Sziasztok!
Igértem, hogy egy szerintem tipikus szülés történetet fogtok hallani, nem is volt túl egyszerű a szülés, de borzasztónak se lehetett mondani.
Szombat este 7-kor volt az első jele a szülés kezdetének, rózsaszínes cucc távozott belőlem. Ekkor még azt hittem, esetleg a málnalevélteától van és amikor enyhén görcsölni kezdtem, akkor is csak jósló fájásokra gyanakodtam. 8-kor felhívtam a bábámat, hogy esetleg éjszakai műszakra számítson, ő meleg zuhanyt és ágynyugalmat javasolt és mondta, hogy éjfél fele lesz ebből igazi fájás. Hát igen, nem jósló fájásokról volt szó, hanem igaziakról és a nyákdugó is egyre jobban távozott belőlem. Éjfélre már a 6-7 percenkénti fájások jöttek, melyek kezdtek igazán fájni, kapartam is a falat. Hajnali fél kettőre bekértem a bábámat a kórházba, ő is hallotta a hangomon, hogy az immár 3-5 perces fájások komolyak. Ott a vizsgálat megállapította, hogy már bő három újjnyi a méhszáj, ennek nagyon örültem. Utána beöntés (borotválást még otthon el tudtam végezni) és irány a tus alá a gumilabdával és a férjemmel együtt. Így volt a legjobb vajúdni. Közben a dokim is megjött és 4 újjnyi méhszáj után kicsit belassult a dolog, a méhszáj nem akart teljesen eltűnni. Ezek után burkot is kellett repeszteni és oldalt fekve vajúdni, ami állítólag begyorsítja a szülést. Ez rémes volt, nagyon fájt. Aztán a vége kezdet bedurvulni, mert beindultak a tolófájások (kb. 4 óra körül), melyek ugyanolyan görcsök voltak, csak egybefolytak és persze jött az a bizonyos székelési inger. Én meg nyomtam állva, fekve, férjembe csimpaszkodva, mert csak a tolás mellett voltak kibírhatók a fájások. Sajnos a tolófájások nem voltak elég erősek, erre oxitocint kaptam és feküdnöm ill. félig ülnöm kellett. Na mindegy, ezek után már csak egyfolytában nyomtam vagy 1 órán át, mire 5.45-re végre kinn volt a Niki feje. Egy picit vágni kellett, de azt már nem is éreztem, egyedül a baba fejének feszítése volt még nagyon fájdalmas. Aztán elszálltak a fájdalmak, Niki kicsusszant és rám rakták. Meleg volt és puha és gyönyörű. A férjem karjába rakták utána és ott el is aludt. Ő meg elolvadt örömében.
Én mindenkinek hasonló szülést kívánok, mert igaz, hogy nagyon fájt, de kibírható volt és pont ilyennek képzeltem el egy igazi szülést. Niki meg egy tündér, itt egy aktuális fotó, most is így alszik. A szoptatás is jól halad, fáj egy kicsit, de az is elviselhető, főleg, mert látom, hogy Niki milyen élvezettel szopik.
Majd jelentkezem még, addig is mindenkinek nagy drukk a szülésig!
Niki otthon 4 naposan