Ayse!
De szép ez a virág!!! Te fényképezted????
Szegény, nem irigyellek, sőt, át is érzem a problémáidat. Azt nem mondom, hogy nálunk ugyanez van, mert ugye nálunk nem két gyerek van.
Akkor inkább úgy mondom, hogy nálunk is ez a helyzet, csak 1 gyerekkel.
Sajnos nálunk az anyagi vonzatok miatt kell Apa második munkája.
Nekünk nagyon kiesik az én fizum, ami valljuk be, elég szép volt.
Nem tudom, nálatok hogy van, de Robi szombaton is dolgozik, igaz, akkor nem este fél 7-kor jön haza, mint hétköznap, csak délután 3-kor.
Marad a vasárnap, a közös családi programokra. Már, ha lennének, mert az esetek többségében nincsenek.
Robi fáradt (meg is értem, tényleg nagyos sokat dolgozik, és főleg a különmunkája a megerőltető
), úgyhogy nem is nagyon erőltetem, hogy ide-oda menjünk, vagy ilyen-olyan progikat csináljunk.
Pedig nagyon rám férne, meg Gergőre is. Főleg rá! Meg egyébként is.
Gergő egy értelmes szót tud mondani, azt, hogy Apa.
Komolyan mondom, néha tökre elérzékenyülök, mert ha csörög a telefon, rögtön mondja, hogy apa, vagy ha hallja, hogy csukódik a bejárati ajtó, akkor is.
És ami a legújabb:
hajnalban ugye Apa megy be érte, és hozza át hozzám, amikor elmegy itthonról.
Ilyenkor Gergő vagy felkel, vagy félálomban van.
2 napja pedig tök magától puszit ad apjának, amikor ő kiveszi a kiságyból, és a háló felé tart vele.
Teljesen le voltam döbbenve, mert egyébként csak akkor ad puszit, ha kérünk tőle.
De hajnalban nem, ma is lenyomott egyet apjának, és egy félkómás, teliszájas vigyort is kapott Apa útravalónak!
Benianyu!
Mócsing!