Sziasztok!
Jó megint köztetek lenni
Musz
most már Neked is lassan jön a finish
Terhesség nekem is a vége felé már eléggé terhes volt
főleg az állandó gyomor-nyomás miatt.
Na, persze így utólag nem is csoda.
Tágulás: tesómmal mi is elég sokáig aktívan sportoltunk, ő még több éven keresztül, de mind a ketten elég jól nyíltunk
Fene tudja ez mitől függ.
Én nem ittam a málnalevél-teát, de sokan dícsérik
Képek: jelenleg olyan lassú a gép a párom tölt valamit, de majd ha végez töltök fel
Amúgy jól vagyunk, nekem muszály pihenések között visszarázódni a hétköznapokba. Szerencsére a kicsi eszik alszik, ha felvan nézelődik. A hangoskodást, zsibajt jól viseli
A gyerekek imádják őt, állandóan körülötte zsonganak ha felvan
Szülés: hát ugye előzményekről írt Ildi
Ugye magkaptam a lehetőséget, hogy már pénteken indítsanak v. spontán indulást várjuk. Na sajnos nem indult a kicsi spontán, így hétfőn negyed 8-kor bekötötték az infúziót
Na amit mindenkinek tiszta szívemből kívánok ha valakivel vajúdik, akkor az "csendes" legyen. Én egy olyan nővel vajúdtam, akinek alig mutatott fájást a gép, de világfájdalmakat kiabált
Visszatérve hozzánk
11 óráig szinte semmi fájás nem volt, inkább keményedések. A gép mutatta 40-es erősségűre.
Akkor emeltek a cseppszámon, ami végre meghozta a fájásokat, olyan igazi derékból-indulós (ilyen a másik két szülésemkor nem is volt
)viszont elég rövidek voltak. a lényeg, hogy elindította a kicsit
dél körül jött a doki, megvizsgált, ekkor 3 ujjnyinál tartottam, és burkot repesztett
Eddig tök jól elvoltam a fájásokkal a vajúdólabdán, és sétálgatva
Viszont ezek után már nem mehettem vissza a vajúdóba szülőágy közelébe kellett maradni. Emeltek megint a cseppszámon, na innen elég durvák voltak a fájások
ráadásul már nagyon nyomta magát a kicsi.
Szerencsére feküdni nem kellett, pedig legalább 5 percig próbálkoztak, de nagyon rossz volt.
Még az első gyengébb tolófájásokkor simult el a méhszáj, még ekkor is állva voltunk
Végre jöttek a rendes tolófájások, a dokim nyugiban ebédelt, és kávézott
valahol
Aminek örülök, nem kellett rá várni mert a csecsemős nővér is képzett szülésznő, így 2 szülésznővel kezdtük el a kitolást.
Sajna nagyon lassan haladt a kicsi, nem tudom olyan 3 tolófájás után jött a doki, ő segített "nyomni", végül már a fejem fölött térdelt onnan nyomta a hasamat, 13 órakor végük kibujt az én "legkisebbem".
Utána jó hosszú 20 perc következett, mert ugye vártuk, hogy megyszülessen a méhlepény
Közben 3-szor nekiesett a doki a hasamnak, na ez baromi sz@r volt
Muszály volt így altatni, hogy kikaprják, mert rá volt nőve a méhfalra.
Amit nagyon sajnálok, emiatt a szülőszobán már nem kaphattam vissza Esztikét. A pocimra rátették rögtön születése után, de szopizni már nem lehetett
Próbálkoztunk gátvédelemmel szülni, de a dokim elővigyázatos, és vágatott. Szerencsére nem nagyot vágott a szülésznő.
A másik "kedvencem" az volt, mivel 4. szülés a szülésznő a hasamból nyomkodta az alvadt vért, nehogy befelé vérezzek. Többször szülőknél állítólag van ilyen
Ezt még az osztályon is kétszer megcsinálták
Összességében, végül is úgy született a kicsi ahogy szerettem volna
én nem akartam villámszülést, így pont jó volt, ez a 2 óra ez ideális
Ugye a kitolás sajnos egyedül nem ment, de hát elég nagyra nőtt az én picinek mért babaácskám.
Biztos jó hatással volt rá a kórházi koszt
Na megyek Krisztike extra nyűgös
elkezdett folyni az orra
remélem nem jön ki rajta semmi nyavaja
Puszi:Gabi