Sziasztok!
Köszönöm.
A szüléstörténet.
A kiírt időpont előtt egy héttel be kellett feküdjek, mert nem fodult be Vivi, és úgy volt hogy császároznak. El voltam keseredve, na meg a párom is. Én azért, mert természetes úton szerettem volna szülni, a párom azért mert akkor nem lehet bennt. Mindegy. 2005. február 15.-én bementünk a szülőotthonba. A doki megvizsgált az apró picurka kezével és közölte, hogy nincs császár. Befordult a gyerekem.
Pánik indul. Nincs érzéstelenítés, békés szundítás..
De haza nem engedtek, mondván, ha már itt vagyok...
Borzalmas kemény (szerintem deszka) ágyon feküdtünk. Ennek az lett a következménye, hogy nem aludtam éjszaka. 15.-e: Megvizsgált reggel a főorvos. Jó alaposan...
Felmentem és mértem a jóslókat. Hol jöttek, hol nem. Nem is foglalkoztam velük. Aztán jött a látogatási idő. Délután 5 óra. Észre sem vettem, anyám szólt rám, hogy 20 percenként nézem az órámat. Ekkor figyeltem fel arra, hogy 20 percenként keményedek. Biztos jósló..
Aztán, miután mindenki hazament, én beültem megenni egy nagy adag 7day's croissant-t. Aztán hoztak egy kismamát 5 perces fájásokkal és felküldték, hogy mérje, mert első babánál nem létezik, hogy ez már az igazi fájás. Tehát éjjel fél 11-kor ültünk ketten az ágyon és mértük az egyre erősödő fájásokat. 11-kor kimentem szólni a nővérkének, hogy 5 perceseim vannak. (egyszerre mentem ki egy másik anyukával is.
). De vissza küldött, hogy ha még egy órán keresztül 5 percesek, vagy sűrűsödnek akkor menjünk. Mentünk is. Szépen sorjában. 3 kismama és egy már volt a szülőszobán. Lementünk, borotva, beöntés.. stb. hajnali 5 órakor elszakadt a cérna nálam, mikor minden kismamát meghallgattam szülés közben, és nekem még mindíg csak 3 percesek voltak. Felhívtam a páromat, hogy nyugodtan készüljön, igyon egy kávét és lassan jöjjön be mert ma baba lesz. 15 perc múlva már toporgott a szülőszoba ajtaja előtt.
:D Bejött és igen ahogy megbeszéltük, hozott fényképezőt is ééés kamerát is. A kamerát az első öt percben össze akartam törni.
Mindegy. Jött a reggeli műszak, orvostanhallgatók és a 4. kismama.. reggel 9-kor közölték, hogy segítenek és burkot repesztenek. Na az sz@r volt.
utána azt mondta a doki, hogy du 2-re meglesz a baba. Innentől számoltam a perceket, ha tudtam volna, mert a fájdalomtól nem igazán emléxem sokmindenre. Aztán 1-kor mondták, hogy menjek át a szülőágyra, mert szülünk. Véégre.
Aztán kötöttek egy oxytocint, mert állítólag fájásgyenge voltam.. Hát nem is tudom.. A lényeg az, hogy jó sok nyomás után és a doki könyökének köszönhetően megszületett 14:35-kor a lányom. Meleg volt és nyálkás és édes. Ja meg nehéz.
apa meg csak fényképezett..
Nagyjából ennyi. Bocsi hogy ilyen hosszan írtam le.
Remélem nem baj.