Sziasztok!
Remélem lesz időm leírni a szüléstörténetet
Előzményeket tesóm leírta, ugye megkaptam csüt.-ön a lehetőséget válasszak péntek indítás, v. várunk hátha indul spontán. Jól megmacerált a doki
és szerinte indul(nia) kellenett volna a szülésnek 1-2 napon belül.
Persze, hogy a spontán indulás mellett döntöttem, viszont azt mondta, hogy ha semmi akkor hétfőn tuti indítás.
A kórházban a keményedések minimálisra csökkentek, éjszaka meg semmi
Így eljött a hétfő.
Reggel negyed 8-tól ment az infúzió, közben kétszer jött fel a doki, de csak mosolygott rajtam, hogy én megmondtam, hogy az infuziótól nem nagyon akarunk beindulni
Folyamatosan emelgették a cseppszámot. 11 óra után, így az "emelést" követően, végre lett rendes fájás is
olyan jó derékbólindulós, erős, de elég rövidek.
tök jól elvoltam még velük a vajúdólabdán ücsörögve
azt éreztem, hogy Esztike szépen száll lefelé, valamikor dél körül jött a doki akkor mág megvizsgált, jó 3 ujnyira voltam nyílva, úgyhogy megrepesztette a burkot.
Cseppszám már innen a lehetsges max.-on ment, szerencsére a pici bírta. Na innentől mát szülőágy közelében kellett maradni, viszont talpon voltam
Na innen indultak az igazi fájások, közben már nagyon nyomta kifelé magát a kicsi.
az első gyenge tolófájásoknál még méhszáj nem volt elsimulva, úgyhogy még várni kellett.
Ja, a dokim ebédelni, kávézni volt, de feljött a csecsemős, aki képzett szülésznő is, úgyhogy így 2 szülésznővel kezdtük el a kitolást.
Viszont Esztike nagyon lassan jött lefelé, de jött az ovos, és vele együtt a "segítség".Ő segített nekem a kisasszonyt kinyomni, de az is csak úgy ment, hogy feltérdelt a fejem fölé, onnan nyomta apocimat, és végre pontban 13 órakor kibújt az én "legkisebben". Meglepő módon, jól megnőtt
Na innen jött a feketeleves mert ugye nem vált le a méhlepény
20 perc várakozás, közben a doki 3- szor esett a hasamnak, úgy, hogy az baromira fájt, ugye akkor már semmi fájás
Így jött az altatás, na meg utána még az osztályon is jött a szülésznő, és a hasamat nyomkodva a fölösleges vért nyomkodta ki
na ez a "segítség" sem lett a kedvencem
Sajnos a dokim vágatott, pedig gátvédelmet csinálta a szülésznő, és szerinte simán meg is lett volna, de már mindegy. Nem nagy sebem ven, és tudtam is ülni rögtön
Vércukor: na mint kiderült, a súly miatt nézték, mivel 4 kg felett volt, de nekem ugye mondták, hogy a kézremegés attól van, ne ijedjek meg
Az szépen emelkedett, mielőtt hazajöttünk 3,6 volt.
Na megvolt az itthon töltött első nap és éjjel, nagyon rendi a kiscsaj (még) eszik, alszik, ha felvan nem cirkuszol ismerkedik az új környezettel
Nagy szemekkel nézelődik
Na most gyorsan el is küldöm mielőtt elszáll
Gabi