Sziasztok!
Köszönjük a gratulációkat.
Íme egy kép Lilláról:
Szóval a szülés:
Azt ha jól emlékszem írtam, hogy iszonyú vesegörcseim vannak (amit persze senki sem vett komolyan, valszeg sima hisztinek könyvelték el). Hát, ennek az lett a vége, hogy hétfőn befektettek mert valami tágulat lett mind a két oldalon - kaptam egy no-spa/Algopiryn injekciót utána pedig mintha elfújták volna.
Hazaengedni persze nem akartak, mert mi van ha valami gond van - úgyhogy én szépen azért szurkoltam, hogy végre elengedjenek, mert a kórházban lehetetlen pihenni, diétázni + otthon még semmivel sem készültünk el, még a szüléshez sem pakoltam össze + a gátmasszázst sem tudtam csinálni már vagy 2 hete anélkül meg esélytelennek látszott a gátvédelmes szülés (összesen egy hétig csináltam ami semmit sem ér).
Szerencsére a dokim lényegében feloldotta a diétát
(ld. mindegy mit eszek, csak egyek végre) úgyhogy egész szerdán dőzsöltem, jó nagyokat sétáltam a kertben stb. (lenyomtam vagy 4km-t - igaz, két részletben). Közben jó nagyokat jógáztam, mert úgy éreztem, néha fája hátam és féltem, hogy visszajön a vesegörcs.
Hát nem jött
. Hajnali 4-körül kimentem a WC-re és valami furát éreztem... na akkor szóltam a nővérnek, hogy valami nem stimmel aki átküldött a szülőszobára, hogy ott majd megnézik, hogy az a magzatvíz-e. Az volt.
Talán 1/2 8-ig semmit sem éreztem (addigra előkészítettek és a férjem is beért + asszem már a dokim is), akkor elkezdődtek a fájások. 11:45-re pedig meg is született Lilla
Szerintem könnyű szülés volt, én legalábbis nem éreztem, hogy nagyon megviselt volna - az utána jövő 4 kórházi nap annál inkább (hiába aludt békésen a lányom, egyszerűen nem tudtam pihenni)
Ja igen. Végül a római kerékben vagy miben szültem. Eszméletlenül jó volt beleülni és a kitolásnál is marha jó volt. Utólag már bántam, hogy nem ültem bele előbb
A kádat is kipróbáltam az viszont borzalmas volt, semmibe sem tudtam kapaszkodni, a víz meg szerintem hideg volt, egy csepp fájdalmat sem csillapított.
A szülőkerék viszont eszméletlenül jó találmány
Toldi doki nagyon korrekt volt, soha nem zargatott feleslegesen, ha valamit csinálni kellett akkor mindig szólt előtte és kérdezte, hogy OK-e. A szülésznő is aranyos volt, igazából csak állt és nézett, de nem avatkozott bele semmibe. Igazából nekem ez volt a legfontosabb, nagyon nem volt szükségem arra, hogy bárki (idegen) zavarjon. A férjem nagyon sokat segített, ő pont elég volt nekem.
Sajna a gátmetszést nem úsztam meg (mondjuk azt sajna már előtte is tudtam, hogy nem fogom megúszni - gátmasszázs nélkül ugyebár nem sok esélyem volt rá). Lett egy jó nagy vágásom és az még tovább is repedt ... hát igen... sejtettem, hogy ha vágnak az tovább fog repedni ...(nagyon durva... a jógaoktatóm - aki dúla- mondta, hogy utána néhány nappal fogjon az ember egy tükröt és nézze meg, hogy nem is olyan durva mint ahogy azt érzi... hát... én ledöbbentem... most elég hihetetlennek tűnik, hogy egyszer majd normalizálódik a helyzet...)
Ja igen:
Ezúttal is köszönöm a segítséget a cscsemősöknek!!!!!!!!!!!!!!
Hála nekik úgy jöttem haza, hogy tudtam mit kezdjek a mellemmel ha csomósodik, feszül, hogy adjam oda a babának, milyen gyakran szoptassak, mire figyeljek oda stb. Végig hihetetlenül segítőkészek voltak, ha csak egy szóval is kérdezett az ember azonnal ugrottak és segítettek, igazából az alatt a néhány nap alatt amíg bent voltam ők voltak az egyetlenek akik valóban tettek is valamit értünk. (Az orvosok mind felszívódtak, egyet sem láttam 4 napon át - vagyis néha benézett egy, az ajtóból bekiabált, hogy hogy vagyunk és már ment is tovább... az első doki aki már közelebb jött és úgy kérdezte ezt a dokim volt a hazaengedésem napján
)
Ami mondjuk gáz volt Kistarcsán, hogy Lilla megszületése előtt is már kértem, hogy ha megszületik, azonnal nézzék meg a nyelvét mert lehet, hogy le lesz tapadva (+ a cukrát is meg kellett volna azonnal nézni a megszületése után mert belegondolni is rossz mi lett volna ha jól behipózik... de szerencsére nem hipózott így már az sem volt gond, hogy csak fél nappal később nézték meg neki). A nyelve viszont le is volt egy picit nőve - de a hazajövetel reggelére sikerült csak dokit találni (naponta kb. 5* kérdeztem rá a dologra!) aki felvágta - addigra persze már véresre cincálta a mellbimbóm. Szerencsére azóta már OK a helyzet, de addig csillagokat láttam a szoptatásnál... Én ezt mondjuk a 4 napos ünnep rovására írom, teljesen kihalt volt a kórház.
(Lilla születési anyakönyvi kivonatáról pl. a mai napig sincs semmi hír - mint ahogy a személyimet se kaptam vissza!!! Holnap szerintem be is telefonálok miatta, mert a személyimre azért még szükségem lenne... (le kellett menni a recepcióra és leadni...)... a születési stb. nékül meg sem a GYED-et, sem a szülési segélyt sem a családi pótlékot stb. nem tudjuk intézni...
Szóval miután/mialatt Lilla megszületett én teljesen elégedett voltam a kórházzal - a terhesség alatt viszont már nagyon kezdett tele lenni a hócipőm az egész cukor körüli mizériával és a különböző megbélyegzésekkel... (pl. retartdált a babám mert pici -naná, hogy az... én is az vagyok...)... és nem egyszer tartottam ott, hogy én bizony saját felelősségre elküldök mindenkit a francba... (főleg a vesém miatti befektetésnél - ha csütörtökig nem engedtek volna haza én leléptem volna - és a mai napig az az érzésem, hogy engem bizony már a kutya sem akart hazaengedni a szülésig...) Ja igen... és abban is biztos vagyok, hogy ezt a vesegörcsöt az azt megelőző kórházi befektetésnek köszönhetem (ld. nem tudtam normálisan/kényelmesen ülni, hiába jártam ki sétálni az nagyon kevés volt, mert a nap legnagyobb részét akkor is az ágyhoz láncolva kellett töltenem stb. stb.) Szóval az volt az érzésem, hogy az orvosok csak egy inkubátornak tekintik a kismamákat akiknek egyetlen értelmük van csak, hogy kihordják a babákat, azon kívül nem számítanak embernek. (pedig rendesek voltak velem a dokik, de ez sem változtat ezen az érzésen)
Hát ez van
Azért jó kórház ez, szerintem kifejezetten családias hangulatú volt a szülészet a 4 napos ünnep alatt
Szerintem ez nem válasz ,nyugodtan megcsinálhaták volna mielöt haza jövünk 
Kaja után - boldogan..
Ha az orvos azt mondja,hogy jól fejlődik és nincsen gond,akkor én nem aggódnék annyira!!Tudom rémes a tehetetlenség!! 
