Dezsina - nem nyivákolás ez kérem szépen! csak ANYAI AGGÓDÁS!!!!!! azt meg lehet határtalanul - hiszen minden kis pici pocok megérdemli
Nekem soha nem volt fémes íz a számban, ez nem hiszem, hogy döntő jel lenne. Tessék nagyon sokat pihenni, mindenféle jóra gondolni, simizni a pocakot - mesélni neki (fejből, könyvből, netről - bárhonnan és bármit....én még azt is elmeséltem, hogy most tésztát főzünk és a tészta lisztből van, és a molnár bácsi a malomban, meg a kisegerek hordták a zsákot.....
)
Backa -hát mint a régi szép időben!!!! Jól megnevettettél!!!!!!! Aranyos ez a tiltott gyümölcsös dolog, meglátjuk, mi lesz velülnk szombat után......
Most ne is bújjatok össze - legalábbis mi sem mertünk. Most tényleg az a legfontosabb, hogy ott maradjon a baba, ha már ügyesen megkapaszkodott, s hát azt meg ugye tudjuk, hogy egy jó kis lepedőakrobatika méhösszehúzódásokkal is jár.....
ezek számát most minimalizáljátok egy kis időre.....
nyulasz - én sem hittem, hogy fel tudunk állni belőle, sohasem gondoltam, de akkor derül ki mennyit bír az ember, mikor a hátára teszik a keresztet. Ti itt mindannyian példamutató emberek vagytok, talán sokan többet is kibírtak már mint én......de nem hasonlítgatunk: mindenkinek a saját terhét kell vinnie a hátán, s úgy látom cipeli is rendesen mindenki. Azt meg, hogy itt ilyen társakra találtunk egymásban, akik tudnak segíteni nekünk az úton, azt meg nagoyn meg kell köszönnünk - leginkább egymásnak. Hiszem, hogy velünk is azért (is) történt mindez, hogy olyan embereket ismerjek meg, akiket enélkül soha nem ismertem volna meg, olyan örömeim legyenek, olyan apró örömeim, amikért lehet, hogy különben soha nem adtam volna hálát, olyan mozzanatokban is lássak gondviselést, amik addig természetesnek tűntek.......s hiszem, legközelebb nemcsak a várakozás örömét kapjuk majd meg apával, hanem az élet valódi csodájával is megismerkedhetünk!!!!!! Nem szabad sírnod, a manód boldog anyukát szeretne magának!!!!!!!! Mosolyogj sokat!!!!!!!!!!!