Kiemelt témák

Zsandi drága!!!!!No para, ha szörcsög leszívod, ha van hidegpárásítód estére beüzemeled, ha van párologtatód, akkor párologtatsz citromot, eukaliptuszt, fenyőt, tömöd bele a gyümiket, cvitamint tartalmazó cuccokat(alma leginkább), ha van csipkebogyós teád azt is.És árasztod a nyugalmat magadból, mert ha nem azt megérzik!!!!!Nincs semmi gond, engedd el magad, főleg ha jókedvű akkor nem lehet nagy probléma!!!!!

Barbi: 3ra megyek, mondtam én anyósnak hogy elég ha előbb haza jön, de ő szabit vett ki , háááááááááááát akkor had élvezze az unokákat és meg szép nyugodtan összetudok rámolni!!!!
Gratula Ádámkádnak a forgáshoz látod látod be fog indulni hamarosan.Én nem tudom, hogy Zsombi miért fejlődik ilyen ütemben, erős a gyanúm, hogy a Julcsiék lánykái tömték tele a fejét ezzel, hogy milyen jó dolog állni stb.

Jó reggelt!

Edit!
Nem hiszem azt, hogy "gonosz nem szoptató anyukák" lennétek! Nem tudom kire gondoltál a sokakkal, de azt tudom,hogy a tavaszi topik nagyon nagy százaléka nem tápszer ellenes ám! Csak nekünk mázlink volt! Van egy statisztika, mit most nem tudok pontosan idzéni, de a lényege az, hogy pl én is a kisebbséghez tartozom azzal, hogy Hanna 6 hónapos koráig csak szopizik. A legtöbben max 3 hónapig szoptatják a babákat. De az is valami 40%. Aki 6 hónapig szoptat, az valami 20%ék körül mozog...
És most nem azokról beszélek, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudnak szoptatni, hanem azokról, akik önként hagyják abba. De ez az ő döntésük.

Én úgy gondolom, hogy ha nekem nem lett volna szerencsém, akkor Hanna tuti tápszert kapott volna, mintsem,hogy 3 hetesen elkezdjem a hozzátápit.

Olvastam a történeteket, hogy kinek miért és hogyan alakult a tápi és nagyon-nagyon hálás voltam a srosnak, hogy jó kórházban voltam, Hanna egészségesen született, nem lett beteg, én is egészséges maradtam és egyébként is! Iszonyatos lehet a "van tejed?" kérdésekre nemmel válaszolni. Mert mindenkinek ez volt a második kérdése szülés után. Én untam, gondolom nektek meg milyen szar lehetett, hogy elve küzdöttetek azzal, hogy nem megy, azok meg még csesztetnek is vele!!! Én kb ugyan ebben a cipőben járok, csak most a mit eszik már a gyerek kérésnél, amikor azt mondom,hogy anyatejet, kiakadnak és jobbnál jobb ötletekkel jönnek. A saját anyám kifejtette, hogy hülye vagyok és sajnálja a gyereket, amiért nem kap már 3 hósan kaját... Aztán, hogy miért nem fejek tejet és adom cumisüvegből, mert hogy túlságosan hozzám van kötve a gyerek és nem fog megtanulni cumisüvegből enni. Kész voltam. És akárhogy próbáltam neki elmagarázni,hogy ÉN ezt így szeretném csinálni és az ÉN gyerekem, ÉN döntésem, szart rá.... Aztán látott valami műsort a tv-ben és felhívott, hogy mégis én csinálom jól... Teljesen kiakadtam. És máig nyaggat mindennel. Hogy most, ha már elkezd a csaj enni dolgokat, akkor milyen hamar le fog szokni a szopiról, és akkor VÉGRE elkezdhetek fogyózni, meg tejtermékeket enni, meg ilyenek. Valahogy nem fér beel az agyába, hogy NEM azért kap majd a Hanna sziláradt, hogy ne szopizzon.

Bocsi, hosszú lettem és nem is biztos, hogy mindent leírtam, amit akartam... És talán nem is úgy, ahogy akartam. Remélem nem bántottam meg senkit az írásommal. (Márti, ugye nem?!)

Eszter: már miért bántódnánk meg , elhiszem hogy te most ezzel küzdesz, nagyon begyöpösödöttek ilyen téren az emberek, mert persze ez lenne a normális, hogy 6 hónapos korig szopi aztán szép lassan hozzátápi!!!
AZ egy dolog, hogy mi sajna ÍGY jártunk és a saját döntésünk alapján hozzátápizzuk a manókat, de nagyon sok szoptató anya nem ért meg minket, mint ahogy te írtad igenis SZ@R volt, hogy mindeki kérdezgette sőt kérdezgeti még most is néha hogy szopik-e!!!!!De most már kicsit megerősödtem ebben a témában a csajok miatt is, mert nem nem szopizik, de ugyanúgy imád, mert én vagyok az anyja én ugrok ha bármi gondja van, én vagyok vele egész nap és én na meg az apja és a nővérkéje szeretjük a világon a legjobban!!!!!De az elején nem így volt.....szörnyű lelkiismeret furdalásom volt, hogy ismét nem sikerült, de nem ezen múlik, hogy ki mennyire szereti a gyerekét vagy ki mennyire JÓANYA és ezt már sikerült felfognom a kisagyammal főleg a JULCSINAK köszönhetően.És most nem akarok itt hencegni a depimmel, de szerintem ha sokan átmentek volna azon amin mi már lehet hogy rég nem itt tartana ahol ÉN-MI a családommal.
A BArbinak leírtam hogy mi volt, ha szeretnétek felrakom ide is, csak úgy mihez tartás végett, mert ez nem egy kis lightos baby blues volt.......sajnos

Márti!
A depi negy naaaagyon durva dolog!!!! Engem érdekelne,hogy min mentél keresztül. Mert, amikor jöttél a fórumba, akkor is írtál erről, de nem sokat.

Örülök, hogy így gondolod!! Szerintem se a szopin múlik, hogy valaki jó anya-e vagy sem! Sőt! Az, aki cigizik, de szoptat, szerintem sokkal többet árt a gyereknek!!! Akkor döntsön úgy, hogy ő nem szoptat, mert neki fontos a cigi, de ne csinálja a kettőt együtt. Annyi ilyet látni. Terhes és cigizik, vagy 4 hetes a gyerek, büszkén mondja, hogy szopiznak, aztán rágyújt... Én 10 évig cigiztem, mégis le tudtam rakni. Akarat kérdése.
A drogos anyukákról már ne is beszéljünk. Nekem a train spotting azért se tetszett, mert meghal benne a baba. Nem elég, hogy heroinista a nő, még meg is szül egy babaát, aki függő, és még csak el se látja és meghal. Kész voltam!

Megyek dokihoz, mert begyulladt a torkom, meg szerintem a fülem is...

Sziasztok!

Zsu: Katádnak boldog 7. hónapot! Így utólag is

Zsandi: azért nem lehet semmi az ikrekkel! Engem egyszál magában drága Samum szedál le - most éjjel is 3x keltem hozzá, szerencsére egy pillanat alatt visszaalszik, csak kell neki a cici. És még csak nem is taknyos.

Gyerekfejlődés téma: lehet abban valami, amit Márti mond - hogy egymástól hihetetlen dolgokat képesek már most is megtanulni a gyerköcök. Samuval néhány hete (amikor a forgás és a négykézláb mászás voltak a kedvenc mozgásformái) meglátogattuk egy ismerősömet, akiknél hasonló korú kissrác van - ő akkor még az oldalra fordulást nyomta, de többnyire a hátán feküdt. Ott töltöttük a nap nagy részét, a két kölök egy játszószőnyegen nyomta, és láthatóan nagyon élvezték egymás társaságát (kölcsönös zoknilehúzás, játékelvétel, stb). A nap végére a másik gyerköc is átfordult a hátáról a hasára és megpróbálkozott a négykézlábra emelkedéssel
Üdv:
RÉ

Felrakom, mert erről nem sokat lehet hallani, olvasni, de mindenki saját felelősségére olvassa el, nem hinném hogy jó kedvetek lesz utána:
Szonival már a kórházban sem igazán ment a szopi, vagyis eszegetett, de a csecsemősök sem tudták jól mellre rakni akkor én hogyan tudtam volna!!!!Hazaértünk a védőnő sem sokat segített, addigra beindult a tejcsi:azt mondta hogy nem kell fejni!! Na jól tele lett mindkét mellem, anyósom fejte le kézzel, mert én azt sem tudtam mit csináljak.Evett a Szoni, de én nem bíztam sem magamban sem benne....Aztán mindenki jött a jótanácsaival, hogy hány óránként mennyit egyen stb.Nem aludtam semmit 1 hétig, mindíg azon aggódtam , hogy eleget eszik-e vagy sem....a végére olyan lettem mint egy gyerek akinek meg kellett mondani , hogy mit csináljon.Az utolsó éjszakán hallucinációm volt, néztem a TV-t és én azt láttam benne, hogy az a műsor az én lányomról szólt.Akkor már ott aludt anyám is mert végső elkeseredésemben szerettem volna , ha velem van.Mindenki aludt , mikor én egy késsel megkarcoltam a csuklómat!Nem akartam öngyilkos lenni, csak azt szerettem volna, ha segít valaki, mert szenvedtem mint egy állat, nem tudtam mi történik velem, azt akartam, hogy anyám nevelje fel a lánykámat, mert én nem éreztem magam képesnek erre!!!!
Ekkor kórházba kerültem, de mivel magam ellen fordultam egyből a zártosztályra!!!!!!Na ezt senkinek sem kívánom, bár ha jól emlékszem "csak" 3 napot töltöttem ott és nem is emlékszem mindenre, de SZÖRNYŰ volt.A párom bögréjét vittem magammal, hogy legalább az velem legyen, egyből azt motyogták a betegek, hogy mennyire tetszik nekik.Fürdeni csak bizonyos időben lehetett, na most ez szülés után kb. egy héttel nem volt valami vicces, hogy nem zuhanyozhattam amikor akartam.Látogatót fogadhattam, de a párom dolgozott vagy a kicsivel volt és utána jött hozzám.Lánykánkra anyósom és anyám vigyázott felváltva!Voltak skrizofének is, nem volt könnyű...nem emlékszem sok mindenre, mert persze jól begyógyszereztek, hogy kipihenjem magam.Arra igen, hogy egyes betegeket, mikor kaja idő volt odakötözték a székhez, hogy ne mászkáljanak el, és hogy sok beteget pelenkázni kellett és ezt az egyik régebb óta ott fekvő beteg csinálta!!!!!Kikerültem onnan, de a pszihiátria sem volt egy szívderítő dolog, végülis hazamehettem adaptációs szabadságra, majd visszakellett mennem.Na akkor törött el a mécses, mert nem akartam a gyerekem és a párom nélkül lenni.Ekkor a doktornő megszánt és haza engedett, de kontrollra vissza kellett járnomÖsszesen 10 napot töltöttem a kórházban!.Persze antidepresszánst és szorongásoldót kellett szednem, emiatt a tejet elapasztották, mert a gyógyszer átment a tejbe ami árthatott volna a picinknek.Szoni fél éves volt, amikor már nem kellett többé gyógyszert szednem.
Zsombinál olyan 2 hetes korában felkerestünk 1 dokit mert éreztem, hogy megint elfognak azok a kétségek, (azért nem a régi dokit, mert ő szabin volt), azt mondta még nincs gond, de ha baj van jelentkezzünk.Ekkor ha beszélgettem a Rolanddal ő megnyugtatott, hogy nem lesz gond, ha nem megy a szopi , lesz tápszer, megoldjuk!!!Reggelente nem volt kedvem kimászni az ágyból kedvetlen lettem nem érdekelt semmi sem, ha valaki beszélt hozzám csak bámultam, hogy most ezt miért nekem mondja: nem hat meg.Aztán egyre jobban féltem a szoptatástól, féltem hogy nem eszik eleget, a párom látta a babó jelzéseit , nekem ez nem jött át.Felhívtuk ezt a dokit , elmeséltem hogy szorongok, meg most kicsit beteg a baba, erre ő, hogy miért zavarom szombaton, vigyem gyerekorvoshoz ha beteg!!!!Na akkor másik orvost kerestünk, úgy mentem el itthonról, hogy befekszem a kórházba, mert ezt nem bírom már.Ez a pszihiáter nagyon emberi volt felajánlotta hogy befekhetek, de ambulánsan is tud kezelni, megbeszéltük a párommal, hogy nem fekszem be.Kérdezte milyen gyógyszert írjon ami mellett lehet szoptatni vagy ami mellett nem.Most a párom döntött, mert megint döntésképtelen voltam, azt mondta apasztassuk el a tejet, ő átlátta hogy nekem lekileg nem megy a szoptatás, mert nem hiszem el soha hogy jól csinálom.Szóval hazajöttünk, aztán tovább léptünk egy másik dokihoz, mert sokak szerint terápiára volt szükségem.Ez egy nődoki volt, ő másik gyógyszert írt ami mellett lehetett volna szoptatni, de eddigre kevés volt már a tejem, kicsi fiam cumizavaros lett, nem jól szívta a mellemet és nekem mondhatják, hogy nem jut át a tejbe az antidepresszáns én nem hittem el!!!!!Szóval a kiscsaládommal együtt jártunk erre a terápiára, de éreztem hogy nem segít.Mert én magam sem értettem a dolgokat, meg magamat sem és nehéz volt ezeket szavakba foglalni és elmondani egy vadidegennek!!!!
Közben végig összeköttetésben voltam a természetgyógyászommal Ildikóval.Ő bíztatott:"Az oldások ereje az aurádban van, neked kell végre úgy döntened, hogy nem egy szegény én, hanem egy büszke nő és mama vagyok!Minden percben választasz és Te döntesz, hogy mit.Az baj, ha kevesebbnek akarod érezni magadat, mint ami vagy.Ne feledd a gyerekeid tudják kihez jöttek TE IS TUDD!!!"-ezek sms válaszok az én kétségbeesett segélykiáltásaimra!!!! De én annyira elveszettnek éreztem magam.Abban döntésre jutottam, hogy a terápiát nem folytatom, Ildikótól kaptam időpontot, elmentem hozzá.
Elmondta, hogy én genereáltam ezt a dolgot, mert féltem az új helyzettől.Egy előző életemben átélt esemény volt ennek az oka.Akkor cselédként szolgáltam a Rolandnak, ő boldog házasságban élt, én szerelmes voltam belé.Nekik sok gyermekük volt és én annyira megbolondultam, hogy nem lehet az enyém, hogy elraboltam egy gyerekét, hogy akkor legalább ő legyen nekem.De meghalt az a baba, nem miattam, de én azt gondoltam hogy én tehetek róla mivel nem tudtam szoptatni.Én hiszek ebben , hogy ez így történt!!!!Oldást csináltunk.Az antidepreszzánst Ildikó javaslatára a felezési idő után abba hagytam orbáncfű kapszulát szedtem helyette, majd azt szépen elhagytam.Meggyógyultam, de nagyon hosszú volt az út.
Megszenvedte a Szoni is, sokat veszekedtem vele, rávetítettem ki a félelmet és haragot ami bennem volt, úgy éreztem a Roland nélkül nem bírok létezni, már arról beszéltem vele, hogyha nem gyógyulok meg akkor ő marad itthon a gyerekekkel...féltem egyedül maradni a saját gyerekeimmel , féltem hogy nem tudom őket ellátni!!!!Szörnyű volt, még szerencse hogy ilyen szerető férjem van , aki jóban-rosszban mindíg kitart melletem....nélküle nem tudom hol lennék!!!!Ildikó azt mondta ebben az életben a Roland jött, hogy segítsen megélni az anyaságomat és ez így van!!!!
Most már minden nagyon jó, nem tudom lesz-e merszem még egy babóhoz....de azt tudom, hogy mikor Zsombit akartuk akkor sem tudott volna senki eltántorítani!!!!!Nagyon jó most négyesben, persze fárasztóak a napok, de a két manó feltölt energiával és nagyon sok boldogságot-szeretetet kapunk tőlük!!!!!!!:-))))))))))))))))))))))))))

Na, Marci meggyőztem, úgyhogy most alszanak, bár ki tudja meddig, tegnap összesen 1 órát sikerült napközben.

Szóval, üdv. az új tagoknak, Edith (talán még nem "beszélgettünk"), Erpé, és a kevésbé újaknak , Nancsika, Vok!

Utólagosan nagyon boldog hófordulót kívánok minden babának és mamának (remélem nem marad ki senki )
Szandinak 5.-et, Krisztának, Ádámnak, Virágnak 6.-at, Katicának, Samunak 7.-et, Dorinának, Livinek 8.-at, és Hannának 9.-et!


Barbi!
Gratulálok a testvéredéknek Maja babához! Sok boldogságot nekik!

Iza, Dénes!
Csak egy fél mondattal reagáltam a veletek történtekre, most szeretném ezt annyivel kibővíteni, hogy fantasztikus a hozzáállásotok, nagyon-nagyon örülök, hogy olyanokat olvasok tőletek, amiket, és nagyon jó lenne, ha ezután is itt maradnátok közöttünk, kíváncsiak vagyunk rátok!

Sajna ennyire tellett, Marci felébredt.

Márti!

Jól elpityeregtem magam... Szörnyen hangzik az egész! Köszönöm, hogy velem is megosztottad a történeteket!
Ez a karma egy nagyon erős dolog. Örölök, hogy az oldás segített! Én anyumat nem tudom magamról leoldani, mert mindig visszajön... Ragaszkodó típus.
De azért had mondjam azt, hogy ehhez nem csak a férjed és Szoni kellett, hogy rendbejöjj! Te neked kellett a legerősebbnek lenned, hogy saját magaddal szembeszálj!

Zsandi!
Köszönöm!

Eszti:igazad van hogy nekem kellett a legerősebbnek lennem, de abból merítettem , hogy volt erőm(szerintem nem bátorság kérdése) itthon megszülni a fiamat és abból, hogy a férjem végig hitt bennem!!!!!
Sajnálom, hogy lerobbantál(füled, torkod) gyógyulj meg hamar.Remélem Hanna nem beteg!!!!???? Rakj fel róla képet!!!!!! Imádjuk nézegetni a babókat!!!!

Andi, hogy te milyen figyelmes vagy!
Maja babáéknak átadom, köszönjük.
Csak nem betegek a gyerekek? (Csak mert a Márti írta, hogy mit csinálj)

Eszti, gyógyulj meg!

Ma rájött a drágám, hogy a zokniját is letudja venni. Azóta ezzel szórakozik.

Barbi:mondtam én hogy okos kicsi fiad van!!!!!!

Márti! Nagyon-nagyon nehéz időszak lehetett ez neked, pláne, hogy a hozzászólásaid alapján egy életvidám, jó humorérzékkel megáldott, borzasztóan figyelmes és nyitott csajszi vagy. Szörnyű lehet, amikor az ember elveszíti a "valódi" énjét és tehetetlennek érzi magát.
Valószínűleg a szülés és a gyerekvállalás így vagy úgy mindenkit megzakkant, én is éreztem szorongást és félelmet, de szerencsére nem éltem át ilyen poklokat.
És az sem semmi, hogy erről ilyen nyíltan tudsz beszélni.
É

Sziaztok!

Marti,
Azontul hogy en mar ismertem a totenetedet,es teljesen oda voltam egyreszt attol amin keresztul kellett menned,masreszt attol ahogyan kijottel belole(de ezt mar megirtam Neked)!!!!
Most viszont azert is le a kalappal elotted hogy volt batorsagod ezt elkuldeni a topicba!!!!Nagyon tanulsagos ez a szivszorito tortenet minden szempontbol es biztos vagyok benne hogy sokan erot tudunk meriteni abbol amin Neked kellett keresztul kinlodnod magad!Es sikerult!!!!Iszonyu buszke vagyok Rad!!!!!!!

Zsandi,
Koszonjuk a kedves szavaidat,tudom hogy Te is velunk vagy es jo ennyi klassz ember szeretetet erezni!!
Ez a topic kezdettol fogva annyit segitett nekem,es tenyleg ugy erzem hogy mar az eletunk reszeve valt.
Talan furcsa amit irok,(azert irom Neked,mert annak idejen Te segitettel bemennem az Ikresekhez)es le kell majd ezt is kuzdenem,az ikres topicba is be szoktam nezni,de az mindig rossz erzessel jar.Igaz veluk nem alakult ki igazi kapcsolatom,sokkal ritkabban irtam.
Nem is tudjak hogy mi tortent.Ketten vagy harman kerestek azota,de meg nem valaszoltam.Biztosan azert van ez a rossz erzes,mert van ott egy lany aki szinten harmas ikreket var,es 2 vagy 3 hettel idosebbek a babai,mint a mieink voltak.Ritkan ir,de azt mindig nehez olvasni.Ok szerencsere jol vannak,es remelem minden rendben is lesz Veluk.Meg azert is rossz erzes,mert lezaratlan a tortenet.Ok meg mindig azt hihetik hogy minden rendben van velunk,es ha bemegyek a topicba,kicsit meg en is a regi enemet erzem...Amiert nem jelentkeztem az ikreseknel,pont ez a lany.Megbeszeltuk Denessel hogy nem irok,mert szornyu lehet ezt olvasni egy szinten harom babaval allapotosnak.Raadasul ugy tudom tavaly O is elveszitett babat,vagy babakat....Ugyanakkor jo lenne figyelmeztetni azokra a dolgokra ami miatt velunk megtortentek a dolgok,bar ugy tudom Neki kivalo orvosa van.Csak en mar maniakusan minden allapotos nonek tudtara akarom adni,hogy mennyire fontos a kenet vetel,es figyelmeztessek az orvosukat erre.Bar ezt minden lelkiismeretes orvos magatol is tudja...Probaltam pu-t kuldeni Edit 73-nak es egy masik lanynak is,de valami miatt soha nem ment el.
Nem tudom miert.Talan majd ujra probalom.
Sok puszi:Iza

Évi:igen most már ilyen életvidám vagyok, sokat változam míg ide eljutottam és nagyon tudok örülni az apró dolgoknak is, mivel ilyen tortúrán mentünk keresztül.
És azt nem hinném hogy a hallgatás jó taktika lenne, mert ezek már megtörténtek, ha nem beszélek róla akkor sem lesz jobb, így meg legalább van fogalmatok nektek is hogy mi is az a (gyermekágyi ) depresszió!

Drágáim:következő tervezett találkozó időpontja:NOVEMBER 4.szombat!!!!Itt nálunk, mert ugye a párom tanfolyamra jár, így ha nektek jó nekem nagy könnyebbség lenne!!!!
Tessék a naptárat megnézni, hogy aki szeretne jönni , annak jó-e!!!!?????

JULCSI HOL VAGYTOK,DREV LEGALÁBB TA SZÓLJÁL MÁR VALAMIT!!!!!

Mártikám,
egyenlőre azt mondom, hogy jó a nov. 4-e, aztán majd kiderül.
Mindenesetre megpróbálom úgy intézni, hogy jó legyen és ott legyünk.
(az Ádámnak jó, megkérdeztem, hacsak nem jön valami újabb kórság erre felénk akkortájt)

Vagyunk, csak nekem ezernyi melóm van éppen, Julcsi meg próbál lépést tartani az olvasással, aztán majd írni fog. Jelenleg azonban dokinéninél van Dorkával, mert tegnap fürcsikor észrevettem, hogy mindkét alkarján kiütések vannak. Most elment megnézetni, még nem jelentkezett. Majd gondolom ír vagy majd jelentkezem én, de most mennem kell melózni. Sziasztok, szép napot mindenkinek!

Márti: végig bőgtem az írásodat!
Velem szinte ugyan ez történt, annyi különbséggel, hogy én nem kértem segítséget.
Amikor megszületett a Szandi annyira boldog voltam kb. 1 napig, mert az anyós már a második napon piszkált a tejcivel.
Azt hiszem nem írtam még róla, de az első hét után annyira haragudtam a Szandira (-mindenki azzal traktált, hogy nem eszik eleget, mert csak 30 ml-t evett alkalmanként aztán elaludt, és folyton úgy éreztem, hogy Ő tehet mindenről, mégis mindenki engem bánt), hogy azt mondtam a nővéremnek, hogy vigye el, mert nekem nem kell. A Ferkó annyira félt, hogy kárt teszek a babában, hogy minden mozdulatomat figyelte és nem szívesen hagyott a Szandival kettesben. Aztán amikor rátok találtam, a Ti segítségetekkel sikerült megértenem, hogy nem vagyok rossz anya, azért mert nem tudok szoptatni. Ezért mindig hálás leszek nektek! KÖSZÖNÖM!!

Zsuzsi

Sziasztok!

Az előbb elindultam a gyerköccel ügyeket intézni és bevásárolni, erre még a lakásban elaludt a babakocsiban - vissza az egész, ébredés után újabb próba!

Lányok! Ti hogy vagytok a szülés utáni súly- (és alak)visszanyeréssel? Visszaolvasgatva a topicot, láttam, hogy valamikor júliusban ez volt már téma, de azóta sok idő eltelt - ráadásul én júliusban még bizakodóbb voltam... A terhességem sajnos eleve némi súlyfelesleggel indult (elég hajszolt életet éltem akkoriban), szóval 68kg-ról startoltam, és bár az utolsó 3-4 hétben már nem is mertem ráállni a mérlegre, de kb 22-23kg-ot dobtam fel magamra (azaz kb 90kg-val mentem szülni, brrr)
Mivel elég ödémás voltam, a víz gyorsan eltünt, a kórházból már 10kg minusszal távoztam, és júliusban már 71 kg-ot mutatott a mérleg. No, akkortájt elég optimista voltam, gondoltam, még 1-2 hónap és már azon küzdhetek, hogy a rendes versenysúlyomat elérjem (62-64kg). Erre megálltam ennél az értéknél, mitöbb (!) újra elkezdett felfelé kúszni az a fránya érték ott a mérlegen. Most 73-74 kg, és ha belegondolok, hogy a célértékhez képest 10 kg pluszban vagyok, hát... Samu július közepe óta kap pótlásként tápot, és valószínűleg a szoptatás jótékony súlycsökkentő hatása ott ért véget. Pedig nem nasizok, nem főzök durvákat - de mondjuk nem is sportolok - egyelőre.
Nálatok mi a helyzet?

Márti! Jó ötlet a találkozó, és szívesen megismernélek benneteket személyesen is - ha nem gond, h én is becsatlakozom.
É

Csajok!

Pár sort olvastam el, most rohanok itthonról, de alig várom, hogy hazajöjjek és elolvasam a hozzászólásokat!

Csak annyit most, hogy szerezzétek be a Babapatika októberi számát (gyógyszertárból), nagyon-nagyon jó cikkek vannak benne nátha kezelésről, puffadásról (pl. Virágnál), glutén-tojás- és tejmentes kekszekről, allergiáról.

Jövök nemsokára!

Edit

Évi]!!:[color=red]MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK[/color!!!!

Na megyek liszellőztetem magunkat!!!!

Zsuzsi:sajnálom, hogy így kiborítottalak, de ha ezt előbb olvasod akkor tudtad volna, hogy nem vagy egyedül, ez betegség és nem TE vagy dilis!!!Ez nekem is sokat számított volna Szoninál.
És igen az volt a legdurvább, hogy ugye ez a legjobb dolog az ember életében, hogy babát szül és én nem tudtam ennek örülni igazán, hogy meglett a szerelmünk gyümölcse!!!!! Szörnyű érzés volt, hogy nem tudtam boldog lenni!!!!!

Drev:jelentkezzetek hogy mitől pöttyös a kiscsaj!!!!!

November 4 asszem jó lesz, frissen keresztelt gyerekekkel fogunk érkezni. Úgyis menni kéne a Farkasrétibe akkoriban, az meg ugye közel van hozzátok, Márti. Szabit sem kell kivennem.

A dokinéni ma nem a szokás szerint rendelt, így holnapra derül ki Dorka pöttyeinek eredete. Nem terjed, reméljük semmi komoly. A játszótéren dekkolnak most, mert Livi alszik, anyósom felügyeli, és nem akarják felkelteni.

Végre volt egy nyugodt éjszakám. Úgy döntöttünk, hogy kint alszom a nappaliban és a Ferkó kel fel a Szandihoz. Nem tudom, hogy hogyan de reggelig úgy aludtam, mint a bunda. Még WC-re se mentem, pedig máskor min. 2x kimegyek.

Én hiszek benne, hogy a babák egymástól tanulnak, és szerintem a Szandi is a nővérem kislányától leste el a négykézlábazást.
Most épp ülni próbál, de eddig nem sok sikerrel. Kiteszi a kis popsiját, de a kezeit még nem próbálja felemelni, vagy közelebb húzni magához.

Márti: kipróbáltam az illóolajokat, a Ferkó nagy bánatára, mert szerinte bűzlik az egész lakás!! Azért én bízom benne, hogy használ.
Talival kapcsolatban én már nem is merek semmit mondani. Reménykedem benne, hogy egyszer eljutunk hozzátok!
Gratulálok Zsombinak az álláshoz!

Barbi: nagyon ügyes Ádám, hogy már így forog! A Szandi hátról hasra egyből átfordul, de vissza csak nagyon ritkán. Egyszerűen imád hason lenni.

Julcsi, Drev: remélem semmi komoly nincs Dorkával!

Évi: én is súlyproblémákkal küzdöm (én 22 híztam és csak 9 ment le), de eddig hiába figyeltem oda, hogy mit eszek nem sok sikerrel jártam. Biztos vagyok benne, hogy nálam a mozgás hiánya az oka, hogy nem indul meg a fogyás. A terhesség előtt rendszeresen jártam tornázni, most meg csak néha van rá energiám, hogy itthon csináljam.
Kezdem feladni a reményt. Pedig direkt nem vásároltam sok ruhát, hát ha ez ösztönöz.

Eszter: hogy álltok a bukással? Nekem mindenki azt mondta, ha eszik pépeset javulni fog a helyzet. De eddig nem tapasztaltam váltózást.

Zsuzsi

Sziasztok!

Köszönjük a gratulákat a hófordulóhoz:)

Kata most már megállíthatatlan:( Mostmár mindenhol feláll, legyen az székláb, vagy kanapé, vagy játék, és kapaszkodva már lépeget is, azaz halad....én meg őrüüljek meg:) Egyébként a vicc, hogy a kiságyában még nem állt fel:) Igaz, nincs is sokat benne:)

Tali, nekem jó, bár szerettem volna hogy nálunk legyen a következő, de ahogy nektek jobb...

Remélem apa is szabados lesz akkor, de ha nem, akkor is megyünk:)

Lányok kezdek nagyon izgulni a hugomért, most már bármikor szülhet:) A legnagyobb bánatom, hoy nem lehetek közel hozzá:(

Márti, nagyon sjanálom mindazt amin keresztül kellett menned, én is depressziós voltam, de nem ennyire súlyosan, és főleg a Bencével, a Katával csak néha taglózott le...
De nagyon rossz érzés volt, és biztos hogy ez a tüske, hogy nem sikerült szoptatni, ez életem végéig bennem marad

Kajcsi: Lányok, a hétvégén 2x jártam úgy, hogy tettem fel katának kajcsit főni, és elfelejtettem:( Mindkétszer úgy leégett, hogy először azt hittem dobhatom ki lábasostúl, bár azokat sikerült megmentenem....de hogy én ennyire lökött legyek mentségemre legyen mondva, 1000+1 dolgom volt...de akkor is:(

Na pusz, megyek motyogatni amíg csendespihenő van:)

ZSu

Halkan megjegyzem, nekem is súlyproblémáim vannak...

Zsuzsófi, már reggel akartam írni, hogy nem kéne ide is behozni a politikát. Én bátran vállalom a nézeteimet, sosem tagadtam, hogy miként gondolkodom, de ez nem ide való. Sőt, úgy általában nem ildomos ezt feszegetni, pláne a magyar politikai kulturában, ilyen demokráciaszint mellett. Magyarországon az emberek nem tudnak elvonatkoztatni, elképzelhetetlen, hogy valakinek a világnézete ne határozza meg a pártállását. Nem azt kérdezik valakitől, hogy miként gondolkodik, konzervatív, liberális, szocialista-e? Hanem hogy FIDESZ, MSZP, SZDSZ szimpatizáns-e? Nekem a legjobb barátom pont más világnézetet vall, mégis gyakran egyetértünk, jókat tudunk beszélgetni. A politikáról így van értelme dumálni, másképpen nem, mert csak beleőrül az ember, és puszta manipuláció áldozata marad.

Amúgy a legjobban az ilyen jellegű köremilek, iwiw üzenetek bosszantanak. Legalább itt ne kellejn ilyet olvasnom. Köszi.

Na megjöttem! Mindent elolvastam, és Márti sikerült megbőgetned! Mindem tiszteletem a Tiéd és a Párodé, hogy sikerült kikecmeregned ebből a helyzetből. Én is éltem meg borús gondolatokat, de ennyire nem volt durva.

A hisztit tényleg viccnek szántam. Én azt gondolom, hogy ez abszolut vérmérséklet kérdése. Vannak elfogadóbb és vannak akaratosabb gyerekek. Barnabás nagyon durván tud hisztizni, de csak otthon gyakorolja. Jól megfogalmaztad a lényeget, ha piros zoknit kap, azért bőg, ha kéket, akkor meg azért. Én sem érzem rossz anyának magam, hogy Barnusra időnként rájön a dilihopp. Igazán Zsuzsófinak ment a célzás, mert és nem hiszek az egy családban két mintagyerek van dologban.

Zsuzsófi: én a múltkor majdnem felgyújtottam a lakást, mert darálhúst akartam olajon pirítani. Az olajat odatettem a főzőlapra, Virág meg felébredt, bementem visszaaltatni. Mire kijöttem, az egész házban vágni lehetett a füstöt és a kormot. Reggel 8-tól délután 2-ig takarítottam a nyomokat, még a függönyöket is ki kellett mosnom. Hozzáteszem, előtte sem aludtam fél éjszaka és csak 5 percre mentem be visszaaltatni a kiscsajt.
Gratulálok Katicának a lépkedéshez!

Évi! Nekem is van súlyfeleslegem, de nekem nincs energiám fogyózni. Teljesen KO vagyok az éjszakai nem alvástól, örülök, ha élek, nem pedig még tornázzam is. Sajna ez van!


Eszter! Anyukádat próbáld leépíteni és legyél büszke arra, hogy 6 hónapig csak szopizott Hanna baba. Nem Rátok (tavasziakra) céloztam szopi ügyben, bár ebből nem régen volt már egy nagy vita Nálatok (tápszer Apuka). Azokra gondolok, akik megvetően és sajnálkozva néznek Ránk, pedig fogalmuk sincs a háttérről (pl. Márti esete).

Edit

tápapuka... mik vannak...

Árpi!

Nem tán ismered?

Ékesszólása és stílusa hasonló!

Edit

edit74�rpi!

Nem tán ismered?

Ékesszólása és stílusa hasonló!

Edit

Egy biztos: nincs ikertestvérem...

Hogy mik vannak ...

Na csajok, újra itt!

Pár nap késéssel, de azért képbe voltam. Most jutottam az olvasás végére, még csönd is van. Kíváncsi vagyok, meddig.

Nagyon jó képeket tettetek fel. És örömmel látom, hogy lassan nektek sem lesz könnyebb mint nekem. Mármint, hogy másznak, mennek, rohannak. Hófordulósoknak is sokminden szépet és jót!

Márti, először elbőgtem magam azon, hogy írtad, hogy van némi szerepem a JÓANYA érzésben. Aztán meg azért bőgtem, mert átéreztem, min mentél keresztül. Illetve csak megpróbáltam. Amikor írtad, hogy anyukádat akartad, hogy nevelje fel... úgy, hogy némileg tudom milyen anya volt/van. Viszont egyet megfogadtam. Ha vállaltok még egy gyereket az elején(pár hónap) MINDEN nap ott leszek nálatok. Nem tudom, mennyire fogok tudni segíteni, de nem hagyom, hogy még egyszer lesüllyedj! És már kitaláltam, hogy ha így lesz sűrűn beszélek az unokahugommal aki a pszihiátrián dolgozik(és tanul), hogy segítséget kérjek tőle. Esküszöm neked, nem fogok leszállni rólad. És hálát adok(istennek a sorsnak, ki minek hívja) hogy olyan remek férjed van mint amilyen. És innen köszönöm is neki, hogy enniyre szeret téged és megért és melletted áll. Mikor megnyitottad egy elkeseredett pillanatodban ezt a tápos topikot, nem CSAK beszégetőtársakat találtál. Hanem barátokat. És REMEK anya vagy. El sem tudod képzelni mennyire jó rátok nézni és nekem olyan példaképfélék vagytok. Érted, nem a tesómék, akiket nagyon imádok, de a gyereknevelés terén eléggé csődöt mondtak, sajnos. Viszont tudom, hogy sokszor fogok még hozzád fordulni pl. hisztikezelésben, mert attól kicsit parázok. Jó ez a többiekre is igaz!!!

Másrészről, még mindig azért bőgök, mert a szoptatás ill. a nem megy a szoptatás mi mindennek lehet az oka. A szülés után sokminden hormonálisan működik. Hiszen minden felborul odabent. Ez általában teljesen kiborítja az amúgy még éppen az új helyzettel barátkozó anyukát. És akkor erre rájön még a kudarc érzése. Amit sok körülöttünk élő és minket szerető ember megerősíthet. Elég egy jóindulatú jótanács, ami máris kétségbe ejthet és a legméllyebb bugyrokba lökhet. "Neki ez bevállt, nekem miért nem megy?! Valamit nem csinálok jól! ==> Rossz anya vagyok!" Ez engem kiborít. Én is átéltem amikor egész nap fejtem a sokszor semmit. Fájt a mellem az állandó nyüstöléstől, sírtam mert AKARTAM. Nem aludtam, mert fejtem. Ciciztettem, de a gyerekek nem akartak szopni. Igen mondhatják, hogy nem akartam eléggé vagy hogy többet kellett volna cicire rakni. Na ja, etess meg egy alvó gyereket (ill. 2) aki inkább alszik mint eszik, főleg ha meg is kell dolgoznia érte. És haragszom az olyanokra, mint a Zsuzsi anyósa. Tudod, én a párod helyében megvertem volna. Legalábbis Árpi pikk-pakk mindenkit elhajtott, mert látta, hogy csak még jobban kiborítanak. És Zsuzsi, ezt az oldalt mutasd meg léci a "KEDVES" anyósnak, hogy tudja meg mit okozott. Nálam, mint a Mártinál belső okok is vezettek ide. Így visszanézve asszem túlzottan akartam szoptatni. Görcsösen. Csak én rájöttem, hogy ennek a gyerekek látják a kárát. Márti pedig belekerült egy spirálba, amiből nem tudott egyedül kijönni. Isten bizony nem hagyom, hogy mégegyszer beleess!!!
Na, most pedig bocsit kérek, hogy nem vagyok összeszedett. Csajok kissé még mindig taknyosak, a gáz, hogy éjjel szokott nekik bedugulni az orruk, amitől ugye hangosan alszanak. És kb. úgy alszom mint a Zsandi... sehogy. Illetve szó szerint fél szemmel. (Andi, viszont, jó hír, hogy kezdek beleedződni, te is megszokod. És lélekben készülj fel, mert gyereknél a tél az taknyos. A múltkor én is bepánikotam...) Livinek KETTŐ darab felső foga tör átt éppen, Dorkának "csak" egy. Ráadásul tegnap fürcsinél vettünk észre a Dorka karján pöttyöket. Reggel még nem volt rajta, napközben meg nem vetköztettem le. Dokinénihez elmentünk ugyan, de megváltozott a rendelése és lemaradtunk róla. Azóta nem lett több pöttye, remélem nem bárányhimlő. Livin még nincs úgyhogy remélem nem valami kórság. Kedvük jó, csak nyafik. Nekem meg már lassan nem lesz hajam.

Samu itt áll mellettem és csapkodja a laptop billentyűzetét. És be nem áll a szája - iszonyú édes

Pöttyök: nálunk nyáron volt nagy ijedelem, mert nyaraláskor egyik reggel észrevettünk Samu arcán és homlokán apró, tűzpiros pöttyöket, kb 10 darabot, amiről fogalmunk sem volt, hogy mi lehet. 2 napig egyáltalán nem változott a méretük és a színük, és nem lett több vagy kevesebb. Aztán a 3.napon "bedurrantak" és átváltoztak szúnyogcsípés nyomává (megnagyobbodtak, bedagadtak) . Szegény babámat tehát éjjel összecsipkedték a szúnyogok (vagy egy db éhenkórász szúnyog), és a szervezete néhány napig nem tudott mit kezdeni a dologgal - csak késéssel jött a reakció. Aztán innentől kezdve gyorsan el is múlt a dolog.

Egyébként ma tartjuk a névnapját Samunak - egy évben egyébként 4 alkalommal van Sámuel napja, de mi az októbert választottuk, merthogy tavasszal született - ekkor a szülinap az ünnep, nyáron nyaralás lesz úgyis - ez is ünnep, télen ott a karácsony, így hát legyen ősszel a névnap, hogy ilyenkor is legyen valami jó esemény
É

Akkor hát, BOLDOG NÉVNAPOT SAMUNAK!!!

Nekem pedig van kettő "darab" 3 fogu gyermekem. Livinek is kocog a felső foga. Hát ennyivel is kevesebb szenvedése van hátra a fognövesztésből.

Julcsi:KÖSZÖNÖM , most én is sírok!!!!!De ez jó, mert én nem gondoltam, hogy ilyen emberekkel hoz össze a sors:nagyon jól esett amit ÍRTÁL-ÍRTATOK.

Évi:boldog névnapot a fiacskádnak!!!!
Súlyproblémáim nekem is vannak:már a szüléseim előtt sem voltam karcsú, de most akkora vagyok , mint a ház.És sajna se erőm, se időm a diétára, örülök hogy kaját látok néha nem hogy még válogassak hogy zsömle vagy nem zsömle!!!!!

Drev:drágám te csak hallgass a súlyproblémáidról, mert a legjobb tudomásom szerint a férfiaknak jól szokott állni 1 kis sörpocak, na jó nálad lehet hogy ez borpocak , de a nőknek csak akkor áll jól a poci ha bébi van benne, ezt leszögezhetjük , nemde??????

Súlyproblémák: jaaaj!!! azok nekem is vannak. Kb 15 kg van rajtam a terhesség előtthöz képest. Az nagyon sok. Unokatesómmal ma indultunk neki tornázni, de a gyerekorvosnál kötöttem ki Dorkával. Mintha a sors se akarná, hogy tudjak változtatni. Az uncsitesóm is 4 hónapja szült rajta is van sok kiló. Hogy ez mikor megy le rólunk márha leolvad valaha... nem tudom. Mondjuk ahhoz tenni is kéne, tudom. Én se szoktam válogatni, rendszerint örülök ha kaját látok és betömöm fél perc alatt. Főleg mióta kunyerálnak a csajok. Nekem nagyon hezéz ezzel az új alakommal élni. Oké sose voltam vékony, de ami most vagyok... no commnet.

Sziasztok!

Márti!
Hanna nem beteg. Én sajna megfáztam... Nem lehetett becsukni a számítógépnél az ablakot és amikor kipakoltam-kirohangáltam magam, kimelegdeve leültem ide, akkor tuti huzatot kapott a fülem...

Barbi!
Köszi, próbálkozom.
Aranyos lehet Susy. Bigyóval mi 3asba szoktunk járni sétálni. eleinte fogtam pórázon, ma már még az úttesten se kell neki. Nagyon ügyi!
Meg ma vettem egy eletromos seprűt. 5000 Ft volt a Tescoban. Ennyit megért. Nem az a 4 oldalon seprűs 12ezerért, hanem csak az elején van seprű, de nekem a mindnenapi takarításhoz bőőőőven jó lesz. "Sajna" 110 négyzetméteren élünk, így lesz mit takarítani nap mint nap. :D Beszerzek majd még egy újabb Vileda fejet és készen állok Hanna mászására. Ma már egyébként is tök magasra felhúzta a popsiját nem egyszer, amikor hason volt.

Edit!

Mindenkit csesztetnek valamiért. Ha van sapkád azért, ha nincs, azért.
Szegény szomszédomat sajnálom most. Megszületett a második baba. Az első, Zsófi nagyon rossz evő. A minimális minimálisát hízta és mivel nem ízlett neki a tápszer, nagyon korán elkezdte a hozzátápit. Persze Zsófi ettől se hízott... Ma se egy óriás.. de cukipofa és egészésges!
Jött Peti és eleinte minden rendbe volt, de hazajöttek a kórházból és Peti nem tudott szopizni. Végül a tápinál kötöttek ki, Viki meg feji a tejcsit, amennyit tud. Nagy nehezen megbékélt a dologgal, Peti nagyon jól hízik, minden rendben.... erre ma meg felhívja a védőnő (laza 3 hét után), hogy lehet, hogy le van nőve a gyerek nyelve és azt elfelejtette megnézni... Szegényem nagyon kiakad,hogy belenyugodott, hogy nem volt mit tenni, erre most ez. Tényleg nem értem az embereket, akik elméletileg azért lennének, hogy segítsenek, inkább ráraknak még 1 lapáttal.

Juli!
Nem is nagyon tudok mit írni, mert erre semmi okosat nem lehet.

Zsuzsi!
Már egész jó a helyzet. Ma pl legalább 4x lehányt a kicsilány, de inkább azért, mert kicsit sokat rászkódott, mert szinte egész nap úton voltunk.
Viszont az áprilisi babáknál van egy Sasha nevű lány, akinek mind a 3 babája nagyon hányós volt és egyszercsak kinőtték, de a szilárdat is kiadták ugyan úgy. (illetve a legkissebb még nem nőtte ki) Érdemes elolvasni azt az oldalt, ami most van. Írt egy elég hosszút a refluxról is. Leesett az állam...

Na, megint hosszú lettem.
Elrakom magam honapra. :D

Évi: Boldog névnapot Samunak!

Azt hiszem, egy kicsit belezavarodtam a hozzátáplálásba.

Minden táblázat úgy van összeállítva, hogy 6. hónapos kortól kezdve mik adhatók. De ha mi tápszeresek elkezdhetjük 4. hótól akkor mégis mit ehet a baba?

Tudom, még csak most kezdtük a Szandival a főzelékeket, de ennyi idősen még csak:
Krumpli, sárgarépa, sütőtök, paradicsom jöhet szóba vagy kaphatja azokat is lassan amik a táblázat (anyatejes babák) szerint 7 hósan adhatók?

Bocsi, ha hülye a kérdés, de tényleg nem értem.

Zsuzsi

Sziasztok:)

Drev, igazad van:) Egy esti elvakult pillanatomban osztottam meg veletek. És írtam is ha jól rémlik hogy TUDOM nem ide való.
Még egyszer bocsi érte:)

(a politikáról én is vitatkozni szeretek, csak sajnos kevés erre alkalmas ember van )

Edit. Tudom hgoy nekem céloztad a mondandódat, megmondom őszintén iszonyatosan rosszul esett. És nem értem, miért kellene azt írnom ami nem igaz? tehetek én róla hogy a Bence nem hisztizik, szótfogad, a Kata jól eszik, jól alszik???? Inkább írjam hogy jajj ma nem evett a gyerek rendesen? De ha egyszer evett??? Én sem hittem hogy két jó gyerek lehet egy családban, de van. Majd elromlanak, nincs rózsaszín köd előttem

Ma iszonyat nagyot csavarogtunk a kölkökkel, jól ki is fáradtunk:)

Julcsi! Nagyon szépeket írtál:)
Márti, én is melletted állok, ha bármikor szükséged van segítségre:)

ZSu

Zsuzsi!
Nekem van eg könyvem: Mit egyen a baba? Dr. Penny Stanway és Sara Lewis írták. Abból írom:

4 hótól:
Brokkoli, Avokádó, karfiol, sütőtök, cukkini, sárgarépa és egyéb gyökérféleségek, rizs, gabona, köles, tápióka, alma, barack, banán, körte.
5 hótól:
hajdina, szilva, csirke, pulyka (iit írják a sárgadinnyét is, de az már ilyenkor nincs (én nem adnék 1 éves kor előtt)
6 hótól:
(Na, én ezzekkel tuti várnék 1 illetve 8 hónapos korig!)
bogyós gyümölcsök, citrusfélék, kivi, zehéntej, sajt, joghurt, tojás, búza, árpa, rozs, zab, borsó, lencsefélék, babfélék, összes husi fajta

Én ezt találtam.

Zsuzsi:én ezt találtam:
4-6. HÓNAP
Ételek állaga: félfolyós, csomómentes pürék szitán áttörve, reszelt gyümölcsök
Ajánlott ételek, italok:
- burgonya, sárgarépa, zöldborsó, zöldbab, paradicsom, saláta, cukkíni, spenót + anyatej v. fõzõlé, 1 kk hidegen sajtolt növényi olaj
- alma, banán, narancs, õszibarack, körte, sütõtök, meggy, gesztenye, mandarin
- semleges ízû kompót
- gluténmentes bébirizs anyatejjel
- zabpehely, tápióka, köles
- forralt víz, babatea, turmix anyatejjel, híg gyümölcstea, higított 100%-os gyümölcslé
- édesítésnek szõlõcukor
Nem ajánlott ételek, italok:
- cukrozott gyümölcspép
- tej- ill. gluténtartalmú étel
- sós, fûszeres étel
- eper, kivi, málna, rebarbara, szõlõ, ribizli
- tejtermékek
- szója, méz, mazsola
- éretlen, magos gyümölcs
- szörp, hígítatlan gyümölcslé, limonádé
6-8. HÓNAP
Ételek állaga: õrölve, törve, folyadék hozzáadásával
Ajánlott ételek, italok:
- tök, paszternák, cékla, fehérrépa, csemegekukorica, kelbimbó, brokkoli, uborka
- húsleves leve szûrve, puhára párolt zöldségdarabok beletörve
- rizs v. kukoricakása
- tejbegríz anyatejjel
- reszelt zöldségdarabok
- babapiskóta
- szárított sárgabarack stb. áztatva /meleg vízben egy éjszakán át/
Nem ajánlott ételek, italok:
- lásd 4-6. hónap
- keksz, sütemény, fagylalt /2,5-3 éves korig/, édes tészták
- zsírban sült étel

Eszti:ez a lenőtt nyelv elbagatelizálása nagyon durva!!!!!
Gyorsan gyógyulj meg!!!!!

Sziasztok!

Reggel mire megírtam, amit ide szántam, elszállt a net! Most elég fura lesz egy-egy mondatom, de azért bemásolom teljes egészében, mert szerencsére előtte elmentettem!

"Jó reggelt mindenkinek!

NAgyon jó éjszakánk volt, és ez már a második teljesen átaludt éj, pedig egy ilyen és egy olyan szokott váltakozni!
Fél hatkor arra ébredtem, hoyg Kriszta nagy dumában van, nem tudom kivel/kikkel társalgott, de jól megvoltak. Kapott vizet és cumit és még nyomta fél 8-ig. Most itt játszik mellettem a földön!

Zsu: Boldog hófordulót kívánok Katának, nagyon ügyes kiscsaj! Várjuk a képeket!

Éva: Ennivaló a kis Samud azon a képen!!! Kriszta is állandóan vigyorog, még az idegeneknek is! Tegnap találkoztunk egy 3 hónappal nagyobb kisfiúval, aki rögtön elkezdett sírni, ahogy hozzá mertem szólni. Hű, azt nem szeretném, ha Krisztánál is majd kialakulna ez, pedig nincs kizárva 8-9 hónaposan!

Márti: NAgy-nagy gratula a fiacskádnak!!! Ilyen ügyes! Kriszta is halad, az igaz, de ZSombi messze lepipálja, és valóban ő a szabályt erősítő kivétel abban, hogy a fiúk lustibbak! És Szonikád is gyönyörű. Most is, és kisebb babaként is szépséges volt! Nem csoda, hogy Ádámnak (de még Bencének is) bejött!

Edit: Ha a kislányod valóban köszöni szépen és jól van, akkor nincs mit tenned! Többet úgysem tudsz megetetni vele, mint amennyit szeretne (legalábbis nálunk nem megy) neki biztos elég. Az a lényeg, hoyg szépen nőjön és fejlődjön, a többi mellékes. Nővésben, fejlődésben pedig nincs hiba!

Rillisz: Így utólag is boldog névnapot a férjednek! Úgy látszik, én mindig el vagyok maradva egy lépéssel hófordik, névnapok terén!
Örülök, hogy jól telt Amszterdamban!

Timi: Annak is örülök, hogy Hannababa kigyógyult (remélhetőleg végleg) a fülfájósdijából! Bízom abban, hogy Zoltikával pedig gyors és eredményes lesz a foglalkozás!

Emlékeztek, említettem most két hete, hogy szült egy nő, a férjem munkatársának a felesége? Sajnos már tápszerezni kényszerül a babát! Nem tudom, hogy egyáltalán nem is szopizik már vagy még igen, és hogy miért kellett ehhez folyamodni, de a férjem csak ennyit tudott mondani. És tegnap emiatt én is újraéltem a szopikimaradást és nagyon szarul voltam emiatt egész nap.
Hiába, na, ilyenek ezek a rossz, nem szoptató anyukák!

Kellemes napot mindenkinek! HA tudok, még jövök!

Ja, lányok, lefagyasztottam tegnap a paradicsomot! Végül most forráztam őket és lehúztam a héját, de nem passzíroztam, csak cikkekre vágtam és úgy fagyasztottam. Nem tehettem őket egészben, mert mivel kertiek voltak, volt olyan i, ami már kezdett kis helyen feketedni, azt meg kivágtam belőlük.
Na, puszi mindenkinek! Írjatok sokat! Bár itt nincs gond! Gyűlnek a hozzászólások (így vagy úgy )! A másik topikban nagyon langyos most a hangulat! Ritkán írogatnak az emberkék! "

Különben ma anyósomékhoz mentünk zakuszkát főzni (fincsi zöldségkrém télire), és most már vetekedhetek egy hullával szépségben! A billntyűzetem is szaroz8ik, valószínű, merülnek le benne az akkuk! Na, most megyek és visszaolvasgatlak titeket kicsit, reggel pedig - ha a net nem b@sz@kodik ismét - válaszolok nektek!

Jó éjt mindenkinek!

Sziasztok!

Ezt a másik topicba is írtam:
Köszönöm a drukkokat, a fogammal kapcsolatban, de még messze a vége. Ma voltam a dokimnál, még bele piszkált egy kicsit a likba, megröntgenezte, és full be van gyulladva a gyökerem vége. Rakott bele valami csodaszert, ami elvileg meggyógyítja. Van egy csomó alternatíva, h mi lesz velem, és a fogammal. Ha ma nagyon nem bírnám, akkor Szentkirályi utca, és kihúzatom. Ha bírom még, akkor holnap menjek a fiához, mert Ő szabin lesz, és akkor majd Ő megcsinálgatja, ha nagyon tréé lenne, akkor kihúzza. A végső, ha nagyon tuti lenne minden, h hétfőn 6 körül megyek, és nagyon megmenti a fogamat. Jó lenne, mert bal alsó hatoska, heteskének már sehíre, nem is emléxek mi lett vele, így nem maradna bal alul nagyőrlőm.
Most az van, h nem fáj, csak ha ráharapok. A szuri helyét érzem, az most nagyon fájt. (nem toom, h mit csinált, de a könnyem is kicsordult, amikor beadta), és a nyirokmirigyem be van durranva, nem piti módon. Már apa szerint szépen messziről látszik, h valami pittyputty van a fejemben. Szóval úgy fest ma sem megyek a Szentkirályiba.
Barbi jött velem Ádámmal. Nagyon édik voltak a bébik egy szavuk sem volt, amíg ölben voltak. De aztán… Mondtam a Barbinak, h szerintem egymástól tanulják, hogyan kell elviselhetetlenül visítani.

Maj jövök, olvasok, de ma nem sok energiám volt.

Barbikám! Köszike még1x törődést!!! DRÁGA VAGY!

Samunka nagyon boldog névnapot kívánok!

Súlyprobléma: + 10 kg. Illetve már csak 9. Én nem tudom, de az éjszakai csokizabálásaim ellenére szépen lassan megyeget lefelé. Biztosan jót tesz az állandó éjszakai ugrálás, az alig alvás, a fáradtság. De nagyon lassan megy lefelé, még mindig szinte csak azokba a nadrágokba férek bele, amikkel a terhességet kezdtem. Amikor még nem volt nagy pocak, de már a régi ruhatáram kicsi volt.
Pedig 30 kilót sikerült magamra kapni a terhesség alatt. 10 kg feljött, ahogy abbahagytam a dohányzást. Mielőtt fogyózni kezdtem volna jött az Ádám, úgyhogy rögtön + 10-el indítottunk.
A drágám miatt csak 13 kg, és 7 kg volt a víz.
A szülés utáni napon ráálltam a mérlegre, és elborzadva láttam, hogy csak 5 kg ment le. A víz lement 1 hét alatt, a többi pikk-pakk, amíg az Ádám kórházban volt. Maradt az a fránya +10.
De sem fogyózni, sem tornázni nincs erőm. Mondjuk a torna és én...
Izom is csak annyi van rajtam, amennyi a menéshez elég.

Ja, azt elfelejtettem mesélni, hogy nemcsak én vagyok rossz anya, mert hisztizik a fiam, az Anikó is az.
Ne tudjátok meg, mit művelt a két csibész a fogdokinál!
Ordítottak, sírtak, sikítottak. Ezt felváltva, hol az egyik, hol a másik. Mikor végre az egyik elhallgatott, rázendített a másik. Az a csoda, hogy az Anikó nem állt be közéjük, mert szegénynek meg a foga fájt, de baromira.
De a gyerekek mentségére legyen mondva, hogy borzasztó álmosak voltak. Kimaradt a délutáni szuszi. De ugye egy fogdoki nem a gyerekeinkhez igazítja a rendelési időt, pedig jó is lenne.
Hazafelé a kocsiban már csend volt, ahogy elindultunk elaludtak.

Anikó, ne viccelj, ez természetes. Remélem nyugodt éjszakátok lesz, ha végre nem fájna.

Ezt még megmutatom, aztán mára elhúzom a csíkot. (meg a következő 1 hétre, mert most annyit írtam )

Szóval, leraktam aludni miután hazaértünk, nagy csönd a hálóban. Bementem megnézni és így találtam:


majd miután hasra fordítottam, hogy aludjon, kitekeredve rámnézett, hogy azt hiszed aludni fogok? hihi

Barbi! Nagyon cukorborsó.
Alex is felkelt, mire haza értünk. Kajált egy nagyot, közben apa is haza jött. Akkor pörgött egyet, és olyan fél 6 után nem sokkal felborult. Aztán 8 körül keltettük, h fürcsi van. Már második napja műveli ezt, h kelteni kell fürcsihez. De azt a nagyonkómás fejet látni kellene. Mint egy zsák csipás macska olyan volt a feje...

Nah, megyek én is eldőlök, mert én meg mint 2 zsák csipás macsek...

Elolvastam a napi termést!
Márti lehangoló és döbbenetes amit írtál! Én is megsirattam az írásodat, d eén már napok óta ismét azt csinálom. Szombaton is eszembe jutott valaminek kapcsán, tegnap a munkatárs feleség kapcsán az, hogy nem tudtam szoptatni, ahogyan szerettem volna, és nálam ilyenkor depresszióra utaló jelek jelennek meg. Nem tudom, hogy 6 hónappal szülés után még lehet-e ilyesmiről beszélni, de néha úgy elkeseredek! Máskor meg saját magamat próbálom bátorítani, hogy de azért jól csinálok mindent. Szegén y istvánnak már nagyon az idegeire mehetek a sok mindenfélével, mert aztán rendszeresen oda jutok, hogy kövér vagyok, lötyögős a bőröm (csíkjaim szerencsére nincsenek), lógnak a melleim, még szoptatni sem tudtam, mint ahogy normlisan kellett volna, és akkor most biztos engem nem fog már szeretni többé, stb. stb. pedig szegény mindent megtesz, hogy segítsen nekem.
Úgyhogy nem tudom, mi van velem, de úgy 2-3 havonta kiüt rajtam egy ilyen mélypontos periódus, és akkor nagyon magam alatt vagyok. Már sokszor gondoltam arra én is, hogy talán jó lenne felkeresni egy pszichológust, de pont arra gondoltam, hogy képtelen lennék ilyesmit kitárgyalni egy idegen előtt. Szerencsére van egy szerető férjem és van egy jó barátnőm, aki mindig próbál felrázni ilyen pillanataimban.
Most már megyek. Jó éjt!

Eszter, ugye te vagy ikrek? Vagy legalábbis a férjed? Asszem te írtad. És te szeretnél ikreket? Érdekes, nektek nagyobb esélyetek lett volna, én meg szinte esélytelenül bekaptam. Fura ez a táblázat amit felraktál. 4 hótol mondja a gabonát. Mennyire bukik Kicsilány? Enyim Nagyobb elég durván amikor még kissebb volt. Viszont kipp-kopp egy ideje már szilárdat esznek és már már szinte teljesen megszünt. Illetve ma a kivétel. Szép lett a céklától a ruciija. De tényleg elenyésző. Mondjuk valószínű érettebb lett a pocija, mert anno az uh-n minden oké volt. Ti voltatok hasi uh-n? Jobbulást a fülednek, az brutál tud lenni!!! a lenőtt nyelv nem semmi. És azzal mit kll csinálni? A védőnőt hagyjuk. Ő is rátett, hogy nem volt tejem. Nem bíztatott, hanem fitymált. Egy hétig sírtam miatta. Szóval az én védőnöm semmit nem ér.

Barbi, nyugi nekem sincs több izmom csak ami a menéshez kell. Néha még az se nagyon mutatkozik meg...

Nancsi, nem semmi amit a fogad miatt szenvedsz. Ha nem szedsz antibikát öblögess házipájinkával. Persze ha bírod az agylezsibbot.

Rillisz, azt már nappal is akartam írni, hogy utólag is boldog névnapot a férjednek. És írjatok sokat. Én személy szerint úgy érzem, hogy a csaptba tartozol/tartoztok. Ha megengeditek én szívesen izgulnék veletek a továbbiakban is. Persze a pozítívumokra gondoltam, remélem nem érted félre.

Edith, milyen az a zakusza? Miből van? Ha nyáron jöttök hozz egy picikét kósitba. Ha pedig el vagy keseredve akármiért, akár azért, mert nem ment a szopi, nézz bele a gyermeked szemébe, dögönyözd meg, had kacagjon hangosan. Hidd el rögtön felvidulsz!

Timi, remélem jó helyre kerültetek Zsoltikával. Egy ismerősömnek a fia 3 évesen még nem beszélt, mondjuk ő enyhén autista is. Viszont most sokadik helykeresés után hihetetlen gyorsan elkezdett beszélni. Be nem áll a szája.

Képzeljétek a mai napon baba született a családba. Császárral 2800-2900 g körüli, viszont intenzíven van. A pocakban is kiderült már, hogy szívritmuszavara van. Kapott az anyukája gyógyszert, amitől a baba szíve javult, viszont az anyáé romlott. Kihúzták eddig, ma megszületett. A babának születéskor 260 volt a pulzusa vagy mi (Timi jobban fogja tudni). Aztán mikor el kezdték kezelni, kapott vmi gyógyszert és lement 160-ra. Azt mondták, ez a fölső határ. A császár alatt az anyuka szíve is vacakolt. Most ő is intenzíven van. Szorítsatok nagyon, léci. Mondjuk az anyuka nagyon fura. A terhesség alatt végig szedett gyógyszereket, mondván, hogy ő gyógyszerész és tudja mit lehet. Hányt szinte végig és nem tudott enni. Azt mondogatta, hogy azért nem eszik, mert mindent kihány. Viszont volt, hogy egy ültő helyében megevett 20 db palacsintát. Hozzá is járt pszihiáter. Azt mondta a doki, hogy ilyen súlyos depresszióval még nem találkozott. Annyira azt akarta már, hogy vége legyen az egésznek. Már hónapok óta mondogatta az anyuka, hogy szedjék már ki belőle a gyereket. Remélem, ha majd mindketten helyrejönnek igazi anya-gyerek kapcsolat fog kialakulni köztük és nem a gyereket fogjahibáztatni a 9 hónap szenvedéseiért. Mert ennek ellenére az anyuka sem érdemli meg, hogy nem legyen boldog. Szerintem nem direkt csinálta amit, hanem jött egy köd. Timi szerinted? Elmúlhat a depije, ha terhssége alatt nagyon gáz volt? És kb mennyi idő? Vagy majd a hormonok és az ösztönök? Aggódok.