásba és soha nem szabadulok már.
Most hetente egyszer jön (remélem, ez is ritkulni fog), békésen elgőgicsél Sárával és hamar megy... Brrrr...
Hihetetlen, hogy megváltozott, amióta szültem. Addig kb. havonta egyszer jelentkezett, hogy mizújs és hát én naiv, gondoltam ez igy marad azután is.
Nos, erről ennyit.
Ami a szülőkkel való együttélést illeti én sem vagyok a hive, sőt. CSak az ember tervez a bank meg mondja, hogy lesz. Mivel a családban én vagyok az igazán hitelképes (párom, anyu, apu a választék), ezért én is vettem fel a hitelt. Na most a bank két külön ingatlanra nem ad egyszerre hitelt, hiába mondtam hogy mindegy, ha 1 lakásért fizetek havi A ezret vagy kettőért 2xA/2 ezret. Szóval igy lett két 55 nm-ből egy 118. Nagyon remélem, hogy ezzel a hitellel hamar megleszünk (10 év?) és akkor ezt a lakást vagy eladjuk vagy kiadjuk és veszünk egy szép, kertes házat, ahol külön is lehet lakni vagy két lakást, amiben mindenki boldogan éldegél majd tovább. Addig is megpróbálom élvezni a jó oldalát az eggyüttlétnek (semmi házi munka, csak önkéntes alapon) és nem törődni a rosszal.
Mákvirág, nem felejtettem el a mákvirágos keresztszemest. Egy gondom van - egy külön programban készitettem és ahhoz, hogy elküldjem elektronikusan kell a program nálad (Oroszországban vettem a programot, www.stoik.com és www.nd.ru)
. Ki tudnám nyomtatni és feladni sima postai levélként, de nincs itthon nyomtató (a sajátomat még anno a munkahelyemen nyomtattam). Ha szeretnéd hamar megkapni, akkor megpróbálom lefotozni a nálam lévő kinyomtatott lapokat és elküldeni e-mailben. Ha nem, valamikor bent leszek a cégnél és kinyomtatom neked (amugy szeptemberben tervezek visszamenni dolgozni, tehát legkésőbb akkor).
Most megyünk Sárával és a nagyival sétálni. Mindenkinek jó vasárnapot.
elike
És megint cseréltünk ruhát. Mert hogy sétához voltunk már öltöztetve...
),jön az érettségi,meg ilyenek.
.Ügyes vagy 
.
!
Már, ha van. 
