Sziasztok!
Úgy látom mindenki babázik...
No, íme:
Szilárd étel bevezetése
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) és a WABA (A Szoptatásért Világszövetség) ajánlása alapján a babák körülbelül féléves koráig a kizárólagos szoptatás javasolt.
Almával, õszibarackkal lehet kezdeni a szilárd táplálék bevezetését. (a legújabb információk szerint, a banán allergizál.)
Az elsõ próbálkozásokhoz egy nyugis idõszakot válassz, pl. a délutánt, amikor kipihent a kicsi és vevõ valami újra. Elõször szoptasd meg, majd kínáld meg a babádat egy negyed teáskanál reszelt almával. Ha ízlik neki és megeszi, akkor másnap adhatsz neki egy kicsivel többet. Lassan, fokozatosan emeld az adagot, és közben figyeld a kicsit, hogy nincsenek-e kiütései, vagy egyéb, allergiára utáló jelek. (A reszelt alma megfogja a székletet, úgyhogy egyszerre ne sokat belõle!)
Egy étel bevezetése kb. 1 hétig tartson. Utána hasonlóképpen ismertesd meg a következõvel. A kicsik általában imádják az õszibarackot, ha van rá idõd, le is fagyaszthatsz belõle, akkor télre is lesz. Egyéves kor elõtt még meggyet ehetnek a babák (cseresznyét nem) és a ribizli levét. Ezekbõl is jó felkészülni a télre. Megpróbálhatod a körtét, szilvát, szõlõt, de óvatosan, mert ezek hasfájást okozhatnak.
A gyümölcsök szoktatása kb. 2 hónapig tartson, majd újabb két hónapig a zöldségeké, utána következzék a hús. Kivéve talán nyáron, amikor minden zöldség friss, zsenge, jóízû. Ezt az idõszakot érdemes kihasználni.
Zöldségek közül a krumpli jöhet elsõként szóba, a csicsóka, répa, sütõtök, spenót, sóska, saláta, cékla, zöldborsó, zöldbab. Ha egy-egy ételrõl megbizonyosodtál, hogy nem allergiás rá a kicsi, akkor már kombinálható más, már kipróbált étellel. Fõtt krumplival szoktunk sûríteni, lisztet egyéves korig nem ajánlott adni, az egyre gyakrabban elõforduló cölikália, vagyis lisztérzékenység miatt. Rizs viszont adható, illetve rizsliszt.
Egyáltalán nem muszáj külön pepecselni a gyerkõcnek a fõzéssel, nyugodtan eheti a családnak szánt levesben fõtt zöldséget, husit, de még a berántás, habarás elõtt vedd ki belõle, amit neki szántál.
Ha a családi ebéd nem neki való, akkor persze külön kell fõzni, de nyugodtan ízesítheted sóval, cukorral, persze csak módjával. Fûszerezhetõk is a bébipapik, nem is annyira az általunk megszokott szárított fûszerekkel, hanem egyszerûen tégy a fõzõvízbe zellert, hagymát, fokhagymát, bármit, ami jó ízt ad az ennivalónak. Az anyatejes babák úgyis hozzászoktak már az ízekhez, hiszen a mama teje egy kicsit mindig más ízû, aszerint, hogy mit fogyasztott elõzõleg.
Egyéves kor elõtt nem javasoltak a tejtermékek, a tojás (elõször a sárgáját kell majd adni, arra kevésbé valószínû, hogy érzékeny), liszt, hal, paradicsom, méz, citrusfélék, kivi, eper és hasonló aprómagvas gyümölcsök, sárgabarack, dinnye, sárgadinnye.
Kétéves korig nem ajánlott csonthéjasok, magvak és nyers répa adása, fulladásveszély miatt. A mogyoró és a belõle készült ételek erõsen allergizálnak.
Ha a kicsi nem fogadja el 6 hónaposan a kínált ennivalót, próbálkozz meg vele újra, 2-3 naponta, vagy hetente. Ha szépen fejlõdik, és elég neki az anyatej, akár egyéves koráig is élhet kizárólag azon. Ne feledd, hogy az elsõ életévben az anyatej a gyermekek fõ tápláléka.
Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a húsokat érdemes aránylag hamar, tehát az elsõ néhány fõzelékféle után bevezetni, a magas vastartalom miatt. Vannak babák, akik nem fogadják el a husit, ha anyatejesek, nem kell aggódni miatta.
A lisztnemûek és a tejtermékek bevezetésérõl megoszlanak a vélemények, Magyarországon a Gyermekorvosok Szakmai Kollégiuma 6 hónapos kortól javasolják a lisztnemûeket és 9-10 hónapos kortól a tejtermékeket. Ha a családban bármilyen allergiára való hajlam mutatkozik, akkor csak egy éves kor után ajánlják õket. Azt gondolom, hogy mivel ma már szinte valamennyi családban elõfordul allergiás megbetegedés, érdemes várni ezeknek az ételféleségeknek a bevezetésével. Nagyon sokszor csak évek múltán derül ki, hogy valaki allergiás egy bizonyos élelmiszerre, szerintem, nem érdemes reszkírozni, inkább várjunk vele, amíg a baba biztosan megérik rá.
Készül egy táblázat, más ebben nem szereplõ élelmiszerekkel, ha Iboly megnézte, és jó, akkor azt is felrakom.
A korai hozzátáplálás veszélyeirõl nagyon sok helyen olvashattok itt a társalgóban.
És még itt:
[url=http://www.kismama.hu/cikk.php?id=61&cid=5739" TARGET="_top]http://www.kismama.hu/cikk.php?id=61&cid=5739[/url]
A szoptatás a legjobb allergiamegelõzés
Az anyatejen kívül minden más táplálék fajidegen fehérjéket tartalmaz. A fajidegen fehérjékkel való elsõ találkozáskor az éretlen immunrendszer védekezhet, emiatt a fehérjével való következõ találkozás során veszélyes allergiás reakció alakulhat ki. Például: az újszülött életének elsõ napjaiban tehéntejalapú tápszert kap, mert attól félnek, hogy az anya teje nem elég. Ezután a gyermek kizárólag szopik, féléves koráig. Lassan különbözõ táplálékokat vezetnek be az étrendjébe. Amikor elõször kap tehéntej tartalmú ételt, széklete híg lesz, bõrén kiütések jelennek meg. Ettõl kezdve gyakran ágynak dõl, fõleg felsõ légúti fertõzések gyötrik. A hörghurutot gyakran nehézlégzés kíséri. A részletes kivizsgálás tehéntejfehérje-allergiát jelez: az étrendbõl minden tehéntejtartalmú élelmiszert ki kell iktatni. Ugyanez a lehetõség fönnáll a szójával kapcsolatban is, tehát a szójaalapú tápszerek is allergizálhatnak. A fiatal csecsemõ ezenkívül bármilyen ételre válaszolhat hasmenéssel, székrekedéssel vagy ekcémával. Az anyatej jelenti tehát a legbiztosabb védelmet.
Teljes cikk origo.hu-n
Ezek pedig Iboly szavai:
"A babák 6 hónapos kora elõtti mindenfajta hozzátáplálás felesleges és káros! Ezt úgy mondom, mint amikor megakad a lemezen a tû, nem gyõzöm eleget hangoztatni. A gyermekek szervezete még nem érett a vegyes táplálkozásra. A tápszeres babáké sem!!! A tápszeres babák szüleinek különösen várniuk kéne, míg egy-egy ételt bevezetnek, ugyanis a tápszer
nem tartalmazza azokat az emésztéshez szükséges enzimeket, amelyek az anyatejben benne vannak, s amelyek segítik az anyatejes babák átállását a vegyes táplálkozásra.
Ezen kívül, a korai hozzátáplálás nagyon gyakori oka a sikertelen szoptatásnak, mint ezt a szegedi anyukák is említették már neked.
Az, hogy nem fáj a hasa tõle, nincs kiütése és a széklete is rendben van, nem jelenti azt, hogy minden rendben és lehet próbálkozni.
Elõször is, amikor megpróbálod az elsõ étellel megkínálni a kicsit, még nem tudhatod, hogy lesz-e tõle baja.
Másodszor, az, hogy most nincs baja tõle, nem jelenti azt, hogy késõbb sem lesz. Akár felnõtt korában.
Harmadszor, attól, hogy neki nincs baja tõle, nem biztos, hogy más gyerekének sem lesz.
Laikusok számára nem feltétlenül egyértelmû, hogy kiütések, hasmenés, szorulás, kólika, nyûgösködés, náthához hasonló tünetek, tüsszögés, asztma, középfülgyulladás, szemviszketés, szemgyulladás egyaránt allergiára utaló jelek (nem alvás). Tehát ha azt hiszed, hogy a kisbabád nem allergiás semmire, de közben folyton megbetegszik, fáj a füle, náthás, nyûgös, akkor bizony lehet, hogy mégiscsak allergia áll a háttérben. Errõl érdemes meggyõzõdni, mert a nem kezelt allergia súlyosbodik. Abban igazat adok neked, hogy egy gyereket nem szabad steril környezetben nevelni, mert nem lesz ellenálló, de ezt nem szabad összekeverni az allergia ignorálásával. Egy allergiás rohamba ugyanis bele lehet halni. Ha valamire allergiás vagy, nem az a megoldás, hogy még inkább kapcsolatba kerülsz az allergénnel, hadd szokja a szervezeted, hanem éppen, hogy el kell kerülni a vele való találkozást."
Elnézést, hogy ilyen hosszú voltam.
Ágci
